Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Miskolcról a Szinva és a Garadna fölé

· 4 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Felsőhámor a Palotaszállóval koronázva a Szeleta-tető kilátójától
    Felsőhámor a Palotaszállóval koronázva a Szeleta-tető kilátójától
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Szeleta-barlang

Túránk a Szinva és a Garadna völgye fölötti vidékre hív. A hegység egymásba torkolló két jelentős vízfolyása részekre szabdalja a Bükköt, és legismertebb kistáját, a fennsíkot. Ezúttal a Kis-fennsík keleti részével ismerkedünk, számos csodálatos karsztjelenséget, kilátópontot érintve.

Open
easy
Distance 10.7 km
3:30 h
474 m
474 m
474 m
211 m

A Kis-fennsík keleti térsége 500 méter alatti csúcsokat hordozó lapos térszín. Ezt a területet kalandozza be túránk a karsztvidékre jellemző számtalan barlangot, zsombolyt érintve. Az útvonal itt-ott előbukkanó kilátópontjai szép panorámákkal teszik élménytelivé a kalandosan hullámzó útvonalat. Érdemes a térképen figyelni, merre járunk, mert rövid oda-vissza kitérőkkel számtalan forrást, barlangot és egyéb látnivalót is felfedezhetünk a közelben.

Author’s recommendation

  • Túránkat a Szeleta-barlang után megszakíthatjuk, és Lillafüredre ereszkedhetünk, amivel kellemes családi kirándulássá tehetjük az útvonalat. Másik lehetőség a kisebb gyermekkel gyaloglóknak, hogy csak a Forrás-völgyet járjuk be oda-vissza.
  • A Szeleta-barlang fölött találjuk Mátyás király lábnyomát, ami egy érdekes alakú sziklaforma.
  • A Lencsés-nyereg alatt kis kitérhetővel a Lilla-barlangot és a Kaszás-réti-visszafolyót tekinthetjük meg.
  • A Felső-forrás feletti Felső-forrási-barlanghoz szintén rövid kitérővel jutunk el.
  • P● jelzésen a Flóra-forráshoz sétálhatunk, a Forrás-völgy turistaútjáról.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Update: August 31, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
474 m
Lowest point
211 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Dirt road 15.68%Forested/wild trail 28.36%Path 42.68%Road 1.90%Unknown 11.35%
Dirt road
1.7 km
Forested/wild trail
3 km
Path
4.6 km
Road
0.2 km
Unknown
1.2 km
Show elevation profile

Safety information

  • A meglátogatott barlangoknak csak az álló helyzetben bejárható részeit nézzük meg speciális felszerelés és szakvezető nélkül!

Start

Miskolc, Majális park (210 m)
Coordinates:
DD
48.115131, 20.657941
DMS
48°06'54.5"N 20°39'28.6"E
UTM
34U 474540 5329153
w3w 
///mentioning.polystyrene.deceit
Show on Map

Destination

Miskolc, Majális park

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A P jelzésen a Majális parktól a Szeleta-tető elágazásáig túrázunk a Molnár-szikla érintésével.
  • Balra a PΩ jelek mentén a Szeleta-barlanghoz látogatunk.
  • A KΩ jelzésen a Zsófia-kilátóhoz vezető turistaút kereszteződéséig bandukolunk.
  • Jobbra térve a K▲ jelzésen a Zsófia-kilátóhoz kapaszkodunk.
  • A P▲ jelzésen a Dolka-hegy tetőszintjére tartunk.
  • Balra a P jelzés útján a Lencsés-nyeregig menetelünk.
  • A nyeregben jobbra a Z jelzésre kanyarodunk, és a Forrás-völgy kezdetéig sétálunk.
  • P+ jelzések mentén haladunk végig a Forrás-völgy talpán, érintve a Felső-forrást, majd odébb a Kecske-lyukat.
  • A Király-kút csorgójánál jobbra térve, a szív alakú PT tanösvény jelzéseit követjük.
  • A gyógyszergyár bejáratától a P+ jelek lesznek az irányadók.
  • Elérve a miskolci műutat, a már ismert jeleken térünk vissza a Majális parkba.

Túraleírás

Útban a Molnár-sziklához

Miskolc nyugati szélén, a Majális park buszfordulójából indítjuk kirándulásunkat. Itt találjuk az ikonikus Panda presszót, ahol útra kelés előtt és visszaérkezés után töltekezhetünk a kínálatból.

A P jeleket követve elhagyjuk az aszfaltot, és a Szinva-patak gátján vezetett útra kanyarodunk. A Bükk jelentős vízfolyása itt égerligetet éltet, amibe füzek és kőrisfák is nőttek. Jobbunkon a sokkal szebb napokat is látott Herman Ottó Emlékpark terül el. Az erősen romlásnak indult egykori bemutatóhely a Bükki Nemzeti Park miskolci kapuját jelenti, megújulása egyelőre várat magára. A következő kilométereken útvonalunk együtt halad a Szinva környezetismereti tanösvénnyel, amelynek állomásain a környék élővilágáról, földrajzáról és történelméről tudhatunk meg érdekességeket.

Hamarosan a Lillafüredre vezető országút mellé érkezünk, és átlépjük a mahócai kisvasút sínjeit. Itt átkelünk az országúton, és az erdőbe lépve emelkedőbe kezdünk. Tölgyfák alatt lépdelünk, de még annak a fenyvesnek is megvannak az utódai, amiket a hazai erdészet jelentős alakja, Bedő Albert kezdeményezésére ültettek a 19. század végén. A főerdőmesteri hivatalt is viselő szakemberről hegycsúcsot is neveztek el a Bükkben, amit nemsokára keresztezünk. Egyre feljebb jutunk a Szinva fölé, s rövidesen balra egy sziklás gyeptérszínre térünk ki. A feltáruló tájban alattunk kb. 100 méterrel húzódik már a patakvölgy, amelyben az egykori vasgyártó község, Alsóhámor házai bújnak meg. Egy kősziklán nagy fakeresztet veszünk észre: a Molnár-szikla legendás feszületét. Toronyszerűen kiemelkedő ormához több szomorú történet is fűződik. A leginkább ismertet az 1932-es Bükk útikalauz így említi: „Fakereszt őrzi a szerelmi tragédia helyszínét. A szikla alatt a Szinvavölgyben van a hámori malom. A monda szerint a molnár leánya beleszeretett a molnárlegénybe. A fiatal szerelmesek a szigorú molnár ridegszívűsége miatt nem lehettek egymáséi és így inkább a halált választották. Feljöttek a sziklára és onnan, ahol a kereszt van, összeölelkezve levetették magukat a mélységbe.” Sajnos az idők során mások is leugrottak innen…

Sziklaperemen a Szeleta-barlanghoz 

Tovább indulva újabb kilátópont nyílik, ahonnan messzebbről látunk rá a Molnár-sziklára, a háttérben pedig Miskolc házrengetege és a város jelképe, az avasi kilátó tornya mutatkozik. Éppen szemben a lillafüredi kisvasút egyik viaduktja tűnik ki az erdőből a Puskaporos-hegy oldalában. Elérve a Bedő Albert-hegy tetőszintjét még egy pontról kitekinthetünk a környékre, aztán egy ideig nélkülöznünk kell a panorámát.

Leereszkedünk a Dolka-nyeregbe, aztán kis emelkedőt követően a kiágazó PΩ jelzésre fordulunk. A Kis-fennsík itteni peremén több egymás melletti tál alakú bemélyedést, töbröt is találunk a felszínbe rogyva, amelyeket a víz oldó hatása hozott létre a karsztosodó kőzetben. Egyikük alján hasadék tátong: elértük a Szeleta-zsomboly száját. A zsomboly függőleges aknabarlangot jelent; itt a hegy gyomrába vezető nyílás 102 méter mélyre vezet. Természetes víznyelője ma már csak alkalmanként szállít csapadékot a lenti járatrendszerbe, ez a Szinvát tápláló források által bukkan újra karsztvízként a felszínre. Az ehhez hasonló aknabarlangok csakis speciális felszereléssel és képzett barlangászok irányításával járhatók.

Még egy kis ereszkedés a mészkősziklákkal pettyezett erdőaljon, és egy fatörzsön irányítótáblát veszünk észre, ami 40 méteres kitérővel Mátyás király lábnyomához vezet. Az elnevezés a mészkőbe oldódott, cipőtalp alakú mélyedésre utal. Gondos kezek pihenőpadot építettek mellé, így leülhetünk és nézelődhetünk a sziklaperem nagyszerű kilátópontjáról. Azonnal magára vonja a tekintetünket a Szinva- és a Garadna–völgy találkozásába emelt, hegyi várkastély formájú Palotaszálló épülete. Az 1930-ban megnyitott, historizáló stílusú szállodát a körülötte lévő függőkertekkel Felsőhámor házai fölé, a Szent István-hegy tövébe álmodták meg, ami felségesen illeszkedik környezetébe.

Visszatérve a turistaútra néhány lépéssel kiépített pihenőhelyhez toppanunk, ahonnan az előzőhöz hasonló látványban gyönyörködhetünk. Sziklába vájt lépcsőkön folytatva ereszkedünk le a Szeleta-barlang méretes nyílásához. Az üregbe vezető száda hűvös lehelettel üdvözöl, odabent hatalmas csarnok fogad 8 méter magas kupolaszerű boltozattal. A bejárat méretei miatt a kinti fény hosszan beszűrődik, lámpára csak a belsőbb részeken lehet szükség.

Az ősember nyomában 

A triász mészkőben kb. 230 millió éve kialakult Szeleta nemcsak méreteivel nyűgözi le az erre járót, hanem igen jelentős szerepe van az őslénytanban és a régészetben is. Az első ásatást a szlavóniai származású Kadić Ottokár vezette, aki 1906-ban kezdett kutatásai során számos jégkorszaki állatcsontot és paleolit kőeszközt tárt fel. Az eredmények összegzése során megállapították, hogy a barlang a pleisztocén idején az ősember lakóhelye volt.

A hazai paleolitkutatás elindítójában Herman Ottót tisztelhetjük, aki a miskolci Bársony-ház alapozásánál 1891-ben talált szakócák vizsgálata után jutott arra, hogy ezek ősember által készített és használt eszközök. Akkoriban azonban egyáltalán nem volt elfogadott, hogy a Kárpát-medencében is léteztek kőkori közösségek és kultúrák. Bejelentését számos hazai és európai régész is kétségbe vonta. Az ő ösztönzésére megindult kutatás tett pontot végül a vitára, ugyanis a Szeleta-barlangban Kadić újabb megmunkált kőeszközöket talált. Az innen előkerült leletek után nevesítették és különböztették meg a Szeleta-kultúrát, amit a nemzetközi szakirodalom is számon tart. A következő években több bükki barlangban is végeztek ásatásokat, amelyek további bizonyítékokat szolgáltattak az ősember itteni megtelepedésére, tevékenységre. Ezen úttörő kutatások révén vált bizonyossá a kőkorszaki közösségek jelenléte Magyarországon. Az utolsó polihisztornak tartott Herman Ottó az alattunk megbújó Felsőhámor temetőjében nyugszik.

Kalandos úton vissza a fennsíkra

A Szeleta-barlangot a KΩ jelzésen hagyjuk magunk mögött, és visszalépcsőzünk a peremi pihenőhelyhez, ahonnan nyugati irányba folytatjuk. Rövidesen újabb pontról tárul fel a kilátás, innen már szépen tanulmányozhatjuk a Palotaszálló melletti vízesést is. A hotel építésekor mesterséges zuhatagot alakítottak ki a Szinván, ami a korábban lerakódott mésztufán ömlik lefelé, és 20 méteres magasságával hazánk legnagyobbjának számít. Rövid emelkedő után lejtmenetben trappolunk fiatal vegyeserdő fái alatt, a hegyoldalba árkokat mélyítettek a völgy felé lefolyó csapadékvizek.

Elérve egy pihenőpadot jobbra, a K▲ jelzésre térünk, és a meredek hegyoldalban szerpentinező sétányon kapaszkodunk tovább a felújított Zsófia-kilátóhoz. Ez az út bő fél évszázados csipkerózsika-álmából ébredt fel a 2020-as évek elején. A hegytetőn álló katonailokátor-állomás jelfogadó épülete miatt az itteni turistaforgalmat a kommunista rendszerben betiltották, pedig a 20. század első felében jelentős tömegek szerpentineztek fel a Dolka-hegy oldalába épített kilátóhoz. 2022-ben mind a sétányt, mind a kilátót felújítva adták át, amivel a helyi turitaélet régi, kedvelt célpontja vált elérhetővé. Helyenként vén hagyásfák mellett lépdelünk, amelyek még látták az itt közlekedő úri közönséget.

Irányt tartva a tető felé, hamarosan elérjük azt a fennsíkperemi kis tisztást, ahol a Zsófia-kilátó korhűen felújított tornya fogad. Az eredeti kétemeletes kilátótornyot 1900-ban emelte a Miskolci Bükk Egylet, de igazán népszerű a Palotaszálló elkészülte után lett, amikor az üdülővendégek nagy része fellátogatott ide pihenése során. Az építményt az 1950-es években bontották el, helyére katonai rádióantenna került, ami a hegy gyomrába telepített légvédelmi vezetési ponttal, a rejtélyes Sziklával állt összeköttetésben. A kilátó legfelső szintjéről remekül rálátunk a Szinva- és a Garadna-völgy találkozására, a Palotaszálló környékére, a Hámori-tó csónakkikötőjére. A szemközti, sűrű erdővel fedett hegyoldalak szinte karnyújtásnyi távolságra emelkednek a Bükk-fennsík platójáig, így jól végigpásztázhatjuk a Lillafüred és a Hámori-tó felett húzódó erdőket.

Széles úton kaptatunk fel a Dolka-hegy tetejére, ahol a P jelzésű turistaútba csatlakozunk. A kereszteződésből kis kitérővel felkereshetjük a katonai rádióbázis romjait, ahol szintén antennák magasodtak.

Ravaszlyuk, búvópatak és forrásbarlang

Balra indulva erdészeti úton megyünk tovább a Lencsés-oldal tölgyesében. Helyenként a fák között rálátunk a Hámori-tavat rejtő Garadna-völgy mélyedésére, azon túl pedig a Nagy-fennsík peremére. Jelzésünk a gerincvonalra csatlakozik, s felnövekvő újulaton átgyalogolva már szép bükkösben érjük el a Lencsés-nyereg kereszteződését.

Jobbra a Z jelzésre váltunk, és a szürkés törzsek oszlopcsarnokában ereszkedve cammogunk. Néhány perc múlva, ha kilépünk balra egy jelzetlen ösvényen, két karsztjelenséget nézhetünk meg. A sziklába nyíló Lilla-barlang egy már magasabbra került inaktív víznyelő, aminek a bejáratát lezárták. A csak engedéllyel látogatható járat a különleges ásványkiválások és cseppkőképződmények okán fokozottan védett. Kicsivel lejjebb a ma is működő Kaszás-réti-visszafolyót tanulmányozhatjuk. Nem hétköznapi látvány, hogy a kanyargó patakot egyszer csak elnyelje a föld. A szaknyelven búvópatakos vakvölgyeknek (bükki nevén: visszafolyó vagy ravaszlyuk) nevezett sajátos forma úgy jön létre, hogy forrása nem karsztos kőzettestben fakad, ezért kialakul a völgye, azonban amint a patak mészkőfelszínhez ér, a kőzethatáron elnyelődik. Ha végig sétálunk a rövid ér mentén, megleljük a vízkilépést, ami a vakvölgy végén tűnik el a visszafolyóban. Az itt felszín alá lépő víz nagy része következő állomásunkon, a Felső-forrásban kerül újra napvilágra.

Pompás tölgyesen át érjük el a Forrás-völgybe vezető P+ jelzés elágazását, amire jobbra rákanyarodunk. Mielőtt beereszkednénk a szurdokba, érdemes a jobbra kiágazó jelzés nélküli ösvényen a Felső-forrási-barlanghoz is látogatást tenni. A 4 méter magas szádájú, inaktív forrásbarlang több helyen is a felszínre nyílik.  Ezek a kürtők voltak egykor a Kaszás-réti-visszafolyó víznyelő járatai, azonban a hegység emelkedése, lepusztulása és a karsztvízszint változása miatt már a lenti Felső-forrás tölti be a kifolyó szerepét. A barlang méretei és nyílásai miatt alap túrafelszerelésben is be tudunk menni a lezúduló víz által kioldott járatokba. Ebből az üregből szintén kerültek elő kőkorszaki eszközök és a jégkorban élt állatok csontmaradványai.

A Forrás-völgy vadonjában

A következő 3 km-en a Bükk-fennsík egyik hosszú, helyenként szurdokszerű völgyén túrázunk át több aktív vízfakadást és már nem működő forrásbarlangot is érintve. A mészkőhegységekben ritkák a hosszú patakok, mivel a vizek hamar a mélybe szivárognak. Azonban ahol nem karsztodosó kőzetblokkok vannak, ott létrejönnek völgyeik. Itt, a Forrás-völgyben főleg agyagpalába, márgába mélyítette magát a patak, ami helyenként számottevően kiszélesítette szorosát.

Egy rövid, de igen meredek szakasz bükkösén leereszkedve a Felső-forrás katlanszerű völgyfőjébe jutunk. Az elkerített forrásház az 1920-as években épült, ezzel a miskolci vízhálózatba vezetve a bő vízű búvópatakot. Egy csövön keresztül engednek csupán kevés vizet a mederbe, aminek mennyisége csak hóolvadás és nagyobb esőzések után nő meg ideiglenesen. A túlfolyónál megtölthetjük palackjainkat.

Kiérve a forrás melletti idilli, parányi tisztásra tűzrakó- és fedett pihenőhely fogad, ahol szusszanhatunk egyet.

Kis hídon keresztezzük a többnyire száraz medret, majd sűrű szurdokerdőben kanyargunk tovább az ösvényen a völgytalp ívét követve. Famatuzsálemek és kidőlt vagy korhadozó törzsek mellett lépkedünk; a hűvös, nedves mikroklíma juhar, kőris, hárs, bükk, tölgy fajoknak biztosít jó élőhelyet. Jelentős a szerves anyag felhalmozódás, a szerteszéjjel heverő holtfák lassan „beleolvadnak” a talajba, éltetve ezzel az erdőalj élővilágát. Csapadékos időszakban nem ritka a foltos szalamandrák jelenléte, a fotogén kétéltűek kedvelik a Bükk mély völgyeit.

Fokozza a vadság hangulatát, amikor elérjük a szoros mésztufa sorozatát. A Bükk patakjainak nagy része mészlerakó víz, a karsztterületen átfolyó patakból helyenként kiválik az oldott mésztartalom, és ebből alakulnak ki mésztufa lépcsők, amiken zúgók, vízesések jönnek létre. Az édesvízi mészkő gátak magukba kérgezik a lehulló faágakat, leveleket is. Sajnos a vízkivétel miatt a Forrás-völgyben már csak időszakosan láthatjuk a kis zuhatagok sorozatát. 

Keresztezzük a medret, majd sziklafal kísér minket; utána kiérünk a völgy kiszélesedő szakaszára, ahol nyílt terület fogad. A jobbra kiágazó P● jelzés vezet át a vizenyős, lapuval borított réten a szemközti égeresbe, ahol a foglalt Flóra-forráshoz tehetünk kitérőt, ami mellett pihenőhelyet is találunk.

A tisztás túloldalán újra az erdőbe lépünk, innentől erdészeti kocsiúton folytatjuk. 

A tágulat után újabb összeszűkülő völgyrészlet következik, ahol a jobbra kiágazó P◼, majd a PΩ jeleken a völgytalp fölött 42 méterrel nyíló Büdös-pest inaktív forrásbarlangjához térhetünk ki, ami a geológiai érdekességek mellett a régészek számára is fontos helyszín. A 20. század eleji ásatások rengeteg kőkori eszközt és állat-, illetve neolit korú emberi csontokat is a felszínre hoztak.

Utolsó barlang és végső forrás: vissza a civilizációba

Tovább ereszkedve a szurdokban, a kanyar után balra a Kecske-lyuk háromszög alakú ásító szájára leszünk figyelmesek. Az utunk mellett nyíló, időszakosan működő forrásbarlangban hóolvadáskor vagy jelentősebb esőt követően patakocska jelenik meg, ami a Forrás-völgybe torkollik. A tágas bejárati teremből a hegy belsejébe 460 méter hosszan vezető járat cseppkőképződményekben gazdag, az élővilága is jelentős. Herman Ottó és Kadić Ottokár az elsők között kutatta ezt az üreget, ahonnan szintén előkerültek kőkorszaki leletek.

A barlang megszemlélése után az eddig hűen követett szurdok legalsó szakaszán vágunk keresztül. A sziklakibúvásokkal pettyezett hegyoldalak hamarosan kitárulnak, és a patak széles lapályán találjuk magunkat. Jobbra a Király-kút forrásfoglalása és pihenőhelye csábít leülésre, túránk befejező szakasza előtt érdemes élni a lehetőséggel. A karsztvízkilépés neve Mátyás király emlékét őrzi, ő még eredeti állapotában láthatta a csorgót, a 20. században azonban – hasonlóan a Felső-forráshoz – erre is vízkivételi mű épült, és a miskolciak élvezhetik az üde karsztvíz javát otthon a csapból.

Az öreg fák tövében eredő kifolyót elhagyva a PT tanösvény piros szív alakú piktogramjai mentén folytatjuk. Az emberi vérkört szimbolizáló és a természetben való mozgás fontosságát hangsúlyozó, egyedi jelzésű turistaút kialakításáról a tájékoztató táblán olvashatunk. Átvágunk egy réten, aztán hídon keresztezzük a völgyfője óta irányt mutató patakot, és korláttal védett ösvényen cammogunk tovább a kanyargó meder felett.

Tágas rétre lépünk ki, ahonnan megpillantjuk az egykori Kriptongyár épületeit, amelyekben ma gyógyszerüzem működik. Jobbunkon a hegyoldal havas időszakban szánkó- és sípályaként nyújt gyakorlóterepet a miskolci fiataloknak nemzedékek óta. A nyílt terület elvégződésénél aszfaltútra lépünk, és a gyár kapujánál a P+ jelzésre fordulunk. Ez már az észak-déli irányban húzódó Csanyik-völgy, ami a középkorban ide települt, hasonló nevű községre utal.

Keresztezzük a mahócai kisvasút sínjeit, és a parkoló előtt jobbra térve a Miskolc-Lillafüred országút elágazásáig kullogunk. Átkelve rajta a Szinva menti P jelzésen érkezünk vissza a Majális-parkba.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A miskolci Majális-park buszmegállóba távolsági és helyi járattal is érkezhetünk.

Getting there

  • A túra kezdő-, és végpontja a buszmegálló.

Parking

  • A Majális-park parkolójában tudjuk letenni az autónkat, közvetlenül a buszmegálló mellett.

Coordinates

DD
48.115131, 20.657941
DMS
48°06'54.5"N 20°39'28.6"E
UTM
34U 474540 5329153
w3w 
///mentioning.polystyrene.deceit
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk túrakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

  • A barlangok termeinek alapos megtekintéséhez jól jöhet egy lámpa.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.0
(4)
Bence Kovács
October 01, 2022 · Community
Nagyon jó túraútvonal, de ahogy előttem is írták, ez inkább egy közepes, mint sem könnyű túra. Változatos, szép kilátásokkal és kilátóval teli. Bátran ajánlom mindenkinek!
Show more
When did you do this route? September 25, 2022
Krisztina Varga
August 14, 2022 · Community
When did you do this route? August 14, 2022
Szilárd Hajdu
July 27, 2022 · Community
Hu, először az jutott eszembe, hogy bizony ez inkább egy közepes, mint sem könnyű túra. A jelölések változtak, a piros sávon indulunk, kapaszkodunk fel a Szeleta barlangi elágazásig, ahová a kék omega jelet követve lehet eljutni. Majd folytatjuk az utunk a piros sávon, s kapaszkodunk fel a felújított és gyönyörű Zsófia kilátóhoz, ahol Lillafüred panorámája tárul a szemünk elé. Tovább folytatódik kapaszkodásunk a piros sávval jelzett útvonalon, egészen egy kereszteződésig, ahol a zöld sávon haladunk tovább. Ez egy rövidebb szakasz, hiszen az ereszkedést már a piros kereszttel jelzett útvonalon tehetjük meg. Itt fel kell készülni igen meredek szakaszra is, ami a Felsőforrásig tart, ahol vízzel tölthetjük fel palackjainkat, igaz a kiírás szerint, csak saját felelősségre. Maradunk a piros kereszttel jelzett útvonalon, de már tényleg könnyed sétára számíthatunk a Kecske-lyuk nevű barlangig. Ide érdemes bemenni, s fülelni. Innen már csak vissza kell érni a parkolóba.
Show more
When did you do this route? July 27, 2022
Show all reviews

Photos from others

+ 13

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
10.7 km
Duration
3:30 h
Ascent
474 m
Descent
474 m
Highest point
474 m
Lowest point
211 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 2 Waypoints
  • 2 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp