Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Markazi zöld utakon a kékesi kaldera peremén

· 11 reviews · Hiking Trail · Mátravidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Markazi várától remekül belátunk a Kékes kalderájába
    Markazi várától remekül belátunk a Kékes kalderájába
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km
Kompakt, tartalmas túra a mediterrán hangulatú tájon, ahol a Mátra rejtett zugain és Markaz gazdag történelmén keresztül ismerhetjük meg a Kékes délkeleti előterét.
Open
easy
Distance 10.2 km
3:15 h
495 m
495 m
612 m
187 m

Markaz közigazgatási határa magasan felnyúlik a Kékes irányába, így hazánk legnagyobb szintkülönbségű települése. A falu feletti hegyek a Kékesben tetőző vulkáni tömb részei. Az egykori tűzhányó délkeleti oldalán a kaldera beszakadása rajzolódik ki határozottan, a mélyedésben összegyűlő vizeket levezető Vár-patak pedig tovább mélyíti, erodálja a horpadást. Az erózió eredményeként meredek, köves szegéllyel szakad le a hegyoldal a völgy felé, több kilátópontot is adva a sziklás, gyepes hegygerincen.

A panorámát egyértelműen uralja a Kékes 1000 métert meghaladó tömbje, mely az esti órákban árnyékba borítja a Markaz feletti hegyeket, ám a reggelente a Kékes színpompás keleti oldala remek hangulatot teremt. A gerinc több pontjáról mélyen belátunk a Vár-völgybe, amelynek sűrű erdővel benőtt, rejtett zugai csak innen láthatóak. A Kékes oldalába ívesen felkapaszkodó völgy az egyik leglátványosabb, legeldugottabb része a hegységnek, és a vulkáni tömbbe harapózva egyértelművé teszi annak eredetét.

A másik meghatározó látvány túránk során a falu déli határában trónoló Mátrai Erőmű. A hegység délkeleti lábát uraló monstrum szürreális elemként töri meg az Alföld végtelen síkja felé hullámzó dombok látványát. A robusztus tornyok nedves, hűvös időjárásban vastag fehér vízgőzoszlopot ontanak magukból, mintha a felhők gyártásáért az erőmű lenne a felelős. A télen kialakuló magas nyomásos, ködös időben, amikor a hegyek gerincén a felhők feletti napsütést élvezhetjük, és az alattunk hullámzó felhőtengert figyelhetjük, érdekes jelenség a nyugodt felhőtakarót áttörő, magasba gomolygó fehér sáv, mely jól mutatja az erőmű helyét a felhők alatt.

Az erőmű másik tájformáló következménye a falu délkeleti határában elterülő víztározó. A környék patakjainak vizét összegyűjtve, és még a szomszédos Bene-patakot is egy hosszú övcsatornán becsatlakoztató tó a Mátra térségének legnagyobbja. Bár mesterséges kialakításával a régi faluközpont sáncait és a pusztatemplom romjait is bekebelezte, értékes vízi élővilágnak ad otthont. A vízi sportok szerelmesei is ide járnak a környékről, de a helyi lakosságnak is felüdülés a meleg nyári időszakban. Ezt a lehetőséget mi is kihasználhatjuk a túra végeztével, lehűthetjük magunkat a parton.

Author’s recommendation

  • A falu meglepően sok látnivalót, érdekességet rejteget. Ha időnk engedi, sétáljunk le a Markazi-víztározóhoz, érintve a meleg vizes tavat és a pusztatemplom elárasztott alapjait, ami alacsony vízállásnál a felszínre kerül. A tó körül vezető tanösvényen megismerhetjük a helyi vízi világ érdekességeit.
  • A falu keleti felében, a Markaz, tűzoltószertár buszmegállóval szemben tájház várja a kulturális értékek kedvelőit. A községháza mögötti kis köz végénél, a Fő utca 138. szám alatt található a hagyományos szalmatetős parasztház, ahova a falu öregjei összegyűjtötték a régi használati eszközöket, bútorokat, viseletet, népi játékokat. Autentikus környezetben tekinthetjük meg a régmúlt idők életvitelét.
  • A víztározó déli csücskében található a helyi vízisport-egyesület bázisa, ahol kajakot, kenut bérelhetünk, és a víz felől is felfedezhetjük Markazt, megcsodálhatjuk a Mátra vulkáni kúpjait.
  • Ha a Markazi-víztározóhoz nincs kedvünk már legyalogolni a túra végeztével, a Melegvizű-tavat az Árpád utca végén semmiképp ne hagyjuk ki! A túra végpontjától 300 méterre található langyos forrás vizét tóvá duzzasztották, ahol generációkon keresztül mostak a markazi asszonyok a télen-nyáron 16 fokos vízben. A tó körüli parkban megpihenhetünk, lemoshatjuk az út porát, és egy igazán csendes, idilli környezetben várhatjuk meg csatlakozásunkat. 
  • Érdekes variáns, és talán a Kékes egyik legszebb útvonala, ha a kaldera peremén továbbhaladva másszuk meg hazánk legmagasabb pontját. A Mária-képesfától nem lefele, hanem felfele induljunk a Z jelzésen, és a Markazi-kapunál csatlakozzunk az Országos Kéktúra útvonalához! Ha tömegközlekedéssel érkeztünk, ez egy kézenfekvő, érdekes lehetőség, és a Kékestetőről induló buszokkal még egyszerűbb is hazajutni (ez az út a képesfától még 5,3 km folyamatos emelkedéssel).
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 16, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
612 m
Lowest point
187 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 5.88%Nature trail 14%Path 74.62%Road 5.48%
Asphalt
0.6 km
Nature trail
1.4 km
Path
7.6 km
Road
0.6 km
Show elevation profile

Safety information

  • Markaz várába és az azt követő gerincen vezető út hosszabb szakaszokon köves, görgeteges; érdemes magas szárú bakancsot viselni a boka védelme érdekében.

Start

Markaz, posta buszmegálló (187 m)
Coordinates:
DD
47.827097, 20.053651
DMS
47°49'37.5"N 20°03'13.1"E
UTM
34T 429171 5297516
w3w 
///moment.grudge.stew
Show on Map

Destination

Markaz, posta buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Markaz központjából a ZL jelzésen jutunk a várba.
  • A vártól továbbindulva maradunk a ZL jelzésen, egészen a Mária-képesfáig.
  • A gerincről a Z jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

A túráról részletesen:

Fel a várba

Markaz központjából indulunk a ZL jelzésen északi irányba a Dobó utcán, majd a Kálvária utcára fordulva vezet ki a turistaút a faluból. A katlanból vegyes-akácos erdőben kapaszkodunk a település feletti gerincre, ahol már nyílt, füves terepen haladunk. Jelzést nehezen találni ezen a fátlan területen, és bezavarhat a falu értékeit bemutató tanösvény szintén zöld színű jelzése is. Támpontot adhat, hogy a felettünk magasodó erdős hátra kell felkapaszkodnunk, így a gerincen lassan emelkedve, enyhe íven jobbra ráfordulunk a Várbércre.

A cserjés, ligetes rét után belépünk a gerinc tölgyes erdejébe, ahol fokozódó meredekséggel kapaszkodik utunk a markazi várhoz. Egy bal kanyarral a gerincre kiérve, tisztásokkal szabdalt hangulatos cserjés erdő szélén találjuk az erődítmény egykori bejáratát, melyet ma már csak az egyenetlen felszín mutat. A jelzésen délnyugat felé továbbhaladva beérünk a vár belső területére, ahol pár méter magas falmaradványokat láthatunk.

A várat a tatárjárás után építhette a vidéken uralkodó, Aba nemzetségből eredeztetett Kompolti család. Fénykorát a 13. század végétől a 15. század elejéig élte. A sáncárokkal körülvett erődítményt felvonóhídon lehetett megközelíteni. A falakon belül lakótorony állt a környék urainak rendelkezésére, ahonnan a környező erdőkbe jártak vadászni, vagy ide vonulhattak vissza magányukba.

A vízellátást a közeli Vár-patakon duzzasztott tóból oldották meg. A 200 méter távolságra és 100 méter szintkülönbségre lévő vizet egy kötéllel mozgatott, siklópályán csúszó edényrendszerrel húzták fel az erődbe. A duzzasztás és a siklópálya nyomai ma is kivehetők a vár alatt.

A Kompoltiak Visontai ága kihalt, ami megpecsételte az épület sorsát. A területet a Nánát is birtokló rokonok örökölték, akik uradalmukat az oroszlánkői várból és Sirokból igazgatták, így a markazi vár háttérbe szorult. Nem tudjuk, mikor semmisült meg az épület, de feltehetően a 16. századi török betörés idején, mivel 1570-ben már csak lerombolt palota néven említik.

Tovább a kaldera peremén

A markazi vártól folytatjuk utunkat a meredek hegygerincben kicsúcsosodó kalderaperemen. Túránk szintemelkedését három lépcsőben tesszük meg. Az első 100 méteres lépcső a falu feletti erdőben volt, a második 150 méteres szintkülönbséget a Vár-bérc oldalában tudtuk le. A harmadik nagyobb nekirugaszkodással itt, a Hegyes-hegy oldalában küzdünk meg a tetőig hátralévő közel 150 méteres magasságot. A kaptató hangulatos tölgyesben halad, egy hosszú szakaszon mohákkal takart kőtenger borítja az erdő aljzatát.

Délkeletről megkerüljük a Hegyes-tető csúcsát, és innentől jellemzően szintben haladunk a görgeteges hegyoldalban. Sajnos a turistaút a legnagyobb szakaszon elkerüli a hegytető rétjeit, és a kevésbé látványos, sűrű erdőben halad a gerinc alatt. Az utolsó szakaszon, a Rókalyuk-tető mögötti erdei fenyvesben felkanyarodunk a gerincre egy öreg fákkal tűzdelt ligetes tisztáshoz. Itt kerülünk át a gerinc nyugati oldalára, ahol a kaldera meredek, köves felső régiójában harántol a turistaút.

Jelentős mélység van alattunk, a völgy alja elvész a fák árnyékos sűrűjében. Néhány helyen azért kilátni az erdőn keresztül, és folyamatosan érzékeljük a kilátást uraló Kékes hatalmas tömbjének közelségét. A gerinc felső szakaszán néhol már a kékestetői átjátszó adótorony hatalmas épülete is feltűnik az erdős hát mögött.

Rövidesen végleg kikanyarodunk a gerincre, ahol az erdőgazdasági út szélén, a nyeregben padokkal ellátott kegyhely fogad. A Mária-képesfa az erdőn dolgozó emberek fohásza az oltalmazó szűzanyához, mely hitük szerint megvédte őket a veszélyes munka baleseteitől. Több ilyen képesfát is találunk a Markaz feletti hegyekben; a hasonló erdei kegyhelyek viszonylag gyakoriak az Északi-középhegység erdeiben. Az eredeti keretes Mária-kép kapott egy 21. századi, duplikált hologramos képet, ahol egyszerre néz ránk Jézus és Szűz Mária, csak mindkét szemmel kacsintani kell rájuk.

Ereszkedés vissza a faluba

A kacsingatós Jézus-Mária kép után jelzést váltunk: jobbra fordulva a széles erdőgazdasági úton követjük a Z jeleket déli irányba. A kényelmes ereszkedés egy hegygerincre fut ki, ahol gyönyörű, parkszerű, füves aljú öreg tölgyerdőbe érkezünk. A gerinc élén egy andezittelér áll ki csipkézett szikláival a lekerekedett hegyoldalból. A rétegvulkánokra jellemző változatos és réteges felépítés eredménye az ilyen kiugró sziklasáv, ugyanis egyik ismérvük, hogy a hamu, horzsakő és lávafolyások rétegei építik fel a vulkáni kúpot - innen az elnevezés. Mivel a hamuból megszilárdult tufa és a darabos szerkezetű horzsakő is gyengébb a legkeményebb lávafolyásoknál, így ez utóbbi kiáll a lekopó felszínből.

Ha követnénk a gerincet, az pont a Tarjánka-szurdok felé vezetne le a hegyről, ami az egyik legizgalmasabb völgye a hegységnek - ám sajnos védettsége miatt nem látogatható, így mi is kénytelenek vagyunk a Z jelzéssel lekanyarodni a gerincről a Harta-patak völgyébe. Több helyen keresztezzük a széles, murvás erdőgazdasági utat, ami körül nagyobb erdőirtások tarkítják a hegyoldalt. Szerencsére a völggyel fokozatosan és egyenletesen ereszkedünk Markaz irányába, ami a favágások miatt szabdalt hegyoldalból fel-feltűnik.

A Cseresi-erdészház közelében, a völgy túloldalán kiérkezünk az erdőből a falu feletti rétre, ahonnan remekül belátni a település környezetét és az Alföld messzibe vesző síkját. A legeltetéses állattartásból fennmaradt egykori legelők alatt kiterjedt szőlőültetvények hullámoznak a falu határában. A délies fekvésű vulkáni oldalak majdnem mediterrán klímát teremtenek itt, az Alföld szélén, ami remek termőhelyet biztosít a mátrai borvidék szőlőinek.

A környék borairól a híres török utazó, Evlia Cselebi is ódákat zengett már a 7. században. Valóban, e nagy múltú borvidék adja jelenleg is hazánk borexportjának több mint egyharmadát, pedig a filoxérajárvány itt is megtörte a termelés 18-19. századi virágkorát. Az újraültetések jegyében az amerikai ellenálló tőkékbe oltott magyar fajták egy jelentős hányadát itt állították elő.

Utunk végén az irányt a Szeplőtelen Fogantatás katolikus templom tornya mutatja. Az épület ősét a török hódoltság után érkezett tót telepesek állították, ami a hívek összefogásából folyamatos javítások mellett másfél évszázad után vészesen meggyengült, végül 1906. június 24-én reggel hatalmas robajjal összeomlott. Így a falu lakossága kénytelen volt újraépíttetni a templomot, ami már szakemberek által, impozáns méretekkel készült el másfél év alatt. A temető és a templom mellett visszaérkezünk a faluba, és a Fő utcán jobbra fordulva körtúránk bezárul.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Busszal juthatunk Markaz központjába. Túránk kiindulópontján, a Markaz, posta megállóhelyen a Gyöngyös, illetve Eger felől közlekedő buszok állnak meg.

Getting there

  • A Markaz, posta buszmegállóból indul a túra a hegy felöli oldalon, a Dobó István utcán.

Parking

  • A túra kiindulópontjánál, a Dobó utca - Fő utca sarkánál találunk kijelölt parkolót.

Coordinates

DD
47.827097, 20.053651
DMS
47°49'37.5"N 20°03'13.1"E
UTM
34T 429171 5297516
w3w 
///moment.grudge.stew
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, magasszárú bakancs, enni-, innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.5
(11)
Szakál Gyöngyvèr
July 31, 2022 · Community
Nagyon szép útvonalon haladó körtúra. A várból gyönyörű a kilátás, az oda vezető úton nagyon különleges a kálvária. A hangulatot csak a sok kerítés, az azon való nehézkes átjutás, a kutya átjáró hiánya és a sok tarvágás rontja el picit.
Show more
Photo: Szakál Gyöngyvèr, Community
Csaba V
January 29, 2022 · Community
Nagyon kellemes túra volt, ráadásul szép időt fogtam ki. Az eleje azért kaptatós, illetve a vastag avartakaró megviccelt néhányszor. A visszafelé út kissé unalmas és igencsak be van nőve néhány helyen. Tavasszal ez problémásabb lesz. Mindenesetre biztosan vissza fogok még jönni!
Show more
When did you do this route? January 29, 2022
Photo: Csaba V, Community
Photo: Csaba V, Community
Ágnes Horváth
January 15, 2022 · Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Photo: Ágnes Horváth, Community
Show all reviews

Photos from others

+ 50

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
10.2 km
Duration
3:15 h
Ascent
495 m
Descent
495 m
Highest point
612 m
Lowest point
187 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 1 Waypoints
  • 1 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp