Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Őr-járat a Bükk hátsó kertjében

· 1 review · Hiking Trail · Bükk-hegység · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Bükk-fennsík a Felsőtárkány melletti rétről
    / A Bükk-fennsík a Felsőtárkány melletti rétről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felsőtárkány feletti Bű-völgy - ezen a ponton elvész a turistaút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői panoráma: balra a Tar-kő és a Pes-kő háta
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisvasút Felsőtárkány felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövek között a Bükk-fennsíkon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lovarda mellett indulunk neki az erdei útnak
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-hegy és szomszédai a felsőtárkányi legelőkről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bű-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bükkre a Vak Vince-rét közeléből
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zöld-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kőn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei viszonyok a Bükk-fennsík déli letörésén (a Sándor-hegy alatt)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő sziklafala, ami alatt túránk is elvezet (Felsőtárkány határából)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Napsugár pihenő a Pes-kő-völgy kapujában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a Hegyes-kő bordája, balra hátul a Pes-kő (a Sándor-hegy nyergéből)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszan haladunk felnövekvő fiatalosban a Z jelzésen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-ház fölött feltűnik a Pes-kő fala
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Buger-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Bél-kőre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kövek oldalnézetből - Sándor-hegy nyerge
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő közelében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Déli-Bükk és a fennsík széle az Őr-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Bükk-fennsíkon a megkésett télben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-völgy a lealacsonyodó gerinc alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Északi lankák a Bél-kő mögött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíki erdőben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tufába vágott pincék Felsőtárkány határában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 20 15 10 5 km Felsőtárkányi Erdei … megállóhely) Felsőtárkányi Erdei … állomás) Őr-kő Bél-kő Varróház vadaskert Pes-kő-forrás
A Bükk-fennsík nyugati elvégződése félreeső, hosszú meneteléssel látogatható zuga a hegységnek. Kiadós vándorlásunkat emlékezetes panorámák jutalmazzák: a felbontott Bél-kő döbbenetes sziklaudvara és az Őr-kő éles letörése. A magaslati élményeket pedig a fennsík és a Pes-kő-völgy fejezetének természetesen kaotikus erdei viszonyai egészítik ki.
Open
moderate
Distance 24.3 km
7:15 h
885 m
885 m

Alacsony középhegységeinkben a legmeghökkentőbb, legzordabb látványokat a karsztokat járva találjuk. Persze az extremitások itt is hiányoznak, de a Bükk hirtelen felszökő sziklafalai, göröngyös karrmezői, barlangjai és egyéb karsztjelenségei a hazai domborzati viszonyokhoz képest különösen élénk hegyvidéki formakinccsé állnak össze. Az elbányászott Bél-kő sziklaudvara és párkányokra tagolt, kőkoronás sziluettje pedig talán az egész magyarországi hegysor legmeglepőbb darabkája.

Az atmoszférát a fennsík nyugati elvégződésén természetközeli állapotú erdők sávja és a viszonylagos elhagyatottság varázsolja kárpáti jellegűvé. Felkeresni e kis vadont fárasztó vállalkozás, hiszen hosszú kapaszkodással érhetünk csak fel a „kövek vonulatának" ívére.

Útvonalunk egykor fakihordó kisvasutak által feltárt völgyrendszerben indul Felsőtárkányból, és a kiemelkedően szép, végig erdős Pes-kő-völgyön át közelíti a fennsíkot. A plató szegélyén sorakozó kövek közé kaptatunk, szinte őserdei környezetben változik vadregényessé az addig kellemesen szelíd vidék. Letekintünk az Őr-kő mészkőfaláról, majd a fennsík ritkán járt, idős erdőkben gazdag nyugati csücskében sétálunk ki a Bél-kő hatalmas sziklaudvara fölé, hogy végigtekintsünk az Északi-középhegység jelentős szeletén. Lefelé a Király-szék délies irányú hátát követjük, végül a patak mellé szegődve érünk vissza Felsőtárkányba.

Hosszú és megpróbáltatásokat is tartalmazó, sportértékkel bíró túra, mely a Bükk legelhagyatottabb vadonjainak egyikébe, „hátsó kertjébe" kalauzol - jó eséllyel a fennsíkon kívül senkivel sem fogunk találkozni barangolásunk során.

Author’s recommendation

  • A túra elején rövidíthetünk is, ha a kisvasutat választjuk. Ez a nyári félév hétvégéin, és környező napokon jár Felsőtárkányból a Stimecz-ház felé. A Varróház megállóig utazva megspórolhatjuk az első 30-40 perc gyaloglást, mely betonon vezet.
  • Az útvonal végén, a Bű-völgy felső szakaszán a Z jelzés a patak mellé kanyarodik. Egy szakaszon az ösvény nincs meg, ezért érdemes inkább a párhuzamos dózerúton haladni, ami egy gázlónál visszacsatlakozik a turistaútba.
  • A túra kezdőpontját a rövidítés érdekében érdemes variálni, ha nem autóval érkeznénk: induláshoz a Fűtőház buszmegálló a megfelelő választás, érkezéskor viszont a S jelzésről a Széchenyi István utcára (jobbra) térve érjük el a Felsőtárkány, Fő út 324. buszmegállót.
  • Több napot is eltölthetünk a Bükkben, felfedezhetjük a fennsík nyugati részét, és megbonthatjuk a túrát, ha a Pes-kő-házban töltünk egy éjszakát. A völgy fejezetéhez közel, a Pes-kő-forrás mellett álló épület hangulatos környezetben kínál igazi erdei élményt. Az épületben nincs áram és térerő, és fokozottan védett területen fekszik. A kulcsot előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni, és ott is kell leadni, a fizetés is ekkor intézhető.
  • Felsőtárkányban, a kisvasút végállomásánál található a Nyugati kapu Látogatóközpont, ahol egy Bükkről szóló kiállítást tekinthetünk meg, ha időnk engedi.
  • Vizet csak a Pes-kő-forrásnál tudunk vételezni, ennek megfelelő készletekkel induljunk útnak!
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: February 18, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Őr-kő, 880 m
Lowest point
Felsőtárkány, 222 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Pes-kő-forrás

Safety information

  • Az Őr-kő sziklafalán óvatosan mozogjunk, a kőbordás talaj és a kitettség hordoz magában veszélyeket!

Tips and hints

Start

Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló (229 m)
Coordinates:
DD
47.979741, 20.431853
DMS
47°58'47.1"N 20°25'54.7"E
UTM
34T 457602 5314204
w3w 

Destination

Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Felsőtárkányt a P jelzésen hagyjuk el észak felé, ezt követjük az Őr-kő-rétig.
  • Az Őr-kőre a K▲ jeleken kapaszkodunk fel.
  • A szikláról a K▲ jelzés másik ágán ereszkedünk alá egy irtásfoltban lévő elágazásig.
  • A K jelzést követjük egyenesen.
  • Amikor csatlakozik a S jelzés, arra térünk át bal felé.
  • A Bél-kő-nyaktól a Bél-kőre a S▲ jelzésen jutunk ki.
  • Visszatérünk az Bél-kő-nyakhoz, és a Z és S jelzésen balra tartunk az elágazásig.
  • Ahol a K és S jelzés balra tér, mi jobbra indulunk a Z jelzésen.
  • A Z jelzést követjük Felsőtárkányig.
  • A házak közé érve balra fordulunk a S jelzésre, mely visszavezet a Fűtőházig.

A túra részletes leírása

A tárkányi vasút mentén

A Bükk-fennsíkból lefutó hátak és az Eger felé aláhanyatló Vár-hegy és Nagy-Eged fémjelezte vonulat közti félmedencében terül el a domborzati viszonyok miatt hosszúkás Felsőtárkány. Az egri agglomerációhoz sorolható falu keleti felén érezhető leginkább a nemzeti park közelsége: itt találjuk a látogatóközpontot, éttermeket, a tavat, na meg a kisvasút végállomását.

Az I. világháború dúlása közepette kezdték el lerakni a vasúti síneket, de a vonalépítések a trianoni határok kijelölése után pörögtek fel csak igazán, hiszen felértékelődtek a Bükk erdőségei és kőbányái. Fénykorában a hálózat hossza meghaladta a 40 km-t, szárnyai a Felsőtárkány környéki völgyeket tárták fel, és egészen Eger határáig (egy ottani fatelepig) értek. A települést átszelő vágányokon csak fölfelé vontatták (eleinte lóval, majd) mozdonnyal a szerelvényeket, lefelé a gravitáció oldotta meg a munkát. Mivel a nehéz, fával és kővel megrakodott vonatok veszélyesek voltak, eleinte kolompot szereltek rájuk, hogy a fékezők azzal jelezhessenek, majd később kürttel ellátott lovasok előzték meg az érkező kocsikat. Amikor 1923 nyarán három tehenet csapott el egy szerelvény, a lakosok dühükben az éjjel feltépték a síneket. A következő hetekben épült meg a falut elkerülő vágány, melynek helye ma bicikliútként hasznosul.

A '60-as években a hatékonyabb közúti, tehergépkocsis szállítás fokozatosan elkezdte átvenni a kisvasutak szerepét. A '90-es évekre már csak a stimeczházi vonal maradt életben a Felsőtárkány körüli hálózatból; napjainkban is ezen utazhatunk. Ha nem járna a vonat, gyalog, a P jelzést követve vágjunk neki!

A falu sínek által kísért mellékutcáján baktatunk, mígnem elhagyjuk a házakat. Érdemes kisétálni a bal kéz felől nyíló, hosszú rétre, mert a fennsík délnyugati szeletének roppant tömege szemben magasodik: megfelelő szögből nézve kelet felé feltűnik a hatalmas Tar-kő is, tőle bal felé pedig ott sorakoznak a Bükk híres kövei: az alacsonyabb Vörös-kő, a hatalmas sziklafaláról felismerhető Pes-kő, mellette kibukkan a Hegyes-kő, hátrébb az Őr-kő homloka fehérlik. Ne is álljunk ellen a hegyek hívásának, a betonútra visszatérve vegyük célba a Varróház megállóját, ahonnan már beléphetünk az erdőbe.

A bükki vadon kapujában

A Varró erdészház mellett kis vadasparkban csodálhatjuk meg a Bükk patásait, a ketrecet nagy számban lakják muflonok. A Korzikáról betelepített faj jól megvan középhegységeinkben, de sokszor komoly megterhelést jelent környezetére: a nyáj kis területen mozog, mindössze 3-5 km-es mozgáskörzete van, ezen belül dézsmálja a növényzetet, és itt érvényesül taposása is. Túráink során a köves-sziklás, meredek terepeken találkozhatunk vele a legnagyobb eséllyel, hiszen a muflon jellemzően ott ver tanyát, ahol a többi nagyvad nehezebben mozog.

Erdei szállítóúton, hűsítő fenyvesfolt mentén haladunk, majd egy tarvágás nyomán feltörkevő újulatot keresztezünk. Sokáig az utolsót: az előttünk álló Pes-kő-völgyet leginkább az emeli ki környezetéből, hogy sehol sem lékelik kitermelt foltok az erdőt. Egy apró tisztás után összeborul fejünk fölött a lomb, és perceken belül a Napsugár-pihenőház kerítése előtt állunk. Az épület egykor erdészeti célokat szolgált, ma kulcsosházként használható. Jobbra, a hegyoldalban még felfedezhetjük az egykori kisvasútág töltésének nyomát - a hálózat egy időben idáig ért, később itt ágazott el.

Jobbra tartunk a P jeleket követve, és ezzel belépünk a Pes-kő-völgybe. Az oldalsó lejtők egészen megközelítik egymást, és hirtelen eltűnik gerincük a fák mögött. A fennsíkra hulló csapadék elszivárog a mészkőtest repedéshálózatán, és a mélyben megtett útját követően a plató lábánál, források láncolatában lép a felszínre. Az ezekből induló patakok hosszú völgyeket véstek e dél felé alacsonyodó térszínbe - és vizük a váltakozó kőzetpásztáknak megfelelően viselkedik. A palás kőzetek határán felszínre kényszerül, míg a mészkőre érve a mélybe nyelődik (hiszen a vízben jelenlévő szénsav hatására karsztosodás történik, azaz a mészkőben jelenlévő kalcium-karbonát oldódik, és hiányok, járatok keletkeznek).

Föl a fennsíkra

Egy ponton jobbra az Árgus-kő keménysége révén kipreparálódott szirtje töri át a lejtőt. A kellemesen árnyas völgyet már csak az erdő hangjai ülik meg, távolabbi zajok nem szűrődnek be. A Garasos-kő-völgy kiágazásánál elbúcsúzunk a rég felszámolt kisvasút nyomaitól, és a szüntelenül enyhe emelkedésből már sejthetjük, hogy a szintkülönbség tetemes részét majd egyben, a fennsík alá érve kell legyűrnünk.

A Gyetra- és a Pes-kő-völgy csaknem összeér, az őket elválasztó gerinc egészen elkeskenyedve alacsonyodik le, majd kb. másfél kilométer kanyargás után átlépünk a patakon, és egyszerre két szívdobbantó látvány kerül elénk: a Pes-kő-ház takaros épülete, és fölötte, a lombok közt a névadó szikla hatalmas fala. A zord mészkőmeredély alatt állva zárt hegyi katlanban érezhetjük magunkat, tovalépdelve a házikó falai és a forrás csobogása árasztanak végtelen nyugalmat. Utóbbi az év nagy részében megbízható vízfakadás (csak hosszú szárazság idején apadhat el). A hangulatos, jól felszerelt kulcsosházban nincs áram, az itt eltöltött estéket gyertyafény, a kályhában lobogó tűz pattogása és erdei csönd jellemzi - már csak azért is, mert fokozottan védett területen fekszik. Építéséről nem lelhető fel hiteles adat, csak annyi bizonyos, hogy az egri érsekség emeltette munkásháznak, majd sokáig vadászházként üzemelt. Ma a Kárpát Egyesület egri osztályának gondnoksága alatt áll, a kulcsot előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni.

Nincs már messze a völgyfő. Az emelkedés továbbra sem megerőltető, az erdő viszont egyre menedékesebb. Számtalan korhadt fát és dagonyát kerülgetünk, majd egyszer csak elenyészik az ösvény, és mintha a Kárpátok vadonjába csöppentünk volna: a Pes-kő hatalmas sziklafala szökik az ég felé a derékba tört törzsek közt. Az őserdőszerű környezetben a turistaút is meghátrál, és egy visszakanyarral, kerülővel indul a magasba. A természetes erdősáv a sok évtizedes fokozott védelem eredménye, ráadásul a meredek lejtőviszonyok, a nehéz hozzáférhetőség már régebb óta megkímélte a fennsík déli letörésének rengetegét a nagyobb volumenű kitermeléstől, a terepet pedig időnként a lebukva végigsöprő szelek rendezik át. Sziklák, kőgörgetegek és holtfák hevernek a talajon, az ágak közt néha megmutatja magát a Pes-kő hófehér bérce, ahogy az ösvényt tapossuk. Végül különösen meredek szakaszon, nehéz léptekkel araszolunk fölfelé, mielőtt elhevert famatuzsálemek mentén, kőzetszilánkos csapáson egy végső lendülettel megérkezünk. Jókora kőember üdvözöl a Bükk-fennsíkon - no meg az általában megélénkülő szél.

A Bükk hátán

Befelé kanyarodunk, a Hegyes-kő szikláját kerüljük, érezhetően érintetlen, rég háborítatlan területen vezet utunk. Télen figyeljük a kidőlt törzseket, amiket a macskafélék előszeretettel használnak mozgásuk során - nem ritka, hogy vadmacskák nyomát őrzi a hó.

Hamarosan kiérkezünk az Őr-kő-rétre, ahol nekivágunk a K▲ jelű ösvénynek. Kapuként záródó sziklák szorításában, egy ponton egészen meredeken kapaszkodva kerülünk az Őr-kőre, melynek háta kellemetlen felületű ördögszántás (azaz karr, oldott, barázdált mészkőfelszín). A kilátás annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a fennsík peremén, hanem a bükki kövek „cseresorában", a hátrébb lévő második vonalban emelkedik. Balra a Tar-kő és a Pes-kő tarkója tűnik fel, mögöttük a délkeleti hegységrész hullámzik. Alattunk az Oltár-kő mögötti „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Vár-hegy, valamint Eger tűnik fel - ebben az irányban hosszú, erdős hátak hanyatlanak alá. Jobbra pillantva már tarvágások is feltűnnek a Király-szék gerincén (ahová tartunk), hátrébb a Mátra sziluettje kéklik. Az Őr-kő neve őskori funkciójára utalhat.

Továbbindulunk az ösvényen, és lassacskán leereszkedünk - egy irtott fenyőfoltnál érjük el a K jelzést, melyen jobbra tartunk. E nyugati elvégződés a fennsík talán leginkább vadregényes része; a keskeny platót két oldalról éles lejtők, természetes állapotú erdők keretezik, a süvítve átbukó szelek elől csak a mohos sziklafalak oltalmába húzódhatunk be. Mérhetetlen nyugalom üli meg a tájat, egy aprócska kárpáti vadonban vendégeskedünk. A Zöld-rét kaszálóján jobbra váltunk a Z jelzésre, megkerüljük a Messzelátó bércét, majd a Bél-kő-nyakon át, sűrűben jutunk ki (S▲) a Bükk-fennsík nyugati végére.

A Bél-kő sziklaudvara fölött

A korláttal biztosított teraszról meghökkentő látvány tárul föl: a Bél-kő félelmetes méretű, elbányászott teteje. A hegytetőt mintha lenyesték volna - és tulajdonképpen ez is történt. A Bükk (korábban) legszebbnek tartott sziklabércének eredeti képe felől csak 19. századi metszetekről tájékozódhatunk, hiszen az 1908-ban alapított cementgyárat a Bél-kő különösen tiszta mészkövéből szolgálták ki. A biztonsági okokból felhagyott lépcsős-teraszos művelést követően a hatalmas bányaudvar kialakítása (730 méteren) a '60-as években kezdődött meg, ekkor épült az ide vezető aszfaltút is.

A hegyből összesen 7 millió köbméter mészkőt bányásztak el (ennek során 100 métert alacsonyodott), mielőtt a '90-es években leállt a termelés. A döbbenetes sziklaudvar mögött az Északi-középhegység jelentős szelete mutatkozik: a Heves-Borsodi-dombság hullámai, a Karancs jól megkülönböztethető alakja és a Mátra teljes gerince vonzzák leginkább a tekintetet. A sziklavilág sportcélú használata (vasalt mászóutak, sziklamászóutak kiépítése stb.) természetvédelmi okokból (egyelőre) sajnos nem lehetséges, pedig Bélapátfalva országos viszonyításban teljesen egyedi kínálattal kerülhetne fel az idegenforgalmi térképre. Igaz, a roppant méretű torzó éppen olyan időszak szüleménye, amikor ember és hegy viszonyát a hasznosítás határozta meg, a védelem pedig nem kapott szerepet.

Le a fennsíkról

A megtett úton térünk vissza a Zöld-rétre, ahol ezúttal a jobb irányt kell választanunk az elágazásban: a Z jelzésen folytatjuk túránkat. Rövid emelkedő után öles bükkök szorításában, természetes képű erdőben kezdjük ereszkedésünket a fennsíkról. Balra szél ütötte lék tátong az erdőben, derékba tört törzsek merednek az ég felé. Kisvártatva kiérünk egy erdei útra. Bal felé gyalogolunk; egy tarvágás foltjáról kilátunk a Déli-Bükk felé; de feltűnik az Őr-kő sziklája, a Hegyes-kő ívesen lefelé hajló bordája, a háttérben pedig a Pes-kő homloka is. Ismét erdőbe lépünk, és bár jobbunkon fiatal a bükkös, az ellenkező oldalon ismét a fennsík letörésére jellemző, vadregényes erdősáv húzódik. Az állva elhalt facsonkok és fekvő korhadványok között zord, mohos sziklakibúvások tarkítják a meredek lejtőt.

Széles háton Felsőtárkány felé

A turistaút hirtelen kanyarral délies irányba fordul, és innentől megváltozik a tájkép: széles háton lépdelünk lefelé, az erdő is jóval „fésültebb" benyomást kelt, egyveretű állományok váltják egymást. A Király-szék lejtőin még egyszer, utoljára visszaköszön a sűrű, áthatolhatatlan rengeteg - egykor a Farkas-kunyhó állt itt az út mellett, melyet azonban régen elbontottak. Lassan irtásfoltok váltakozására lehetünk figyelmesek: kilátunk a szomszéd gerincekre, a távolban felsejlik a végtelennek tetsző déli hegységrész. Lejjebb, a völgy felé nyújtózik a Vak Vince-rét, mely a hegyen élő ősi pogány kultúra temetkezési helye volt. Éppen kikerüljük a Nagy-Verő-bérc (a verő napsütötte lejtőt jelöl) tetőpontját, és hosszú, fiatalos által közrefogott léniában ereszkedünk egyre lejjebb. Egy-egy öregebb állományfolt pereméről a Déli-Bükk hullámzó vidéke tűnik fel, máskülönben porzó keréknyomot taposunk. A monoton szakaszt végül egy vadlessel és szóróval felszerelt tisztás (a Buger-rét) töri meg, majd leérünk a Mellér-völgybe tartó erdészeti út völgyébe (régen kisvasút kanyargott ezen a nyomon).

A Z jelzés a fák közé hív, és a széles völgytalpra simuló patakot követi - a sok kidőlt fa és az elvesző ösvény miatt érdemes a dózerúton maradni, amelyről egy gázlónál balra fordulva visszatalálhatunk a turistaútra. Szűk ösvényre jutunk, mely esős időben meglehetősen marasztalóvá válhat; mellette hosszú, dús füvű rétek nyújtóznak. Itt állt egykor a Koronás őrház, ennek már nyomát sem látjuk. A legelők túloldalán a Vár-hegy erdős oldala magasodik, majd eltűnik a fák mögött, amikor a patakot keresztezve az utolsó erdei métereket tudjuk le. Lovardát hagyunk hátra, és elérjük a falu szélét.

A Tárkányi-medence felszínét itt egy széles pásztában riolittufa, vulkáni szórástermék alkotja, ebbe vágták a jobbunkon látható pincéket - a szőlőtermesztésnek sok évszázados hagyományai vannak a faluban. A S jelzéssel balra fordulva visszatérhetünk a Fűtőházhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra kezdő- és végpontja a Felsőtárkány, fűtőház buszmegálló. A megállót az Egerből induló buszok érintik.

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul, és oda is érkezik vissza.

Parking

  • Legegyszerűbben a felsőtárkányi Fő út mentén, a Faluháznál lehet parkolni. Innen mintegy 5 perc séta a Fűtőház, ahonnan a túra indul. (A Mórciz Zsigmond utcán levághatunk egy fölösleges kanyart az út elején és végén is.)

Coordinates

DD
47.979741, 20.431853
DMS
47°58'47.1"N 20°25'54.7"E
UTM
34T 457602 5314204
w3w 
///saltwater.projected.puppies
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
László Tar
June 16, 2021 · Community
Egy kis útvonal módosítással mesés sziklákat találtunk.
Show more
When did you do this route? June 16, 2021
Photo: László Tar, Community
Photo: László Tar, Community
Photo: László Tar, Community
Photo: László Tar, Community
Photo: László Tar, Community
Photo: László Tar, Community

Photos from others

+ 2

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
24.3 km
Duration
7:15 h
Ascent
885 m
Descent
885 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp