Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Látogatás Lillafüredről a Bükk-fennsíkra

· 5 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Zápor a Hámori-tavon a tavaszi erdő harsányzöld tükörképével
    / Zápor a Hámori-tavon a tavaszi erdő harsányzöld tükörképével
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Létrás-tető töbrös karsztfennsíkján
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gólyahírmező a Garadna-patak égermocsarában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Garadna-patak megszelídül a Hámori-tó feletti égermocsárerdőben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lillafüred feletti bükkösben oldalazunk utunk végén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vesszős-völgy közepén frissítő forrás és pihenőhely nyújt kényelmet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíkperemi bükkös a Vesszős-völgy születésénél
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tó sétányán kezdjük túránkat
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szinva-patak egyik vízesése a lillafüredi sétány mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-kői mészkőréteget alagúttal keresztezzük Lillafüred felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi hangulat a Létrás-tető és a Savós-völgy találkozásánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsíkon hetekkel később érkezik a tavasz
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alsó-vízesés, Lillafüred
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Anna-barlang (Lillafüred)
    Photo: Kozma Attila, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
  • / A Szent István-barlang
    Photo: Kozma Attila, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
  • / A romantikus palotaszálló a Szinva- és a Garadna-völgy találkozásánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi sétányon érkezünk a Palotaszálló feletti angolparkba
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Anna-barlang (Lillafüred) Lillafüredi Állami … megállóhely) Szent István-barlang (Lillafüred) Anna-barlang (Lillafüred) Hámori-tó, Lillafüred Alsó-vízesés Alsó-vízesés
A fennsík egy könnyen megközelíthető, jellemző szeletét járjuk be a patinás üdülőközpontból, Lillafüredről indulva. A mélyre vágódó völgyek találkozásánál fekvő turistaközpont, a csónakázótó és a kisvasút szöges ellentétben állnak a túra csúcspontján elénk táruló, széles rétekkel nyitott, töbrökkel hullámos fennsíki tájjal. A két szint között a Savós- és a Vesszős-völgy jelenti a felszíni kapcsolatot, míg a mélyben barlangok szövevényes hálózata köti össze a két világot.
open
easy
Distance 8 km
2:40 h
410 m
410 m

Túránk a felszínen követi a víz és az erózió egykori útját. A Szinva- és a Garadna-patakon keresztül folyik ki a hegységből a fennsík vízkészletének jelentős része. Mára a főbb forrásokat az ivóvízellátás igájába hajtották, de az általuk kialakított táj még mindig gazdagon élő és szemet gyönyörködtető. Az oldott mészben gazdag patakokból vastag mésztufaréteg halmozódott fel épp a Palotaszálló alatt, ahol a Miskolc vízellátására létesített fúrás során tufabarlangok sorozatát találták. Manapság ezt a világviszonylatban is ritkán feltáruló képződményt kiépített járatokon keresztül csodálhatjuk meg az Anna-barlangban.

A mésztufagát eredetileg is felduzzasztotta a Garadna-patak vizét, amit a vashámorok miatt még nagyobb gáttal torlaszoltak el, létrehozva hazánk egyik legfestőibb tavát, a sűrű tölgyesekkel és bükkösökkel körbevett Hámori-tavat. A tó felett, a patakvölgy szélesen kanyargó laposán égerfákkal sűrű mocsárerdő alakult ki: csermelyekkel, pangókkal, csobogókkal teli a gazdagon virágzó vízi élővilág visszahódított birodalma.

A fennsíkra két, sziklás oldalakkal határolt, mára már száraz szurdokvölgy kapaszkodik fel. A Savós-völgyön kaptatunk a Jávorkútra tartó aszfaltúttal fogócskázva, míg a Vesszős-völgy embert próbáló meredélyén ereszkedünk. A Bükk-fennsík legkeletibb nyúlványa túránk legfelső szintje, ahol az egykori kaszálórétek maradványán, a töbrökkel hepehupás Létrás-tetőn sétálunk. Alattunk a horpadások víz által kioldott, mélybe törő barlangrendszereket rejtenek, melyek egy részét már sikerült feltárni a kutatóknak, de a javát még csak sejthetjük.

Amit viszont mindig sikerül tetten érni, az a fennsík egyedi hangulata, ahol a hegylábi időjáráshoz képest általában annak szöges ellentétét találjuk. Nyáron sokszor itt képződnek az enyhülést hozó zivatarok, a tavasz később érkezik pár héttel, míg az őszi színek hamarabb ránk köszönnek. Amikor az ország a téli ködpaplan alatt fulladozva áhítozik a napért, itt gyakorta verőfényes, tiszta levegő fogadja a túrázót. Érdemes hát minden évszakban felkeresni, titkait fürkészni ennek az elragadó vidéknek.

Author’s recommendation

  • Amennyiben szeretnék friss forrásvízzel túrázni, a Hámori-tavat kerülő sétány második harmadában balról érkező kis csermely folyását kell követnünk a vasút felé vezető ösvényen. A tó felett kb. 100 méterre fakadó Eszperantó-forrásból minden időszakban meríthetünk, folyása egyenletes. A forrás körül kialakult plató alatt egyébként szép mésztufaképződményeket találunk.

  • A Létrás-tetői rét végétől nyugatnak, a P és S egyesült jelzésen egy rövid kitérővel két jól megközelíthető, típusos víznyelőbarlangot láthatunk közvetlenül a jávorkúti aszfaltútról. A Kis-Mogyorós-barlang egy sziklás garatnak hat a meredek hegyoldalban, míg a Tuskós-barlang egy kiugró sziklataréj mellett nyílik, és szélesre tátott szájjal feneketlen torokként nyeli el a bedőlt fákat, ahonnan nevét is kapta. A kitérő alig egy kilométer oda-vissza a jól járható aszfaltúton.

  • Lillafüred nem véletlenül épült ki kirándulóközpontnak a reformkorban. Szánjunk pár órát a hely megismerésére, ha már ebben az idilli környezetben, a Szinva és Garadna völgyének találkozásánál járunk. Kézenfekvő elveszni a bazársoron, vagy a lángost, sült pisztrángot, üdítőket kínáló büfék között, de a Hámori-tavon is csónakázhatunk a túra végén pihenésként. Lillafüreden két gyönyörű barlang is kiépült a turisták számára, a Szent István cseppkőbarlang és az egyedülálló, mésztufaüregek között nyitott Anna-barlang. Mindkét barlang remek élményt és felfrissülést jelent főként a meleg nyári napokon. Az Anna-barlang közvetlenül az ország legnagyobb, bár mesterségesen kialakított vízesése mellett nyílik.

  • Túránk végén elhaladunk Hermann Ottó háza mellett, ahol örökérvényű tudománytörténeti kiállítás tekinthető meg az utolsó magyar polihisztor életéről, munkásságáról.

  • Érdemes az ipartörténeti műemlékként fennmaradt kisvasúttal érkezni Lillafüredre, a Hámorokra és a Mély-völgyi viaduktra remek kilátást kínáló erdei pályán keresztül. A gyerekek kedvence adventi időszakban Mikulásvonatként üzemel, míg nyáron a legkellemesebb utazási mód a nyitott vagonban, hűs bükkerdőn keresztül érkezni Lillafüredre.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: May 18, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
619 m
Lowest point
309 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A túra nyomvonala néhány helyen keresztezi a jávorkúti országutat, ahol körültekintően érdemes áthaladni, bár a kanyargós úton általában lassan közlekednek a járművek.
  • A Vesszős-völgy tetején, amint beindul a meredek ereszkedés, sok a kidőlt fa, letört faág. Ezért a turistaút kerül is a régi nyomvonalhoz képest az erdőben, aminek nyomvonalát nem egyszerű felfedezni. A letört gallyak között óvatosan lépkedjünk!

Start

Lillafüred, kisvasút állomás (313 m)
Coordinates:
DD
48.103509, 20.622600
DMS
48°06'12.6"N 20°37'21.4"E
UTM
34U 471904 5327873
w3w 
///gave.exaggerated.frights

Destination

Lillafüred, kisvasút állomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Palotaszálló mellett a Hámori-tó felé indulunk a P jelzésen, majd ezt követjük a túra több, mint felén át a Garadna- és Savós-völgyben a Létrás-tetőig.
  • A Jávorkúti útról a Létrás-tetőnél a S jelzésen balra fordulunk; ez vezet vissza Lillafüredre a Vesszős-völgyön át.
  • Az utolsó szakaszon Lillafüred szélétől (kemping) a P jelzésen sétálunk vissza a lillafüredi kisvasút állomásáig.

A túráról részletesen:

Séta a Hámori-tó partján a Garadna völgyében

A garadnai kisvasút lillafüredi állomásáról indulunk a patinás erdészeti épülettől. Az állomás faszerkezetes fedett peronjáról a sínek alatt átvivő alagútba vezető lépcsősoron jutunk le a Palotaszálló szintjére. A 20. század elején épült romantikus épület festői környezetben, a Szinva- és a Garadna-patak találkozásánál őrködik a völgyek felett, mint egy valódi várkastély. Eredeti környezete jelentősen átalakult, a korábbi szurdokerdőhöz képest egy parkosított és beépített területen járunk. A két völgy találkozásánál a szintkülönbség és a magas oldott kalciumtartalmú patakok vize miatt kialakult mésztufagátat függőkerttel építették be. Az eredetileg a mésztufán lebukdácsoló, számos vízesést alkotó patakot a völgy szélére terelték, a mesterségesen kialakított zuhatag Magyarország legnagyobb vízesése lett.

A Palotaszálló kertjét balról kerüljük a P jelzésen, és a parkoló bejáratánál, a felsőtárkányi út kanyarjánál átvágunk a túloldalra a kerek tetős bódéhoz, melyet a helyiek csak „zsibbadt egérnek” neveznek. A szuvenírárus bódé túloldalán, támfalak között kanyarog a sétány a Hámori-tó partjáig. Azt gondolnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották a tavat, de valójában a Szinva-völgy vashámorai miatt épült a tó gátja. Bár magától is kialakult itt egy tó a mésztufagátak természetes duzzasztása miatt, melyet a diósgyőri pálos szerzetesek halastóként használtak, de a 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a mai duzzasztás. Mindemellett valóban használták a környék turistái, ahogy ma is csónakáznak a tavon, de a 20. század elején még fürdőt is kialakítottak a túlparton, ahol hűsölni lehetett a tó friss vizében.

A smaragdzöld vízfelület árnyékos oldalában haladunk a hangulatos tóparti sétányon. Egy csónakházat kerülünk a tó közepénél, ami után szépen rálátunk a víztükörben tündöklő Palotaszállóra és a bő kilométeren elnyújtózó vízfelületre. A sétány sziklák között kanyarog a tó közepénél, majd egy pihenőnél csermelyt keresztezünk. A kis patak a fennsíkról táplálkozó Eszperantó-forrásból ered. Egy kis ösvényen közelíthető meg rövid sétával a hangulatos forrásterasz. A tóparton kapaszkodó és néhány vízbe zuhant hatalmas bükk mellett érkezünk a Garadna-patak torkolatához, ahol gazdag vízi élővilág burjánzik. Tavasszal gólyahírek, acsalapuk virágzanak, de egész évben buja növényzet tenyészik a tó és a mocsárvilág találkozásánál.

A tó végét elhagyva az egész völgyfeneket elfoglaló, széles égermocsár szélén haladunk. A patak itt esését veszítve áradáskor fokozatosan tölti a völgyfeneket a Bükkből érkező hordalékkal, míg egyébként mélyíti a több ágra szakadó medret. Igazi vízi paradicsom alakult itt ki: vízirigót, jégmadarat gyakran látni a patak felett, gémek és a ritka fekete gólya is megfordul a mocsárban, míg a békászó sas igazi kuriózumként portyázik az égerfák sűrűjében. Tavasszal békák nászénekétől hangos a terület, és itt is összefüggő gólyahír-mező színezi élénksárgára az árnyas mocsárvilágot. Egy patakparti lapulevelek szegélyezte tisztásnál balra feltűnik a kisvasút viaduktja, mely a Savós-völgy mélyre hasító meredek bevágódását keresztezi. Itt kanyarodik ki a turistaút is a lankás völgytalpról, hogy hirtelen szökelléssel felkapaszkodjon a fennsíkra.

Kapaszkodás a Bükk-fennsíkra

Az eddigi kényelmes sétányt elhagyva vadregényes turistaúton, meredek kapaszkodóval lábalunk ki a völgyből. A kisvasút hídja alatt átkelve, szaggatott szélű sziklaszorosban, mészkőgörgetegek között kezdjük az emelkedést. A hírhedt Savós-völgy megdolgoztat a hegyvidéki élményért.

Jobbról beérkezik a Jávorkútra tartó aszfaltút, mely vadul kanyarogva többször keresztezi utunkat. Mi is a völgy lankásabb bal oldalára térünk ki, ahogy azt a műút is teszi. A Bükk északi oldalaira jellemző csarnokszerű bükkösben haladunk a lankásabbá váló ösvényen.

A Savós-völgy felső szakaszán újra sziklássá válik a hegyoldal. Egyre több a megtört vagy ívesen meghajolt fiatal gyertyán és bükk, sok a kidőlt fa errefelé. Ezek a 2017-es áprilisi havazás áldozatai, amikor hatalmas hó hullott a már lombba borult Bükk-fennsíkra, megtörve, lehajlítva a fák nagy részét. 500 méter felett már elég hideg volt a hóeséshez, és emellett 700 méteres magasságig már lombos volt az erdő, így pont ez a sáv kapta a legnagyobb terhet és sérült a legjobban.

Létrás-tető, a fennsík keleti vége

A meredeken felénk tornyosuló sziklás hegyek azonban egyre közelebb kerülnek, és az ellaposodó völgyfőben, a Jávorkúti úttal kilépünk a Létrás-tető hosszan elnyúló tisztására. Itt érdemes egy rövid, pár száz méteres kitérőt tenni az aszfaltúton, ami mellett két felszakadt barlangi szájat is megtekinthetünk, így belátásunk nyílik a hegység mélyébe, a fennsíkot felépítő kőzetekbe.

A Létrás-tető rétekkel és mély gödrökkel hullámzó laposa a Bükk-fennsík tömegét nagyban adó mészkőtömb keleti elvégződése. Az oldékony mészkőben a hegység kiemelkedése során keletkezett repedések mentén üregeket, barlangokat tágít a mélybe szivárgó csapadékvíz, mely a hegység belsejében összegyűlve a völgytalpakon lép ki. A kioldott mészkő a fennsíkon gödröket, töbröket horpaszt, míg a völgytalpakon az újból kiváló mészkő torlaszokat épít, mint ahogy a Palotaszálló alatti mésztufagátaknál is látható.

A Jávorkúti utat a Savós-völgy bejáratánál keresztezzük, és a cserjés, bokros mélyedések között átvágunk a létrási réteken a S jelzést követve. Majd egy kilométeren át szlalomozunk a töbrök között, keresve a leginkább szintben haladó útvonalat. A fennsík rétjei tavasztól őszig virágszőnyegben pompáznak a sárga bóbitás kankalintól a halványlila koronával ékes kikericsig. Délkelet felé egyre jobban kitárul a rét, melyet kökénybokrok és nyírfacsoportok tagolnak csak.

A szemben lévő oldalon nyílik a mostanra már egyesített Szepesi-Láner-barlangrendszer, ami a feltételezések szerint egy kiterjedt barlangi hálózat egyik eleme. A 20. század közepén ugyanis „megfestették” a végponton lévő barlangi tó vizét, ami napok múlva több forrásban is előbukkant, mind a Garadna, mind a Szinva völgyében.

A rét túloldalán tisztes szálerdőben folytatjuk sétánkat az erdőgazdasági úton. Egy utolsó lankás emelkedőn kelünk át a Vesszős-oldal nyergébe. Keresztezünk egy dózerutat, ami balra a közeli István-lápai-barlanghoz vezet, melyet sokáig Magyarország legmélyebb barlangjaként tartottak számon. A jelenleg ismert járatok tekintélyes 245 méter mélységig hatolnak, de a víz alatti szűkület végpontján még biztosan van tovább, hiszen az itteni vizek is a Garadna és a Szinva völgyében törnek a felszínre, sejtetve a folytatást.

Vesszőfutás Lillafüredre a Vesszős-völgyben

A nyereg túloldalán, a S jelzés mentén lankásan ereszkedni kezdünk az öreg bükkösben. Nagyobb területen irtásokon a hó- és szélkárból visszamaradt fiatalosban halad az ösvény, mely egyre határozottabban bevág a fennsík keleti leszakadásába. Itt kezdődik az eleinte még csak enyhe vájatként jelentkező Vesszős-völgy. A fatörmelékkel teli bevágásban haladt egykor az út, mely most kénytelen az oldalban kerülni a járhatatlan völgytalp miatt. A kialakuló szurdokban aztán mi is mélyre hatolunk a köves völgytalppal. Bokaforgató, embert próbáló ereszkedés következik, mely kikerülhető a nyeregből induló lankás, de jelzetlen erdőgazdasági úton.

Ezt a dózerutat keresztezzük a völgy felső, majd alsó szakaszán is. Az első keresztezésnél, ahol egy hurkot ír le az erdőgazdasági út, már magasba törő bükkök csarnokában járunk az egyre árnyékosabb, mélyre vágódó völgyben. Jobbra pihenő és foglalt karsztforrás fogad. A Vesszős-forrásnál érdemes kicsit szusszanni, felfrissülni; az ereszkedés nehezebb részét itt már letudtuk. A völgy alsó szakasza kevésbé meredek, a sziklás oldalak itt már magasan, két oldalt boltozódnak.

A jobb oldali gerinc bekanyarodik elénk, így enyhe ívben balra térünk a völggyel. A sziklás völgytorkolatnál egy kis ösvényen balra barlang beszakadását fedezhetjük fel egy sziklafal alatti hasadékban. Lépcsősoron jutunk ki a Szinva-völgy aljára, ahol az Egri országutat keresztezzük, és az 5-ös busz végállomásához érkezünk. Akár itt is befejezhetjük a túrát, de még egy rövid sétával bezárhatjuk a kört a kisvasút állomásáig.

A Szinva-patak felett átkelve, a volt katonasági épületeknél, a sportliget mellett a hegyoldalba kanyarodva hangulatos sétány kanyarog. A Fehér-kő lábánál a P és Z jelzést követjük balra az erdei sétányon, ami egy Mária-szobor mellett halad el, ahonnan jól láthatóan folytatódnak az élére állított mészkőrétegek a fennsík keleti letörésében. A sziklavonulattól jobbra a völgytalpon nyílik a Szent István-barlang, a Létrás-tetőn beszivárgó vizek egykori forrásbarlangja, amit kiépítve, kivilágítva megnyitottak a nagyközönségnek.

A tekintélyes mészkőlapokon egy alagút vezet keresztül, majd a túloldalon sziklás környezetben, teraszon oldalaz a sétány. A völgytalpra kanyarodva a Z jelzés a büfé- és bazársoron, míg a P jelzés a sziklák tövénél, a Szinva-patak mentén ereszkedik le a lillafüredi vasútállomás mögötti parkba, ahonnan már látszik az állomás faszerkezetes, patinás épülete, túránk végpontja.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Lillafüred, Palotaszálló megállóig helyi (5, 15) illetve távolsági busszal is utazhatunk.
  • A Miskolcról közelekedő erdei vasútról Lillafüred állomáson kell leszállni.

Getting there

  • A buszmegállótól 20 méterre vissza, északkeleti irányban, az épület túloldalán található a lillafüredi kisvasút állomása, túránk kiindulópontja.

Parking

  • Pár száz méterrel feljebb a vasútállomástól, Bükkszentkereszt irányában található fizetős parkoló.
  • Kicsit feljebb, a turista parknál ingyenes a megállás. (Mindkettő közelében elhalad a túra nyomvonala, így könnyedén be tudunk kapcsolódni.)

Coordinates

DD
48.103509, 20.622600
DMS
48°06'12.6"N 20°37'21.4"E
UTM
34U 471904 5327873
w3w 
///gave.exaggerated.frights
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.4
(5)
Győri Csaba
March 27, 2021 · Community
Nagyon jó túra mi visszafelé teljesítettük így az eleje a mászósabb utánna ereszkedés elég sok az útra dölt fa de ez csak egy kis plussz nehezítés (alatta-felette mászak?) jókat nevettünk, a jelzések ķövethetők az app jól vizsgázott.
Show more
When did you do this route? March 27, 2021
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Photo: Győri Csaba, Community
Dávid Bódis
October 25, 2020 · Community
Összességében jó volt, sportértéke van, elég combos volt ahhoz képest hogy könnyű túra. Ősszel voltunk szép volt a tàj is, panorámás kilátóhely nincs az út során. Illetve eső után, csak akkor ajánlom max ha nem zavar a nagy sár.
Show more
Sunday, October 25, 2020 08:20:09
Photo: Dávid Bódis, Community
Sunday, October 25, 2020 08:20:28
Photo: Dávid Bódis, Community
Sunday, October 25, 2020 08:20:42
Photo: Dávid Bódis, Community
Show all reviews

Photos from others

+ 12

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
8 km
Duration
2:40 h
Ascent
410 m
Descent
410 m
Public-transport-friendly Circular route Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Insider tip Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp