Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Nyeregkör fenyvesek és kilátások közt

· 1 review · Hiking Trail · Mátravidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Vércverés in autumn
    Vércverés in autumn
    Photo: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1100 1000 900 800 700 600 500 12 10 8 6 4 2 km Kilátóhely (Nagy-Lipót) Kilátóhely (Nagy-Lipót) Vércverés (Kilátóhely)
Az ország második legmagasabb hegytömbjéről a még megmaradt fenyvesek közt ereszkedik le túránk a Mátra-nyeregbe, közben a Kékes egyre közeledő, egyre növekvő alakjában gyönyörködhetünk. Aztán utunk visszavezet Galyatetőre, míg a gerinc pereméről számos kilátást élvezhetünk a hegységtől északra eső tájra.
easy
Distance 12.7 km
4:00 h
612 m
612 m
960 m
573 m

Az ország két legmagasabb hegytömbje, a Galya-tető és a Kékes-tető között a Mátra 600 méter alá alacsonyodik. Ez a nyereg régóta átjárót, közlekedési folyosót jelent a szélesen terpeszkedő, hozzávetőlegesen nyugat-keleti futású gerincen. Az aránylag mély fekvésű területen a Magas-Mátrát kiszolgáló víztározó és a hegyvidéket behálózó autóutak elágazásai is megtalálhatók.

A Galya-tető felé felfutó gerinc széléről a tarvágásoknak és a meredek, olykor sziklás északi letörésnek köszönhetően több helyről nyílik kilátás a dombos észak felé, de a Bükk is előtűnik. Némelyik pontról a falszerűen nagy lejtőszög miatt mintha páholyból szemlélődnénk Parádsasvár fölött. A túra lefelé vezető ága pedig kicsit beljebb, a korábbi erdőirtások helyére ültetett fenyvesek alatt vezet. Mivel ezek nagyrészt letermelés alatt állnak, sok-sok irtásfoltról tárul föl előttünk a Kékes impozáns tömbje.

A túra a könnyű-közepes kategóriába sorolható, igen változatos erdőtársulások jellemzik, és bár az erdők meglehetősen zilált állapotban vannak ezen a területen, az útvonal nem szűkölködik a maradandó látványokban. Fölfelé néhány keményebb kaptató váltakozik sík részekkel.

Author’s recommendation

  • A Galyatető Turistacentrumban étkezhetünk és meg is szállhatunk.
  • Mielőtt a Péter-hegyesén álló kilátótoronyba indulnánk, gondoskodjuk róla, hogy legyen 200 Ft-os érménk, ugyanis csak ezzel tudunk belépni az épületbe.
  • Ha fölfelé elfáradnánk, a turistaút több helyen is közel fut az autóúthoz, és 3 buszmegállóból is fölbuszozhatunk kiindulópontunkra, Galyatetőre.
  • Vizet bőséggel vigyünk magunkkal, hiszen forrást nem találunk az útvonalon.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: February 12, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Péter hegyese (kilátó), 960 m
Lowest point
573 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Show elevation profile

Rest stops

Galyatető Turistacentrum/Hikers’ Center
Galya Apartmanház

Tips and hints

  • Információk a Galyatető Turistacentrumról itt elérhetők.

Start

Galyatető Turistacentrum, parkoló (926 m)
Coordinates:
DD
47.916937, 19.924823
DMS
47°55'01.0"N 19°55'29.4"E
UTM
34T 419668 5307627
w3w 
Show on Map

Destination

Galyatető Turistacentrum, parkoló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A parkolótól a S jelzésen indulunk lefelé, keleti irányban (az erdőbe lépve).
  • Néhány méterrel lejjebb jobbra fordulunk, innentől a K+ jelzést követjük a Mátra-nyeregig.
  • A nyeregnél visszafordulunk, és a K jelzésen bal felé indulva fölkapaszkodunk Galyatetőre.
  • A kilátóhoz szintén a K jelzésen tehetünk kitérőt, vagy választhatjuk a jelzetlen ösvényt a parkolótól (a torony végig előttünk van).

A túráról részletesen

Galyatető

Galyatetőn már a 19. század végén turistaház állt, ami később elpusztult, majd többször újjászületett; legutóbb 2014-ben a Galyatető Turistacentrumban öltött formát. A kis település a többi magas-mátrai faluval ellentétben a turizmusnak köszönhette létrejöttét, mindmáig ez határozza meg arculatát. A parkolótól egyből az erdőbe vetjük magunkat, amikor a S jeleket követve kelet felé indulunk. Méterekkel később a jobbra kiágazó K+ jelzést kell követnünk (egyelőre a S jelzés is velünk tart, de később lecsatlakozik).

Lefelé a fenyvesekben

Az egykori sísportélet és intenzív erdőgazdálkodás miatt számtalan erdei fakihordó út és sípászta hatol az erdőbe, mely nem fest túl szép képet itt, közvetlenül a hegycsúcs alatt. Forrásvíztől sáros ösvényen közelítjük az autóút kanyarját, majd miután elváltunk a S jelzéstől a (a K+ jeleket követve), nemsokára keresztezzük is azt. Idős fenyves alá lépünk, de ne számítsunk hosszan a fenyőillatra! Hamarosan elérjük az állomány szélét, és innentől főként újulatot őrző kerítés mentén, letermelt foltok közt ereszkedünk egy gyepes pásztán - szemben a Kékes adótornyos háta uralja a látványt.

Nem fest valami szép képet az erdő, de legalább a szemben emelkedő Kékes-tető jelent némi vigaszt - a klímaváltozás ezen az alacsony magasságon megviseli a betelepített, csapadékkedvelő fenyveseket - letermelésük egyik indoka alighanem ez lehet. A Kéktúra régen erre tekergett, de szerencsére ma már jóval látványosabb, bár erdőkezelés szempontjából cseppet sem vigasztalóbb útvonalon halad, amint azt fölfelé látni fogjuk. Az indulástól számított első óra vége felé mellőzzük a Nyírjesi erdészházat, ahol számos jel árulkodik a fakitermelésről. A sűrű tűlevélszőnyegről méterekkel később bükkösbe térünk. Széles úton kezdünk emelkedni; mintegy 180 méter szintkülönbség vár ránk a Csór-hegy tetejéig.

A szép szálerdőt átjárja a galyatetői autóút zaja, mely innentől csaknem végig fog kísérni túránkon. Átlendülünk az aszfalton, és mielőtt megostromolnánk a hegycsúcsot, ösvényünk jobbra terel, hogy aztán ismét rövid lejtéssel a Mátra-nyeregbe jussunk. Az innen induló meredek szerpentinút a motorosok kedvelt gyorsulási szakasza, de szerencsére nincs miért sokáig időznünk az elágazásban: balra, fölfelé indulunk a Kéktúra útvonalának K jelzésén.

Egy lerombolt kilátó

Emberpróbálóan meredek kaptatóval gyűrjük magunk alá a Csór-hegyet, egy tarvágást átszelve pedig elég csak hátrapillantanunk a szinte fenyegetően fölénk magasodó Kékes-tető látványához. Tehetünk egy érdekes megfigyelést is: hazánk legmagasabb csúcsának északnyugati, szögletes letörését egy őserdőfolt fedi. Ezt az állományt az ember soha nem termelte le, távolról is kirajzolódik: a környező erdőkkel ellentétben nem látunk annyira egységes lombkoronaszintet, hiszen az egyedek életkora - mivel nem egyszerre telepítették őket - eltérő. Zöld szőnyeg helyett sokkal inkább hasonlít egy bolyhos szövetre.

A 730 méteres csúcsot bükkös fedi - a '80-as évek közepétől Kós Károly nevét viselő kilátó állt itt. Az erdélyi építész születésének 100. évfordulójára készült el, de mindössze 10 évet élt meg. A lándzsa formájú, magas építmény már átadása után röviddel elmozdult, szerkezete némileg megcsavarodott, amit egy ideig utólagos beavatkozással tudtak kezelni, de a teraszon tüzet rakó turisták és a vandálok baltafaragásai megpecsételték a sorsát. Lezárták, de mivel ez sem tántorította el a bevállalósabbakat a látogatástól, végül le kellett bontani.

A panorámák gerincén

A sötét erdőbe egy újabb hatalmas irtásfoltról hatolnak be a napsugarak, miközben igazi ösvényen követjük a Mátra gerincét. Egy sűrű fiataloson csak hajlongva tudunk áthatolni, a gerincet északról sziklafallá dermedő, különösen meredek lejtő határolja - a Bagoly-kő andezitormáról kilátunk a Parádi-medencére. A sziklát a kárpát-medencei jégkorszakra jellemző, fagykörnyéki klíma formálta ilyenre: a fagypont körüli hőmérsékletingadozás miatt a kőzet repedéseiben újra és újra megfagyó víz tágulása aprózta, elbontotta a kőzetet, kifaragva ezzel a mai falat.

A Mátrán átvágtázó szelek sokszor süvöltenek keresztül az erdőn, melyet hamarosan egy nagyobb irtásfolt szakít meg. Kinyílik a táj, mert a hangulatos sárgult perjés irtáson csak néhány szál bükk dacol az idővel. Jobbra meghökkentő mélységgel szembesülhetünk: az egész Keleti-Mátra északi lába megmutatkozik Parádsasvár hátterében, de a távolabbi településeket is szemügyre vehetjük. Mindezek mögött pedig a hatalmas Bükk-fennsík kéklik, jól kivehető a Bél-kő fehér fala. Kiválóan érzékelhető innen a Mátra aszimmetrikus szerkezetének északi letörése: a gerinc mellett átmenet nélkül kezdődik a szelídlankás hegylábfelszín.

A hullámvasút következő állomása a Vércverés (a Kéktúra egyik pecsételőhelye), ösvényünk fölé ismét tetőt húznak a fák. A legenda szerint a hegycsúcsot három lidérc, azaz lúdvérc lakta, akik innen tartották szemmel az alant élőket, lejárva közéjük pedig életüket keserítették. A lakosok Szűz Máriához fohászkodtak segítségért, aki a dolgos hegyi embereket megsegítve alászállt, és elűzte a démonokat - azóta hívják a helyet a vércek vereségének, azaz Vércverésnek.

A talaj kőtörmelékessé, morzsalékossá válik, bal oldalunkon észrevétlenül a Nagy-Lápafő kőfejtője harap az amúgy is keskeny bérctetőbe. A 679 méteres „csúcs" inkább csak egy kis magaslati pont, neve is sajátos helyzetére utal: a lejtő (lápa) kiemelkedő pontjára. A találó Mátra-árnyék nevű északi oldalból időszakos patakok kígyóznak lefelé, szép völgyfő piciny amfiteátruma kanyarodik elénk.

Annyira szűkké válik a gerinc, hogy a következő kilométerre egymás mellé szorul az aszfaltút és a turistaösvény - igaz, utóbbi gyorsabban küzdi le a szintet, ahogy nekivág a Nagy-Lipót bércének. Ennek tetejéről, egy megmaradt, idős fenyves mellől ismét visszanézhetünk Parádsasvárra. Átkelünk egy erdei úton (esőbeálló, buszmegálló a kanyarban), és innentől vegyeserdőben, már panorámák nélkül kapaszkodunk Galyatető felé.

Újra a tetőn

Végül fiatalosban érkezünk vissza a parkoló mellékére, majd az autók közé. Érdemes még meglátogatni a kilátót is, amely megkoronázza túránkat, hiszen az útvonalon megtapasztalt panorámák legkiválóbbját nyújtja. Visszanézhetünk a nyeregre, a Kékesre és a keleti gerincre, jól látszik a Bükk, a Karancsvidék, de a Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a Zemplén is kivehető tiszta időben. A Felvidék hegyei is egymás mögött hullámoznak, ha a pára nem függönyözi el őket. Túránk végén a Galyatető Turistacentrum vagy a szomszédos éttermek szolgáltatásait élvezhetjük.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Galyatető, Kodály Zoltán sétány buszmegállót kell megcélozni a túrakezdéshez.

Getting there

  • A buszmegállóból Kodály sétányon a P és S jeleket követve a fenyők alatt perceken belül a Turistacentrumhoz érünk, mely mellett röviden tovább gyalogolva a parkolónál állhatunk - ez túránk kezdőpontja.

Parking

  • A Kodály Zoltán sétány végén nagy parkolót találunk.

Coordinates

DD
47.916937, 19.924823
DMS
47°55'01.0"N 19°55'29.4"E
UTM
34T 419668 5307627
w3w 
///irony.among.wetsuits
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Dorottya Mészáros
February 19, 2022 · Community
Szuper túra volt, gyönyörű kilátásokkal. Mi levágtuk az egyik részen,mert nem szerettünk volna teljesen lemenni. Azért a végén a nagy szintemelkedésnél elgondolkoztunk, hogy ez annyira nem a könnyű kategória, viszont jól teljesíthető😃 Élveztük, köszönjük 🙏🏼
Show more
When did you do this route? February 12, 2022

Photos from others


Reviews
Difficulty
easy
Distance
12.7 km
Duration
4:00 h
Ascent
612 m
Descent
612 m
Highest point
960 m
Lowest point
573 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 12 Waypoints
  • 12 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp