Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Marsbéli kráterek a sztyepprétek között: körtúra Gánt sokat látott dombjain

Hiking Trail • Vértes-Velencei-hegyvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bagoly-hegyi feltárás, ma a bányászatot bemutató földtani park
    / A Bagoly-hegyi feltárás, ma a bányászatot bemutató földtani park
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Előre a vörös úton, az egyesült jelzésen
    / Előre a vörös úton, az egyesült jelzésen
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bár az ember ténykedett, azért a természet az úr
    / Bár az ember ténykedett, azért a természet az úr
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kontraszt, a vöröslő sebeket lassan begyógyítja a természet
    / Kontraszt, a vöröslő sebeket lassan begyógyítja a természet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hullámzó sztyepprétek a kráterek között
    / Hullámzó sztyepprétek a kráterek között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jellegzetes vértesi táj
    / Jellegzetes vértesi táj
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Gánti-medence az erdők ölelésében
    / A Gánti-medence az erdők ölelésében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A bauxitot fedő eocén mészkő egyik feltárása
    / A bauxitot fedő eocén mészkő egyik feltárása
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A világháború utáni német kitelepítés emlékkeresztje a falu feletti dombon
    / A világháború utáni német kitelepítés emlékkeresztje a falu feletti dombon
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Map / Marsbéli kráterek a sztyepprétek között: körtúra Gánt sokat látott dombjain
0 150 300 450 m km 1 2 3 4 5 6 7 8

Látványos, rövid kirándulást tehetünk a Gánt feletti dombokon, ahol megismerhetjük a falu múltját, a Vértesre jellemző változatos élőhelyek növény és állatvilágát, valamint a különleges geológiai környezetet és a hozzá társuló bányászati múltat.

open
easy
8.7 km
2:30 h
231 m
231 m

A gánti-medence egy különös és egyedi látképet tár a szemünk elé. A trópusi környezetben elmálló agyag a földtörténeti múltban fémekben dúsulva átrendeződött, így őrződött meg számunkra. Az intenzív bányászattal a felszínre került környezet élénk lila, vörös, sárga színekben váltakozik a bennük lévő fémeknek és ásványoknak megfelelően, színpompássá téve a bányák falait, a bányagödrök aljzatát. A mindent visszafoglaló természet azonban a zöld összes létező árnyalatával ellensúlyozza ezt a harsányvörös dominanciát, páratlanul színes összhatást előidézve.

A bányászat által békén hagyott területeken, a falu feletti dombokon kacskaringó szakasz mentén pedig megismerhetjük az eredeti vértesi táj összetett, sztyepprétekkel, ligetekkel és tölgyesekkel mozaikos táját. A település történelme végigkisér minket a falu utcáin, a föléje magasodó dombtetőn, ahol ráeszmélhetünk, hogy a vidéket sújtó évszázadok után a történelem megbékélő távlatából van szerencsénk az egykor súlyos csapásokat szemlélni.

Author’s recommendation

  • A körtúrát lerövidíthetjük egy átmenő túrára, mivel a falunak jó a tömegközlekedése, és a buszok megállnak a Gánt, bányatelep megállónál, a földtani parkhoz közeli településrészen, mindössze 300 méterre a Bauxitbányászati múzeumtól, melyet túránk a felénél érint.
  • Esős, nedves időben a vörös agyag kellemetlenül rátapadhat a cipőnkre, ezért érdemes a túrát inkább száraz időben bejárni.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: 2019-03-08

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Altitude
263 m
177 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A réteken és felhagyott bányagödrökön átvezető túra során sokat vagyunk a napsugárzásnak kitéve. A tűző napon érdemes védekezni a káros sugarak és a szomjúság ellen. Vizet mindenképp vigyünk magunkkal az útra, mert a bauxit felszív minden nedvességet!

Equipment

Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Gánt, élelmiszer üzlet (215 m)
Coordinates:
Geographic
47.390230, 18.387965
UTM
34T 302874 5251838

Destination

Gánt, élelmiszer üzlet

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Gánt központjától, a római katolikus templom előtti bolttól indulunk a K▲ jelzésen a földtani parkig
  • A földtani parkon belül a tanösvény KT jelzését követjük
  • A földtani parkból a S+ jelzésen jutunk vissza Gántra

Leírás:

A történelem viharaitól megtépázott Gánton

Gántról, a Szent Vendel tiszteletére szentelt katolikus templom elől, a közért és a Vértes vendéglő közötti parkolóból indulunk a K▲ jelzésen. A templom elnevezése beszédes, Szent Vendel ugyanis német területeken köztiszteletnek örvendő szent, így jól mutatja a falu gyökereit. Gánt történelme a Vértes többi, eldugott falvához hasonlóan felvirágzások és tragédiák sorozatával terhes.

A hegyközi medencében fekvő Gánt a Csák nemzetség ősi területén az Árpád-kor óta lakott település. A környező falvak sorsával osztozva azonban a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A török elvonultával szlovák szénégetők népesítették újra a települést, majd dél-német telepesek érkeztek a területre, akik a 18. század végére már egyedüli nemzetiségként lakták a falut.  A felvirágzásában a falu déli határában felfedezett bauxitvagyon játszott jelentős szerepet, melynek köszönhetően a bányászat lett a fő foglalkozás. A világháború végével azonban a német ajku falut szinte teljes egészében kitelepítették, üresen maradt házaikba a bauxitbánya működtetéséhez szükséges munkaerő költözött be a környékről. Akkoriban a túránk kezdőpontjánál található Vértes vendéglő is a kitermelést vezénylő irodaként funkcionált.

A K▲ jelzés mentén, takaros parasztházak és a meredek hegyoldal fenyvese között haladunk délkeleti irányba a főút mellett. Egy cirill betűs emlékmű mellett haladunk el, melyet a hősi orosz halottak emlékére állítottak a világégés után. A II. világháború utolsó évében ugyanis három hónapig vesztegelt itt a front. A birodalmi erők a középdunántúli térségben komoly védvonalat állítottak  a lendületesen előretörő Vörös Hadsereg megállítására. 1944 karácsonyán jelentek meg az első orosz katonák a faluban, és az elhúzódó kegyetlen küzdelemben hol a német-magyar védők, hol az oroszok kerekedtek felül. Az itt is megroggyanó náci birodalom pár hónappal később kapitulált.

A faluból a néhány száz méterre lévő buszmegállónál kayarodik ki a K▲ jelzés a sziklás hegyoldalban. Egy rövid lefutású meredek völgyet követünk, melyről jobbra, a sziklákkal pettyezett hegytetőre kanyarodik utunk. A falu felett őrködő dombtetőn, a turistaút mellett állították fel a kitelepített németek emlékművét, melyet ma a magyar és az EU-s zászló fog közre. A nácik elvonultával az orosz megszállás évtizedei következtek, aminek nyitányaként a háború sérelmeit torolták meg a civil német lakosságon. 1945 év végén jelent meg a  magyarországi németeket kitelepítésre kényszerítő törvény: „áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálás összeírása alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.”

A német ajkú gánti lakosságnak esélye sem volt, 1946. május 18-án közel ezer fő kényszerült hátrahagyni addigi életét fejenként 20 kg poggyásszal. A középnémet, thüringiai erdőben fekvő Eschwege falujába érkeztek a kitelepítettek, nagy szerencséjükre a Németországot kettéosztó határvonal nyugati oldalára. A falu máig jelentős kapcsolatokat ápol Gánttal.

A sztyepprétekkel tarkított hegytetőtől a vöröslő agyaggödrökig

Az emlékmű kilátópontjától remekül áttekinthetjük a vértesi tájat. Lapos hegyek, inkább dombok övezik a falu körüli szántókat, melyeken Gánttól északra összefüggő tölgyesekkel, míg a település fölé magasodó sziklás oldalon facsoportokkal tarkított rétekkel nyújtózik a táj. A dolomit rosszul oldódó karbonátja ridegsége miatt inkább aprózódik, így a murvás hegytetők szegényes talaján, a napos tetőkön egyedi növénytársulás alakul ki. Jellegzetesek a tavasszal virító lila kökörcsinek, a sárgálló héricsek, de tavasz végétől láthatjuk fehér virágaival a fokozottan védett Szent István-szegfüvet is, mely a terület kuriózuma.

Utunk innentől hangulatos hullámzásba kezd a lekerekedett murvás hegytetőket kerülgető, apró erdőket, facsoportokat keresztezvő ösvényen. Továbbra is a K▲ jelzés mentén haladunk, ám a réteken gyéren növő fákra festett jelzést nehezebb megtalálni, mint egyszerűen a füves oldalba vágott csapás kacskaringós szalagját követni. A kalandos túra egy hegyi hullámvasút hangulatával vezet végig minket a megkapó tájon.

A falutól bő kilométerre érünk útvonalunk legmagasabb pontjára, az alig 260 métert magas Meleges tetejére. Bár magasságunk csekély, a domboldal alattunk meredeken szakad a Gánti-patak völgyébe. A kilátást sem takarja sok fa, így a szemközt hullámzó összefüggő erdők felett kóborló tekintetünkkel határozott csúcsélményünk lehet. Érdemes megállni egy fa tövében vagy a legjobb kilátást nyújtó letörés szélén, és kicsit szemlélődni, megpihenni, felfrissülni.

A következő szakaszon a táj ugyanis drasztikusan megváltozik, és az eddigi hangulatos rétek, ligetek kísérte útvonal beereszkedik a domb déli oldalában kimélyített külszíni fejtésbe. Rövid ereszkedés után előtűnik a háttérben vöröslő hatalmas gödör, melyet útvonalunk is keresztez. Az egykori bauxitbánya évtizedek óta hátrahagyott tájsebében a vörös nemesagyag a meghatározó, melyet csak csoportokban tudtak benépesíteni a csenevész fák, bokrok. Kisebb csoda így is, hogy az esőzésekkel gyakran lemosódó, talaj nélküli oldalban egyáltalán bármi gyökeret vert. Az Európa-szerte egyedi túraútvonal kopársága olyan érzetet kelt, mintha egy sikeres Mars-expedición járnánk, és a kietlen tájon sikerült volna megtelepíteni az életet. Drámai a kontraszt a sötétvörös bauxit és a fák zöld lombja között.

A bányagödörben különösen figyeljünk a nyomvonalra, mert nehéz követni a bokrosodó fatörzsekre festett jelzést! Az útvonal a teraszok között kanyarog az egykori külfejtés szintjei között, míg végül kioldalazunk a rekultivált bányából. Egyesül velünk a S+ jelzés is, mely majd a Gántra visszavezető útvonalat navigálja, de érdemes egy rövid kitérőt tennünk a földtani feltáráshoz, a Balás Jenő bauxitbányászati múzeumhoz. Megtehetjük viszont azt is, hogy ezt a szakaszt kihagyjuk, aztán majd később,kocsival visszatérünk a feltáráshoz és a kiállításhoz, ugyanis az közvetlenül a Gántra vezető országút mellett található.

A gánti földtani feltárás 

Az egyesült  K▲és S+ jelzés a nyárfás ligetben lekanyarog a Gánt és Zámoly közötti országútra, ahol az út túloldalán található a Bagoly-hegyi földtani feltárás és a Balás Jenő bányamúzeum. A múzeumot egy nagyon látványos, félköríves táróban, a hegy belsejében kapott helyet, ahol a bauxitbányászatról, magáról az nyersanyagról láthatunk egy tartalmas és érdekes összefoglalót, Megtekinthetünk egy kiállítást az itt használt bányászati eszközökből, járművekből is. Közvetlenül a táró előtt állnak a bányában használt vasúti szerelvények és mozdonyok, illetve a múzeumtól függetlenül, de ahhoz kapcsolódva végigjárhatjuk az egykori külszíni fejtésben kanyargó tanösvényt. Ha valóban kíváncsak vagyunk az érdekes földtani és bányászati összefoglalóra, nyugodtan szánjunk rá egy-két órát, és ismerkedjünk meg behatóbban az Európa-hírű bányával.

Itt, a Bagoly-hegy déli oldalában fedezték fel ugyanis azt a bauxitvagyont az 1920-as évek közepén, melyből Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája kinőtt. Ennek az a magyarázata, hogy a trianoni békeszerződés után a bányáinak jelentős részét elvesztő Magyarországon fokozott kutatást végeztek az akkori szakemberek az új országhatár területén belül lévő ásványivagyon feltárására. Gánttól délre meg is találták a 3,5 millió tonnára becsült bauxittelepet, melyet azonban vastag meddő fedett. A két világháború között beinduló termeléshez jelentős munkaerőt mozgósítottak, közel ezer ember dolgozott a meddő letakarításában, és a bauxit csillékbe pakolásában. Külön a fejtéshez vasutat fektettek a bodajki fővonal felől, melyen keresztül a feldolgozóüzemek felé tovább tudták szállítani az aluminium-gyártás nyersanyagát.

A gánti bányát a II. világháború alatt hadüzemmé nyilvánították, és a bauxitot a német hadiipar használta, főként repülőgépgyártás céljából. A háború utáni újjáépítésben üzemelt csúcson a bányászat, ekkor már fokozott gépesítéssel. Ennek ellenére az 1960-as évek elején felfüggesztették a termelést, és a gazdaságtalanná váló bánya 1988-ban végleg bezárt.

Szerencsére azonban a gépek egy részét megőrizték a kiállítás részére, és látványos, érdekes bemutatót alakítottak ki a gánti bauxitbányászat bölcsőjében. A feltáráson átvezető tanösvényen, a különösen szinpompás díszletek közt magunk is végigkövethetjük a nyersanyag kialakulásának földtani hátterét és a bányászat menetét.

Vissza Gántra 

Ismeretterjesztő körutunk után a  K▲és S+ jelzés már megtett szakaszán visszasétálunk egy pár száz métert, és ezúttal a S+ jelzés felé lekanyarodva visszaérünk a bányagödröt övező erdőbe. A külszíni fejtés után megmaradt felszínen, hangulatos napfényes tölgyesben haladunk, és meglepően nagy, öreg tölgyekkel is találkozunk közben. A vörös agyagos felszínen nővő csenevész fácskák után valóságos felüdülés a tölgyesben vezető ösvényen kirándulni.

Pár száz méter után azonban egyre gyérebb lesz az erdő, és az egyre tágasabb tisztások között kiérünk a dolomitfelszínre jellemző ligetes rétekre, ahol egy dózerutat követve haladunk vissza, a Gánt felé. Utunk a faluhoz legközelebb eső két bányagödör között megmaradt erdőben vezet, majd rövid ereszkedést követően a dolomitsziklás hegyoldalak között érünk a település szélére, a szovjet hősi emlékműhöz. Innen visszasétálhatunk kiindulópontukhoz, betérhetünk egy frissítőre vagy étkezni a Vértes vendéglőbe, de akár meg is szállhatunk a Gánt központjában lévő turistaházban, vagy a falusi szálláshelyek egyikében.

Public transport

Public transport friendly

  • Gánt, Községházamegállóhelynél kell leszállnunk, és kb. 300 métert visszagyalogolnunk a boltig Székesfehérvár irányába.
  • Ha a faluban nem kívánunk szétnézni, a Gánt, Újsor 210. megállóhelynél is leszállhatunk, így a településen haladó első kilométert lecsíphetjük a túra elejéről. A turistajelzés pont a buszmegállónál kanyarodik fel a falu feletti dombokra.

Getting there

  • A Gánt, Községháza megállóhelytől kb. 300 métert kell visszagyalogolni a főutcán a templom irányába a boltig.

Parking

  • Közvetlenül a gánti élelmiszerüzlet előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Vértes (cartographia)

Community

 Comment
 Current condition
Publish
  Back to edit
Set point on map
(Click on Map)
or
Tip:
The point is movable directly on the map
Delete X
Edit
Cancel X
Edit
Change geometry on map
Videos
*Mandatory field
Publish
Please enter a title.
Please enter a description.
Status
open
Difficulty
easy
Distance
8.7 km
Duration
2:30 h
Ascent
231 m
Descent
231 m
Public transport friendly Loop Stage tour Scenic With refreshment stops Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Healthy climate Summit tour

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.