Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Nagy-mező–Büdöskút-kör

· 4 reviews · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Berzsenyi-kilátó
    / A Berzsenyi-kilátó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Berzsenyi-kilátóból a Keszthelyi-öböl irányába. Látható a Varsás-hegyen álló Festetics-kilátó is.
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Berzsenyi-kilátóból az Öreg-szék-tető és a Pad-kő felé, az utóbbi tetején a kilátóval
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büdöskúti arborétumban
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karsztbokorerdő a Berzsenyi-kilátó közelében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvíz-árok
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Padkűi kilátó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látkép a Padkűi kilátóból a Balaton felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látkép a Padkűi kilátóból
    Photo: Báthory Péter, funiQ
  • / Büdöskúti kereszteződés
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vörös tölgy hajtásvég
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika a Berzsenyi-kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Berzsenyi-kilátó után
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző tábla a Berzsenyi-kilátónál
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hatlábú pajta
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 10 8 6 4 2 km Jagdhaus Büdöskúti Padkűi kilátó Berzsenyi-kilátó Nagy-mező (Gyenesdiás)
 Ez a klasszikus körtúra Berzsenyi- és a Padkűi kilátó, valamint a Büdöskúti arborétum és a vadászház érintésével nyújt betekintést a Keszthelyi-hegység délnyugati részének világába.
open
easy
Distance 11.3 km
3:25 h
354 m
354 m
Az útvonal a Keszthelyi-hegység ikonikus kirándulóhelyéről, a Nagy-mezőről indulva mutatja be a Gyenesdiás és Vonyarcvashegy feletti erdő élővilágának és történelmének néhány szeletét, miközben a  Berzsenyi- és a Padkűi kilátóból az alattunk elterülő tájat is megszemlélhetjük - tiszta idő esetén akár a Mecsekig is ellátunk.  A hegység megfogyatkozott feketefenyvesei között sétálva megelevenedik a Festetics-uradalom, majd az erdőgazdaság fenyőtelepítési hullámai. Büdöskúton az egykori vaddisznós kert és csikónevelő telep helyén ma vadászház áll, melynek tágas, gyepes udvara jó pihenési lehetőséget ad a túra bő felénél. A Hatlábú pajtánál megemlékezünk az erdőmunkásokról, valamint Ferenc József egykori itteni vadászatáról a róla elnevezett idős bükk torzója mellett. A körtúra a 2011-2012-es feketefenyő-pusztulás után felújuló karsztbokorerdőkben, majd bükkös és cseres erdőkön át halad.

Author’s recommendation

  • A Nagy-mezőről a K▲ jelzésen egy rövid oda-vissza túrával a Festetics-kilátóba is felkapaszkodhatunk.
  • Büdöskútról Vállus felé is tehetünk egy rövidebb-hosszabb kitérőt  a ZT jelzésű Medvehagyma tanösvényen, útba ejtve a Szent Miklós-völgy forrását, kolostorromját és katonai kutyatemetőjét. Sőt, ha kedvünk tartja, akár  Vonyarcvashegyen (Z), Balatongyörökön (Z+), vagy Balatonedericsen (P) is befejezhetjük a túrát.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Update: April 29, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pad-kő, 408 m
Lowest point
184 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Nagy-mező (Gyenesdiás külterület) (184 m)
Coordinates:
DD
46.782630, 17.294541
DMS
46°46'57.5"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675147 5183565
w3w 
///regime.dragging.insist

Destination

Nagy-mező (Gyenesdiás külterület)

Turn-by-turn directions

  Itiner

  • A Nagy-mezőről keleti irányba indulunk a K jelzésen.
  • S jelzésen jobbra térünk.
  • A Berzsenyi-kilátóhozS▲ jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • A S jelzésről a Z+ jelzésre váltunk.
  • 300 m múlva balra fordulunk a Padkűi kilátóhoz vezető Z▲ jelzésre.
  • Visszatérünk a Z jelzésre, amin jobbra fordulunk.
  • A Büdöskúti-pihenőtőlP jelzésen balra indulunk.
  • A Büdöskúti-völgyben a csatlakozó K jelzésre váltunk, ami visszavezet a Nagy-mezőre. 

A túráról részletesen  

Indulás a Nagy-mezőről

A térség főbb turistaútjainak találkozásánál elterülő Nagy-mező Keszthely környékének legismertebb kirándulóhelye, ahol a viszonylag nagy gyepes területnek és a jó infrastruktúrának (WC, áram, esőbeálló, tűzrakó helyek) köszönhetően több közösségi programot is szerveznek, mint például a Rügyfakadás nevű tavaszköszöntő családi rendezvény. Az esőbeálló épülete mögött keleti irányba indulunk a K jelzésen, ami az erdei tornapálya útvonalán haladva egy kaptatós, széles földútra ér ki. Ezen jobbra fordulva a S jelzést követjük. Az út mentén egy foghíjas feketefenyő állomány mellett haladunk el.

A feketefenyő

Ez a faj Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos. A Keszthelyi-hegységben az 1860-70-es évektől kezdték telepíttetni a Festetics uradalom szőlőmunkásaival, hogy télen is foglalkoztassák őket. A korabeli szakemberek célja emellett az volt, hogy a feketefenyő dús tűavarjának (akkoriban tulajdonított) talajjavító hatását kihasználva egy rövidebb vágásidejű fenyves állapotot követően nemesebb fafajokból álló erdőket telepíthessenek.

A kopárokon ásott 80×40×20 cm-es ültetőteknőkbe puttonnyal hordták fel a csemetéket és a gyökérregeneráció gyorsítására szánt termőföldet. Minden gödörbe két hajlított gyökérzetű csemetét tettek, amelyek közül a vitálisabb általában elnyomta a gyengébbet. Mivel az ekkor induló telepítések jól sikerültek, hamarosan utána ipari fatermesztési célú telepítések is elindultak, amelyeknek egyik nagy hulláma a hegységben 1953-ban kezdődött, amikor az őshonos molyhos tölgy- és virágos kőris-állományokat alakították át feketefenyvessé. Ezek az állományok elegyetlenek, egykorúak és zárt lombkoronaszintűek, emellett vastag, lassan lebomló tűlevélszőnyeget képeznek. E tényezők együttesen erősen csökkentik az ilyen területek biológiai sokféleségét. További negatív hatása, hogy tűzveszélyessége többszörös a lombos erdőkhöz viszonyítva. A korai elképzeléseket, miszerint a talaj humusztartalmát jelentősen növeli a karsztbokorerdőkhöz képest, tudományos vizsgálatok nem bizonyították. A nagy telepítéseknek köszönhető viszont a búbos cinege megjelenése a Keszthelyi-hegységben 1950-ben.

A 2011-2012-es évek szélsőségesen száraz időjárása miatt legyengült fákat elsősorban a mediterráneum felől érkező gombafajok támadták meg, aminek eredményeként a hegység feketefenyveseinek 70%-a elpusztult, mintegy 4500 hektáron. A 2016 nyaráig folytatott drasztikus kitermelések célja a továbbfertőződés és a tűzveszély csökkentése, a faanyag kimentése, és az állományok természetközeli erdőkké való átalakulásának elősegítése volt. Az ekkor letermelt állományokban, ahogy az út mellett is látható, már szépen verődik fel a virágos kőris és a molyhos tölgy, az itt honos karsztbokorerdő társulásalkotó fajai. Az emelkedőn feljebb egy padon tudunk megpihenni, ahonnan már nincs messze a kaptató teteje.

Fel a Berzsenyi-kilátóba

A Hosszú-völgy völgyfőjénél erdei pihenő vár minket, ahonnan a jelzésünkön továbbhaladva, majd a S▲ jelzésen balra fordulva már csak 200 m a 2002-ben újraépített Berzsenyi-kilátó. Helyén már 1951-ben is állt egy kémlelőtorony. Felkapaszkodva a lépcsőkön Keszthely házait, előtte a Varsás-hegyen álló Festetics-kilátót pillantjuk meg. Észak felé haladva Cserszegtomaj következik, hátterében a Zalai-dombsággal, az újudvari és a zalaegerszegi TV toronnyal. Tőle északra  Cserszegtomaj terül el, majd a Vár-völgy túloldalán dolomitbányák fehérlenek. Továbbhaladva észak felé a Rezi-tető és a Meleg-hegy tömbje jön, ami kitakarja az északi oldaláról a Szántói- és a Zsidi-medence fölé magasodó Rezi várának romjait. A Szántói-medence északi oldalán a Kovácsi-hegy bazaltmezája, majd a Tátika hegye emelkedik a hegység dolomit vonulata mögött, tetején a várrommal. Közvetlenül tőle északkeletre a Farkas-hegy látható, majd a Szebike és a Láz-hegy tömbje következik. Az előtérben a Négyszögű-, a Nagy- és Kis-Messzelátó-hegy, a Szék-tető és az Öreg-Szék-tető látható, utóbbi mögött a Görbe-tetői egykor katonai rádióállomás piros-fehér tornya magasodik. Kelet felé továbbhaladva a Padkűi kilátó faépítménye, az Edericsi-fennsík déli végénél pedig a Badacsony bazaltsapkájának déli vége tűnik fel a hegység abráziós teraszai felett. Délre fordulva a szinte a Balatonig lefutó vonyarci völgyek és a Szent Mihály-domb látszik. Tiszta időben a Somogyi-dombság felett a távoli Mecsek jól elkülönülő keleti és nyugati fele is jól kirajzolódik innen. A kilátás a Zala torkolatvidékével, a Pogányvári dombsorral és Keszthellyel zárul.

Lassú emelkedés a Padkűi kilátóhoz

A kilátótól visszatérünk a S jelzésre. A Pető-hegy keleti oldalában a közel 1 km-en át a szintben haladó úton a feketefenyő-pusztulás utáni felújulást figyelhetjük meg. a Nyulas- völgy völgyfőjétől már virágos kőrises karsztbokorerdőben túrázunk lassú emelkedéssel a Büdöskúti útig. A széles, kavicsos útra lépve észak felé indulunk, majd a Gúla-tető után, egy Y elágazás jobb szárán a Z+ jelzésen megyünk tovább; erről 300 m múlva balra fordulunk a Padkűi kilátóhoz vezető Z▲ jelzésre.

A kilátó előtti pihenőben áll a Dr. Jakabfi Rudolf, a Zala Megyei Természetbarát Szövetség egykori elnökének és a Zala megyei természetjárók emlékére 2002-ben állított három kopjafa. Előttük padok teszik kényelmesebbé a pihenést.

A 408 méter magas Pad-kűn álló, 2015 nyarán átadott, majd’ 19 m magas kilátót Bakonyi Attila építész tervezte. A minimális kilengésű toronyból egy másik perspektívából pillanthatunk rá az előző toronyból látottakra, de a panoráma kiegészül a Batsányi-kilátóval és a Berzsenyi-kilátó feletti újudvari TV torony mellett tiszta időben kivehető Ivaneci-hegységgel . A Badacsonyt viszont a Márványkőfejtő-hegy, a Tátikát pedig a Láz-tető takarja ki.

Büdöskút

A kilátótól jelzésünkön továbbmenve a Büdöskúti arborétum mellett haladunk el, amelynek telepítését 1937-ben Horváth Károly erdőmérnök kezdte. Az utunkba csatlakozó Z jelzésen jobbra fordulunk. Hamarosan megérkezünk a büdöskúti pihenőhöz, ahol esőbeálló, tűzrakó hely, padok és asztalok várnak; a tisztás túlsó végén Szent Hubertusz szobra áll.

Innen a P jelzésen balra indulva jutunk a Büdöskúti vadászházhoz, amelynek környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Az egykori Festetics-birtokon erdős- és kanászlak, valamint vaddisznóaklok voltak. Utóbbira az a magyarázat, hogy az uradalom itt tartott egy szelídített vaddisznókondát. Vajkai Aurél gyűjtéséből tudjuk, hogy „Büdöskúton volt egy nagy kőkerítés, ebben voltak a félig vad, félig szelíd fekete sertések. Az erdőn makkoltatták őket, a nagyobb ünnepek előtt kijöttek az urak vadászni, és negyvenet-negyvenötöt lelőttek. A sertések mája és tüdeje ott maradt a kanászoknak, a jágerlegényeknek, erdősöknek, ellenben a húsát és a bőrét beszállították Keszthelyre. Ott kováccsal süttették le a sörtét, mert olyan kemény volt...”. A közeli sarvalyi erdőkben a makkoltatás egészen az 1940-es évek elejéig fennmaradt. Ide a veszprémi püspökség 1880 körül hozatott Baranyából állatokat, amiket félvad körülmények között tartottak. Richard Bright angol utazó 1816-ban a következőképpen ír róluk: „Ez állatok valami keveset veszítettek természetes vadságukból, mert megszokták, hogy etetésre esténként egy helyre járnak, és malacaik ott felügyelet alatt maradnak. Két ember állandóan velük van, akármerre kóborolnak az erdőben. Ha idegen közeledik, megugranak. Alakjukban, színükben, életmódjukban teljesen megtartották a vaddisznójelleget, hiszen közvetlenül, minden keresztezés nélkül vaddisznótól származnak. Húsuknak megvan az a különleges íze, mint az egészen vadon élőkének.”

Később csikónevelő telep működött Büdöskútpusztán. Az egykori erdészlakokat egybenyitották, és ma takaros vadászházként működnek, ami bevezették a gyep déli széle alatt fakadó Büdös-kút vizét. A forrás hozama a nyirádi bauxitbányászat miatt – hasonlóan a hegység többi forrásához és a Hévízi-tóhoz – erősen lecsökkent. 

Vissza a Nagy-mezőre

A háztól az egykori istállóépület mellett haladunk tovább, majd egy nagy bükknél balra fordulva térünk le a Vadvíz-árokba. A napjainkban száraz medrű, rövid völgy neve a régmúltból ered, amikor a Büdöskúti-forrás vízhozama többszöröse volt a mainak. Ha ehhez hozzáképzelünk még egy nagy nyári zivatart, vagy egy erős hóolvadást a meredek völgyben futó, nagy esésű mederben, láthatjuk, hogy tényleg vadvízi körülmények lehettek. Ahogy beljebb merészkedünk, a völgy meredek oldalai, a bedőlt fák és az egykori vízfolyás által szállított nagy kövek vadregényes hangulattal árasztják el ezt a rövid szakaszt. Innen a mederből feljebb kapaszkodva a Meszeltfák útján megyünk tovább a Büdöskúti-völgybe. Itt a K jelzésen balra fordulunk. Nemsokára egy kis pihenőhöz érünk, amitől nem messze a fák között található a Csider-kút nevű, kövekből kútszerűen kirakott ciszterna. Innen kb. 900 m múlva érkezünk meg a 2005-ben felújított Hatlábú pajtához. Az eredetileg nádtetős épület az erdőmunkásoknak és később a turistáknak is kedvelt pihenőhelyévé vált. Mellette élt a Ferenc József fájaként ismert bükk, amit 1996-ban villámcsapás ért, majd 2013-ban, közel 270 éves korábban sajnos teljesen kiszáradt. Törzsátmérője 675 cm, koronaátmérője pedig mintegy 50 m volt. A helyi hagyomány szerint egyszer egy vadászat alkalmával maga az uralkodó is ebédelt alatta, de a Festetics családnak más elit vendégei is vadásztak ezen a területen (ami a család legnagyobbja volt), mint pl. VIII. Edward brit király.

A széles úton hosszan sétálunk déli irányba, majd miután becsatlakozik a S jelzés, a következő jobbos elágazásnál jelzés nélküli ösvényre váltva érünk vissza a Nagy-mezőre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Figyelem! A túra kezdőpontja a buszmegállókból csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!
  • A távolsági buszról a Gyenesdiás, községháza vagy a Gyenesdiás, Lőtéri utca megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A községházától északnyugati irányba induljunk, majd az első lehetőségnél forduljunk balra. Innen a K jelzésen jutunk a túra kiindulópontjára a Hunyadi János utcán át.
  • A Lőtéri utcai megállóból a K+ jelzésen északi irányba indulva, a Lőtéri utcát követve, majd a K jelzésen balra térve jutunk a kiindulópontra.

Parking

  •  Autót a Nagy-mező melletti parkolóban érdemes letenni.

Coordinates

DD
46.782630, 17.294541
DMS
46°46'57.5"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675147 5183565
w3w 
///regime.dragging.insist
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Author’s map recommendations

A Balaton vagy a Keszthelyi-hegység tutistatérképe

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(4)
Gábor Bodnár
September 19, 2021 · Community
Fantasztikus út, egyik oldalon remek kilátók, másik oldalon rejtélyes szurdok
Show more
Veronika Varga
June 24, 2021 · Community
Igazán változatos túra, visszafelé egy nagyon hangulatos völgyben vezet az út. Van ahol az aljnövényzet nincs rendesen kitaposva, így hosszú szárú nadrággal, vagy kamáslival akár érdemes lehet készülni, hogy a csaláncsípéseket el lehessen kerülni. Szuper hogy két kilátót is érintettünk, csodás kilátással. Imádtuk! Köszi az útvonalat!
Show more
When did you do this route? June 24, 2021
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Photo: Veronika Varga, Community
Csilla Schlichter
November 18, 2020 · Community
Budos kut tura
Photo: Csilla Schlichter, Közösség
Budos kut tura
Photo: Csilla Schlichter, Közösség
Show all reviews

Photos from others

+ 12

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
11.3 km
Duration
3:25 h
Ascent
354 m
Descent
354 m
Circular route Scenic Cultural/historical interest Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp