Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Korlenyomatok a főváros tetején

· 1 review · Hiking Trail · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Normafa in summer
    Normafa in summer
    Photo: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 8 6 4 2 km Normafa játszótér Libegő (Hegy-állomás) Normafa rétes büfé Normafa Tündér-szikla
Budapest csúcspontjára kapaszkodunk, hogy a város legnevesebb kilátópontjairól tekintsünk le a házak és hegyek tengerére. A népszerű kirándulóhelyeket végül a Széchenyi-hegy kevésbé beépített oldalára cseréljük.
Open
moderate
Distance 9.6 km
3:00 h
411 m
498 m
527 m
250 m

Ha valaki a főváros legismertebb kilátóhelyeire kíváncsi, de egy rövid sétán kívül bővebb túraélményre is vágyik, az ezen az útvonalon belevetheti magát a Széchenyi-hegy tömbjének erdőségébe. A városba ékelődő, Budapestre és hegyvidékére egyaránt fejedelmi panorámát kínáló hegyhátból emelkedik ki a János-hegy kupolája, és itt található a meredek lejtőjű Normafa is. Pazar kilátással megkoronázott fekvésük évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend - a hegytömb feltárása, kirándulók számára történő átalakítása már több mint 100 éve kezdetét vette. A budai hegyek „zöld városközpontja" egy csapásra Budapest polgári forgatagának kulcshelyszínévé vált, és szerepe mindmáig változatlan. Bár a hajdani villák, majorságok és éttermek arisztokratikus miliője már legfeljebb csak nyomokban fedezhető fel a területen, a zegzugos, változatos erdők mintha nem is egy milliós nagyváros peremét népesítenék be.

Az elegyes, életerős rengeteg és a merész dolomitsziklák valódi természetélményt tartogatnak azok számára, akik jobban is megismernék ezt a furcsa helyszínt, ahol sétányokkal átszőtt, nyüzsgő parkok és hegyvidéki hangulatú, sziklákkal tarkított, áthatolhatatlan erdőségek keverednek kis területen. Túránk a Szépjuhászné büféi mellől kapaszkodik a János-hegy kilátójához, majd olyan nagy múltú pontokat érint, mint a Zugliget fölött strázsáló Tündér-szikla kéménye, vagy épp a Normafa lejtője és az Anna-rét pázsitja. Innen pedig a Széchenyi-hegy kevésbé felkapott oldalára ereszkedünk, és a Csacsi-rét, valamint a Virág-völgy érintésével érkezünk meg Budakeszire.

Az útvonalat a kezdeti kaptató ellenére családoknak is ajánljuk.

Author’s recommendation

  • Enni és inni a túra közben a Libegő felső állomásánál, illetve a Normafán is lehet.
  • Az Anna-réten és a Tündér-szikla fölötti kőfejtőben is találunk tűzrakó helyeket, így a túrát egy erdei sütögetéssel is feldobhatjuk.
  • A túra több ponton is megszakítható: leutazhatunk a hegyről a Libegővel, de befejezhetjük a menetelést a Gyermekvasút János-hegy vagy Virágvölgy állomásán is.
  • A Szépjuhászné megközelíthető a kisvasúttal is.
  • A János-hegy kilátójának nyitva tartásáról ajánlott előre tájékozódni.
  • A túra le is rövidíthető, ha a Libegő felső állomásáról nem gyalogolunk le a Tündér-szikla felé, hanem az aszfaltúton vagy a párhuzamos sétányon maradva sétálunk át a Normafára. Így a második kapaszkodás is kimarad a túrából.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: March 01, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
János-hegy, 527 m
Lowest point
Budakeszi, 250 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Gyermekvasút (Szépjuhászné állomás)
Erzsébet Lookout Tower (János-hegy)
Libegő (Hegy-állomás)
Normafa rétes büfé
Normafa

Safety information

  • A Tündér-sziklára ki-, illetve felmászni veszélyes, ezért tilos!

Start

Szépjuhászné buszmegálló, kisvasúti megálló, parkoló (351 m)
Coordinates:
DD
47.527204, 18.954227
DMS
47°31'37.9"N 18°57'15.2"E
UTM
34T 346008 5265781
w3w 
///assemble.markets.jets

Destination

Budakeszi, gyógyszertár buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Szépjuhásznétól a János-hegyre a P jelzésen kapaszkodunk fel.
  • A János-hegyről a P jelzés vezet le a Libegő felső állomásáig.
  • A Libegőtől a Z▲ jelzést követjük a Tündér-szikláig, majd az annak lábánál található elágazásig.
  • Jobbra térünk a Z jelzésre, ami fölvezet az Anna-rét közelébe.
  • A S+ jelzésen (egyenesen) teszünk kitérőt az Anna-kápolnáig, majd visszatérünk az elágazásba.
  • A Z jelzésen gyalogolunk a Normafáig.
  • Visszasétálunk a réteseshez, ahonnan a parkoló felé induló Z+ jelzésen indulunk az erdőbe.
  • Egy elágazásban egyenesen megyünk tovább a S+ jeleken a Csacsi-rétig.
  • A Csacsi-réten jobbra térünk a S jelzésre.
  • A Virág-völgyben egyenes irányt tartva a S◼ jelzése váltunk, ami Budakeszi főutcájáig kalauzol.

A túra részletes leírása

A János-hegyre fel

A Gyermekvasút legnagyobb, köztes állomásáról ismert helyszín a Szépjuhászné, a János-hegy és a Hárs-hegy közti forgalmas nyeregpont. Nevét egy fogadótól örökölte, mely a 18. század végétől a 20. század elejéig csábította ide a kikapcsolódni vágyó budai polgárságot, megcsapolva továbbá a várost Budakeszivel összekötő út forgalmát. Régebbre tekintve, a legenda szerint Mátyás király többször is felkeresett egy vonzó juhászfeleséget, az esetet megneszelő Beatrix királyné azonban nem volt rest álruhába bújni, hogy felderítse és felszámolja a liezont – erről neveztetett el a vendéglő. Az állomás körül az Úttörővasút építésekor medencés parkot alakítottak ki, most pedig büfék teremtenek lehetőséget evés-ivással feldobott pihenőre, de egy pálos kolostor romjait is megtekinthetjük. Mivel még meglehetősen hosszú út vár ránk, érdemes valamelyik vendéglátóhelyen erőt gyűjteni a János-hegy kapaszkodójához.

Az autóút túloldalán már a P jeleken gyalogolunk, ám a békés sétálgatás rövidesen izzasztó kaptatássá lényegül. Nekiveselkedve a János-hegy meghódításának, eleinte csak enyhe emelkedéssel keresztezzük a szerpentinút kígyóját, itt-ott kilátunk a bükkelegyes erdőből, és átlendülünk a fő csúcs árnyékában alig ismert Pozsonyi-hegy tetőpontján is. Pedig kettejük közt érdekes kapcsolat áll fent: az 1847. évi dűlőkeresztelő (a helynevek magyarítása) alkalmával a mai János-hegy kapta ezt a nevet, mivel az a hír járta, hogy róla a megfelelő irányba tekintve - különösen tiszta időben – feldereng a régi koronázóváros is. A név feledésbe merült, de hogy az ihlető látvány nyomába eredjünk, ahhoz még le kell gyűrnünk az egyre vadabb meredekségű terepet.

Kis kanyarokkal érünk a csúcsra, 527 méteres magasságba, a főváros legmagasabb pontjára. Már az épület látványával is nehéz betelni: kecses, ugyanakkor robusztus „világítótoronyként” tör fölfelé, és már 1910 óta távolról is azonosítható ikonja a budai hegyek tengerének. Míg a hegycsúcs nevének eredete nem tisztázott, az Erzsébet királynőről elkeresztelt épület legfölső szintjeiről megjelenéséhez és jelentőségéhez méltó panoráma szemlélhető. Nem csupán Budapest, hanem a fél ország hegyvidékei is felsejlenek a látképben. Kivételesen tiszta időben a Bükktől a Bakonyig és a Balaton-felvidékig, északon Szlovákia bérceiig csodálhatók a hegyek. Grandiózus és lehengerlő a látvány, a hatalmas város mellett számtalan hegy hullámzik, a főváros pazar fekvése teljes szépségében kerül a szemünk elé.

A János-hegyről le

A P jelek a torony tövéből átvezetnek a hegycsúcson, majd egy lépcsővel járhatóvá tett, meredeken lejtő szakaszon ereszkedünk le a Libegő állomásához, ahol büfék nyújtanak lehetőséget a felfrissülésre. Útvonalunk azonban balra, a Z▲ jelzésre fordul, és métereken belül megközelít egy kilátóteraszt. A lombok fölött kipillanthatunk Budapestre és hegyeire, egyben ízelítőt kaphatunk arról, milyen lehetett a hajdani János-hegyi vendéglő pavilonjának panorámateraszáról csodálni a várost étkezés közben. Az épületet a 19. század végén emelték, és hamar népszerűvé vált: a századelőn a kor arisztokráciáját és polgárságát fogadta, még az utolsó magyar király, IV. Károly is megfordult itt, de nagy számban tértek be a síelők és kirándulók is. A II. világháborúban azonban a vendéglő leégett, helyén most a Libegő felső állomása található.

A János-hegy kúpjának meredek oldalában harántoló ösvény egyre lejjebb vezet, később sétánnyá szélesedik. Kiérünk az aszfaltútra, rajta rövid kitérő balra a János-hegyi-átjáróbarlang rövid dolomitfolyosója, mely természetes keletkezésű ugyan (a hévizes eredetet bizonyítják a felső bejáratnál, a plafonra tekintve látható gömbüstök), de gyaníthatóan emberi kéz tágította ki. A korábbi évszázadokban különféle ércek után kutatva tárhatták fel, középső részén még a csákánynyomok is felfedezhetők.

Átkelünk a betonon, és hangulatos csapásunk meredek lejtőn szerpentinezve végül jobbra hajlik. Jó darabon szintben követjük a hegyoldalt, körben hosszú ideje magára hagyott, természetesen zilált, áthatolhatatlan erdő takarja el a kilátást. A város morajlása, a motorok zúgása folyamatosan emlékeztet rá, hol is járunk, de a természet képe egészen mást sugall. Előrébb kibukkanunk az aszfaltra, fölöttünk a libegő székei suhannak hangtalanul. Kisvártatva jobbra a Tündér-hegyi kőfejtő udvarára lehetünk figyelmesek, ahol pihenőhely áll rendelkezésre - a falakat porló dolomit kinyerése céljából bontották el a 20. század elején. A jelzés a kanyarban balra tér, és lépcsőkön közelíti meg a túra legimpozánsabb természeti látványosságát, a Tündér-szikla hatalmas, hófehér ormát. A sziklameredélyt utunk elkerüli ugyan, de a lépcsőkön maradva érdemes kis kitérőt tenni, a közeléből a kilátás is megcsodálható.

Tündérek trónja

A Tündér-szikla oldalsó teraszára kilépve mellbevágó panorámában lehet részünk, és egyből érthetővé válik, hogy miért volt jelölt a 19. századi dűlőkeresztelőn a „Széplátó" elnevezés is. A sziklatrón félelmetes mélység fölött díszeleg, szemközt a Hunyad-orom erdős oldala hajlik Zugliget felé, hátrébb a város házai látszódnak. Balra a Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy csoportja is feltűnik, ellenirányban pedig a Normafa lejtője azonosítható.

A Tündér-szikla egy hatalmas, kemény dolomittömb, mely a szerkezeti mozgások során feltöredezett, és a hévizek által porlasztott környezetéből magasodott ki, mivel jobban ellenállt az eróziónak. Lábánál kőfejtő nyújt betekintést a hegység földtani múltjába, hiszen a murvásodott dolomitot hosszasan fejtették. Ugyanitt megfigyelhető az is, hogy a felszálló karsztvízből kivált mész keménnyé cementálta a porlott kőzetet. A sziklakéményre egyébként felmászni veszélyes, ezért tilos, de szerencsére a kilátást már az oldalából is élvezhetjük.

A kitett lejtőn elvékonyodott talajon csenevész fák és bokrok fogják közre az ösvényt, amely enyhén lejtve kanyarog lefelé. Egy meredekebb ereszkedés végén csatlakozik a Z jelzés, melyet jobb felé követve útvonalunk ismét kaptatót állít elénk. Rövidesen ismét autóút betonját tapossuk; jobbra feltűnik a Tücsök-rét hosszúkás tisztása. A turistaút előbb kerítés mentén halad, majd egy világháborús lőszerfülkét elhagyva újra betér az erdőbe. 

A Normafára fel

Balra a Disznófő-forrás viharvert kútháza csak távolról, a kerítés mögül szemlélhető. Neve régi vadászterület emlékét őrizte meg, de egyben utal egy félrefordításra is. A korábbi német Saukopf elnevezés ugyanis nem disznófejet, hanem a víz „főjét", forrását jelölte, ám Disznó-forrás helyett Disznófőként magyarították. Ezért az épületben a 19. század eleje óta vadkanfejet formázó foglalatból csurog a víz egy medencébe. (A fej eredetileg kőből, később vasból készült.) A népszerű hegyi út mentén korábban számos majorság épült - egyikük, a Disznófő vendéglő 1840-től állt a szomszédos telken. A változó renoméjú, de népszerű helyet az 1860-as években már 600 fő befogadására méretezték. A II. világháborút követő államosítás után lassan tönkrement, az 1990-es évek elején bezárt, azóta pedig üresen omladozik.

Sétányon, emelkedünk tovább, és a turistaút az ösvényen, szép gesztenyefasor alatt marad ugyan, de érdemes egy pillantást vetni a balra található, rövid kitérőt igénylő szoborra. A mára funkcióját vesztett, közeli Istenszeme fogadóban pihent (és annak kerti lakját bérelte) ugyanis 1837 májusában Kossuth Lajos, amikor letartóztatták és börtönbe szállították. A szobor talapzatán látható dombormű ezt az eseményt ábrázolja.

A jelzés kisebb kanyarokkal, ismét egyre több bükkfa alatt tart fölfelé a hegyoldalon, melynek tetején hatalmas tisztásláncolat tárul elénk. Szemközt, öles törzsű fák szorításában apró, fehér falú épület áll. A Szent Anna-kápolna eredetije az 1820-as években épült, és rendszeresen volt szervezett zarándoklatok célpontja. Aztán a II. világháború után lerombolták, majd a hívek összefogásával az 1990-es évek elején újjáépítették. Innen a Z jelzés balra fordít, és az Anna-rét nagyszerű tisztása mentén, a bükkök alatt vezet tovább. A hajdani sípályák egyikének beerdősülő pásztájáról kipillanthatunk a fővárosra, de néhány rozsdás berendezés is emlékeztet még a régi síéletre.

A sétány végül eléri Budapest legismertebb kirándulóhelyét, a Normafát. A gyepes lejtő tetejéről a főváros és az ország ikonikus kilátása nyílik: szemközt a Budai-hegyek erdős oldalai hullámoznak, a Pilis-tető hatalmas tömbje mellett pedig még a Börzsöny legmagasabb csúcsai is kibukkannak. A Hármashatár-hegy mögül kikandikál a cserháti Szanda kettős bérce, északkeleten pedig a Mátra hátai derengenek fel. A látvány hangsúlyos eleme a fölülről szemlélt város is, melynek háztetői fokozatosan összeolvadnak a hegyeket borító zölddel. A panorámának sajátos hangulatot kölcsönöz, ahogy a főváros kavargó nyüzsgésének folyamatos zaja találkozik az erdős hegyvidék mozdulatlan nyugalmával. A fontosabb pontokat egy fémből öntött dombortérkép segít azonosítani. A helyszín nevét a hajdani évszázados famatuzsálemtől, a „Viharbükktől" örökölte, mely Schodelné Klein Róza színésznőt Bellini Norma című operájának díszletére emlékeztette. Ezért a Nemzeti Színház társulatának tagja elénekelte alatta a Norma-áriát, ezzel útjára indítva az új elnevezést, mely hamarosan átragadt a környező rétre is.

A Normafáról le

A Normafa sokáig pezsgő télisport-életnek adott otthont; az 1920-as évektől síugrósáncok, sípályák, szánkópályák hasznosították az ideális domborzati viszonyokat. Bár szánkósokat máig gyakran láthatunk itt, és nagyobb havazások után a síelők is megjelennek, a legtöbb pálya (és a sáncok) már régóta nincs meg. Túránk most a hegytömb túloldalára csábít: a Z+ jelzés a parkoló mellett vág át, és a fák alá hív. Széles erdei sétányok hálózata szövi át a rengeteget, de a jelzés egyértelmű. Célirányosan ereszkedünk Budakeszi felé, átkelünk a Gyermekvasút sínjein is, körös-körül sűrű, változatos, a normafai lejtőnél lényegesen félreesőbb erdőség terül el. Egy elágazástól már a S+ jelzést követve tartjuk az egyenes irányt, és érintjük a Három katona sírját, mely a II. világháború végén, óriási veszteségekkel járt kitörési kísérletben elhunyt katonák nyughelye. Lejjebb a Csacsi-rét kellemes fekvésű, esőbeállóval is felszerelt tisztására bukkanunk, mely nyugalmával idilli pihenőhely.

Itt kell jobbra váltanunk a S jelzésre, ami eleinte fiatalosban, majd kefesűrű vegyeserdőben lendül lefelé. Mély vízmosás árka szegődik mellénk, az ösvény korhadt törzseket kerülgetve kígyózik egyre lejjebb. A Virág-völgyben járunk, mely árnyas, mély képével teljesen kilóg a budai-hegységi tájból, és alacsony fekvése ellenére magasabb hegyvidékeink világát idézi. Változatos erdőképű, hűs klímájú, félreeső mélyület, melyet egy korábban működő karsztforrás patakja faragott az egyébként egyenletesen lejtő hegyoldalba. Neve arra utal, hogy korábban a budakeszi széli kaszálók egyik vadvirágos foltja lehetett itt, mielőtt az állattartás eltűnésével újra birtokba vehette az erdő. Árkában már nem jellemző a csörgedező víz látványa, azonban így is idilli sétaút, és méltó lezárása túránknak - hiszen a végében már Budakeszi házai sorakoznak, amik között a jelzés egyenesen a főutcáig, és az azon jobbra található buszmegállóig kalauzol.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra a Szépjuhászné, Gyermekvasút buszmegállóból indul, ami a BKV 22-es buszcsaládjával vagy távolsági járatokkal érhető el.
  • A Szépjuhászné vasútállomás a Gyermekvasúttal is elérhető.
  • A túra végén a 22-es buszcsalád Gyógyszertár megállójából indulnak a buszok Budapest felé.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóba esik.

Parking

  • Szépjuhásznénál méretes parkolóban hagyható a jármű, a túra végén pedig busszal lehet visszautazni a kezdőponthoz.

Coordinates

DD
47.527204, 18.954227
DMS
47°31'37.9"N 18°57'15.2"E
UTM
34T 346008 5265781
w3w 
///assemble.markets.jets
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Budai-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.0
(1)
Dominika Buótyik
March 12, 2022 · Community
When did you do this route? March 12, 2022

Photos from others


Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
9.6 km
Duration
3:00 h
Ascent
411 m
Descent
498 m
Highest point
527 m
Lowest point
250 m
Public-transport-friendly Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate Linear route

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 9 Waypoints
  • 9 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp