Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Óbányai kerülő egy misztikus romhoz

Hiking Trail · Mecsek · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Óbánya a Mecsek ölelésében
    / Óbánya a Mecsek ölelésében
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-vár centrumában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a várostrom végén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sváb arculatú Óbánya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyhát útja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya a kilátóból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés az elkeskenyedő hegyorron
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Belátó-kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A várat ma sűrű erdőség lakja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Falmaradványok a völgy fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló a Réka-vár kapujában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-vár legmagasabb pontjának őre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbányai utcakép
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Réka-vár tövébe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-vár sáncárka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / „Belátás" a kilátóból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A várban megmásszuk a sáncokat
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Hosszú-tetőre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-vár falmaradványai
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányára vezető aszfaltút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 350 300 250 200 5 4 3 2 1 km Belátó-kilátó (Óbánya)
Rövid kirándulásunk bizonyítja, hogy az Óbányát övező hegyek szerényebb adottságú oldala is érdekes lehetőségeket tartogat. Erdei séta a falut fölülről bemutató kilátóba, valamint a Mecsek egyik kalandfilm-díszletbe illő várhelyére.
open
easy
Distance 5.5 km
1:30 h
150 m
150 m

Óbányát gyakorta emlegetik a „magyar Svájcként", amit pazar hegyi fekvésének, mesés természeti környezetének, no meg rendezett faluképének köszönhet. A szűk völgyben, meredek és a mecseki viszonyokhoz képest magas lejtők szorításában fekvő, egyutcás üdülőtelepülés egyre felkapottabb turisztikai célpont, amit forgalma is érzékeltet. A falut a 18. század elején alapított üveghuta hívta életre, mely fél évszázadon keresztül működött - felemésztve a környező erdőséget. Az üvegcsűrben ugyanis óriási mennyiségű bükkfára volt szükség a kemence fűtéséhez és az üveg olvadáspontját csökkentő hamuzsír (szalajka) előállításához. A hűvöset kedvelő, ezüstös törzsű faóriások végtelennek tűnő mennyiségben álltak rendelkezésre a számukra kiváló életteret biztosító, mély völgyekben. A hűlés utáni szilárdságot szavatoló mész égetéséhez szintén bőséges alapanyagot biztosítottak a Mecsek mészkőpikkelyei, ám a homokot és a békasót (kvarckavicsot) máshonnan (legközelebb Somogy dombjai közül) kellett hozatni, ami versenyhátrányt jelentett a helyi üveggyártásnak. A közeli borvidékek palackigénye, Pécs növekedése és az ablaküvegek széles körű elterjedése azonban évszázadokig éltette a letermelt erdőségek helyéről mind tovaköltöző hutákat - az első a Réka-völgyben létesült, amit az óbányai, majd a kisújbányai, végül a pusztabányai telephelyek követtek.

A mecseki huták hosszú fejezete a 19. század elején zárult le, a környékbeli falvakba átjáró kereskedők fakeretes puttonyába üveg helyett pedig fazekak kerültek - a kerámiák elkészítéséhez szükséges alapanyagot az Óbánya határában elérhető tűzállóagyag-bánya biztosította.

A szorosan sorakozó, fehér falú, sváb parasztházak történelmi hangulata megőrzött egy darabkát a máshol elpusztult utcaképből, és esztétikusan simul a mecseki erdőség ölelő karjaiba - ennek köszönhetően a háziipar helyét a turizmus vette át. Bár a természet merész formái, a vízesések és karsztos sziklák sokasága a nyugati irányban beépítetlenül folytatódó Óbányai-völgyben sorakozik, érdemes felfedezni a falutól keletre magasodó vidéket is. A Réka- és az Óbányai-völgy találkozásában elvékonyodó hegyháton izgalmas hangulatú, sáncokkal és csekély vármaradványokkal tűzdelt domborulat töri meg a szellős tölgyes monotonitását, de itt találjuk azt a kilátót is, mely madártávlatból ad keresztmetszeti képet a különleges fekvésű településről. E kettőt összekötve, majd a patak mellett kígyózó aszfalton, hajdani malmok mellett baktatva kirándulunk egyet a Keleti-Mecsek kapujában. Az útvonal könnyű és rövid, gyerekekkel is bejárható - csak a falu melletti, kurta kaptató jelenthet kisebb kihívást.

Author’s recommendation

  • Óbányán étteremben és kocsmában is felfrissülhetünk a túra előtt vagy után, és javasolt megkóstolni a falu szélén nevelt pisztrángot.
  • A faluban ajánlott szállást bérelni, és több napot eltölteni, hiszen számtalan izgalmas túrára nyílik lehetőség a környéken - Óbányáról csillagtúrázva akár a teljes Keleti-Mecseket felfedezhetjük.
  • Óbányán érdemes meglátogatni a fazekas termékeket bemutató múzeumot és helytörténeti gyűjteményt is.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: September 15, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
381 m
Lowest point
233 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Óbánya, forduló buszmegálló (277 m)
Coordinates:
DD
46.221031, 18.410304
DMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300276 5121866
w3w 
///crosses.inversely.envies

Destination

Óbánya, forduló buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • ÓbányánZ+ jelzést követjük (kelet felé), mely a főutcáról a focipályához vezet.
  • A focipályánál balra térünk a Z▲ jelzésre, amit a Belátó-kilátó elágazásáig követünk.
  • A kilátóhoz egy néhány méteres (stilizált kilátójelekkel ellátott) ösvény vezet el.
  • A kilátótólZ▲ jelzést követjük a gerincig.
  • A gerincen balra fordulunk a Z jelzésre, amely a Réka-vár érintésével levezet az Óbányai-völgy aszfaltútjára.
  • Az aszfalton balra, a K jeleket követjük Óbányáig.

A túra részletes leírása

Huták és háziipar a Mecsek ölelésében

Az Óbányai-völgyet mélyre fűrészelő patak Kisújbánya határában ered, ahol a karsztos mészkőrétegek mélyéről előtör a víz. A tektonikai erők hatására elmozdult kőzettömegekbe hasító törésvonalat, azaz vetőt követő völgyben utat talált patak mélyre fűrészelte magát, ezzel szűk, meredek falú árkot alakított ki a Mecsek testében. A sziklaformákat feltáró, vízesésekkel tűzdelt patakvölgy följebb túl szűk volt ahhoz, hogy az ember megvesse benne a lábát, ám Óbánya területén, ahol minimálisan kiszélesedik a lapos terep, már létrejöhetett a falu. A 18. században a Réka-völgyből költözött ide, a hegyek kapujába a huta, ekkor települtek be az üvegcsűrt kiszolgáló, német ajkú családok is. A települést átszelő utcának ekkor még csak az északi oldalán sorakoztak a jellegzetesen oldaltornácos, fehér házak, a déli front szellősebb beépítettsége későbbi hagyaték. A huta felemésztette a környező erdőséget, majd a mai Kisújbánya területére költözött, ám a helyben maradt lakosok továbbra is a fa megmunkálásában, illetve a kerámiák készítésében leltek megélhetésre. A 20. század közepén egyszerre több, mint egy tucat fazekas formálta a sötét színű, mázas edényeket, emellett kb. tíz malom kerekei is forogtak a településen belül. A sváb családok öröklési rendjének megfelelően a birtokot jellemzően nem osztották fel, hanem azt a legidősebb fiú örökölte - a többi gyermek ezért kénytelen volt beletanulni valamelyik iparba, amit sok esetben műhely megnyitása követett. A hagyomány túlélését a közeli Mágocs agyagipari iskolája is segítette, és a fazekasmesterség az eldugott Óbányán maradt fenn a legtovább a térségben. Aztán a 20. században fokozatosan átalakult a völgy élete: sokan kőművesnek, majd bányásznak szegődtek, mára pedig az idegenforgalom biztosítja a legtöbb bevételt a megfogyatkozott helyiek számára. Akiknek egyébként továbbra is közel a harmada német nemzetiségűnek vallja magát.

Falu a hegyek markában

A faluból kelet (Mecseknádasd) felé a Z+ jelzésen sétálunk ki, ami az utcaképbe illeszkedő templom és kocsma érintése után rövid mellékutcára fordul, és az Öreg-patak keresztezésével az erdőbe vezet. Egy focipálya előtt térünk balra a Z▲ jelzésre, amely néhány hegyoldalra települt ház mellett halad el, majd széles földúton kaptat egyre följebb. A röviden kellemetlenül meredekké váló kapaszkodás közben ösvényre váltunk (igaz, maradhatunk az erdei úton is), balra a felhagyott sípálya pásztája lékeli meg az erdőt. A hajdani, havas teleken még felvonó is működött mellette, ma már csak ritkán, és inkább szánkózásra használják - igaz, lejtőszöge miatt ez nem veszélytelen. Kisvártatva elérjük a balra található, némileg a rengetegbe simuló Belátó-kilátót, melyhez pár méteres ösvény mutatja az irányt. A „felnagyított" vadlesre emlékeztető építmény felső (fedett) szintjéről a sípálya beerdősült fejezetének fái fölött éppen rálátunk Óbányára. Rögtön értelmet nyer az elnevezés, hiszen hosszában szemlélhetjük a falu egyetlen utcáját és a mellette sűrűn sorakozó házakat, melyeknek meredek hegyek rajzolnak karakteres keretet.

Várhely a völgyek szorításában

Visszatérünk a Z▲ jelzésre, és balra, a továbbiakban már enyhén emelkedő úton, jókora tölgyek szálerdőjében túrázunk föl a gerincre. Elérve a hegytetőt balra fordulunk a Z jelzésen, és gyengén lejtő erdei keréknyomon gyalogolunk tovább. A kezdetben lapos hátat egyre meredekebb lejtők szegélyezik, ahogy az Óbányai- és a Réka-völgy szorongatja a hegytömb elkeskenyedő orrát. Idővel elhagyunk egy pavilonszerű esőbeállót, és a kiszögellés hátán egy csapásra megváltozik a környezet, beszűkül a tér: a csekély magasság ellenére elsősorban bükkökkel és tölgyekkel elegyedő, sűrű hárserdő jelenik meg, és furcsán zegzugos, hullámos terep kényszerít rövid kaptatóra. A hajdani Réka-vár tekintélyes sáncgyűrűin kelünk át, behatolva ezzel az elbontott sasfészek területére. A homályos, szürkés rengeteg, a falak köveinek halmai, és a jól látható földemelvények máig érzékeltetik, hogy egykor alaposan átalakíthatták, és komoly védelemmel láthatták el a hegytetőt. Évszázadok pusztulása és magánya ellenére is érezhető a régi erősség jelenléte, a nagyobb romok hiányában is hangulatos és látogatásra érdemes a várhely. Eredetéről korlátozott tudás áll rendelkezésünkre: ásatásokkal még nem bizonyított, de sejthetően a tatárjárás előtt épülhetett az erősség, ám az illír vagy kelta eredet sem kizárt. A 13. század végéről ismert egy oklevél, mely homályos utalást tesz a „nádasdi várra", amit egy bizonyosabb említés követ a 14. század elejéről. A tulajdonos Kórógyi családot Károly Róbert megfosztotta várától, amit aztán I. Lajostól kaptak vissza. A következő századokból nincs ismert feljegyzése, és a régészek sem találtak olyan anyagot, mely szerint a mohácsi csata után még állt volna - viszont abban biztosak, hogy tűz pusztította el. A 19. században Rákvárként említik a romokat, amely nevet a szomszédos völgytől örökölhette, melyet viszont patakjának rákállománya után emlegettek így (ez változott később Rékára).

A hosszúkás, kb. 200 méter kiterjedésű, legszélesebb pontján 36 méteres várról érdekes ábra tekinthető meg a hegy tövében, hátralévő útvonalunk mellett. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, akinek atyja, Száműzött Eduárd nem csupán Magyarországon élt, de Szent István király rokonával, Ágotával kötött házasságot, és földeket kapott Nádasd környékén. A hajdani vár védhetőségét, kiváló pozícióját mi sem bizonyítja jobban, mint a sziklássá szűkülő bércorron lefelé tartó útvonal, mely a sáncokat elhagyva meredeken hajlik alá a völgybe. Esős időszakon kívül jól járható a csapás, és szép, regényes környezetet szel át. Egy kerítésnél, az egykori Stein-malom mögött érkezünk le, és rögvest bal felé, az aszfaltútig sétálunk. Itt egy tábla mutatja be a várat (és Skóciai Szent Margit-keresztet is találunk), szemközt, a patakparti réten esőbeállóval ellátott pihenőhelyen vezethetjük le az ostrom fáradalmait.

Víz a malmok igájában

Innen már könnyű séta vár ránk: a K jelzés mentén, az óbányai autóút szélén sétálunk vissza a faluba. A patak a fák tövében tekereg, az erdő mindkét oldalon leér a völgytalpig. Balra egy régi fazekasdinasztia kerámiai készülnek a Teimel-fazekasműhelyben. Az itt-ott felbukkanó házak közül több is régi malmok átalakított maradéka: a 20. század közepéig egyszerre több, mint két tucat malomkereket forgatott a víz Kisújbánya és Mecseknádasd között. A molnárok kedvéért felduzzasztott patak időnként elárasztotta a földeket, aszályos időszakban pedig a kerekekhez elvezetett víz fokozta a szárazságot. Igaz, ez az Óbányai-völgyben nem (csak lejjebb) tudott károkat okozni, hiszen a falubeliek földjei nem fértek el a szűk árokban, legelőik, szőlőik és kaszálóik a szelídebb meredekségű északi lejtőkön és hátakon nyújtóztak. Ezek maradványait ma perjés rétek őrzik a faluhoz közeledve, jobb oldalt. Étterem és parkoló mellett érkezünk meg célunkhoz, kirándulásunk pedig Óbányán befejeződik.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • A Mecseknádasd felől elérhető Óbánya, forduló buszmegálló körül vezet a túra.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van.

Parking

  • Óbánya elején, az út mellett található egy nagyobb parkoló.

Coordinates

DD
46.221031, 18.410304
DMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300276 5121866
w3w 
///crosses.inversely.envies
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

Author’s map recommendations

  • A Mecsek turistatérképe

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
5.5 km
Duration
1:30 h
Ascent
150 m
Descent
150 m
Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp