Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

Nagymező–Büdöskút-kör

· 1 review · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Berzsenyi-kilátó
    / A Berzsenyi-kilátó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Berzsenyi-kilátóból a Keszthelyi-öböl irányába. Látható a Varsás-hegyen álló Festetics-kilátó is.
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Berzsenyi-kilátóból az Öreg-szék-tető és a Pad-kő felé, az utóbbi tetején a kilátóval
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Padkűi kilátó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látkép a Padkűi kilátóból a Balaton felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látkép a Padkűi kilátóból
    Photo: Báthory Péter, funiQ
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Jagdhaus Büdöskúti Padkűi kilátó Berzsenyi-kilátó
 Ez a klasszikus körtúra Berzsenyi- és a Padkűi kilátó, valamint a Büdöskúti arborétum és a vadászház érintésével nyújt betekintést a Keszthelyi-hegység délnyugati részének világába.
open
easy
11.3 km
3:15 h
272 m
272 m
Az útvonal a Keszthelyi-hegység ikonikus kirándulóhelyéről, a Nagymezőről indulva mutatja be a Gyenesdiás és Vonyarcvashegy feletti erdő élővilágának és történelmének néhány szeletét, miközben a  Berzsenyi- és a Padkűi kilátóból az alattunk elterülő tájat is megszemlélhetjük - tiszta idő esetén akár a Mecsekig is ellátunk.  A hegység megfogyatkozott feketefenyvesei között sétálva megelevenedik a Festetics-uradalom, majd az erdőgazdaság fenyőtelepítési hullámai. Büdöskúton az egykori vaddisznós kert és csikónevelő telep helyén ma vadászház áll, melynek tágas, gyepes udvara jó pihenési lehetőséget ad a túra bő felénél. A Hatlábú pajtánál megemlékezünk az erdőmunkásokról, valamint Ferenc József egykori itteni vadászatáról a róla elnevezett idős bükk torzója mellett. A körtúra a 2011-2012-es feketefenyő-pusztulás után felújuló karsztbokorerdőkben, majd bükkös és cseres erdőkön át halad.

Author’s recommendation

  • A Nagymezőről a K▲ jelzésen egy rövid oda-vissza túrával a Festetics-kilátóba is felkapaszkodhatunk.
  • Büdöskútról Vállus felé is tehetünk egy rövidebb-hosszabb kitérőt  a ZT jelzésű Medvehagyma tanösvényen, útba ejtve a Szent Miklós-völgy forrását, kolostorromját és katonai kutyatemetőjét. Sőt, ha kedvünk tartja, akár  Vonyarcvashegyen (Z), Balatongyörökön (Z+), vagy Balatonedericsen (P) is befejezhetjük a túrát.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: September 21, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
404 m
Lowest point
184 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Nagymező (Gyenesdiás külterület) (184 m)
Coordinates:
DD
46.782630, 17.294541
DMS
46°46'57.5"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675147 5183565
w3w 
///regime.dragging.insist

Destination

Nagymező (Gyenesdiás külterület)

Turn-by-turn directions

  Itiner

  • A Nagymezőről keleti irányba indulunk a K jelzésen.
  • S jelzésen jobbra térünk.
  • A Berzsenyi-kilátóhozS▲ jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • A S jelzésről a Z+ jelzésre váltunk.
  • 300 m múlva balra fordulunk a Padkűi kilátóhoz vezető Z▲ jelzésre.
  • Visszatérünk a Z jelzésre, amin jobbra fordulunk.
  • A Büdöskúti-pihenőtőlP jelzésen balra indulunk.
  • A Büdöskúti-völgyben a csatlakozó K jelzésre váltunk, ami visszavezet a Nagymezőre. 

A túráról részletesen  

Indulás Nagymezőről

A térség főbb turistaútjainak találkozásánál elterülő Nagymező Keszthely környékének legismertebb kirándulóhelye, ahol a viszonylag nagy gyepes területnek és a jó infrastruktúrának (WC, áram, esőbeálló, tűzrakó helyek) köszönhetően több közösségi programot is szerveznek, mint például a Rügyfakadás nevű tavaszköszöntő családi rendezvény. Az esőbeálló épülete mögött keleti irányba indulunk a K jelzésen, ami az erdei tornapálya útvonalán haladva egy kaptatós, széles földútra ér ki. Ezen jobbra fordulva a S jelzést követjük. Az út mentén egy foghíjas feketefenyő állomány mellett haladunk el.

A feketefenyő

Ez a faj Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos. A Keszthelyi-hegységben az 1860-70-es évektől kezdték telepíttetni a Festetics uradalom szőlőmunkásaival, hogy télen is foglalkoztassák őket. A korabeli szakemberek célja emellett az volt, hogy a feketefenyő dús tűavarjának (akkoriban tulajdonított) talajjavító hatását kihasználva egy rövidebb vágásidejű fenyves állapotot követően nemesebb fafajokból álló erdőket telepíthessenek.

A kopárokon ásott 80×40×20 cm-es ültetőteknőkbe puttonnyal hordták fel a csemetéket és a gyökérregeneráció gyorsítására szánt termőföldet. Minden gödörbe két hajlított gyökérzetű csemetét tettek, amelyek közül a vitálisabb általában elnyomta a gyengébbet. Mivel az ekkor induló telepítések jól sikerültek, hamarosan utána ipari fatermesztési célú telepítések is elindultak, amelyeknek egyik nagy hulláma a hegységben 1953-ban kezdődött, amikor az őshonos molyhos tölgy- és virágos kőris-állományokat alakították át feketefenyvessé. Ezek az állományok elegyetlenek, egykorúak és zárt lombkoronaszintűek, emellett vastag, lassan lebomló tűlevélszőnyeget képeznek. E tényezők együttesen erősen csökkentik az ilyen területek biológiai sokféleségét. További negatív hatása, hogy tűzveszélyessége többszörös a lombos erdőkhöz viszonyítva. A korai elképzeléseket, miszerint a talaj humusztartalmát jelentősen növeli a karsztbokorerdőkhöz képest, tudományos vizsgálatok nem bizonyították. A nagy telepítéseknek köszönhető viszont a búbos cinege megjelenése a Keszthelyi-hegységben 1950-ben.

A 2011-2012-es évek szélsőségesen száraz időjárása miatt legyengült fákat elsősorban a mediterráneum felől érkező gombafajok támadták meg, aminek eredményeként a hegység feketefenyveseinek 70%-a elpusztult, mintegy 4500 hektáron. A 2016 nyaráig folytatott drasztikus kitermelések célja a továbbfertőződés és a tűzveszély csökkentése, a faanyag kimentése, és az állományok természetközeli erdőkké való átalakulásának elősegítése volt. Az ekkor letermelt állományokban, ahogy az út mellett is látható, már szépen verődik fel a virágos kőris és a molyhos tölgy, az itt honos karsztbokorerdő társulásalkotó fajai. Az emelkedőn feljebb egy padon tudunk megpihenni, ahonnan már nincs messze a kaptató teteje.

Fel a Berzsenyi-kilátóba

A Hosszú-völgy völgyfőjénél erdei pihenő vár minket, ahonnan a jelzésünkön továbbhaladva, majd a S▲ jelzésen balra fordulva már csak 200 m a 2002-ben újraépített Berzsenyi-kilátó. Helyén már 1951-ben is állt egy kémlelőtorony. Felkapaszkodva a lépcsőkön Keszthely házait, előtte a Varsás-hegyen álló Festetics-kilátót pillantjuk meg. Észak felé haladva Cserszegtomaj következik, hátterében a Zalai-dombsággal, az újudvari és a zalaegerszegi TV toronnyal. Tőle északra  Cserszegtomaj terül el, majd a Vár-völgy túloldalán dolomitbányák fehérlenek. Továbbhaladva észak felé a Rezi-tető és a Meleg-hegy tömbje jön, ami kitakarja az északi oldaláról a Szántói- és a Zsidi-medence fölé magasodó Rezi várának romjait. A Szántói-medence északi oldalán a Kovácsi-hegy bazaltmezája, majd a Tátika hegye emelkedik a hegység dolomit vonulata mögött, tetején a várrommal. Közvetlenül tőle északkeletre a Farkas-hegy látható, majd a Szebike és a Láz-hegy tömbje következik. Az előtérben a Négyszögű-, a Nagy- és Kis-Messzelátó-hegy, a Szék-tető és az Öreg-Szék-tető látható, utóbbi mögött a Görbe-tetői egykor katonai rádióállomás piros-fehér tornya magasodik. Kelet felé továbbhaladva a Padkűi kilátó faépítménye, az Edericsi-fennsík déli végénél pedig a Badacsony bazaltsapkájának déli vége tűnik fel a hegység abráziós teraszai felett. Délre fordulva a szinte a Balatonig lefutó vonyarci völgyek és a Szent Mihály-domb látszik. Tiszta időben a Somogyi-dombság felett a távoli Mecsek jól elkülönülő keleti és nyugati fele is jól kirajzolódik innen. A kilátás a Zala torkolatvidékével, a Pogányvári dombsorral és Keszthellyel zárul.

Lassú emelkedés a Padkűi kilátóhoz

A kilátótól visszatérünk a S jelzésre. A Pető-hegy keleti oldalában a közel 1 km-en át a szintben haladó úton a feketefenyő-pusztulás utáni felújulást figyelhetjük meg. a Nyulas- völgy völgyfőjétől már virágos kőrises karsztbokorerdőben túrázunk lassú emelkedéssel a Büdöskúti útig. A széles, kavicsos útra lépve észak felé indulunk, majd a Gúla-tető után, egy Y elágazás jobb szárán a Z+ jelzésen megyünk tovább; erről 300 m múlva balra fordulunk a Padkűi kilátóhoz vezető Z▲ jelzésre.

A kilátó előtti pihenőben áll a Dr. Jakabfi Rudolf, a Zala Megyei Természetbarát Szövetség egykori elnökének és a Zala megyei természetjárók emlékére 2002-ben állított három kopjafa. Előttük padok teszik kényelmesebbé a pihenést.

A 408 méter magas Pad-kűn álló, 2015 nyarán átadott, majd’ 19 m magas kilátót Bakonyi Attila építész tervezte. A minimális kilengésű toronyból egy másik perspektívából pillanthatunk rá az előző toronyból látottakra, de a panoráma kiegészül a Batsányi-kilátóval és a Berzsenyi-kilátó feletti újudvari TV torony mellett tiszta időben kivehető 1060 m magas Ivanscsicával, ami a Horvátország legmagasabb hegye. A Badacsonyt viszont a Márványkőfejtő-hegy, a Tátikát pedig a Láz-tető takarja ki.

Büdöskút

A kilátótól jelzésünkön továbbmenve a Büdöskúti arborétum mellett haladunk el, amelynek telepítését 1937-ben Horváth Károly erdőmérnök kezdte. Az utunkba csatlakozó Z jelzésen jobbra fordulunk. Hamarosan megérkezünk a büdöskúti pihenőhöz, ahol esőbeálló, tűzrakó hely, padok és asztalok várnak; a tisztás túlsó végén Szent Hubertusz szobra áll.

Innen a P jelzésen balra indulva jutunk a Büdöskúti vadászházhoz, amelynek környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Az egykori Festetics-birtokon erdős- és kanászlak, valamint vaddisznóaklok voltak. Utóbbira az a magyarázat, hogy az uradalom itt tartott egy szelídített vaddisznókondát. Vajkai Aurél gyűjtéséből tudjuk, hogy „Büdöskúton volt egy nagy kőkerítés, ebben voltak a félig vad, félig szelíd fekete sertések. Az erdőn makkoltatták őket, a nagyobb ünnepek előtt kijöttek az urak vadászni, és negyvenet-negyvenötöt lelőttek. A sertések mája és tüdeje ott maradt a kanászoknak, a jágerlegényeknek, erdősöknek, ellenben a húsát és a bőrét beszállították Keszthelyre. Ott kováccsal süttették le a sörtét, mert olyan kemény volt...”. A közeli sarvalyi erdőkben a makkoltatás egészen az 1940-es évek elejéig fennmaradt. Ide a veszprémi püspökség 1880 körül hozatott Baranyából állatokat, amiket félvad körülmények között tartottak. Richard Bright angol utazó 1816-ban a következőképpen ír róluk: „Ez állatok valami keveset veszítettek természetes vadságukból, mert megszokták, hogy etetésre esténként egy helyre járnak, és malacaik ott felügyelet alatt maradnak. Két ember állandóan velük van, akármerre kóborolnak az erdőben. Ha idegen közeledik, megugranak. Alakjukban, színükben, életmódjukban teljesen megtartották a vaddisznójelleget, hiszen közvetlenül, minden keresztezés nélkül vaddisznótól származnak. Húsuknak megvan az a különleges íze, mint az egészen vadon élőkének.”

Később csikónevelő telep működött Büdöskútpusztán. Az egykori erdészlakokat egybenyitották, és ma takaros vadászházként működnek, ami bevezették a gyep déli széle alatt fakadó Büdös-kút vizét. A forrás hozama a nyirádi bauxitbányászat miatt – hasonlóan a hegység többi forrásához és a Hévízi-tóhoz – erősen lecsökkent. 

Vissza a Nagymezőre

A háztól az egykori istállóépület mellett haladunk tovább, majd egy nagy bükknél balra fordulva térünk le a Vadvíz-árokba. A napjainkban száraz medrű, rövid völgy neve a régmúltból ered, amikor a Büdöskúti-forrás vízhozama többszöröse volt a mainak. Ha ehhez hozzáképzelünk még egy nagy nyári zivatart, vagy egy erős hóolvadást a meredek völgyben futó, nagy esésű mederben, láthatjuk, hogy tényleg vadvízi körülmények lehettek. Ahogy beljebb merészkedünk, a völgy meredek oldalai, a bedőlt fák és az egykori vízfolyás által szállított nagy kövek vadregényes hangulattal árasztják el ezt a rövid szakaszt. Innen a mederből feljebb kapaszkodva a Meszeltfák útján megyünk tovább a Büdöskúti-völgybe. Itt a K jelzésen balra fordulunk. Nemsokára egy kis pihenőhöz érünk, amitől nem messze a fák között található a Csider-kút nevű, kövekből kútszerűen kirakott ciszterna. Innen kb. 900 m múlva érkezünk meg a 2005-ben felújított Hatlábú pajtához. Az eredetileg nádtetős épület az erdőmunkásoknak és később a turistáknak is kedvelt pihenőhelyévé vált. Mellette élt a Ferenc József fájaként ismert bükk, amit 1996-ban villámcsapás ért, majd 2013-ban, közel 270 éves korábban sajnos teljesen kiszáradt. Törzsátmérője 675 cm, koronaátmérője pedig mintegy 50 m volt. A helyi hagyomány szerint egyszer egy vadászat alkalmával maga az uralkodó is ebédelt alatta, de a Festetics családnak más elit vendégei is vadásztak ezen a területen (ami a család legnagyobbja volt), mint pl. VIII. Edward brit király.

A széles úton még kb. 800 m-t teszünk meg, majd a jobbos kanyar előtt a jelzésünk balra térve visszakanyarodik a Pető-hegyre vezető útra, amin a túra elején elindultunk. Ezen jobbra, majd 200 m múlva balra fordulva a már ismert erdei tornapályán érünk vissza a Nagymezőre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Figyelem! A túra kezdőpontja a buszmegállókból csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!
  • A távolsági buszról a Gyenesdiás, községháza vagy a Gyenesdiás, Lőtéri utca megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A községházától északnyugati irányba induljunk, majd az első lehetőségnél forduljunk balra. Innen a K jelzésen jutunk a túra kiindulópontjára a Hunyadi János utcán át.
  • A Lőtéri utcai megállóból a K+ jelzésen északi irányba indulva, a Lőtéri utcát követve, majd a K jelzésen balra térve jutunk a kiindulópontra.

Parking

  •  Autót a Nagymező melletti parkolóban érdemes letenni.

Coordinates

DD
46.782630, 17.294541
DMS
46°46'57.5"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675147 5183565
w3w 
///regime.dragging.insist
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Author’s map recommendations

A Balaton vagy a Keszthelyi-hegység tutistatérképe

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Bea Barna
October 22, 2020 · Community
2020. október 22., csütörtök 21:15
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:15
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:16
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:16
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:16
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:16
Photo: Bea Barna, Közösség

Photos from others

2020. október 22., csütörtök 21:15
2020. október 22., csütörtök 21:15
2020. október 22., csütörtök 21:16
2020. október 22., csütörtök 21:16
+ 2

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
11.3 km
Duration
3:15h
Ascent
272 m
Descent
272 m
Loop Scenic Cultural/historical value Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp