Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Körtúra Bakonybélből a Kőris-hegyre

· 1 review · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Sarangok a Kőris-hegy csúcsa alatt
    / Sarangok a Kőris-hegy csúcsa alatt
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Kőris-hegyen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jura időszaki tűzkőlencsés mészkő a Kőris-hegyen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K+ jelzés a Gerence partján (részlet)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sodrás - Gerence
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / K+ jelzés a Gerence-völgyben
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csille az egykori erdei vasút gerencepusztai állomásán (kis kitérővel érhető el)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Kőris-hegy bükkösében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-Gerencei-barlang (Pörgöl-barlang) bejárata
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Száraz-Gerencei-barlangból (Pörgöl-barlang)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cseppkő a Száraz-Gerencei-barlangban
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vajda Péter-kilátó Szent Mauríciusz Monostor Odvaskői-barlang

A Márvány-völgy meredek, törmelékes ösvényén és barlangok mentén haladó, sírhalmok titkait kutató, tanösvényekkel összefonódó, jól bővíthető, a Kőris-hegy csúcsát érintő, közepesen nehéz körtúra Bakonybélből.
open
difficult
17.3 km
5:30 h
694 m
694 m
Ennek a Bakony legmagasabb pontját meglátogató körtúrának a legnagyobb erénye a sok érintett látnivaló mellett a nagyon jó variálhatóság. Erőnlétünknek, kedvünknek megfelelően több ponton bővíthető vagy rövidíthető, jól kombinálható más környékbeli útvonalakkal. Elhaladunk a Százhalom több mint 3000 évesre becsült sírdombjai mellett, a Márvány-völgyben meglátogatjuk a kőris-hegyi Ördög-likat, ami a Bakony egyik legidősebb barlangja. A Rézbükki-völgy bükkösének sudár, egérszürke törzsei között haladunk a Gerencéig, ahonnan egy kényelmes patakparti sétával érünk vissza Bakonybélbe.

Author’s recommendation

  • Az erdészeti műúton továbbhaladva a S, majd az arról leágazó SΩ jelzésen meglátogathatjuk a Száraz-Gerence völgyében nyíló 38 m hosszú Száraz-gerencei- vagy Pörgöl-barlangot. A megkülönböztetetten védett járat értékét jól mutatják a befoglaló dachsteini mészkő korjelző kagyló (Megalodus) ősmaradványai, a barlang falain látható hévizes oldásformák és cseppkövek, a barlang üledékes kitöltése és a belőle előkerült régészeti leletek (kő- és csonteszközök), valamint az eddig leírt 14 védett és fokozottan védett denevérfaj.
  • A KΩ jelzés elején a S jelzésre váltva az egy 300 m-es „mini körtúrán” felkereshetjük a Tekeres-kutat.
  • A P jelzésen lefelé jövet, a korhadó pad után következő kanyarban balra fordul a jelzés; a széles útról egy ösvény vezet le balra a Nagy-Nehéz-árok felé, amin kis kitérőt tehetünk a Kőudvar nevű sziklaformációhoz. A Bakonyban nagynak számító dachsteini mészkő sziklákon több kisebb-nagyobb oldott üreget is láthatunk.
  •  A Cser-börc nyergében a PΩ jelzésen csak pár méteres kitérő az Odvas-kői-barlang.

 

Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: September 25, 2020

Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
707 m
Lowest point
250 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló (279 m)
Coordinates:
DD
47.252213, 17.729077
DMS
47°15'08.0"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236805
w3w 
///depicted.testify.popcorn

Destination

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  •  A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Fő utcán a K◼ jelzésen.
  • A Jókai utca végén a Z jelzést követjük.
  • A Százhalom után széles kavicsos utat a KΩ jelzésen északnyugati irányba hagyjuk el.
  • A kilátótól leérve a műútra, a K jelzésen haladunk tovább.
  • Kb.  800 m múlva a P jelzést követjük tovább egészen Gerencepusztáig.
  • Gerencepusztáról a K+ jelzésen térünk vissza Bakonybélbe.
  • A Hotel Bakonynál átkelve a Gerencén a K jelzésen érünk a Pápai utcai buszmegállóhoz.
  • A település központja felé haladva érjük el a S jelzésen a Petőfi utca buszmegállót.

 

A túráról részletesen

Bakonybélről az erdő széléig

 A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Fő utcán a K◼ jelzésen, amin hamarosan a Bakonybéli Tájházhoz érünk. Az épületegyüttes már a település 1857-es kataszteri térképén is szerepelt, mint a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. Építtetője az egyik legrégibb bakonybéli telepes, majd faszerszám-kereskedő Haspray csaláld volt, akiknek a felmenői már Bakonybél első, 18. századi összeírásaiban is szerepeltek. A portán egy két, eredetileg füstös konyhás lakóházból és egy úgynevezett torkospajtából álló épületegyüttest találunk. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldottak, majd a két házat boltíves kapuval kötötték össze. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvédes tornác fut végig. Tisztaszobának berendezett utcai helyisége az 1920-as évek jómódú, fiatal házasok életét mutatja be, míg a hátsót a 19. század végi idős gazda és felesége lakószobájának rendezték be. Az egykori istálló helyiségében a hagyományos faszerszám készítést ismerhetjük meg. A kisebbik ház konyhájában épségben látható az eredeti kemence és a szabadkémény, a régi bolthelyiségében pedig a Cseh Tamás nevével fémjelzett Bakonyi indián játék története című kiállítás.

A Fő utca balos kanyarja után jobbra térünk a Jókai utcára, melynek végén a Z jelzésre váltunk. Ezt a szakaszt a Barátok útja névvel is illetik. Állítólag a bakonybéli szerzetesek építtették 1702-ben, hogy a bakonybéli monostort a legrövidebb úton kösse össze egyes források szerint a pannonhalmi főapátsággal, mások szerint a porvai pálosokkal. Itt vezet a 2009-ben elindított Rómer Flóris emlékút jelvényszerző túramozgalom is. Egy S kanyarral térünk rá az erdészeti műútra, amin 200 m múlva balra fordulunk a jól kitáblázott kereszteződésben. Keskeny ösvényen haladunk egy vízmosás mellett, ami jól feltárja az alattunk lévő negyedidőszaki löszt.

Sírhalmok között a barátok és Lipka Árpád útján

Feljebb az erdő balról elkezd kiritkulni, majd megjelennek az első termetesebb bükkök. Hamarosan a 19. század végétől a 20. század elejéig tevékeny Lipka Árpádról, az ugodi Esterházy-uradalom erdészéről elnevezett kavicsos feltáróúthoz érünk, amin jobbra indulunk. Még a kanyarban ismét jobbra térünk a jelzéssel egy keskenyebb földútra, amin a Barátok útján főleg bükkösökön át haladunk. Az egyenes szintút mentén kb. 2 km múlva tábla mutatja be az erdő mélyén megbújó Százhalom sírmezejét. Mivel építőik népi hovatartozása és nyelve ismeretlen ― talán az illír népcsoporthoz tartozhattak ―, a történelemtudomány temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának nevezi őket, akiknek a 3200 évesre becsült, 226 halomból álló sírmező a legnagyobb temetője Közép-Európában. Ilon Gábor régész egy hasonló, Ugod-katonavágási sírmezőn feltárt földből és kőtörmelékből álló halomban 10-30 centiméter vastag faszenes máglyamaradványt talált, ami alatt vörösre égett a talaj a holttestet egykor elemésztő máglya tüzétől. A 100-110 centiméteres mélységből előkerült sírmellékletek a halott csontmaradványai fölül származó edénytöredékek, valamint a nagy hőtől eldeformálódott bronz karperecek, tűk, karikák, tőr- és lándzsacsúcs-maradványok.

Tagolt társadalmuk katonai arisztokráciája a hegytetőn épült földvárakban élt, míg a földművesek a közeli völgyekben, medencékben. Hozzájuk köthető többek között a Nagy-Som-hegy csúcsának közelében álló földvár is, amelynek védelmére a lankásabb északi oldalon kősáncokat emeltek; ennek rendszere egészen a Tönkölös-hegyig húzódott. A ma kb. 1 m magas, 6-7 m széles, helyenként kettős sáncok csaknem 3 km hosszú sora a helyi mondák szerint a „Podmaniczkyak útját” védte, amely a Várhegyen álló Bakonyújvárat kötötte össze a hírhedt rablóvezérek másik, arany-hegyi (ma Nagy-Som-hegy) várával.

Az Ördög-lik és a vajda Péter-kilátó

A széles kavicsos utat a KΩ  jelzésen északnyugati irányban hagyjuk el. A kezdetben lankás ösvényen az erdészeti műútra érünk, amin balra kanyarodunk. 600 m múlva észak felé térve hamarosan a túra legnehezebb szakaszához érünk. A Márvány-völgyben a kőris-hegyi Ördög-lik mellett haladó meredek, törmelékes ösvényen legyünk óvatosak!

A Kőris-hegy csúcsától nem messze nyíló barlang valószínűleg a Bakony legidősebbjei közül való. A mintegy 200 millió éves Kardosréti Mészkőben két egymásra közel merőleges kőzethasadék találkozásánál keveredési korrózióval képződött, vagyis két külön-külön mészben telített eltérő koncentrációjú karsztvíz összekeveredésekor szén-dioxid szabadult fel, ami szénsavvá alakulva üreget oldott a meszes kőzetbe az akkori karsztvíz szintjén. A feltehetően zárt üreg később a hegység kiemelkedésével került mai magasságába. A mára inaktívvá vált barlang mindkét aknájában találhatók cseppkőképződmények, az alsóban szép fehér lefolyások formájában. A kétszintes, 64 m hosszú, 34 m mély zsomboly bejáratát egy beleszorult szikla két részre osztja.

Az ösvény a barlang után hamarosan veszít meredekségéből. A lankásabb részen balra induló csapáson kis kitérőt tehetünk a völgyben kialakított "márvány"bányához, amiben a 18. század végétől kezdték el fejteni a tömött szövetű Jura időszaki mészkövet a pápai Esterházy uradalom számára. Ebből a jellegzetesen kemény kőzetből faragták a pápai kastély barokk oroszlánjait, és még sok, az uradalom által építtetett templom és kastély faragványait is. A Vajda Péter-kilátóig vezető ösvényen érdemes út közben a lábunk alá figyelni, mert néha rozsdaszínű tűzkőlencsés mészkövekkel is találkozhatunk.

A 709 m magasan álló, háromszintes Vajda Péter-kilátó elődjét 1920-ban állították, amit 1962-ben egy újra cseréltek - legutóbb 2002-ben újították fel. Tetejéről jól látható a fenyőfői ősfenyves és a település templomtornya, mögötte a Bakonyalja és a Kisalföld. Feltűnik a Somló sajátos alakja és a pannonhalmi apátság hatalmas fehér épülete, ami szinte világít a napsütésben. Keleten Borzavár, Porva és Zirc tűnik fel. Jól kivehető a Tési-fennsík platója is. Dél felé az erdő itt-ott beletakar a panorámába, de az antennákkal tűzdelt Kab-hegy így is jól látszik. Tiszta időben az Alpok legkeletibb, 2000 m feletti csúcsai, a Rax és a Schneeberg is láthatók. A kilátótól mintegy 50m-re magasodó radarállomás felé egy védelmi rács rontja a kilátást.

A hegy és környéke több repülő- illetve helikopterszerencsétlenség színhelye. 1944-ben a német Luftwaffe Messerschmitt típusú vadászgépe, míg 1987. október 19-én egy szovjet, valószínűleg Mi-8 típusú helikopter csapódott a közeli Kék-hegybe, melynek során öt szovjet tábornok lelte halálát. A hétpecsétes titokként kezelt balesetről csak szórványinformációk maradtak fenn, melynek helyszínét is meghamisította az akkori szovjet vezetés. A Kőris-hegyen pedig 1946-ban egy C-47-es típusú amerikai katonai szállítógép zuhant le.

Ereszkedés a Gerencepusztáig

A kilátótól a mintegy 50 m-re magasodó, 1976-ban épített, fehér gömbkupolás polgári légtérellenőrző radarállomás felé indulunk, a kerítése mellett levezető sziklás, szűk ösvényen. Leérve a műútra a K jelzésen haladunk tovább, majd az aszfalt második hajtűkanyarját levágva, kb.  800 m múlva a P jelzésre váltunk. Még 500 m-t teszünk meg a feltáróúton, és a hajtűkanyar után jobbra fordulunk a széles, kavicsos Rézbükki-útra, melynek sarki felfestése nehezen észrevehető. Hangulatos szálbükkösbe érünk, amiben átvágjuk a Rézbükki-út két kanyarját. Itt találkozunk a Magas-Bakony természeti értékeit bemutató Boroszlán-tanösvénnyel. Nem sokkal a második állomás után balról, egy szétkorhadt padtól délnyugat felé lesz kilátásunk, melynek hátterében tiszta időben a Somló emelkedik ki a környezetéből.

A következő kanyarban balra fordul a jelzés. A széles útról egy ösvény vezet le balra a Nagy-Nehéz-árok felé, amin kis kitérőt tehetünk a Kőudvar nevű sziklaformációhoz. A Bakonyban nagynak számító dachsteini mészkő sziklákon több kisebb-nagyobb oldott üreget láthatunk.

A P jelzés később egy, balról becsatlakozó, bükkök között kanyargó, keskeny ösvényen folyatja ereszkedő útját az elnyúló gerincen a Cser-börc nyergéig. Az országúton és a balról lévő Hotel Odvaskő előtti parkoló mögött kis fahíd vezet át a Gerence-patakon. A szálloda területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol egy hírhedt csárda is működött, melynek falmaradványai az 1950-es években még megvoltak. A 19. században olyan neves betyárok is megfordultak itt, mint Sobri jóska, Milfajt Ferkó, Doma Vendel, vagy az utolsó betyárként számon tartott Savanyó Jóska. A kis pusztát a 20. század elején még főleg erdészek, vadászok lakták, ami a Hotel Odvaskő megépülésével a 1980-as évekre teljesen átalakult. 

Vissza Bakonybélbe a Gerence mentén

A K+ jelzésen balra kanyarodva, a folyásriánnyal szemben megyünk tovább. A Hotel Odvaskő kerítésénél egy falépcső indul a lejtő oldalában, amelyen fellépdelve továbbra is kényelmes sétaúton haladhatunk tovább - aki viszont szereti a kihívásokat, mindenképpen egyenesen menjen, ahol a patakparton egy rövid köteles szakasz várja a bátrakat.

Továbbhaldva a Huszár-kő kiugró szikláját, majd a volt a Gerence-malom helyét kerüljük meg. Később a völgy ellaposodik. Három, padokkal tarkított rét után egy aszfaltos úthoz érünk, amin jobbra kanyarodva a Gáthegyalja dűlő felől kelünk át a Gerencén. Ezt megtehetjük a K jelzés útvonalán, mely a Törökgurító-réten át ér a Fürdő utcára, illetve pár száz méterrel odébb a Hotel Bakony gondozott kertjén keresztül is. Az első keresztutcán balra kanyarodva a Pápai utcai buszmegállóhoz érünk, majd a település központja felé haladva a kanyar után a S jelzésen jutunk el ahhoz a buszmegállóhoz, ahonnan a túra elején elindultunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  •  A Zirc és Pápa felől gyakran közlekedő buszokról a Bakonybél, Petőfi utca nevű megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Bakonybélben a buszmegálló és a bencés monostor környékén érdemes leparkolni az autót.

Coordinates

DD
47.252213, 17.729077
DMS
47°15'08.0"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236805
w3w 
///depicted.testify.popcorn
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Bakony útikalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Profile picture

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
difficult
Distance
17.3 km
Duration
5:30h
Ascent
694 m
Descent
694 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp