Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Országokon át - körtúra a Hármashatáron

· 1 review · Hiking Trail · Őrségi Nemzeti Park
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Érkezés Cepincire
    / Érkezés Cepincire
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Háttérben a Schneeberg
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény Felsőszölnök határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sátoros margitvirág
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Határkövek
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szlovéniai magasles
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A türkei idős tölgy
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A türkei idős tölgy
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasfok határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hármashatár
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útmenti pajta
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőszölnöki hangulat
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarka hajlék Felsőszölnökön
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvirágos irtásrét
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvirágos rét Felsőszölnökön
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tűlevelű és lombos erdő határán
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhagyott kavicsbánya az államhatár mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P és a Z+ jelzések találkozása
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 16 14 12 10 8 6 4 2 km
A Hármashatár legszebb részein, három ország védett területein barangolunk. Megmásszuk a Hármashatár-hegyet, megmerülünk a Jánoshegy különleges világában. Ismerkedünk Felsőszölnök történelmi, néprajzi, szakrális értékeivel.
difficult
Distance 17.8 km
4:55 h
289 m
289 m

Túránkat Magyarország legnyugatibb települése, Felsőszölnök megtekintésével kezdjük. Ellátogatunk a Kühár emlékházba, és megnézzük a névadó plébános hagyatékát, majd a Keresztelő Szent János templomot. Innen a Szölnöki-patakon átkelve a szórványtelepülés völgytalpi részéből az ősi településrész, a Jánoshegy boronafalu házainak, kaszálógyümölcsöseinek, aránytartó, művészi igényű feszületeinek felfedezésére indulunk.

A határon az egykori őrtoronynál átkelve, az osztrák oldalon kanyargó panorámaúton araszolunk egyre feljebb, a Hármashatár-hegy csúcsáig. A tetőn megpihenünk, majd lerójuk tiszteletünket a gúla alakú hármas határkőnél. Innen a szlovén oldalon megyünk tovább a Gorickó Tájpark mozaikos tájain, rácsodálkozva a védett erdők, a kaszálórétek élővilágának gazdagságára. Újra a Vasfüggöny túraút határmenti zónájába érve ritka fajok felfedezésére indulunk a fenyérgamandortól a sárgafejű királykáig. Végül a határzóna természeti értékei között érünk vissza túránk kiindulási pontjához.

Author’s recommendation

  • Felsőszölnökön, a Kühár emlékházban Kossics József plébános, néprajzi és helytörténeti kutató egykori otthonában a plébánia eredetei berendezési tárgyai mellett egyháztörténeti kiállítás, az egykori istálló épületében pedig a helyi gazdálkodás eszközei tekinthetők meg.
  • Az épülettel szemben lévő Keresztelő Szent János templom főoltárát is érdemes szemügyre venni.
  • A Szlovén Mintagazdaságban lehetőség nyílik a tájjellegű ételek kóstolására. Az Almalakban a helyiek által megtermelt gyümölcsöket préselik.
  • A falu fennmaradt hagyományai közül kiemelkedik a nagyszombati durrogtatás és a farsangi rönkhúzás szokása. A hagyomány szerint, ha a faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodott meg, akkor tréfás esküvőt kell tartani. Ilyenkor végighúztak a falun egy hosszú rönköt alakoskodók kíséretében.
  • A Goricko Tájpark közeli attrakciói: Felsőlendvai (Grad) középkori vár, ásványvízforrás Dióslakon (Nuskova), öreg gesztenyefa (700 éves) Tótkeresztúron(Krizevci), a középkori Szent Márton templom Domonkosfán (Domanjsevci).
  • A Raab Naturpark közeli attrakciói: Római múzeum St. Martinban, parasztmúzeum és vízimalom Jennensdorfban.
Profile picture of Kevy Albert
Author
Kevy Albert
Update: July 27, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
399 m
Lowest point
277 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

Esőzések után a völgytalpakban sáros, csúszós szakaszokra kell számítani.

Tips and hints

Start

Felsőszölnök, községközpont buszmegálló (277 m)
Coordinates:
DD
46.876735, 16.165986
DMS
46°52'36.2"N 16°09'57.5"E
UTM
33T 588848 5192126
w3w 
///bendable.fume.refusals

Destination

Felsőszölnök, községközpont buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Felsőszölnök központjától a P jelzésen a Jánoshegy településrészre megyünk.
  • A Jánoshegyről a Z jelzés mentén haladunk a határőrtoronynál lévő határpontig (C123),
  • Innen a Vashegyet (Eisenberg) a Hármashatár-heggyel összekötő, kavicsozott, az osztrák oldalon tekergő túraúton haladunk tovább a Hármashatár-hegy csúcsáig. (Mehetünk a Z jelzés mentén még a C 123/4 határkőig, azaz a Z jelzés Hampó-völgy felé történő leágazásáig. Ebben az esetben innentől követjük a Hármashatárhegy felé vezető osztrák túrautat.)
  • A Hármashatár-hegyről a szlovén oldalon az erdei tanösvény, illetve a Goricko Tájpark piros körrel jelzett túraútvonalán ereszkedünk le Türkéig (Trdkova), az öreg tölgyfáig.
  • Türkétől közúton haladunk tovább, s Magasfokot (Martinje) északról kerülve Vreje településrész határában észak-északkeleti irányba tartva, az A 53-as jelű határkőnél érjük el újra az országhatáron kezdődő Z jelzést.
  • A Z jelzést a Z+ jelzés becsatlakozási pontjáig, az A73/8-as számú határkőig követjük.
  • Miután röviden követtük a Z+ jelzést, a P jelzésre váltunk, és azon északnyugati irányba tartva térünk vissza Felsőszölnök központjába.

A túra részletes leírása

Felsőszölnök központjában

Túránkat Magyarország legnyugatibb települése, Felsőszölnök központjából kezdjük. A három ország: Magyarország, Ausztria, Szlovénia találkozási pontjának közelében fekvő, hegyek, dombok által körülölelt település völgyét a Szölnöki-patak szeli át. Ez a határ túloldalán, a szlovén oldalon fekvő Türke nevű falucska határában ered – ők a településük után Türke-pataknak hívják.

A túra indítópontjától rövid sétával elérhető Keresztelő Szent János templom helyén már 1377-ben keresztelőkápolna állott. A szépen felújított épület főoltárát Lewisch Róbert szentgotthárdi oltárépítő készítette. Érdekesség, hogy a templomban az első magyar nyelvű szentmise 1898. szeptember 23-án, Erzsébet királyné temetésének napján hangzott el. A templomtól nem messze lévő sportpálya helyén régen papi halastó volt, amire máig használatos szlovén elnevezése is utal (Póposki ríbnjek). A falut a Vendvidék más településeihez hasonlóan nagy számban szlovén ajkúak lakják. A honfoglalást követő időszakban ez a terület a közvetlenül a határsávot jelentő „gyepűelvéhez” tartozott. Az akkoriban gyéren lakott terület nagy része járhatatlan, erdős-mocsaras vidék volt, amelynek részei között árkokkal megerősített védműveket, azaz gyepüket létesítettek.

Felsőszölnök az Árpád-kor jelentős részében a dobrai (ma Neuhaus) uradalomhoz tartozott, később került a III. Béla király által Szentgotthárdon letelepített ciszterci rend fennhatósága alá. A ciszterciek a gyepűelve folytonosságát megszakítva, a rendalapító Szent Bernát reguláját követve a határmenti terület nagy részét művelhetővé és lakhatóvá tették. Ebből az időszakból maradt fenn egy, a helyiek által ma is énekelt, „Gyönyörű sík mezők” című népdal. Felsőszölnök urai az Anjou időszakban a Széchyek lettek, a XVII. században pedig már a Batthyányok tudhatták magukénak a települést. A falu életét a török hódoltság, Bocskai hajdúi, a szentgotthárdi csata vészterhes pillanatai, a kuruc és labanc hadak pusztításai mind érzékenyen érintették. Az 1664.augusztus 1-i szentgotthárdi csata krónikája megemlékezik a Szölnök major tatár előcsapatok általi felégetéséről. A XVII. századi összeírásból tudjuk, hogy Szölnöki-patakon egykerekű vízimalom működött, a hegyen pedig szőlőtermesztés folyt. A XVIII. század végi népszámláláskor a településnek 692 lakosa volt.

A falu híres szülöttje Kossits József (1788-1867) költő, nyelvész, történész, néprajzkutató, aki tájmonográfiáját „A magyarországi vendus-tótokról” címmel írta. Érdemes a templom falán elhelyezett emléktáblájára tekintenünk, és felidéznünk, hogy a helyi iskola is az ő nevét viseli.  A templommal szemben lévő Szlovén tájházban, a ház utolsó lakójának, Kühár János (1901-1987) szlovén esperesnek a megőrzött tárgyait, fényképeit tekinthetjük meg. A kiállítást egyháztörténeti emlékek, az istállóban pedig egykori mezőgazdasági eszközök bemutatása egészíti ki. Felsőszölnököt és a környék szlovénajkú lakossága által lakott vidéket sokáig csak „Tótságnak” hívták, mielőtt 1777-ben Mária Terézia új egyházmegyét alapított Szombathely székhellyel, és egyesítette a magyarországi szlovéneket. Ekkor keletkezett a Vendvidék elnevezés.  (A „vend” a magyarországi szlovének német eredetű magyar elnevezése.)

A település további érdekessége, hogy az egyes házak, illetve a bennük élő családok olyan nevet viselnek, amely minden esetben a ház első tulajdonosának a neve – ezt az új lakó automatikusan megörökli. A lakosok egymást a házneveiken is emlegetik, szólítják. A falu 25 régi házcsoportjában közel 150 háznév öröklődik.

Múltidézés a Jánoshegyen

A tájház megtekintését követően a Szölnöki-patak hídján átkelve, a P jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben, majd a domboldalra kapaszkodva a legősibb településrész, a Jánoshegy felé. Közben a völgytalpi, szorosabban összeépült portákat magunk mögött hagyva tapasztalhatjuk meg a falu házcsoportjainak szórvány jellegét, a megművelt területek, a gyümölcsösök, legelők, erdőrészek mozaikosságát, természetes módon egybefüggő jellegét. Mindenünnen a tájjal együtt élő ember harmóniája köszön ránk.

A Jánoshegy őshonos kaszálógyümölcsöseiben még régi alma-, körte- és szilvafajtákra bukkanhatunk. Az almafajták közül többek között a mosanszky, a batul, a bőralma, a szilvafajták közül a hosszú, a piros, a sárga szilva egyedeit fedezhetjük fel. A téli időszak jövedelem-kiegészítéséhez tartozott hajdanán a „rígászás” is, azaz lépes vesszőkkel a különböző rigók (léprigó, fenyőrigó, sárgarigó) összefogdosása, majd úri konyhákra történő eladása. (A lépet fehér fagyöngy és gyanta keverékéből főzték, s hántolt nyírvesszőkre kenték. A bekent ágra csalt, odaragadt madarakat megfogták, kalitkákba zárták és értékesítették.)

A természeti adottságokhoz alkalmazkodva a hagyományos földhasználat legjellemzőbb formái a bakhátas szántóművelés, a kaszálórétekre alapozott szarvasmarhatartás és a kisparaszti szálaló erdőgazdálkodás voltak. A faluban ismert a tökmagolaj, dióolaj sajtolás hagyománya. A Jánoshegy feszületei előtt állva a helyi, jellemzően katolikus szlovénajkú népesség vallásos érzelmébe nyerhetünk bepillantást, beleérezve ember és természet egymásra utalt viszonyrendszerébe is. A jánoshegyi kilátóról átnézünk a Kakas domb felé, felidézve azt a faluban még számon tartott történetet, hogy ez a településrész nevét az ott tartott kakasok és tyúkok feltűnően nagy számáról kapta.

Határszéli kalandozások

Búcsút intünk a Jánoshegynek, és a Z jelzést követve újra a határzónába érünk. Első állomásunk egy osztrák-magyar határon álló őrtorony, amely alkalmi kilátóként is szolgál. A C123-as határkőnél a második világháború utáni, szoros határőrizetnek emléket állító szögesdrótkerítés áll. Az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés véglegesítette a trianoni határokat. Ennek ellenére a hármas határon az áruhiány miatt is kölcsönös csempészés folyt. Jugoszláviából Szölnökre pálinkát, ruhaneműt hoztak, oda pedig dohányt vittek. Ausztriából cukrot, szaharint, szerszámokat, ruhát, edényeket, tűzkőt csempésztek át, Felsőszölnökről borral telt hordókat, állatokat juttattak vissza Ausztriába.

Felsőszölnökön 1949-ben 14, 1952-ben 6 gazdát nyilvánítottak kuláknak, és internáltak a Hortobágyra munkatáborba. Jó részük soha nem térhetett haza, 1960-ig mintegy háromszáz ember életét lehetetlenítették el, ők elhagyták a falut. A felsőszölnökiek előtt Ausztria és Jugoszlávia felé „vasfüggönyt” húztak, szigorított határőrizet volt. A „vasfüggöny” speciális rakéta-riasztóberendezéssel ellátott drótakadályból, aknamezőből, nyomsávból, őrtornyok hálózatából, illetve a belső területeken létrehozott ellenőrzési övezetekből állt. A nyomsávot a helyieknek kellett rendben tartani: szántani, boronálni, gazolni. A magyar-jugoszláv határon 1956 után felszedték az aknazárat, és gyengeáramú drótkerítést tartottak fenn. Ma már szabadon, aknamentesített területen haladhatunk az osztrák-magyar határzónában, az egykori nyomsávban.

Az őrtoronytól a Vashegy irányából becsatlakozó, és a Hármashatár-hegyre igyekvő jól karbantartott sétaúton, immáron osztrák oldalon folytatjuk utunkat. Időnként, egy-egy erdőirtásos részen szép panoráma tárul elénk nyugati irányba. Az utunkba eső kaptárok jelenléte a környékbeli falvak méhészeinek szorgalmát dicséri. A precízen megépített és tájolt vadlesek és szórók a nagyvadállomány ritkítását szolgálják. Egyedi élményt jelenthet a szeptemberben kezdődő szarvasbőgés megélése, vagy a hidegebb időben már rudlikban közlekedő, a határzónára fittyet hányó gímszarvasok látványa. Leggyakrabban azonban a felriasztott menekülő őzekre számíthatunk, a szórók, dagonyázó helyek környékén pedig vaddisznókondák nyomaira gyakran bukkanhatunk.

A bükkösök foltjaiban a szürkéskék, nyakán csillogó kékes tollazatú, a fekete harkály odúját előszeretettel kisajátító kék galamb jelenlétével is számolhatunk. A piros sapkájáról, fekete tollruhájáról könnyen felismerhető, területhűségéről híres, legnagyobb testű harkályunkat a legtöbbször bükkök, öreg tölgyek oldalán pillanthatjuk meg, amint rovartáplálék után kutat. A sétautat a tanösvény többnyelvű táblái teszik érdekesebbé. A Hármashatár-hegy alá kanyarodó út végén egy nagy levegővel, viszonylag meredek szakaszon érünk fel a csúcsra.

A Hármashatár-hegyen

A tetőn három ország: Ausztria, Szlovénia, Magyarország osztozik. Kimért középpontján, pontosan a hármas határon található a csonka gúla alakú hármas-határkő a három ország címerével és a Trianoni békediktátum aláírásainak dátumával. A Párizs melletti Trianon kastélyban 1920. június 4-én jegyzett békeszerződés a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Magyar Királyság közötti határokat is véglegesítette. A szerződés 27. paragrafusa szerint a Rába és a Mura medencéinek vízválasztó vonalán, Tókától 2 kilométerre keletre megállapítandó pont lesz Ausztria, Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén állam hármas határa. A határok ölelésében fekvő Felsőszölnök lakóinak sorsa a XX. században sokszor vett fordulatot. Kevesen tudják, de az I. világháború után a Rába és a Mura között tíz hónap alatt hatszor változott az államhatalom.

Az I. világháborút követően a felsőszölnöki diákok május utolsó vasárnapján minden évben a hármas-határkőhöz zarándokoltak, és megtartották a háborúban elesett hősök emlékünnepét. A második világháborút követő szigorú határőrizetű rendszer ezt a hagyományt ellehetetlenítette. Ma már a szabadon átjárható határok a turistautak kereszteződésévé is tette a nevezetes helyet, amely három ország három védett területének is a találkozási pontja. A magyar oldalon az Őrségi Nemzeti Park, a szlovén oldalon a Goricko Tájpark, az osztrák oldalon pedig a Rába Naturpark található.

Séta a Goricko Tájparkban

A határkőnél megpihenhetünk, és a szlovén oldalon időszakosan nyitva tartó büfében feltölthetjük tartalékainkat, majd a Goricko Tájpark tanösvénye mentén ereszkedünk lefelé. Az interaktív módon folytatódó tanösvénytől a fehérakácról szóló táblánál búcsúzunk, és a piros kör szlovén turistajelzést követve délkeleti irányban haladunk tovább. Türkére (Trdkova) érve az útelágazásban egy tekintélyt parancsoló kocsánytalan tölgyre lehetünk figyelmesek. A mintegy 22 m magas és hatalmas törzsátmérőjű fa életkorát 400 évre becsülik. A kilátópontnak is beillő öreg tölgynél érdemes megpihennünk, és végigtekintenünk a Muravidék szőlőkkel, szántókkal, legelőkkel tarkított mozaikos táján. Itt kisebb az erdősültségi arány, mint az Őrségi Nemzeti Parkban, aminek az oka a hagyományos kisparaszti gazdaságoknak a szocializmus alatt is továbbvitt tevékenységében keresendő.

A jellemzően szórvány településtípus falvainak településrészeit, házcsoportjait jól kiépített alacsonyrendű utak kötik össze, mi is zömében ilyeneken haladunk a határpont eléréséig. Az elő-alpi dombsorok térszintkülönbségei az egyes településnevek, földrajzi meghatározópontok elnevezéseiben is visszaköszönnek. Így van ez az utunkba eső Magasfok, illetve a 404 méter magas Srebrni berg elnevezések esetében is. A határátkelőhöz közel pihenőhely áll a rendelkezésünkre. A magasfoki emelkedőn érdemes megállnunk, hogy élvezzük a kilátást.

Közben úton-útfélen színpompás lepkefajokra bukkanhatunk. Ilyen a védett státuszú, erdőszegélyekben, erdei tisztásokon, kertekben, gyümölcsösökben is előforduló, aktív viráglátogató, de gyümölcsöket is rendszeresen szívogató, bársonyos fekete szárnyán fehér foltokkal és piros szalaggal díszített atalantalepke. A látványos megjelenésű lepkefajok közül az üde lomberdők, illetve a lombelegyes fenyőerdők szegélyeiben, patakvölgyi ligeterdőkben figyelhetünk fel az általában állati ürüléket szívogató, vagy a talajon napozó gyászlepke példányaira. Barnás-fekete, kiterjesztett felső szárnyának sárgás szegélye mellett liláskék foltsor található. Magasfokot (Martinje) északról megkerülve Vreje településrész határában, észak-északkeleti irányba tartva, az A 53-as jelű határkőnél érjük el újra a magyar-szlovén határnál vezető Z jelzést.

A határszéltől Felsőszölnökig

Újra a Z jelzésen, a Vasfüggöny túraúton haladunk, időnként egy-egy határszéli porta lenyúló szegélyét érintve. A változatos terep sok látnivalót kínál. Júliustól szeptemberig az erdő különböző részein találkozhatunk a lilás, illatos virágzatú erdei ciklámen példányaival. A disznókenyérnek is nevezett lágyszárú gumóját a vaddisznó előszeretettel kaparja ki. A hazánkban csak itt, a Felsőszölnök környéki erdőkben élő, 60 cm-esre is megnövő, árvacsalánfélék családjába sorolt fenyérgamandor példányait ezen az útvonalon jó eséllyel vehetjük észre. A tölgyesekben, erdei fenyvesekben, nyíres fenyéren előforduló növény levele a zsályáéhoz hasonlít, ezért a népnyelv vadzsályának is hívja. A beteg szarvasmarhák előszeretettel fogyasztották, ezért „szarvastehén gyógyítónak” is nevezték.

Az országhatártól a Z+ jelzésre egy parasztporta után, az A 73/8 határkőnél csatlakozunk rá. Az oldalvölgyek vízmosásainak speciális mikroklimatikus adottságú helyein foltokban több hegyvidéki fajt fedezhetünk fel. A két sorba rendeződő, lándzsás levelű, keskeny, harang alakú, kék virágzatú fecsketárnicson kívül a kétszeresen szárnyalt levelű buglyospáfrány alkalmi megjelenésére is számíthatunk. A nedvesebb talajú erdei részeken tőzegmohára, fehérlő vánkosmoha párnaszerű telepeire csodálkozhatunk rá.  Télálló, színén fényeszöld levelei révén egész évben felismerhető örökzöld félcserje a csinos ernyős körtike.  A halványrózsaszín virágzatú, 10-20 cm magas növényt bükkösök, fenyvesek félárnyékos helyein láthatjuk.

A feje tetején, nyakán és hátán fekete tollruhájú és bajuszsávú, fehér sapkájú nagyfakopáncs megjelenése egész évben megszokottnak számít. Európa legkisebb termetű madara, a sűrű lombkoronában rovarokat keresgélő, a hátán olajzöld, alsótestén szürke, fején sárga vagy narancssárga csíkozottságú sárgafejű királyka felbukkanása e területen ugyancsak élményszámba megy. A Z+ jelzésről rövidesen a P jelzésre váltunk, és északnyugati irányban haladunk tovább, időnként megpillantva egy-egy, a természet által körbeölelt, szórványosan elhelyezkedő portát. A szárnyasai hangjáról elhíresült Kakasdomb mentén érünk vissza túránk kiindulópontjához, Felsőszölnök központjába.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Felsőszölnök, községközpont buszmegállónál érdemes leszállnunk, ahova Szombathely és Szentgotthárd felől közlekednek a járatok.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállónál kezdődik.

Parking

  • A kiindulási pont autóval megközelíthető, parkolási lehetőség is rendelkezésre áll.

Coordinates

DD
46.876735, 16.165986
DMS
46°52'36.2"N 16°09'57.5"E
UTM
33T 588848 5192126
w3w 
///bendable.fume.refusals
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A hármashatár turistakalauza Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia 2014)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület Bp. 2003)
  • Az Őrség és a Vendvidék Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó Szombathely 2004)

Author’s map recommendations

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • A hármashatár turistakalauza: Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Botond Balázs
August 31, 2021 · Community
Érdekes, változatos, gyönyörű útvonal, maximálisan ajánlom mindenkinek. A “nehéz” besorolás szerintem túlzó, az elejét leszámítva szinte sík terepen kell menni.
Show more
When did you do this route? August 31, 2021
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community
Photo: Botond Balázs, Community

Photos from others

+ 3

Reviews
Difficulty
difficult
Distance
17.8 km
Duration
4:55 h
Ascent
289 m
Descent
289 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Botanical highlights Flora and fauna Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp