Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Magasságok és mélységek a Visegrádi-hegységben

Hiking Trail · Visegrádi-hegység · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A dobogókői sípálya nyári arca
    A dobogókői sípálya nyári arca
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Dobogó-kő (kilátóhely) Báró Eötvös Loránd Menedékház
Magaslati és mélységi perspektívából is felmérhetjük a Visegrádi-hegység bérceit ezen a körtúrán. Kellemes erdei kirándulásunk ugyanis a hegység híres kilátópontját, a Dobogó-kőt köti össze a szép fekvésű, hegyek által körülzárt Sikárosi-réttel. Így aztán a kiépített turistacélpont nyüzsgését a félreeső, elzárt medence idillje ellensúlyozza.
Open
easy
Distance 13.7 km
3:45 h
431 m
431 m
699 m
362 m

Ez a körtúra kiválóan bizonyítja, hogy mennyiféle táji hangulat, milyen sokszínű domborzat koncentrálódik a Visegrádi-hegység kicsiny területére. Dobogókő telepe kiemelt, központi helyzete és dunakanyari panorámája miatt lett a hazai természetjárás kultikus helyszíne, amihez jó hozzáférhetősége, fővároshoz közeli fekvése is hozzájárult. Ezzel szemben a Sikárosi-rét pazar fekvésű, elszigetelt teknője félreeső helyszín a hegyek alatt, és kiépítetlensége miatt elkerülik a turistatömegek - akik pedig felkeresik, csupán keresztülgyalogolnak rajta. Lakatlan kaszálója éppen azt az atmoszférát idézi meg, amely a dobogókői menedékház építése előtt jellemezte a hegységet – amikor még nem volt hová behúzódni a térség átszelése közben.

A két helyszínt főként széles hegyhátak tölgyeseiben vezetett turistautak kötik össze, a terep legmagasabb részén, Dobogókő környékén ugyanakkor megjelennek a bükkösök is. A túra legemlékezetesebb látványa pedig (persze a dobogókői kilátás mellett) a Sikáros facsoportokkal tűzdelt, tágas kaszálója, a hegyekkel övezett, hullámzó felszínű medence. Annak ellenére, hogy a hegységet mindig is gyér emberi jelenlét jellemezte, két sajnálatos gyilkosság és egy téli fagyhalál, összesítve hét régi haláleset színhelye is útvonalunkra esik. Mindegyikük körül sok a bizonytalanság,

A közepes hosszúságú kirándulás a Dobogókő körüli hegységrész egyik ritkábban járt, látnivalókban is szegényebb területére kalauzol. Bátran bevállalható családdal is, igaz, gyermekek számára nem sok attrakciót tartogat. Megerőltető szakasza csupán a Sikárost követő kaptató, amely Dobogókőre vezet vissza.

Author’s recommendation

  • Dobogókőn a turistaházban éjszakázni is lehet, és több étterem kínál felfrissülési lehetőséget a túra végén vagy elején.
  • A Sikárosi-réten a K jelzés vezet el (kb. 2x5 perces kitérővel) a Szilágyi Bernát-forráshoz, amelynek vize iható. Azonban nyáron kiszáradhat, ekkor Dobogókőn kívül nem találunk vizet az útvonal mentén.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: June 09, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Dobogó-kő, 699 m
Lowest point
Sikárosi-rét, 362 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Baron Loránd Eötvös Hikers’ Lodge

Tips and hints

  • A dobogókői menedékházról bővebb információkat itt találni.

Start

Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m)
Coordinates:
DD
47.719056, 18.897599
DMS
47°43'08.6"N 18°53'51.4"E
UTM
34T 342323 5287216
w3w 
///interpolated.debriefed.premise

Destination

Dobogókő, hegytető buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Dobogókőről a S jelzést követjük a Lom-hegyi-nyeregig.
  • A Lom-hegyi-nyeregből  a P jelzést követjük egyenest irányt tartva, majd vele balra térve.
  • A P jelzés kivezet a Sikárosi-rétre.
  • Csatlakozik a K jelzés, amit Dobogókőig követünk.

A túra részletes leírása:

A járatlan Visegrádi-hegység járhatóvá tétele

Indulás előtt még lehetőségünk adódik kitekinteni a dobogókői kilátóteraszról (kő dobogója a helyszín nevének ihletője), illetve étkezni vagy inni a Báró Eötvös Loránd Menedékházban. Névadója a honi természetjárás kultikus szervezete, a Magyar Kárpát Egyesület, majd az abból kiváló Magyar Turista Egyesület elnöke volt - emellett miniszter, fizikus és elismert hegymászó. A kőépület mellett egy kisebb, tornácos házikót is tartogat a park; ez volt az első dobogókői menedékház, amely 1898-ban készült el, így egyike országunk legrégebbi turistaházainak. Akkoriban a hegység átszelését leginkább csak több napos túrákon lehetett megkísérelni, ez indokolta a központi területen egy szálláshely építését. Mivel a forgalom hamar kinőtte a szerény méreteket, már 1906-ban átadták a kőépületet, amit a következő két évtizedben kétszer is kibővítettek. A kiváló konyha és a szálláslehetőségek mellett bent, illetve a ház körül számos emléket találni a honi természetjárás hőskorának neves alakjairól, továbbá az ország hegyvidékeinek turistaházairól. Budapest közelsége és a nagyszerű fekvés egyszerre emelte Dobogókőt a szervezett túrázás jelentős helyszínévé, fontos szerepe azonban nem védte meg mindentől a telepet: az 1949. évi államosítás utáni évtizedekben a két épület állapota leromlott, mígnem teljesen tönkrementek. Az 1990-es években az MTE hosszas munkával állította helyre a menedékházat, a kisebb házikó pedig már korábban, az 1980-as években megújult - azóta a Turistamúzeum működik benne. Napjainkban a turistaház és parkja viszonylag rendezett, és élettel teli, de az üdülőhely egészéről ez nem mondható el: a Hotel Nimród például betört ablakokkal, kibelezve pusztul.

Útvonalunk átvezet az aszfaltúton, amely már a trianoni határok meghúzása után, a fontossá avanzsált helyszín fejlesztésének egyik eredményeként született. Az 1930-as években ugyanis a ház villanyvilágítást és a ciszternákat kiváltó folyóvizet kapott, a bekötőút jelentőségét pedig a miniszterelnöki átadóünnepség érzékelteti. A hegyi telep egyéb épületeinek, újabb szállóinak építése leginkább a második világháború után nyert lendületet. A S jelzésen átvágunk a hétvégi házak között, s rövidesen belépünk az erdőbe. Visszatérésünkig egyetlen épülettel sem fogunk találkozni.

Tektonikus sakktábla

Bár a domborzat nem változik meg számmottevően, időközben hátrahagyjuk Dobogókő fennsíkját. Az andezitvulkánosság elcsendesülése után a hegység jelentősen (több száz méternyit) lepusztult, és a tektonikus erők hatására sakktáblaszerűen összetöredezett. Lassan a „sakktábla mezőit" kirajzoló szerkezeti vonalak (vetők) mentén, függőleges irányokban is elmozdult: blokkjai kiemelkedtek, emellett némely esetben meg is billentek. Így történt Dobogókő tönkjével is, amely a vulkanizmus időszakát követően, a szubtrópusi éghajlat heves esőzéseinek hatására laposodott el (ahogy az erózió elegyengette), északkeleti lejtője mentén pedig a magasba emelkedett. Ezzel kirajzolódott az éles peremű letörés – szegélyén a Dobogó-kővel, illetve a Thirring-sziklák sorozatával. Átellenes oldalába patakok vágódtak be: a hegység fontos vízfolyásainak forráságai találhatók itt, így például a Bükkös- és a Dera-patak is innen táplálkozik.

Téli történetek

A dobogókői fennsík délkeleti csápján, a Hosszú-hegy elkeskenyedő gerincén bandukolunk, napsütötte tölgyesben vezet a szűk ösvény. Nyoma sincs, de a területen Trianon után felvirágzó sísport egyik fontos létesítménye, síugrósánc állt itt, 1923-tól kamatoztatva a Bükkös-patak felé hajló meredek lejtőviszonyokat.

Kisvártatva a Peres-hegy nyergébe, a Fagyos katonához érünk - nincs már meg ugyan az emlékoszlop, de a név egy halálra fagyott katonára utal. Nem tudni egyértelműen, hogy az 1848-49-es szabadságharc, vagy az I. világháború idején történt, de az illető katona a hegységen szándékozott átvágni egy zord, téli napon. Vékony ruházatában egészen átfázott a hófúvástól, mire betért egy kocsmába, ahol itatták és marasztalták, mégis továbbindult. Kapott egy üveg bort is az útra - ezzel a kezében, halálra fagyva találták meg favágók hetekkel később, a közeli hegyoldalban.

A Kárpátok határán

A S jelzés átvezet az aszfaltúton, és széles erdei utat kísér, majd egyesül vele; közben az erdőkép mozaikos, a táj viszonylag monoton hangulatú. Az egységes, alig kiemelkedő csúcsokkal tagolt vonulat a hegység déli határát kijelölő Dera-patak szerkezeti árkát határolja, másik oldalán pedig a hegyközi helyzetű Sikárosi-medence mélyül. Geológiailag érdekes színfoltja a térségnek, hiszen dácitos kőzetanyaga a visegrádi-hegységi vulkanizmus első szakaszából származik, amikor a tűzhányó szigettenger tükre fölé emelkedve tombolt. A vizes környezet és a forróság találkozásából keletkező gőz robbanásos működést éltetett, ezért főként törmelékes kőzetek hullottak alá egy-egy kitörés során. Egyszerre túrázunk a Visegrádi-hegység peremén és a Kárpátok szegélyén, hiszen az egykori tűzhányó a Kárpátok belső vulkáni övéhez tartozik.

A Kopasz-hegy csúcsát kerüljük, majd egy fiatalos foltjánál kereszteződést hagyunk el. Hamarosan átszeljük a Torina-rét kicsiny kaszálóját (neve jelenthet marhalegelőt, de a dolina szláv szóból származva mélyedést is), aztán hosszan baktatunk egy felnövekvő erdőfolton át. Metszünk egy szép, füves aljú tölgyest is, máskülönben viszonylag érdektelen pagonyon keresztül érkezünk meg a Lom-hegyi-nyereg útcsomópontjába. A hajdani erdőfelújításokban fontos „szülői szerepet" vállalt, ősöreg tölgyikrek közül már csak az egyik áll.

Idilli rét, szörnyű gyilkosság, védekező növények

Nem maradunk sokáig a S jelzésen, mert balra térünk a P jelekkel. Gyertyánokkal elegyednek a tölgyek, és mohos kövek borítják a lejtőt, amin lefelé harántol az ösvény. A hangulatos szakasz felhagyott dózerútba csatlakozik, a kőgörgetegek és az aláhullott, korhadt faágak megnehezítik a lépéseket. Egy irtásról kilátunk a Sikáros túlfelén emelkedő hegyekre, majd csakhamar kilépünk az erdőből: a Sikárosi-rét facsoportokkal tűzdelt, hegyek keretezte medencéjébe, széles kaszálóra érkezünk. Eleinte csak erdőőri laknak adott otthont, de jó fekvésű, vízzel ellátott medencéje lassan idevonzotta a gazdálkodni kívánó embert. Falu azonban nem alakult ki, a hajdani Bükki-puszta majorságára pedig már csak néhány halomból (bal felől) következtethetünk. Az apró telep szörnyű és valamelyest rejtélyes gyilkosság színhelyévé vált: 1947-ben 5 tizenéves fiú vigyázott az állatokra, amikor valaki lemészárolta őket. A tettes aznap a Lajos-forrás közelében 2 másik emberrel is végzett, kilétére sosem derült fény (a korabeli propaganda és a szóbeszéd próbálkozásai ellenére sem). A Bükki-puszta korábban egyébként a környéken jelentős területet birtokló (budapesti) Dreher család tulajdona volt, ők pedig a feljegyzések szerint igyekeztek távol tartani a természetjárókat a földjeiktől. A házakból talán valamikor az 1950-es években egy hadgyakorlat miatt kiparancsolták a lakókat, akiknek visszatérniük már nem volt hová: az épületek súlyos találatokat kaptak. Hogy pontosan mi (és mikor) történt, arról semmi bizonyosat nem tudni.

A vadvirágos Sikárosi-rét medencéjén keresztülfolynak a környező hegyekről érkező patakok, amelyek hordaléka kitölti a teknőt, és nedvesen tartja a talajt, ráadásul egyik szegletében fakad a Szilágyi Bernát-forrás. Ez a vizes környezet biztosított otthont egyes zsurlófajok sokaságának. Mivel a növény kovasavtartalmával tartja távol kártevőit (pl. a legelni vágyó állatokat), alkalmas edények „sikárlására", azaz súrolására - ezért aztán némelyik fajt népiesen sikárként ismerték. Innen eredhet tehát a Sikáros elnevezés. Átszeljük az elszigetelt, nyugodt hangulatú rétet, és ahogy haladunk, egyre közelebb kerülnek egymáshoz fenyőcsoportokkal is tűzdelt szélei.

Gyilkosság az utolsó zsoldért

Újra erdőbe lépünk, és a Bükkös-patak túloldalán balra fordulunk a Kéktúra K jelzésére. Széles erdei úton kaptatunk a vízfolyás árkát kísérve, a talajon pedig megjelennek a dobogókői fennsíkot felépítő, andezites lávakőzetek. A kőtengerhez idős, sűrű bükkös társul, s a lejtő is szigorúbbá válik. Egy feltáróút keresztezésekor szusszanhatunk, mielőtt az Öreg-vágás-hegy tetejére hágunk. A néphiedelem szerint a név egy újabb gyilkosság mementója: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után egy idős, szomorú katona tartott hazafelé, amikor e helyen egy legény kaszával végzett vele, és ellopta utolsó zsoldját. Ezután a gyilkos a kocsmában megrészegülve elfecsegte tettét, de további sorsát nem ismerjük.

A második randevú

A hegycsúcs meghódításával elértük a dobogókői fennsík letörésének keleti szegélyét, innentől kellemes erdei sétányon, szintben tapossuk a hegyhátat. A turistaút a sípályánál egyesül az aszfalttal, érdemes kifáradni a gyeppászta tetejére: alant a Szőke-forrás-völgy ível, a Prédikálószék tömbjének túloldalán pedig a Visegrádi-hegység bércei hullámoznak, hátterükben a Naszály felsebzett oldala tűnik fel. A megfelelő pozícióból a Dunára is lepillanthatunk. Ez a sípálya volt az első, amely a Trianon utáni Magyarország területén épült - igaz, az 1920-as évtized klímáját éppen rendkívül kevés hó jellemezte. A felvonó gépháza egyben étterem is: a Zsindelyes vendégház Makovecz Imre egyik legkorábbi, híressé vált épülete, és a mellette álló jurtákkal együtt a Dobogókőnek tulajdonított spirituális jelentőséget domborítja ki.

A betonúton sétálunk vissza a turistaházhoz, ugyanis az 1970-es években épült, a 2000-es évek vége óta bezárt Hotel Nimród kiégett épülete miatt a turistautat lezárták. A parkon át megkerülve a turistaházat pedig kiléphetünk a Dobogó-kő teraszára, ahonnan a lehengerlő dunakanyari panoráma tárul föl. Alant a Kárpátok és a Duna három találkozásának egyike figyelhető meg - a hegykoszorú északnyugati és délkeleti végei között csupán itt, a Dunakanyar térségében mossa a hegyek lábát a folyó. Szemközt, szabdalt oldalával könnyen azonosítható a Szent Mihály-hegy, és mögötte a Börzsöny tömegének tetőzéseként a Csóványos csúcsa. Közelünkben, a Prédikálószék oldalsó gerincén a Vadálló-kövek kopár szirtsorozata töri át az erdőpalástot, hátrébb kibukkan a Naszály, de tiszta időben a Mátra is. Szerencsés esetben északnyugaton felsejlik a Holló-kő-gerinc hátterében a felvidéki Selmeci-hegység, illetve a Tribecs tömbje. A Börzsönytől keletre olykor még a Magas-Tátra sziklavilága is feldereng a horizonton.

A festői látvány kialakulásáért a vulkanizmus utóélete és a Duna megjelenése együttesen felelősek. A lepusztult, észak felé patkó alakban kinyílt tűzhányóroncs előterébe kígyózott be a folyó, amelynek bevágódása lépést tartott a terület lassú kiemelkedésével. Így pedig a hegység Duna felé rohanó patakjai egyre mélyebb völgyeket faragva alakították ki a sűrűn tagolt domborzatot. A tájképtől elbúcsúzva még vethetünk egy pillantást Téry Ödön emlékművére, aki a 19-20. század fordulóján ébredező, honi szervezett természetjárás meghatározó alakja volt (a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója és vezetője, a Turisták Lapjának alapítója és szerkesztője, számos turistaút és turistaház kialakításának ötletgazdája). Fontos szerepe volt a Dobogókőre épített menedékház munkálataiban is.

Túránk a parkoló melletti buszmegállóban végződik.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A kezdő- és végpont a Pilisszentkereszt, Dobogókő hegytető buszmegálló.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ott is ér véget.

Parking

  • Dobogókőn, a menedékházzal szemben nagy, fizetős parkoló található.

Coordinates

DD
47.719056, 18.897599
DMS
47°43'08.6"N 18°53'51.4"E
UTM
34T 342323 5287216
w3w 
///interpolated.debriefed.premise
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
13.7 km
Duration
3:45 h
Ascent
431 m
Descent
431 m
Highest point
699 m
Lowest point
362 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 14 Waypoints
  • 14 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp