Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Nagybátonyból a Mátra-bércre

Hiking Trail · Magas-Mátra · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Jó úton a Mátrába
    / Jó úton a Mátrába
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látvány Galyatető felé a Vörös-kő kilátóból
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szamár-kő vulkáni sziklája
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári turistaház épületei
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár gerincén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Török lábnyom mélyedései
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Zagyva-völgy irányába
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Newton-szikla felirata
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bec-kút foglalása
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sztremina gerincszakaszán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csörgő-völgy és a Felső-Mátra
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felaprózott kőtenger az erdőaljon
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagybátony szélén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagybátonyi utcakép
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente az Ágasvárról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 3000 2500 2000 1500 1000 500 10 8 6 4 2 mi Ágasvár Ágasvár turistaház Vörös-kői kilátó Newton-szikla Foton-rét

Egész napot felölelő túránkon a Mátra keskeny főgerincére kapaszkodunk annak meredek, északi oldaláról, majd elidőzünk a sziklaformás hegyhát ösvényein. Bátonyterenyéről a Vörös-kő kilátóját vesszük célba, ahonnan letekintünk a Mátralába erdős lejtőire. A későbbiekben panorámaláncolatot fűzünk fel az Ágasvár hegyes ormára tartó a vadregényes gerincvándorláson. Az Ágasvár turistaháznál megpihenünk, majd túránkat könnyed visszaereszkedéssel zárjuk.
open
difficult
18.6 km
5:55 h
801 m
801 m

A Mátra középhegységi arculatát tárja fel egy pillantás az erdős bércekre az északi dombok valamelyikéről. A kihunyt tűzhányó falként magasodik az Alföld és a Medves-vidék lankái között, melyek felé különösen meredek lejtőkkel törik le. A déli irányba billent vulkánóriás gerince a tektonikus mozgások során kiemelkedett, ezért északi oldalán csuszamlások faragták élesre a hegyoldalakat. A kemény vulkáni kőzetanyag kitartóan dacol az erózióval, emiatt a gerincrégiót a környezetükből kipreparálódott sziklatömbök, sziklafalak színesítik. 

Túránkon a kihívást jelentő északi lejtőkre hágva kapaszkodunk az ország egyik legszebb gerincösvényére, a Mátra-bérc hátára. Letekintünk a Vörös-kő kilátójából, aztán néhány órán keresztül a vadregényes, elkeskenyedő gerincen múlatjuk az időt. A Csörgő-völgy mélyülete és a Mátralába közti háton barangolva panorámapontok csábítanak megállásra. Az Ágasvár csúcsának fenyőillatával búcsúzunk a magaslati helyzettől, és aláereszkedünk a turistaházhoz, majd visszakanyarodunk a hegyláb lankái felé. Találkozunk az elnyelt csapadékot visszaszolgáltató forrásokkal, és a sűrű árokrendszer közt Szorospatak elhagyott bányatelepét is útba ejtjük. Végül völgysétával jutunk újra Bátonyterenye házai közé.

outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: June 10, 2020

Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Ágasvár, 789 m
Lowest point
216 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Ágasvár turistaház

Tips, hints and links

Start

Bátonyterenye (Nagybátony), falu buszmegálló (217 m)
Coordinates:
DD
47.970388, 19.836222
DMS
47°58'13.4"N 19°50'10.4"E
UTM
34T 413138 5313664
w3w 
///originated.suffix.bedtimes

Destination

Bátonyterenye (Nagybátony), falu buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól a S jelzést követjük a Mátra-bércen álló Vörös-kő kilátójához.
  • Nyugati irányban indulunk tovább a K▲ jelzésen, ami a K jelzésbe csatlakozik. 
  • A Newton-sziklánál ismét a K▲ jelzésre térünk, és az Ágasvár csúcsán keresztül az Ágasvár turistaházhoz ereszkedünk.
  • Északnyugat felé indulva, a K, majd rögtön a P jelzésre váltva térünk vissza Nagybátonyba.
  • A lakott területen az utolsó, rövid szakaszt a már ismert S jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen:

Hátat fordítva a falvaknak

A helyijáratos busz megállójától a S jelzésen indulunk a Lengyendi úton. Bátonyterenye egyik városrészében járunk, ami egykor önálló községként élte napjait. A hátunk mögötti domboldalban emelkedik székelykapus, fatornyáról nevezetes temploma. Megvan még néhány tornácos parasztház a régiek közül; Bátonyterenyének ez a része máig falusias jellegű, hiába az évszázadot átkaroló, az 1980-as évekig tartó, jelentős bányászati-ipari tevékenység.

Jobbra, a Mátra ucába térve a kikövezett mederbe szorított Szoros-patak mentén bandukolunk ki a faluból, körben egyre záródik a hegykoszorú. Méhkaptárak mellett, akácosban hagyjuk magunk mögött a község házait, majd rövidesen balra, a hegyoldalba kapaszkodunk a völgyfenékről. A szuszogtató szakasz a Szégyen-parlag hátára vezet, ahol fenyőültetvény színezi az erdőképet. A parlag kifejezés műveletlen, gondozatlan földet jelent - valószínűleg a falu kaszálói lehettek a múltban errefelé. Egy irtványt sűrű, párás erdőfolt követ, majd ismét fenyvesben vándorlunk.

Ahogy megkerüljük a Borostyán-tetőt, a csúcs mögötti nyeregben a széles szállítóutat keresztezünk. A helyszínt a Három-cser jelöli meg, melyek a modern navigáció előtti időkben tájékozódási pontként szolgáltak a Mátra lábánál közlekedő emberek számára a hegyláb bércei és a Zagyva-völgy közötti szakaszon.

Neki a Mátra-bércnek

A kereszteződésből szemügyre vehetjük a Mátra-bérc utunkban álló magasát. További vegyeserdei emelkedéssel érjük el a Mátraalmást Nagybátonnyal összekötő aszfaltutat, melynek túloldalán fakad a több mint száz éve foglalt Bec-kút. Neve a becs szóból ered, a víz pedig a Mátra kőzettömegének repedéseiből. A forrás jelzi: elértük a hegység gerincrégiójának lejtőjét. A tömör andezit repedéshálózata csekély mennyiségű vizet nyel el, amit szűkös áteresztőképessége miatt nem vezet messzire. Itt, karnyújtásnyira a Felső-Mátra esőfogó tetőitől források sora lép a felszínre, és kis hozamú, rövid futású patakágakat táplál. Vizük a Zagyvát és mellékágait gazdagítja. Használjuk ki a fedett pihenőhely nyújtotta komfortot, és frissüljünk fel, mert megerőltető szakasz vár ránk!

Tönkrement erdei utunkat bükkerdő árnyékolja. A hatalmas Mátra-vulkán az idők során dél felé megbillent, északi oldala pedig kiemelkedett. A magasodó hegység óriási tömege ennek folyamán elhasadt, és kisebb csuszamlások faragták meredekre lejtőit. Ezt az árnyas, hűs élőhelyet keresik a bükkösök, ahol éppen az éles hegypartot tapossuk a Medve- és a Dobróka-patak völgye feletti gerincen.

Kitekintés a Mátra lábára

A turistaút nyílegyenesen, különösen meredek vonalon tart a hegytető felé, és átvágja a szekérút kanyarjait. Frissen kopasztott erdőlék és újabb szállítóutakon történő átkelés végén fa irányítótábla hirdeti, hogy felértünk a Mátra gerincére. A S jelzésen balra tartva, kurta emelkedéssel keressük fel a Vörös-kő vastornyát. A csigalépcsőt megmászva fémketrecünkből szinte laposnak látjuk a hegylábat, mely az imént tett próbára. A távolra emelve tekintetünket a Karancs-Medves vidéke, hátrébb pedig a Felvidék hegyei magasodnak. Másik irányban a Galya-tető épületei, tovább fordítva a fejünket Mátraszentistván tetői foltozzák az erdőszőnyeget.

Végig a Mátra-bércen

A kilátótól érkezésünk irányába megyünk vissza, és innentől a Mátra bérc gerincvonalán folytatjuk utunkat, amely túránk legemlékezetesebb szakasza is egyben. A K▲ jelzésen megkerüljük a síparkjáról nevezetes régi szlovák hutatelepülést, Mátraszentistván temetőjét, majd rövidesen megpillantjuk a pályákat és a felvonókat. Ösvényünk szélén bebozótosodott krumpliföldek nyomait fedezhetjük fel, balunkon hüttékre hajazó rönkházak sorakoznak. A K jelzésre váltva a hegygerincet követjük, és többnyire annak fokozatosan elkeskenyedő hátán maradunk.

Újra az erdőbe lépve a Kis-kő oldalában az eljegesedés korszakának fagyváltozékonysága hatására felaprózott kőtenger mohás kis szikladarabkáit tanulmányozhatjuk. Egy szállítóút keresztezése után a szláv nyelven meredeket jelentő Sztremina hátára emelkedünk, és amint a név is mutatja, a gerincet innentől markáns lejtők emelik ki. A napfényes tölgyes már a Csörgő-völgy Erdőrezervátum védett része, ahol évtizedek óta emberi beavatkozás nélkül, a természet rendjének megfelelően folynak az életközösség mindennapjai. Egy helyen kitárulkozik a táj, és a Csörgő-völgy katlanjára látunk, mögötte-felette Mátraszentimre épületei színesednek a zöld lombtengerben.

Olykor letekinthetünk a mélyen, komótosan kanyarodó völgybe, de az útszakasz ragyogó szépségét a keskeny gerinc jelenti. Elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra fordulva, a K▲ jelzésre térve folytatjuk túránkat. Az első métereken megállásra késztet a regényes nevű Newton-szikla kilátóterasza: pereméről a Mátra-bérc északi letörését és a Zagyva völgyébe simuló erdőségét csodálhatjuk, a messzeségben a Bükk is felsejlik. A kőben vésett felirat dacol az idővel, de még felismerhető: „Newton hitétől mentsen meg az Isten”. A névadó kiléte, indítéka és az idézet eredete tisztázatlan. Hasonló sort találni William Blake egyik versében, de a gondolat Kondor Bélánál is fellelhető.

Az Ágasváron

Nekivágva az Ágasvár felé vezető útnak sziklaormok merednek az ég felé a hegygerincből. A Szamár-kő két vulkáni réteg, a szórt törmelékes és a felszínre ömlött lávakőzetek váltakozásával vázolja a rétegvulkán működésének egymást kiegészítő epizódjait. Az ösvény páratlan módon a sziklákra hág - megeshet, hogy a kezünket is használnunk kell az embert próbáló kapaszkodó legyőzéséhez. Föntről végre feltárul az eddig csak a fák ágai közt felsejlett Csörgő-völgy, hátterében a Felső-Mátra tetői őrködnek.

Fák ágain átlépdelve követjük ösvényünket. A szélnek kitett szakaszon gyakran szaggatja meg az erdőt a gerincháton átbukó légmozgás. Feltűnik az Ágasvár fenyegetően magas sziluettje, és valóban meredek lejtőn hódítjuk meg az egykori váráról nevezetes csúcsot. A hely legendás elemekkel színesített története úgy szól, hogy az közeledő osztrák veszedelem hírére a várvédők segítségére 300 horvát katona érkezett, kiknek vezetője a várkapitány feleségére szemet vetett. A vitéz közeledésében félredobta a lovagiasság szabályait, és a szorult helyzetben az úrhölgy szolgája kioltotta a támadó életét. A parancsnok nélkül maradt sereget ezután hazaküldték, a rövidesen megérkező császári csapatok pedig könnyen szétdúlták a folyóvölgyet szemmel tartó erődöt. A történészek szerint Ágasvár a szomszédos Óvárral együtt alkotott védelmi kettőst. Első említése 1264-ből való; a 15. század végére már romokban állt. Innentől a hasznosi erősség vette át a Mátra nyugati részének és a Zagyva vidékének őrzését.

Előrébb, egy fenyvessel árnyékolt sziklakiszögellésről vehetjük szemügyre az igazi ágasvári panorámát, mely a Karancstól a Börzsönyig tart. Része a Cserhát csaknem teljes vidéke, legszembetűnőbb a Tepke háta a Zagyva-völgy túloldalán. Dél felé a Nyikom mutatja a Mátra-gerinc folytatását, alattunk pedig a Hasznosi-víztározó hullámzó felszínén csillannak meg a Nap sugarai, és a Hasznosi várrom falmaradványait is megpillanthatjuk.

Arccal a falvak felé

A sziklákon átkászálódva, csúszós ösvény gyökerekkel nehezített lejtőjén ereszkedünk alá az Ágasvár turistaház kapujáig. Ha nyitva találjuk, étellel és itallal is felfrissülhetünk éttermében. Az egykori vadászházat nagylelkű gesztussal 1925-ben bocsátotta az éledező mátrai turistaság szolgálatába a terület birtokosa, báró Hatvany Endre. Elhagyva a házat balra néhány méter erejéig a K, majd a P jelzésen indulunk le a hegyről. A növényzet s az avar takarásában könnyen elvéthetjük a Török lábnyom formáit. A puha vulkáni tufában két emberi lábnyomra emlékeztető, ovális mélyedés látszik. A legenda szerint a török katonák strázsáltak itt oly sokáig, hogy lábuk a kőzetbe bélyegződött. Valójában eredetük ismeretlen, de a két vájat minden bizonnyal emberi faragvány.

Sűrű fiatalosban folytatjuk utunkat, közepében az ifjoncok szülője, sokat megélt bükkmatuzsálem hordja a turistajelzést. Az irtások miatt néhol nem egyértelmű, merre tart az ösvény, de tábla segíti a vándort. Az bozóttal benőtt Ágasvári-kút csermelyének átlépése után szép bükkösben érkezünk a Bec-kúttól már ismerős aszfaltúthoz, ami egyben jelzi, hogy a lejtő is megszelídül. Néhány méter után balra belépünk az erdő zöldjébe, erre az útra festett nyilak hívják fel a figyelmünket.

Erdei keréknyomot követünk, felélénkül a domborzat. Az agyagos talaj miatt különösen sűrű e lejtők vízhálózata, ám a patakok csak időszakosan kapnak utánpótlást, ezért mindössze kisebb árkokkal barázdálják a lejtőt. Lefelé tartva aszfaltútra lépünk, ami egészen a csaknem üresen szomorkodó Szorospatakra kalauzol. A telepet kezdetben a szénbányászat éltette, melynek megszűnte után üdülő lett, még sporttábor is működött itt. A dicső időkről gaz által belakott épületek árulkodnak. A bezárt étteremben a veretes felirat tanúsága szerint még turistabolt is üzemelt.

Vissza Nagybátonyba

Maradunk a P jelzésen, terebélyes fűz ágai alatt térünk vissza az erdőbe. Kezdetben sűrű bozótba fúródik a turistaút, lejjebb azonban barátságossá válik. Az év nagy részében vizet nem vezető árok szegélyezi utunkat, de látható, ahogy nagy zivatarok után lerohanó patak alámosta a partfalát. Alant gázlót keresztezünk, és ráfordulunk az utolsó egyenesre a falu felé. A Szoros-patak mentén a jobbról csatlakozó S jelzés kíséretében a már ismert úton térünk vissza Nagybátonyba.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • A Nagybátonyhoz tartozó Bátonyterenyére vonattal vagy távolsági busszal érkezhetünk.
  • Túránk kezdőpontja a Bátonyterenye (Nagybátony), falu nevű buszmegálló, ahova helyijáratos buszok közlekednek, de csak hétköznap, és elég ritkán.
  • A legközelebbi távolsági buszmegállók Nagybátony központjában: Bátonyterenye (Nagybátony), Béke út 35., és Bátonyterenye (Nagybátony), Ózdi út 10.

Getting there

  • A túra a helyijáratos busz megállójából indul.
  • A vasútállomástól és a távolsági buszok megállóitól a S jelzésen 1,8 km gyaloglással érkezünk a megállóhoz.

  • Bátonyterenye helyi menetrend

Parking

  • A túra kiindulópontjának környékén könnyen találunk parkolóhelyet.

Coordinates

DD
47.970388, 19.836222
DMS
47°58'13.4"N 19°50'10.4"E
UTM
34T 413138 5313664
w3w 
///originated.suffix.bedtimes
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró App.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
18.6 km
Duration
5:55h
Ascent
801 m
Descent
801 m
Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.