Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Őr-járat a Bükk hátsó kertjében

Hiking Trail · Déli-Bükk · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Bükk-fennsík a Felsőtárkány melletti rétről
    / A Bükk-fennsík a Felsőtárkány melletti rétről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felsőtárkány feletti Bű-völgy - ezen a ponton elvész a turistaút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői panoráma: balra a Tar-kő és a Pes-kő háta
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pes-kő-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bél-kő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisvasút Felsőtárkány felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövek között a Bükk-fennsíkon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lovarda mellett indulunk neki az erdei útnak
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-hegy és szomszédai a felsőtárkányi legelőkről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bű-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bükkre a Vak Vince-rét közeléből
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zöld-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kőn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei viszonyok a Bükk-fennsík déli letörésén (a Sándor-hegy alatt)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő sziklafala, ami alatt túránk is elvezet (Felsőtárkány határából)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Napsugár pihenő a Pes-kő-völgy kapujában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a Hegyes-kő bordája, balra hátul a Pes-kő (a Sándor-hegy nyergéből)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszan haladunk felnövekvő fiatalosban a Z jelzésen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-ház fölött feltűnik a Pes-kő fala
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Buger-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Bél-kőre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kövek oldalnézetből - Sándor-hegy nyerge
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő közelében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Déli-Bükk és a fennsík széle az Őr-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Bükk-fennsíkon a megkésett télben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-völgy a lealacsonyodó gerinc alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Északi lankák a Bél-kő mögött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíki erdőben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tufába vágott pincék Felsőtárkány határában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 20 15 10 5 km Őr-kő Bél-kő

A Bükk-fennsík nyugati elvégződése félreeső, hosszú meneteléssel látogatható zuga a hegységnek. Kiadós vándorlásunkat emlékezetes panorámák jutalmazzák: a felbontott Bél-kő döbbenetes sziklaudvara és az Őr-kő éles letörése. A magaslati élményeket pedig a fennsík és a Pes-kő-völgy fejezetének természetesen kaotikus erdei viszonyai egészítik ki.

open
moderate
24.3 km
8:00 h
878 m
878 m

Alacsony középhegységeinkben a legmeghökkentőbb, legzordabb látványokat a karsztokat járva találjuk. Persze az extremitások itt is hiányoznak, de a Bükk hirtelen felszökő sziklafalai, göröngyös karrmezői, barlangjai és egyéb karsztjelenségei a hazai domborzati viszonyokhoz képest különösen élénk hegyvidéki formakinccsé állnak össze. Az elbányászott Bél-kő sziklaudvara és párkányokra tagolt, kőkoronás sziluettje pedig talán az egész magyarországi hegysor legmeglepőbb darabkája.

Az atmoszférát a fennsík nyugati elvégződésén természetközeli állapotú erdők sávja és a viszonylagos elhagyatottság varázsolja kárpáti jellegűvé. Felkeresni e kis vadont fárasztó vállalkozás, hiszen hosszú kapaszkodással érhetünk csak fel a „kövek vonulatának" ívére.

Útvonalunk egykor fakihordó kisvasutak által feltárt völgyrendszerben indul neki Felsőtárkányból, és a kiemelkedően szép, végig erdős Pes-kő-völgyön át közelíti a fennsíkot. A plató szegélyén sorakozó kövek közé kaptatunk, szinte őserdei környezetben változik vadregényessé az addig kellemesen szelíd vidék. Letekintünk az Őr-kő mészkőfaláról, majd a fennsík ritkán járt, idős erdőkben gazdag nyugati csücskében sétálunk ki a Bél-kő hatalmas sziklaudvara fölé, hogy végigtekintsünk az Északi-középhegység jelentős szeletén. Lefelé a Király-szék délies irányú hátát követjük, végül a patak mellé szegődve érünk vissza Felsőtárkányba.

Hosszú és megpróbáltatásokat is tartalmazó, sportértékkel bíró túra, mely a Bükk legelhagyatottabb vadonjainak egyikébe, „hátsó kertjébe" kalauzol - jó eséllyel a fennsíkon kívül senkivel sem fogunk találkozni barangolásunk során.

Author’s recommendation

  • A túra elején rövidíthetünk is, ha a kisvasutat választjuk. Ez a nyári félév hétvégéin, és környező napokon jár Felsőtárkányból a Stimecz-ház felé. A Varróház megállóig utazva megspórolhatjuk az első 30-40 perc gyaloglást, mely betonon vezet.
  • Az útvonal végén, a Bű-völgy felső szakaszán a Z jelzés a patak mellé kanyarodik. Egy szakaszon az ösvény nincs meg, ezért érdemes inkább a párhuzamos dózerúton haladni, ami egy gázlónál visszacsatlakozik a turistaútba.
  • A túra kezdőpontját a rövidítés érdekében érdemes variálni, ha nem autóval érkeznénk: induláshoz a Fűtőház buszmegálló a megfelelő választás, érkezéskor viszont a S jelzésről a Széchenyi István utcára (jobbra) térve érjük el a Felsőtárkány, Fő út 324. buszmegállót.
  • Több napot is eltölthetünk a Bükkben, felfedezhetjük a fennsík nyugati részét, és megbonthatjuk a túrát, ha a Pes-kő-házban töltünk egy éjszakát. A völgy fejezetéhez közel, a Pes-kő-forrás mellett álló épület hangulatos környezetben kínál igazi erdei élményt. Az épületben nincs áram és térerő, és fokozottan védett területen fekszik. A kulcsot előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni, és ott is kell leadni, a fizetés is ekkor intézhető.
  • Felsőtárkányban, a kisvasút végállomásánál található a Nyugati kapu Látogatóközpont, ahol egy Bükkről szóló kiállítást tekinthetünk meg, ha időnk engedi.
  • Vizet csak a Pes-kő-forrásnál tudunk vételezni, ennek megfelelő készletekkel induljunk útnak!
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: April 29, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Őr-kő, 880 m
Lowest point
Felsőtárkány, 222 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az Őr-kő sziklafalán óvatosan mozogjunk, a kőbordás talaj és a kitettség hordoz magában veszélyeket!

Tips, hints and links

Start

Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló (229 m)
Coordinates:
DD
47.979741, 20.431853
DMS
47°58'47.1"N 20°25'54.7"E
UTM
34T 457602 5314204
w3w 
///saltwater.projected.puppies

Destination

Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Felsőtárkányt a P jelzésen hagyjuk el észak felé, ezt követjük az Őr-kő-rétig.
  • Az Őr-kőre a K▲ jeleken kapaszkodunk fel.
  • A szikláról a K▲ jelzés másik ágán ereszkedünk alá egy irtásfoltban lévő elágazásig.
  • A K jelzést követjük egyenesen.
  • Amikor csatlakozik a S jelzés, arra térünk át bal felé.
  • A Bél-kő-nyaktól a Bél-kőre a S▲ jelzésen jutunk ki.
  • Visszatérünk az Bélkő-nyakhoz, és a Z és S jelzésen balra tartunk az elágazásig.
  • Ahol a K és S jelzés balra tér, mi jobbra indulunk a Z jelzésen.
  • A Z jelzést követjük Felsőtárkányig.
  • A házak közé érve balra fordulunk a S jelzésre, mely visszavezet a Fűtőházig.

A túra részletes leírása

A tárkányi vasút mentén

A Bükk-fennsíkból lefutó hátak és az Eger felé aláhanyatló, Vár-hegy és Nagy-Eged fémjelezte vonulat közti félmedencében terül el a domborzati viszonyok miatt hosszúkás Felsőtárkány. Az egri agglomerációhoz sorolható falu keleti felén érezhető leginkább a nemzeti park közelsége: itt találjuk a látogatóközpontot, éttermeket, a tavat, na meg a kisvasút végállomását.

Az I. világháború dúlása közepette kezdték el lerakni a vasúti síneket, de a vonalépítések a trianoni határok kijelölése után pörögtek fel csak igazán, hiszen felértékelődtek a Bükk erdőségei és kőbányái. Fénykorában a hálózat hossza meghaladta a 40 km-t, szárnyai a Felsőtárkány környéki völgyeket tárták fel, és egészen Eger határáig (egy ottani fatelepig) értek. A települést átszelő vágányokon csak fölfelé vontatták (eleinte lóval, majd) mozdonnyal a szerelvényeket, lefelé a gravitáció oldotta meg a munkát. Mivel a nehéz, fával és kővel megrakodott vonatok veszélyesek voltak, eleinte kolompot szereltek rájuk, hogy a fékezők azzal jelezhessenek, majd később kürttel ellátott lovasok előzték meg az érkező kocsikat. Amikor 1923 nyarán három tehenet csapott el egy szerelvény, a lakosok dühükben az éjjel feltépték a síneket. A következő hetekben épült meg a falut elkerülő vágány, melynek helye ma bicikliútként hasznosul.

A '60-as években a hatékonyabb közúti, tehergépkocsis szállítás fokozatosan elkezdte átvenni a kisvasutak szerepét. A '90-es évekre már csak a stimeczházi vonal maradt életben a Felsőtárkány körüli hálózatból, napjainkban is ezen utazhatunk. Ha nem járna a vonat, gyalog, a P jelzést követve vágjunk neki!

A falu sínek által kísért mellékutcáján baktatunk, mígnem elhagyjuk a házakat. Érdemes kisétálni a bal kéz felől nyíló, hosszú rétre, mert a fennsík délnyugati szeletének roppant tömege szemben magasodik: megfelelő szögből nézve kelet felé feltűnik a hatalmas Tar-kő is, tőle bal felé pedig ott sorakoznak a Bükk híres kövei: az alacsonyabb Vörös-kő, a hatalmas sziklafaláról felismerhető Pes-kő, mellette kibukkan a Hegyes-kő, hátrébb az Őr-kő homloka fehérlik. Ne is álljunk ellen a hegyek hívásának, a betonútra visszatérve vegyük célba a Varróház megállóját, ahonnan már beléphetünk az erdőbe.

A bükki vadon kapujában

A Varró erdészház mellett kis vadasparkban csodálhatjuk meg a Bükk patásait, a ketrecet nagy számban lakják muflonok. A Korzikáról betelepített faj jól megvan középhegységeinkben, de sokszor komoly megterhelést jelent környezetére: a nyáj kis területen mozog, mindössze 3-5 km-es mozgáskörzete van, ezen belül dézsmálja a növényzetet, és itt érvényesül taposása is. Túráink során a köves-sziklás, meredek terepeken találkozhatunk vele a legnagyobb eséllyel, hiszen a muflon jellemzően ott ver tanyát, ahol a többi nagyvad nehezebben mozog.

Erdei szállítóúton, hűsítő fenyvesfolt mentén haladunk, majd egy tarvágás nyomán feltörkevő újulatot keresztezünk. Sokáig az utolsót: az előttünk álló Pes-kő-völgyet leginkább az emeli ki környezetéből, hogy sehol sem lékelik kitermelt foltok az erdőt. Egy apró tisztás után összeborul fejünk fölött a lomb, és perceken belül a Napsugár-pihenőház kerítése előtt állunk. Az épület egykor erdészeti célokat szolgált, ma kulcsosházként használható. Jobbra, a hegyoldalban még felfedezhetjük az egykori kisvasútág töltésének nyomát - a hálózat egy időben idáig ért, később itt ágazott el.

Jobbra tartunk a P jeleket követve, és ezzel belépünk a Pes-kő-völgybe. Az oldalsó lejtők egészen megközelítik egymást, és hirtelen eltűnik gerincük a fák mögött. A fennsíkra hulló csapadék elszivárog a mészkőtest repedéshálózatán, és a mélyben megtett útját követően a plató lábánál, források láncolatában lép a felszínre. Az ezekből induló patakok hosszú völgyeket véstek e dél felé alacsonyodó térszínbe - és vizük a váltakozó kőzetpásztáknak megfelelően viselkedik. A palás kőzetek határán felszínre kényszerül, míg a mészkőre érve a mélybe nyelődik (hiszen a vízben jelenlévő szénsav hatására karsztosodás történik, azaz a mészkőben jelenlévő kalcium-karbonát oldódik, és hiányok, járatok keletkeznek).

Föl a fennsíkra

Egy ponton jobbra az Árgus-kő keménysége révén kipreparálódott szirtje töri át a lejtőt, a kellemesen árnyas völgyet már csak az erdő hangjai ülik meg, távolabbi zajok nem szűrődnek be. A Garasos-kő-völgy kiágazásánál elbúcsúzunk a rég felszámolt kisvasút nyomaitól, és a szüntelenül enyhe emelkedésből már sejthetjük, hogy a szintkülönbség tetemes részét majd egyben, a fennsík alá érve kell legyűrnünk.

A Gyetra- és a Pes-kő-völgy csaknem összeér, az őket elválasztó gerinc egészen elkeskenyedve alacsonyodik le, majd kb. másfél kilométer kanyargás után átlépünk a patakon, és egyszerre két szívdobbantó látvány kerül elénk: a Pes-kő-ház takaros épülete, és fölötte, a lombok közt a névadó szikla hatalmas fala. A zord mészkőmeredély alatt állva zárt hegyi katlanban érezhetjük magunkat, tova lépdelve a házikó falai és a forrás csobogása árasztanak végtelen nyugalmat. Utóbbi az év nagy részében megbízható vízfakadás (csak hosszú szárazság idején apadhat el). A hangulatos, jól felszerelt kulcsosházban nincs áram, az itt eltöltött estéket gyertyafény, a kályhában lobogó tűz pattogása és erdei csönd jellemzi - már csak azért is, mert fokozottan védett területen fekszik. Építéséről nem lelhető fel hiteles adat, csak annyi bizonyos, hogy az egri érsekség emeltette munkásháznak, majd sokáig vadászházként üzemelt. Ma a Kárpát Egyesület egri osztályának gondnoksága alatt áll, a kulcsot előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni.

Nincs már messze a völgyfő, az emelkedés továbbra sem megerőltető, az erdő viszont egyre menedékesebb. Számtalan korhadt fát és dagonyát kerülgetünk, majd egyszer csak elenyészik az ösvény, és mintha a Kárpátok vadonjába csöppentünk volna: a Pes-kő hatalmas sziklafala szökik az ég felé a derékba tört törzsek közt. Az őserdőszerű környezetben a turistaút is meghátrál, és egy visszakanyarral, kerülővel indul a magasba. A természetes erdősáv a sok évtizedes fokozott védelem eredménye, ráadásul a meredek lejtőviszonyok, a nehéz hozzáférhetőség már régebb óta megkímélte a fennsík déli letörésének rengetegét a nagyobb volumenű kitermeléstől, a terepet pedig időnként a lebukva végigsöprő szelek rendezik át. Sziklák, kőgörgetegek és holtfák hevernek a talajon, az ágak közt néha megmutatja magát a Pes-kő hófehér bérce, ahogy az ösvényt tapossuk. Végül különösen meredek szakaszon, nehéz léptekkel araszolunk fölfelé, mielőtt elhevert famatuzsálemek mentén, kőzetszilánkos csapáson, egy végső lendülettel megérkezünk. Jókora kőember üdvözöl a Bükk-fennsíkon, no meg az általában megélénkülő szél.

A Bükk hátán

Befelé kanyarodunk, a Hegyes-kő szikláját kerüljük, érezhetően érintetlen, rég háborítatlan területen vezet utunk. Télen figyeljük a kidőlt törzseket, amiket a macskafélék előszerettel használnak mozgásuk során - nem ritka, hogy vadmacskák nyomát őrzi a hó.

Hamarosan kiérkezünk az Őr-kő-rétre, ahol nekivágunk a K▲ jelű ösvénynek. Kapuként záródó sziklák szorításában, egy ponton egészen meredeken kapaszkodva kerülünk az Őr-kőre, melynek háta kellemetlen felületű ördögszántás (azaz karr, oldott, barázdált mészkőfelszín). A kilátás annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a fennsík peremén, hanem a bükki kövek „cseresorában", a hátrébb lévő második vonalban emelkedik. Balra a Tar-kő és a Pes-kő tarkója tűnik fel, mögöttük a délkeleti hegységrész hullámzik. Alattunk az Oltár-kő mögötti „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Vár-hegy, valamint Eger tűnik fel - ebben az irányban hosszú, erdős hátak hanyatlanak alá. Jobbra pillantva már tarvágások is feltűnnek a Király-szék gerincén (ahová tartunk), hátrébb a Mátra sziluettje kéklik. Az Őr-kő neve őskori funkciójára utalhat.

Továbbindulunk az ösvényen, és lassacskán leereszkedünk - egy irtott fenyőfoltnál érjük el a K jelzést, melyen jobbra tartunk. E nyugati elvégződés a fennsík talán leginkább vadregényes része, a keskeny platót két oldalról éles lejtők, természetes állapotú erdők keretezik, a süvítve átbukó szelek elől csak a mohos sziklafalak oltalmába húzódhatunk be. Mérhetetlen nyugalom üli meg a tájat, egy aprócska kárpáti vadonban vendégeskedünk. A Zöld-rét kaszálóján jobbra váltunk a Z jelzésre, megkerüljük a Messzelátó bércét, majd a Bél-kő-nyakon át, sűrűben jutunk ki (S▲) a Bükk-fennsík nyugati végére.

A Bél-kő sziklaudvara fölött

A korláttal biztosított teraszról meghökkentő látvány tárul föl: a Bél-kő félelmetes méretű, elbányászott teteje. A hegytetőt mintha lenyesték volna - és tulajdonképpen ez is történt. A Bükk (korábban) legszebbnek tartott sziklabércének eredeti képe felől csak 19. századi metszetekről tájékozódhatunk, hiszen az 1908-ban alapított cementgyárat a Bél-kő különösen tiszta mészkövéből szolgálták ki. A biztonsági okokból felhagyott lépcsős-teraszos művelést követően a hatalmas bányaudvar kialakítása (730 méteren) a '60-as években kezdődött meg, ekkor épült az ide vezető aszfaltút is.

A hegyből összesen 7 millió köbméter mészkőt bányásztak el (ennek során 100 métert alacsonyodott), mielőtt a '90-es években leállt a termelés. A döbbenetes sziklaudvar mögött az Északi-középhegység jelentős szelete mutatkozik: a Heves-Borsodi-dombság hullámai, a Karancs jól megkülönböztethető alakja és a Mátra teljes gerince vonzzák leginkább a tekintetet. A sziklavilág sportcélú használata (vasalt mászóutak, sziklamászóutak kiépítése stb.) természetvédelmi okokból (egyelőre) sajnos nem lehetséges, pedig Bélapátfalva országos viszonyításban teljesen egyedi kínálattal kerülhetne fel az idegenforgalmi térképre. Igaz, a roppant méretű torzó éppen olyan időszak szüleménye, amikor ember és hegy viszonyát a hasznosítás határozta meg, a védelem pedig nem kapott szerepet.

Le a fennsíkról

A megtett úton térünk vissza a Zöld-rétre, ahol ezúttal a jobb irányt kell választanunk az elágazásban: a Z jelzésen folytatjuk túránkat. Rövid emelkedő után öles bükkök szorításában, természetes képű erdőben kezdjük ereszkedésünket a fennsíkról. Balra szél ütötte lék tátong az erdőben, derékba tört törzsek merednek az ég felé, kisvártatva kiérünk egy erdei útra. Bal felé gyaloglunk, és egy tarvágás foltjáról kilátunk a Déli-Bükk felé. De feltűnik az Őr-kő sziklája, a Hegyes-kő ívesen lefelé hajló bordája, a háttérben pedig a Pes-kő homloka is. Ismét erdőbe lépünk, és bár jobbunkon fiatal a bükkös, az ellenkező oldalon ismét a fennsík letörésére jellemző, vadregényes erdősáv húzódik. Az állva elhalt facsonkok és fekvő korhadványok között zord, mohos sziklakibúvások tarkítják a meredek lejtőt.

Széles háton Felsőtárkány felé

A turistaút hirtelen kanyarral délies irányba fordul, és innentől megváltozik a tájkép: széles háton lépdelünk lefelé, az erdő is jóval „fésültebb" benyomást kelt, egyveretű állományok váltják egymást. A Király-szék lejtőin még egyszer, utoljára visszaköszön a sűrű, áthatolhatatlan rengeteg - egykor a Farkas-kunyhó állt itt az út mellett, melyet azonban régen elbontottak. Lassan irtásfoltok váltakozására lehetünk figyelmesek, kilátunk a szomszéd gerincekre, a távolban felsejlik a végtelennek tetsző déli hegységrész. Lejjebb, a völgy felé nyújtózik a Vak Vince-rét, mely a hegyen élő ősi pogány kultúra temetkezési helye volt. Éppen kikerüljük a Nagy-Verő-bérc (a verő napsütötte lejtőt jelöl) tetőpontját, és hosszú, fiatalos által közrefogott léniában ereszkedünk egyre lejjebb. Egy-egy öregebb állományfolt pereméről a Déli-Bükk hullámzó vidéke tűnik fel, máskülönben porzó keréknyomot taposunk. A monoton szakaszt végül egy vadlessel és szóróval felszerelt tisztás (a Buger-rét) töri meg, majd leérünk a Mellér-völgybe tartó erdészeti út völgyébe (régen kisvasút kanyargott ezen a nyomon).

A Z jelzés a fák közé hív, és a széles völgytalpra simuló patakot követi - a sok kidőlt fa és az elvesző ösvény miatt érdemes a dózerúton maradni, amelyról egy gázlónál balra fordulva visszatalálhatunk a turistaútra. Szűk ösvényre jutunk, mely esős időben meglehetősen marasztalóvá válhat, mellette hosszú, dús füvű rétek nyújtóznak. Itt állt egykor a Koronás őrház, ennek már nyomát sem látjuk. A legelők túloldalán a Vár-hegy erdős oldala magasodik, majd eltűnik a fák mögött, amikor a patakot keresztezve az utolsó erdei métereket tudjuk le. Lovardát hagyunk hátra, és elérjük a falu szélét.

A Tárkányi-medence felszínét itt egy széles pásztában riolittufa, vulkáni szórástermék alkotja, ebbe vágták a jobbunkon látható pincéket - a szőlőtermesztésnek sok évszázados hagyományai vannak a faluban. A S jelzéssel balra fordulva visszatérhetünk a Fűtőházhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdő- és végpontja a Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló. A megállót az Egerből induló buszok érintik.

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul, és oda is érkezik vissza.

Parking

  • Legegyszerűbben a felsőtárkányi Fő út mentén, a Faluháznál lehet parkolni. Innen mintegy 5 perc séta a Fűtőház, ahonnan a túra indul. (A Mórciz Zsigmond utcán levághatunk egy fölösleges kanyart az út elején és végén is.)

Coordinates

DD
47.979741, 20.431853
DMS
47°58'47.1"N 20°25'54.7"E
UTM
34T 457602 5314204
w3w 
///saltwater.projected.puppies
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
24.3 km
Duration
8:00h
Ascent
878 m
Descent
878 m
Public transport friendly Loop Multi-stage route Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Cableway ascent/descent Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.