Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Nagyirtásról Kisirtásra a panorámás vulkáni dómokon át

Hiking Trail · Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sós-hegy hosszú irtásán
    / A Sós-hegy hosszú irtásán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A meredek lejtőn felszínre bukkan az alapkőzet
    / A meredek lejtőn felszínre bukkan az alapkőzet
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kisirtáspuszta menedékháza
    / Kisirtáspuszta menedékháza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy-rét halmára kapaszkodva
    / A Nagy-rét halmára kapaszkodva
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Lefelé a Nagy-rétről
    / Lefelé a Nagy-rétről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Dél-börzsönyi erdő
    / Dél-börzsönyi erdő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagyirtáspusztán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagy-Sas-hegy oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Börzsöny nyugati peremére (Sós-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bezina-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alattunk Kóspallag, szemben a Visegrádi-hegység (Nagy-rét)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átszállás Nagyirtáspusztán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes a turistaúton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkös-árok elágazásánál
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 1 2 3 4 5 6 7 Sós-hegy Nagy-Sas-hegy oldalcsúcsa

Hétvégi kisvasutazásokhoz köthető rövid túra, mely a Börzsöny délnyugati szegletének kilátópontokkal tűzdelt vulkáni kúpjaira kapaszkodik, és a gyönyörű Bezina-völgy felső szakaszát is bejárja.

open
easy
7.8 km
2:30 h
288 m
370 m

Nagyirtáspuszta erdők közti tisztásai nem is sejtetik, micsoda dunakanyari kilátásokat rejtenek a környező hegyek. A Börzsöny zárt vadonja odébb van ugyan, de a hegység e szeglete is varázslatos erdőrengeteget, kisebb sziklaformációkat, és a táj többi részétől teljesen eltérő hangulatú, magányosan égbe szökő hegyeket kínál a túrázóknak. A Kárpátokat felgyűrő szerkezeti mozgások nyomán megindult vulkanizmus óriási tűzhányót épített itt, a hegykoszorú belső vulkáni ívének végén, melynek egyes működési szakaszaiban több kisebb kitörési központja is volt.

A Déli- és Nyugati-Börzsönyben meredek falú, a hegység átlagához képest közepes méretű vulkáni dómok sorozata emelkedik ki a lankavidékből. Ezek általában viszonylag csendes működésű, lávaömlések által felépített hegyek voltak. Csúcsaik irtásrétjeiről pazar kilátások láncolatát élvezhetjük a Dunakanyar és a Visegrádi-hegység irányába. Köztük pedig szép, változatos erdőtársulások jellemzik a tájat: a délies kitettségű, melegebb hegyoldalakat tölgyesek és elegyesek uralják, de a mély, árnyékosságuk révén hűs mikroklímájú völgyekben a bükkösök jelenléte sem ritka.

Az óriási erdőségek régóta megélhetést jelentenek a környékbeli ember és alapanyagot a gazdaság számára. A fakitermelési láz aranykorában a hatalmas volumenű fairtást segítendő kisvasutak sínpályáinak sűrű szövetét építették ki a hegységben. Szob és Márianosztra környékén a kőbányákban fejtett anyag elszállítása is indokolta a sínszálak fektetését. Mára az ipari szerepkör eltűnt, de szerencsére a kisvasutak módosult formában, turisztikai célokat szolgálva kis részben fennmaradtak. A leghosszabb létező, nemrégiben rekonstruált vonalszakasz Szobról indulva óriási kanyarokkal küzdi le a szintkülönbségeket, ahogy a hegység központi részének peremére kapaszkodik, majd végül Nagybörzsönybe ereszkedik. A bravúros műszaki megoldásokat magunk is megcsodálhatjuk, amikor túránk elején és végén a szerelvényeken utazunk, vagy épp a kisirtási csúcsfordító mellett várjuk a vonatot.

Author’s recommendation

  • A túra mindkét végpontja a kisvasúthoz kapcsolódik, ezért érdemes olyan időpontra terveznünk, amikor a szerelvények is járnak.
  • Amennyiben „kisvasútmentes” időszakban járjuk be a túra útvonalát, a kezdő- és végpontot gyalogosan is megközelíthetjük - lásd a Megközelítés menüpontban!
  • A Bükkös-árokból a Lengyel-rétekre érve (ahol balra kell kanyarodnunk), érdemes rövid, de meredek kitérőt tennünk jobbra, dél felé. 1 km-en belül a Kopasz-hegy valóban tar csúcsán állhatunk, és a Dél-Börzsöny egyik legmegkapóbb panorámáját élvezhetjük. Az Északi-középhegység két legnyugatabbi tagját átvágó folyó legszebb szakaszát végig belátjuk innen, ha a Z, majd abból kiágazó Z▲ jelzést követjük.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: July 15, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Sós-hegy, 584 m
Lowest point
318 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

  • A kisvasút menetrendje elérhető itt.

Start

Nagyirtáspuszta, kisvasút-állomás (423 m)
Coordinates:
Geographic
47.901021, 18.876679
UTM
34T 341310 5307481

Destination

Kisirtáspuszta, kisvasút-állomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Nagyirtást a P+ jelzésen hagyjuk el dél felé.
  • A Bezina-rét után balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • Az elágazásnál balra térünk a Z jelzésre, és felmegyünk a Sós-hegy csúcsára.
  • A Nagy-rét felső részén jobbra kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a panorámához.
  • A Z jelzésen folytatjuk az utat az újabb elágazásig, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • Nagyirtáson az aszfaltúton jobbra térünk a S+ jelű turistaútra, ezen érjük el Kisirtáspusztát.

A túráról részletesen

Egy átalakult erdei telep: Nagyirtáspuszta

Nagyirtáspuszta kisvasúti állomása napjainkban hétvégente üzemelő büfével és továbbutazási lehetőséggel, valamint a Szent Orbán Erdei Hotel nagyobb igényeket kielégítő szálláshelyével várja az erre járókat. A turisták körében leginkább talán kisvasútja miatt vált ismertté. A hálózat ma Nagybörzsönytől egészen a Dunáig, Szobig tart. A közeli Nagybörzsöny érceivel és szőlőtermesztésével kapcsolódott az ország gazdasági vérkeringésébe, ám a 19. század végén a bányák kiürülése és a filoxérajárvány egy csapásra átrendezte a falu mindennapjait. Ettől kezdve az egyetlen megélhetési lehetőséget az erdő és annak gazdaságos hasznosítása jelentette a település lakosai számára. A 20. század elején kisvasúti sínek fektetésébe kezdtek, hogy a korábbi, jóval lassabb módszereket (pl. görgetés, facsúszda, vagy a rönkök száraz levontatását lehetővé tevő román szánkó) felváltva az erdő fáit a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juttathassák le a közlekedési ütőerekhez - az Ipoly és a Duna völgyébe. Érdekes módon kezdetben a lakosság olyannyira félt a vonatok munkahelymegszüntető hatásától, hogy erőszakkal tiltakozott az építkezés ellen - a csendőrök beavatkozásakor még haláleset is történt. (Utólag már tudhatjuk, hogy nem lett igazuk, a tervszerű erdőgazdálkodás és a nagybörzsönyi feldolgozóüzem megépülése több munkát teremtett, mint amennyivel kevesebb emberre volt szükség a szerelvények megjelenése miatt.)

Maga Nagyirtáspuszta az Esztergomi Érsekség tulajdonában álló nagybörzsönyi erdőbirtok központja volt. Hatalmas irtásrétjein állt az az erdészház, mely később Komáromi Jenő menedékházként működött, a 2000-es évektől pedig színvonalas hegyi hotel üzemel itt. A tisztás mérete mára összezsugorodott, területének jelentős részét fenyvesekkel ültették be; ezek most letermelés előtt állnak, hogy helyüket őshonos fafajoknak adják át. Dél felé, a P+ jelzésen hagyjuk el a kisvasút állomását, és lejtős úton ereszkedünk be a Bezina-völgy felső, emlékezetes szépségű szakaszába. Perceken belül kis, harapó fogsorra emlékeztető sziklás üregre lehetünk figyelmesek baloldalt: a környékbeli ércbányászat emléke ez, egy hajdani táró nyílása. Arany, ezüst és ólom kitermelése is folyt e bányákban. Érdekesség, hogy Kitaibel Pál 9 évvel (egy német tudós nevéhez kötődő) leírása előtt az itteni tárnákból felhozott kőzetből mutatta ki először a tellúrt.

A Bezina-völgy bükkösében

A völgy a továbbiakban egy fiatal, sűrű bükkösben vezet. A bükk a legutolsó jégkorszak vége óta tartó (és sok tudós szerint az ember hatására már véget is ért) holocén egyik legsikeresebb mérsékelt égövi fafaja, melyet lényegében „agresszív" terjeszkedési képességének is köszönhet: zárt lombkoronaszintje nem igazán enged napfényt a talajszintre, így az eltérő ütemben növekvő más fajoknak nem ad esélyt a megerősödésre. A Bezina-völgy fölső szakaszán utunk fölé tetőként boruló fiatal bükkerdő leveleinek zöld színét kiemelik a rajtuk elakadó napsugarak, alattuk pedig nagy esésű patak csörgedezik apró zúgóin. A hangulatos, lombalagutas útszakasz egykorú fáinak katonás rendjét végül idősebb, változatosabb erdő váltja fel, amikor a Bezina-rét visszacserjésedő tisztásához közelítünk. A rét túloldalán balra kell fordulnunk, hogy a Z+ jelzésen a Bükkös-árok völgyében fogjunk enyhe kapaszkodóba.

Föl a csúcsokra

Az árok alsó szakaszán szép, kőgörgeteges vízmosás kíséri az erdei utat, de a zárt erdőt hamar felváltja balról egy hosszú, kerítéssel kísért irtásfolt. Ez az útszakasz nem tartogat már látnivalókat, ám a kisvártatva elért Lengyel-réteken balra fordulva, a Z jelzés mentén emlékezetes tájnak vágunk neki. A Börzsöny egy jellegzetes területére érkeztünk, melynek ismertetőjegye az a hegykúp-sorozat, melyet egykori lávadómok építenek föl. A csúcsos, rendkívül meredek lejtőkkel határolt, környezetükből markánsan kiemelkedő hegyek tetejéről, a sziklagyepes rétekről pazar kilátásokat élvezhetünk a Duna felé.

Erdőben sétálunk észak felé, majd egy földút keresztezése után meredek emelkedés vár ránk. A Sós-hegy déli tölgyesében járunk, egy kis kitörési központ dómjára kaptatunk. Mint a vulkánok többsége, több évmilliót átölelő élete során a Börzsöny is számos működési és fizikai formát öltött. A magas-börzsönyi kaldera mellett több apró, kis lávadóm épült itt, a délnyugati végeken. Ellenálló vulkáni kőzetük (dácit és andezit) kiemelte őket a környező, lassan lepusztuló tájból.

A Sós-hegyen

A Sós-hegyre kapaszkodva egy szerpentinkanyarnál piciny sziklalépcső formájában ki is bukkan az andezites alapkőzet, melyen átlendülve egyre közelebb érünk a csúcshoz. Nem kell sokáig várnunk a panorámára: egy széles kaszálórét félkörívben, nyakba vetett sálként tekeredik a tetőpont köré és alá egyben. Ezért fölfelé gyalogolva már az utolsó szakaszon is folyamatos a kilátás.

Nyugaton a Nagy-Galla uralja a tájképet, a Dunára boruló hegyek alján ott tündököl az esztergomi Bazilika sziluettje. A Gerecse rögei is feltűnnek, ahogy a Pilis-tető lapos hátát is könnyen azonosíthatjuk. Márianosztra takarásban van ugyan, de jelentős részben elbányászott Csák-hegye előttünk domborodik. A Dunakanyar mellékén a Visegrádi-hegység hullámzik, a zöld leplek közt kiszúrhatjuk a Szent Mihály-hegyet is. A Naszály szomszédjában pedig már az Alföld terül el.

A Nagy-Sas-hegy oldalában

A hegyet ösvényen hagyjuk el az északi oldalon - a csapást Horváth József, a Budapesti Lokomotív Turistaszakosztály tagja alakította ki, ezért ma ez a szakasz az ő nevét viseli (ő járta végig egyébként először az 1952-ben meghirdetett, modern Kéktúrát). A Sós-hegyet a Nagy-Sas-hegytől elválasztó nyeregpontban keskeny kaszálórét fogad, melynek egy nyúlványa azonban felkúszik az utóbbi hegy keleti oldalkúpjára. Az ösvényünkről a fák közt kiágazó Z▲ jeleket követve léphetünk ki a panorámás gyephátra. Bal felé a Nagy-Inóc óriási tömbje és a Magas-Börzsöny emelkedik, jobbra a hegység délnyugati magaslataira látunk rá, dél felé bontakozik ki az a tágas látvány, amiért megéri idejönni: Kóspallag medencéje mögött az erdők elrejtik a Duna szalagját, a Visegrádi-hegység szögletes hullámai viszont jól kivehetőek.

Visszatalálva az ösvényre a Nagy-Sas-hegy oldalában még röviden kaptatunk (balra kitérőt tehetünk a meredeken megközelíthető csúcsra, ahonnan azonban erősen korlátozott a kilátás), körülöttünk sötét, aljnövényzet nélküli erdő nő. A legmeredekebb lejtőkön csak vékony, bokros fásszárúak élnek meg. Az alig háborgatottnak látszó, holtfában is gazdag, széltől védett rengeteget szellősebb és fényesebb tölgyes váltja fel a hegy északi tövében, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésen. Kisvártatva megérkezünk kiindulópontunk, Nagyirtáspuszta keleti szélére.

Ismét irtások közt

A Szent Orbán Hotel előtt jobbra kiágazó aszfaltúton talpalunk tovább, melyből az erdőszélen balra indul ki a S+ erdei utat követő turistajelzése. Kétszer is keresztezzük a kisvasút szintkülönbséget leküzdő patkókanyarját és csöndes, csak a néha erre robogó vonatok zaja által felvert völgyben közeledünk végcélunkhoz. Érdemes megfigyelni, hogy a bal oldali, napnak kevésbé kitett, ezáltal hűvösebb lejtőt bükkös, míg a jobb oldali, fényesebbet főleg tölgyek által meghatározott, elegyes erdő borítja.

Balról csatlakozik a másik nagyirtási jelzés is, mielőtt perceken belül feltűnik végállomásunk. Kisirtáspuszta ma a cikkcakkban közlekedő, műszaki kifejezéssel „csúcsfordítós" kisvasútról és erdei szálláshelyeiről (egy kulcsos turistaház és két kulcsosház) ismert, régebben a környező völgyeket behálózó vonalak szerelvényeinek javítóbázisa volt. A patakok összefolyása által meghatározott kis katlanban kialakított megállóból Nagybörzsöny és Márianosztra, illetve Szob irányába utazhatunk tovább, ha megfelelő időpontban érkezünk.

Public transport

A túra kezdő- és végpontját (Nagyirtáspuszta és Kisirtáspuszta) a Szob - Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás - Nagybörzsöny kisvasút-vonalon tudjuk elérni, illetve elhagyni.

  • Szob vasútállomására Budapestről Vácon keresztül közlekedő vonatokkal juthatunk el.
  • A Nagybörzsöny, községháza buszmegállóból Szob vagy Vámosmikolán keresztül Drégelypalánk érhető el.
  • Ha onnan közelítenénk, Márianosztra, községháza szintén a szobi vasútállomással áll buszos összeköttetésben.

Getting there

  • A túra kezdőpontja a Nagyirtás kisvasúti megállóhely. Ha gyalog érkeznénk, Márianosztráról a P+ jelzésen érdemes közelíteni (5,1 km, 233 m szintemelkedés).
  • Kisirtásról a S jelzésen lehet lesétálni Nagybörzsönybe, a buszmegállóba.

Parking

  • A kisvasút mindkét végállomásánál találunk parkolót. Érdemes az autót a szobi végállomásnál hagyni (esetleg Márianosztrán), ha ott szállnánk vonatra, hiszen ide a túra végén is visszatérhetünk kisvasúttal (illetve Szobra busszal).
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny turistakalauz
  • Börzsöny - vadregényes erdőtáj (monográfia)

Author’s map recommendations

  • Bármely Börzsöny-térkép


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
7.8 km
Duration
2:30 h
Ascent
288 m
Descent
370 m
In and out Scenic With refreshment stops Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Mountain railway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.