Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

Kőkaputól Nagyhutára a Tokaji-hegység zöld kincsének nyomában

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kemence-völgy a Csattantyú-hegy alatt (Kerek-kő)
    / A Kemence-völgy a Csattantyú-hegy alatt (Kerek-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázló az Ördög-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sólyom-bérc, jobbra a regéci vár
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kőre vezető bércorron
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőkapui hotel
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Kecske-hátra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Sólyom-bércről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Itató a vadászlesekkel szemben (Cselliszka-rét)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Kerek-kövön
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pálházi Erdei Vasút (Kőkapu megállóhely)
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarvágás a Cselliszka-rét szélén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklataréj közé vezet az ösvény (Sólyom-bérc)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles erdei utakat követ a túra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak lestoppolt vize Kőkapunál
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eszkála erdészház
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zárt középhegységi terep a Kerek-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dús füvű Mlaka-réten
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tó a Kőkapunál, a pálházai erdei vasút mentén
    Photo: Péter Farkas
  • / A kőkapu maga az alagút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Sátoros-hegyek jellegzetes csúcsaira
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Kerek-kő előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kő
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Repka-völgy szép bükköse
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gerendás-rét pihenőhelyének padlásán aludni is lehet
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-Zemplén keleti részén gyakoriak a tarvágások
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bérc terasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Étterem és megállóhely Kőkapun
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pap-hegy hívogató tölgyese
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kő riolitbérce
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ördög-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Nagyhutára
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Pálházi Erdei Vasút (Kőkapu megállóhely) Sólyom-bérc Kerek-kő
Hosszú vándorlás a hegység erdőségében, két kitűnő kilátóhely felkeresésével. Ezek országos összehasonlításban a legkülönbek közül valók, körülöttük pedig kiváló erdei séták tehetők. Belekóstolunk a Központi-Zemplén hangulatába, és a tájegység egyetlen kisvasútjára is felpattanhatunk.
Open
easy
Distance 17.2 km
5:00 h
671 m
671 m
564 m
237 m

Aki a Központi-Zemplén magasabb részére kíváncsi, annak zárt, patakoktól hangos völgyek valamelyikében kell felkapaszkodnia a számtalan csúcs alkotta vonulatok valamelyikére. Ott aztán kellemesen párás, eső áztatta kaszálórétek és szilaj sziklabércek közt, változatos erdőkben tehet sétát. Napjainkban legfeljebb a széles erdészeti utak és az otromba, sajnos errefelé hatalmas méreteket öltő tarvágások jelzik a folyamatos tájhasználatot, de a dús füvű tisztások és a huták nevét őrző települések, valamint Kőkapu vadászkastélya letűnt idők embereiről mesél.

Túránk Kőkaputól a Mlaka-rétre vezet, ahonnan rövid kitérővel meglátogatjuk a Sólyom-bérc pompás sziklapáholyát, a Tokaji-hegység egyik legmegkapóbb kilátóhelyét. Nem messze tőle átlépünk egy geológiai határt, és a komor, szürke, tömbös andezitek vidékéről a furcsán színes, girbegurba riolitsziklák földjére jutunk. Talán az egész hegységben nincs még egy olyan feltűnése ennek a kőzetnek, mint a Kerek-kő orma, amelyről teljesen szokatlan panoráma nyílik a hegyvidék centrumára. A méretes tarvágások az út hátralévő részét villantják fel: innentől hol sűrű rengetegben, hol cseperedő sarjerdőkben túrázunk - igaz, utóbbi helyeken legalább kilátunk a szomszédos hátakra. Végül a Repka-völgy bükköse kárpótol a „hiányzó" erdőfoltokért, mielőtt a lejtők közé simuló Nagyhutára, az egykori vándoriparosok otthonába érkezünk.

Author’s recommendation

  • A kisvasút csak szezonálisan közlekedik, indulás előtt tájékozódjunk a menetrendről! A túra végén Nagyhutára érkezünk, ahonnan ritkán, kevés busz indul, ezért érdemes előre kinézni, melyiket kell elérnünk a hazajutáshoz.
  • Az út elején a kőkapui vasútállomáson étterem várja a látogatókat, de a nyári szezonban egy kis erdei büfét is találunk.
  • A kisvasúttal Rostallóra is utazhatunk, ezáltal kb. 1 km-rel rövidítve a túrát, de kihagyva Kőkaput.
  • Amennyiben autóval érkezik valaki, körré érdemes alakítani az útvonalat. Ebben az esetben a Gerendás-rétről a balra kiágazó Z jelzés a Komlósi-völgy aszfaltján vezet vissza Kőkapura (ez a körtúra kb. 17 km hosszú).
  • Élelmet csak Kőkapun, vizet pedig az Eszkála erdészház előtt, a Fekete Péter-forrásnál találunk az útvonalon.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: January 04, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Sólyom-bérc, 564 m
Lowest point
237 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Pálházi Erdei Vasút (Kőkapu megállóhely)

Tips and hints

Start

Kőkapu, kisvasúti megállóhely (245 m)
Coordinates:
DD
48.426462, 21.440263
DMS
48°25'35.3"N 21°26'24.9"E
UTM
34U 532570 5363795
w3w 
///struggles.linen.exclaim

Destination

Nagyhuta, autóbusz-forduló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Kőkaputól a Z jelzésen nyugat felé gyalogolunk el Rostallóra.
  • Rostallótól egyenesen sétálunk tovább a S jelzésen, amit a Mlaka-rétig követünk.
  • A Mlaka-rétről a jobbra, előre kiágazó K▲ jelzésen térünk ki a Sólyom-bércre (majd ezen is érkezünk vissza).
  • Jobbra, a K jelzésen folytatjuk utunkat.
  • Egy elágazásban balra fordulunk a Kerek-kőre vezető K▲ jelzésre.
  • A Kerek-kőről a K▲ bal oldali ágán térünk vissza a Kéktúrára.
  • Balra térünk a K jelzésre, amit az Eszkála erdészház utáni elágazásig követünk.
  • Az Eszkála erdészház után az egyenesen folytatódó K◼ jelzésen sétálunk le Nagyhutára.
  • Nagyhuta főutcáján a K jelzés fut a buszmegállóig.

A túra részletes leírása:

Kőkapu

A kisvasút alagúton töri át a Kőkapu riolitszikláját, amelynek hátán az egykori területbirtokos Károlyiak vadászkastélya strázsál. Most hotelként működik a svájci mintára emelt épület, sziklája előtt pedig felduzzasztották a Kemence-patakot. A legenda szerint olyan könnyű volt itt prédát ejteni, hogy a lustábbak a szobaablakból célozva is leteríthették a vadat. A vadászokat a füzérradványi kastélyban szállásolták el, majd néhány napra Kőkapura kísérték, hogy a „radványi trófea" nyomában cserkelhessenek. A helyi sajtó rendszeresen beszámolt olyan méltóságok vadászatairól, mint Horthy Miklós vagy éppen Bethlen István.

Kőkapu a Tokaji-hegység központi részén, a településektől távol fekszik, kapcsolatát a külvilággal az autóút és a kisvasút jelenti. A völgyet vágó Kemence-patak neve a szláv kamenica szóból származik, jelentése, a „köves" a meder tekintélyes, szürke görgetegeire utal. A vízfolyás mélyen a hegység szívéből érkezik, ágai évmilliós léptékben, ráérősen bontják és szállítják el a Központi-Zemplén bérceit. Az itt ideiglenesen megtelepedett ember pedig főként a fát fuvarozta a patak mentén - a sáros útviszonyok olykor meghiúsították a kihordást, miközben a kiegyezést követő gazdasági fellendülés, a közeli kassai bútorgyárak piaca egyre nagyobb erdőségek letermelését követelte meg. Ezért épült meg a századforduló előtt a hegység első vágányhálózata, a mai pálházi kisvasút elődje. Fénykorában a sínek összhossza meghaladta a 17 kilométert, és a völgyrendszer legfelső zugaiba is elért. A vasutat egy időben Sárospatakig vezették, de volt olyan időszak, amikor a pálya egészen Nyíregyházáig kanyargott. Végül a közúti szállítás megerősödésével a kisvasútnak leáldozott, a vágányok túlnyomó részét felszedték, de a 1990-es évektől egy rövid szakaszon újra folyik a személyszállítás.

Fel a csúcsok közé

Hátat fordítva a telepnek (ahol nyáron egy kis büfé is üzemel) aszfaltúton, a Z jelzésen indítjuk túránkat Rostalló felé. Balra, a fák alatt a kisvasút töltése követ, amely csak a patakátkelésnél keresztezi útvonalunkat. A zárt erdőt nézve nem nagyon idézi már fel semmi, hogy a völgyben egykoron szép láprétek pompáztak (néhány pici képviselőjük maradt meg csupán Pálháza közelében). Ahogy a havasabb telekre emlékező sípálya sem a régi már - de ezt csak akkor láthatjuk, ha kitérőt teszünk a tanösvényen. A völgyben tovább gyalogolva rövidesen Rostallóra, a kisvasút végállomására érkezünk, ahol fedett pihenőhelyet és egy 2021-ben emelt turistaszállást is találunk. A Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ az erdő élővilágát bemutató interaktív kiállítást, erdei iskolát, és a térség építészeti stílusát mintázó épületeket kínál.

A 18. század végétől a környék bükköseit a regéci (azaz a mai háromhutai) és a hegyközi üveghuták hamuzsírigényének oltárán áldozták föl. Ennek szolgálatában a patak perlit- és kvarchomokját, a békasót egy kőtörő vízimalom őrölte valahol a közelben. Miután a huták befejezték működésüket, a rostallói bükkösöket kifejezetten kímélték, nem vágták tarra, legfeljebb meg-megritkították.

Egyenes irányt tartva, immár a S jelzésen lépünk az Ördög-völgy meredek partokkal határolt árkába. Kétszer is gázlón keresztezzük a sosem kiszáradó patakot, majd hirtelen váltással hátrahagyjuk kőgörgetegeit, és a feltáróúttal együtt magasabbra hágunk. Alant az egyre keskenyedő ér bedőlt törzsektől és kimosott szikláktól vadregényes medre kíséri lépteinket, amint szálbükkösben emelkedünk a tetőszint felé. Elhagyjuk a forrást, és elegyes, áthatolhatatlan erdőben, ösvényen törünk ki a Mlaka-rét tisztására. A szláv eredetű mlaka jelentése tócsa, amit a rét vizenyős talaja magyaráz. Ha eltávolodunk kicsit a kulturált pihenőhelytől, szemügyre vehetjük a napfényes parlagot: régebben az állatok téli takarmányozását szolgáló, ma a természetvédelmi célú kaszálás védi meg attól, hogy a fák visszahódítsák. Első ránézésre egyveretű, sűrű, zöld takarója növény- és rovarritkaságok sokaságát rejti.

Sólymok trónján

Előrébb, jobbra indul a K▲ jelzésű ösvény a Sólyom-bércre, de a jeleket már csak az erdőben, a fák törzsén fogjuk észrevenni. A meredek lejtő montán bükkösében jól követhető a csapás, mely egyre növekvő kőgörgetegeken, végül moha borította sziklatornyok szorításában vezet ki a Sólyom-bérc teraszára. A széles (a hegytetőt 600 méter hosszan csipkéző) andezitfal tetejéről Háromhuta völgyére, pontosabban az azt szegélyező vonulatokra látunk rá, és a közelben magasodó regéci várra. Elzárt, békés, terjedelmes erdőtáj hullámai, a zempléni terep legjava rajzolódik ki körben. És mindezt egy zord szirt kevesek által felkeresett hátáról, a vadon mélyéről szemlélhetjük. A Központi-Zemplén andezittömbjeit az utolsó jégkorszak jégkörnyéki éghajlatán szaporán váltakozó fagyás-olvadás faragta ilyenné: a pados, lemezes szerkezetű kőzet repedéseibe befolyva a víz újra és újra megfagyott, térfogata megnőtt, így lassan, apró darabonként szétpattintotta, felaprózta, visszabontotta a sziklát. Lábánál kiterjedt törmeléklejtő tanúskodik a lassú, napjainkban csökkent intenzitással zajló folyamatról, amely lassan falakká, ha több oldalról hat, tornyokká fabrikálja a nyersen álló kőzetfelszínt. A Sólyom-bérc bástyáit egyébként mászóútak hálózzák be.

Elbúcsúzva a panorámától visszatérünk a Mlaka-rétre, és a pihenőhelynél jobbra fordulva, a K jelzésen folytatjuk utunkat. Eleinte erdő árnyékát élvezhetjük, aztán egyre gyakrabban szelünk át tarvágásokat, melyekről távolabbi tarvágásokra látni rá. Érdekesség, hogy bár a fenyők alacsony középhegységeinkben pusztulnak az egyre szárazodó és melegedő klímán, itt több helyen is láthatjuk friss ültetvényeiket. A Tokaji-hegységnek erre a részére általában jellemzőek a kiélt, szétszabdalt erdők, illetve azok látszólagos hiánya. Persze a cseperedő rengeteg is erdő - ám ez kevés vigaszt nyújt, amikor kilométereken keresztül csak tarvágások és fiatalosok foltjai kísérik lépteinket. Az intenzív kitermelés nem újkeletű jelenség, és nem is napjainkban ölti a legnagyobb méreteket: a Regéc környéki rengeteg a 17. század végén a hegység első üveghutáját szolgálta ki öles bükkjeivel, amelyeket a háromhutai völgybe vonszoltak le. Aztán bezárt a huta, megerősödött a tervszerűen kezelt erdő, és az 1920-as években a tulajdonos Waldbott-uradalom az olaszliszkai nagyvasúti állomástól kisvasutat vezetett a háromhutai völgybe, majd a csatlakozó hegyoldalakra, és kíméletlen, sokszor a kor szabályait áthágó letermelésbe kezdett. A későbbi kárelhárítás során ültetett fenyveseket pedig a klímaváltozás tizedeli, ezért az erdészet igyekszik szabadulni tőlük, hogy őshonos fajokat telepítsen a helyükre. Ahol kevésbé bontották meg az erdőséget, ott az 1930-as években kormányzói vadhajtásokat is rendeztek. A környék szerteágazó erdeiút-hálózata túlnyomórészt ekkoriban épült ki.

Viperafészek a hegyek szorításában

Megkerüljük a Szpalanyica-völgy fejezetét, és kanyargós úton, kerítés mentén érkezünk meg a K▲ jelzés (bal oldali) kiágazásához. Rátérve hullámzó ösvényen, elvékonyodó bércorr bükkösében baktatunk, amint lábunk alatt egyre több sziklát vet ki magából a talaj. Jobbra egy lék miatt, a peremi törzsek közt átszüremlik a látvány, amely már sejteti, mi vár ránk pár méterrel előrébb. Végül tölgyesben látjuk meg a robosztus sziklát: mintha kővé dermedt tejszínhabként ülne a hegy ormán, a Kerek-kő rózsaszínes riolitja úgy trónol környezete fölött. Hasadékait és felmelegedő felszínét a Tokaji-hegységet lakó, a turisták elől elhúzódó keresztes viperák is kedvelik, ezért legyünk körültekintőek, mielőtt leülünk valahova! Kisétálva mellbevágó a panoráma: hegyek és hegyek mindenütt. Az ország azon kevés pontjainak egyikéről szemlélődünk, ahonnan nem látni síkságot. Végeláthatatlan, völgyektől és meredeken felszökő csúcsoktól zsúfolt látványban merítkezhet, aki felkeresi a Kerek-kőt. Bár a zöld szín határozza meg a tájképet, sajnos nincs olyan irány, ahol ne az óriási tarvágások szabdalnák az erdőt. Szemben a Csattantyú-hegy (egykori kitörési központ roncsa) magasodik, jobbra tőle, a háttérben a Milic-csoport gerince jegecesedik. Éppen feldereng a Hegyköz medencéje is, legközelebb pedig a Kemence-patak völgye ívelődik mélyen a hegység szíve felé. Mivel idő közben átléptük a Központi-Zemplént északnyugat-délkeleti irányban kettéosztó geológiai vonalat, Kőkapuhoz hasonlóan újra riolitos területen járunk. A kőzet lávája alig folyik, a felszínre érve szinte azonnal megdermed, és meglehetősen ellenálló. A Kerek-kő töredezett tömbjét a Sólyom-bérchez hasonlóan a jégkorszaki elegyengetés faragta ki környezetéből, s ezzel kivételes a hasonló keletkezésű, hírneves zempléni sziklák sorában, hiszen társai andezitből épülnek fel.

Hol a fa, főnök?

Egy napig is el lehet itt nézelődni, azonban útvonalunknak még a felénél sem tartunk, ezért idővel muszáj továbblendülni. A K▲ jelzés balra tartó ága eleinte nehezen követhető, mert egy fiataloson kell áttörnünk magunkat. Némi bozótharc után a Cselliszka-rétre toppanunk (melyet „természetesen" leirtott erdő maradványa szegélyez), közepén vadles áll, vele szemben, egy hagyásfa hűsítő árnyékában itató csalja a vadat puskavégre. Kisvártatva visszatérünk a Kéktúrára, balra fordulva pedig hosszas erdei baktatás vár ránk. A Határ-völgy fejezetét kerüljük, a fiatal erdők egyveretű foltjai után felüdülés a Gerendás-rét pihenőhelyére jutni. Itt a tűzrakó mellett padokkal és asztalokkal felszerelt esőbeállót is kialakított az erdészet, amelynek kuriózuma, hogy padlástere bivakszállásként használható. A völgyek találkozásában, széles erdei utak kereszteződésében fekvő táborhelytől kb. 15 perc séta csupán az Eszkála erdészház. Ezt a távot már szebb, idősebb erdőben talpaljuk le, balra a magassága ellenére viszonylag megbízható hozamú Fekete Péter-forrásból pótolhatjuk kimerült készleteinket. Az erdészeti épület hírnöke azoknak az időknek, amikor a szomszédos erdőket óriási mértékben, megújuló képességük határáig lerabolva termelték ki - először a huták hamuzsírfőzése, majd a Bodrogig zakatoló gazdasági kisvasút szolgálatában. Ráadásul a bükkre - nehéz ipari hasznosíthatósága miatt - a 19. század végén nemkívánatos fajként tekintettek, állományai helyére fenyőt és tölgyet igyekeztek ültetni. A kíméletlen tájhasználat és a sikertelen telepítési kísérletek miatt még a 20. század 2. felében is előfordult, hogy itt, illetve az innen keletre eső területen az erdők fele-háromnegyede sarj volt csupán.

Sivatagban oázis

A továbbiakban talán még mindig az újraerdősítési kísérletek eredményeit, a múlt hagyatékát látjuk a szétszabdalt rengetegben. Ezért nem könnyű észlelni az elágazást és eldönteni, hogy réten vagy irtáson, de szétválnak a turistautak: nekünk a balra, előre folytatódó K◼ jelzést kell követnünk a hátralévő kilométereken. Megkerüljük az Eszkála-tetőt, majd egy nyeregpont mögött, a Pap-hegy füves aljú tölgyesében kaptatunk át a csúcs túloldalára. Itt kivételesen „jól jön" a kitermelt erdőfolt, hiszen szemben teljes egészében tárul fel a Sátoros-hegyek gömbölyű piramisainak halmaza. Hegyoldalban harántoló, alig használt, köves keréknyomon tekergünk, jobbra feltárul a Kecske-hát hosszú gerince, amely az Országos Kéktúrát hordozza. Fiatalosok véget nem érő sűrűje után mégiscsak fák alá vezet az út, mikor egy éles balkanyarral beereszkedünk a Repka-völgy bükkösébe, amely egy természeti oázis az előző kilométerek sivárságának tükrében. A hosszú patakvölgy alsó szakaszát apró falvak töltik ki, fölöttük azonban speciális élőhelyek alakultak ki. Mivel meglehetősen szűk, és észak felé nyitott, ezért párás, hűvös klímája okán a Repka-völgy olyan fajoknak ad otthont, melyek egyfelől ritkán fordulnak elő Magyarországon, másfelől a Kárpátok magasabb részeit képviselik. Az úton lefelé baktatva szembetűnőek a néhány méter átmérőjű, kitermelt lékek, amelyek kíméletes erdőgazdálkodásról és kutatott, megfigyelt területről tanúskodnak. A foghíjakban védett helyen cseperedhet az újulat, végeredményben pedig (a több évtizedes kezelés nyomán) megváltozik az erdő korszerkezete és képe. Különböző korú és magasságú fák élnek majd szoros közelségben e pagonyban, amely ennélfogva ellenállóbbá válik, és a természeteshez közeli állapotában már magától is képes lesz a folyamatos megújulásra. Menedékessége pedig számos élőlénynek biztosíthat otthont.

A vándoriparosok otthonában

Átkelünk a patakon, és kimosott úton, szép bükkösben érkezünk meg Nagyhutára, ahol a kellemes környezethez egészen rendezett falukép társul. Amint a település neve is mutatja, évszázadokon keresztül (a 18. századtól kezdve) üveghuta üzemelt a völgyben, amely egyfelől a környező hegyvidék erőforrásaira, másfelől a törökjárás után (ide a 18. században) spontán betelepült szlovák lakosság szaktudására támaszkodott. Sajátossága, hogy a többi hegyközi hutával szemben ez a kis üzem csak táblaüveget gyártott. Emellett Nagyhuta a Felvidéken elterjedt vándoriparosság legdélebbi községe volt; az üveget jól ismerő lakói főleg ablakosként járták a vidéket. Amikor a trianoni határok elzárták a felvidéki kínálatot és piacot, a rendszerint északról érkezett drótosok eltűntek, így a helyiek maguk kezdtek drótozásba, ahogy a bádogosságba is beletanultak (ekkorra a huta már régen bezárt). A zempléni szlovák vándoriparosok még a II. világháború után is cirkáltak Északkelet-Magyarországon (nagyjából az 1950-es évekig). A falu főutcáján találjuk a buszmegállót, valamivel lejjebb pedig a kocsmát, ahol a hosszú menetelés végén megpihenhetünk.

 

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Kőkapu a pálházi kisvasúttal érhető el, ez azonban csak szezonálisan jár. A menetrendről mindenképpen tájékozódjunk előre!
  • A túra végén a Nagyhuta, autóbusz-forduló megállóból utazhatunk el.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is megállóban található.
  • Kőkapura a betonút vezet el Kishutáról, illetve azon keresztül Pálházáról (ez 5, illetve 8 km gyaloglást jelent), ha nem járna a kisvasút.

Parking

  • Kőkapun és Rostallón is talál parkolót, aki autóval érkezik, de ez esetben módosítani kell a leírt útvonalon (lásd a Szerző tippjénél).

Coordinates

DD
48.426462, 21.440263
DMS
48°25'35.3"N 21°26'24.9"E
UTM
34U 532570 5363795
w3w 
///struggles.linen.exclaim
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
17.2 km
Duration
5:00 h
Ascent
671 m
Descent
671 m
Highest point
564 m
Lowest point
237 m
Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Insider tip Linear route Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp