Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Körtúra a Zselic ékkövéhez, a Sas-rétre

· 1 review · Hiking Trail · Zselic · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sas-réti sziget pavilonja
    / A Sas-réti sziget pavilonja
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sas-réti Biedermann vadászkastély
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bőszénfa a település határából
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Almás-forrás környezete
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Terecsenypuszta Erdei Pihenőház
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra fakad az Aligvár-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aligvár-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szeder levélen mászó fiatal gyilkos poloska
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Terecsenyi erdőrészlet
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jó minőségű aszfaltos úton érkezünk Sas-rétre
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Almás-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sas-réti vasútállomás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sas-réti sziget hídja
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis-Almás-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Platánsor Sas-réten
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sas-réti magasles
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Téglagyár után a főúthoz érünk
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kellemes földúton halad a P+ jelzés
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Antalszállás látképe
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útra dőlt fa a vadgazdálkodási központ kerítése mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 16 14 12 10 8 6 4 2 km Almamelléki ÁEV (Lukafai elágazás mh.) Biedermann Vadászkastély Biedermann Vadászkastély
Ez a Bőszénfáról induló körtúra a zselici erdőkön át jut el Terecseny zsákfalujába, majd az Aligvár-forrás éintésével a míves vadászkastélyáról híres, pazar fekvésű Sas-rétre. Érdemes kora tavaszra, az európai kakasmándikó virágzására időzíteni a túrát.
open
moderate
Distance 16.4 km
4:50 h
424 m
424 m

Bőszénfáról indulva, az egykori téglagyár lakóházait érintve jutunk el Antalszállás határába. Innen a zselici erdők ölelésében fekvő Terecseny zsákfalu érintésével Sas-rétre tartunk. A báró Biedermann Rezső által megálmodott pusztán a család vadászháza és a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola mellett egy tanösvényt, és a tóban álló kis szigetet is találunk. Innen egy ezüst hársas-bükkös útján emelkedünk a következő dombtetőre, hogy azon átbukva már a völgy alján megbúvó égeresen át közelítsük meg a Farkaslaki Erdő Természetvédelmi Területet. Ez az európai kakasmándikó legnagyobb hazai állományát rejtő erdő, ahonnan rövid idő alatt visszajutunk Bőszénfára.

Közepes hosszúságú erdei körtúra a Zselic egyik legszebb, kifejezetten jól felszerelt kirándulóhelyére, amiben fantáziát láttak már a bárók is, és ahová szívesen érkezik korunk természetélményre vágyó embere is. A túra (megfelelően időzítve) kiegészíthető kisvasutazással is.

Author’s recommendation

  • Mivel a tömegközlekedés elég körülményes, a járatok ritkák, talán egyszerűbb saját autóval megközelíteni a települést. Autóval érkezők nem csak Terecsenyből, hanem a Sas-rétről is elindulhatnak a körtúrára.
  • A Sas-rét ősbükkösében vezet a Kikerics tanösvény útvonala, melyen érdemes rövid sétát tenni. A tanösvény mentén ered az Almás-forrás.
  • Sasrétpusztán, a Kikerics Erdei Iskola mellett egy hangulatos kis tavacska található, melynek apró szigetére kis fahídon kelhetünk át. A szigeten esőbeálló, pihenőhely várja a kirándulókat.
  • Magyarlukafa és a Sas-rét között közlekedik a „Csühögő” nevű erdei kisvasút (az Almamelléki Erdei Vasút). Kipróbálása nagy élmény gyermeknek, felnőttnek egyaránt, ha megfelelő időpontban, üzemidőben érkezünk.
  • Színfoltja lehet kirándulásunknak, ha kiegészítjük a bőszénfai Szarvasfarm látogatásával, ahol „testközelből” szemlélhetjük, akár simogathatjuk is az ember közelségéhez szokott állatokat.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Update: September 20, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
260 m
Lowest point
146 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Biedermann Vadászkastély

Start

Bőszénfa, csárda buszmegálló (152 m)
Coordinates:
DD
46.227595, 17.850105
DMS
46°13'39.3"N 17°51'00.4"E
UTM
33T 719780 5123284
w3w 
///subsets.outfits.hardship

Destination

Bőszénfa, csárda buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállóból déli irányba indulunk a P jelzésen, amit a Terecseny melletti elágazásig követünk.
  • Balra térünk a P◼ jelzésre, amit Terecsenyen át követünk.
  • Az Aligvár kulcsosház után 200 m-rel a K● jelzések mentén felkeressük az Aligvár-forrást.
  • Visszatérünk a P◼ jelzésre, amit tovább követünk.
  • Egyenes irányt tartva áttérünk a P+ jelzésre, ami egy aszfaltos feltáróútig vezet.
  • Az aszfaltos feltáróúton jobbra fordulunk, majd az erre csatlakozó P◼ jelzésen gyalologunk a Sasrét vendégházig.
  • A vendégháztól jobbra a P+ jelzést követjük a tóig.
  • A tó szigetére a jelzetlen hídon és sétányon teszünk kitérőt.
  • A Sas-rétről visszafelé a P+ jelzést követjük Bőszénfa határáig.
  • Bőszénfára a P jelzésen térünk be.

A túra részletes leírása

Bőszénfa és szarvasai

A település az őskor óta lakott, és egyike volt a Szent István király által a szentmártoni apátságnak, azaz (mai nevén) a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozott falvaknak. A tatárjárásig főleg apátsági kanászok lakták a települést, melynek nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240. évi összeírása említette először Bozais alakban, később a Derssfy, az Imreffy, majd a Festetics család bitrokolta. A törökdúlásig lakossága magyar volt, majd az elpusztult települést 1703-ban a Festetics család szerezte meg, és ő építtette a kastélyt is. A birtokhoz tartozott ekkoriban Szenttamás- és Kisbőszénfa-puszta, valamint a Rókamalom-major. Előbbi a középkorban jelentékeny falu volt. Az 1770-es években Festetics Lajos a vármegye első alispánja, magyar jobbágyait áttelepítette, és helyükre sváb telepeseket hozatott. Mai formája és neve az 1800-as években alakult ki, amikor már a 800-900 lakos nagy része németajkú volt. Lakóinak megélhetése főleg a fakitermelés és kalamász, vagyis kátránylepárlás révén elsősorban az erdőhöz kötődött, mellette állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. A II. világháborút követően 70 sváb családot telepítettek ki a faluból, és helyükre 20 felvidéki magyar családot költöztettek.

A faluban található a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem zárttéri vadgazdasága, amely oktatási, kutatási és termelési célokat is szolgál, de a természetjárók és az állatbarátok számára is egész éves látnivalót nyújt. Az 1300 ha-on gazdálkodó, „bőszénfai szarvasfarmként" elhíresült központ működése a gyepgazdálkodásra, az élőállatkereskedelemre, a vadászatra, a vadfeldolgozásra és a turizmusra is kiterjed. A park gímszarvasai mellett többek között az őshazájában vadon már kipusztult, kínai nevén milunak hívott Dávid szarvast is megcsodálhatják a látogatók. Elnevezését Dávid atyáról, arról a Kínában térítő francia misszionáriusról kapta, aki először számolt be a faj létezéséről a nyugati tudomány számára a XIX. században. A milu a pleisztocénban Kínában, Koreában és Japánban is előfordult. Vadon élő állományainak kihalása a 17-18. századra tehető, a császári vadasparkokban élő összesen kb. 120 példányból európai állatkertekbe is került pár egyed. Ezeknek köszönhető a faj fennmaradása, mivel az utolsó kínai példányokat 1900 körül, a boxerlázadás idején a japán és nyugati katonák megették. A szarvasfarm éttermében többek között saját termékekből készített vadételeket kínálnak.

Irány a Zselic!

A buszmegállóból déli irányba indulunk a P jelzést követve, és egy rövid szakasz után jobbra fordulunk a 67. sz. főútról. Az erdő szélén, a szarvasfarm kerítése mellett haladva kb. 1 km múltán lakóházak sorához jutunk az egykori téglagyár területén. A Zselicben a XIX. század második felében a térség agyagos-löszös talajaira és a környező erdőségekre alapozva több téglagyár is működött. Bőszénfán tömör téglaagyagot bányásztak, de a közeli Lukafapusztán ekkoriban az üveghuta mellett cserépedénygyár és pipaégető is üzemelt. A házsort elhagyva hamarosan ismét átkelünk a 67. sz. főúton, majd 200 m múlva, a Boldogasszonyfához tartozó Antalszállás határában élesen balra fordulunk, és hosszas ereszkedésbe kezdünk. Akácos erdőn át menetelünk egy elágazásig, ahonnan érdemes rövid kitérőt tenni (egyenesen) a volt terecsenyi vasúti megállóban kialakított Terecsenypuszta Erdei Pihenőházig - a szépen karbantartott porta udvarán kutat is találunk.

Az erdei elágazásban balra térünk, és a P◼ jelzésen besétálunk Terecsenyre, aminek első említése 1183-ból való Terecső néven. Ekkor a vátyi székely ispánsághoz tartozott, a 18. században pedig már csak a Battyány uradalom részét képező pusztaság volt, ahol egy Aligvár nevű csárda épült 1760 körül. 1856-ban a bécsi Biedermann bankárcsalád vette meg a birtokot, akik később németajkú zselléreket telepítettek be (elsősorban) a szomszédos Németlukafapusztáról, ahol ekkoriban élte végnapjait a Dunántúl egyik utolsó erdei üveghutája.

Jelzésünket követve az Aligvár kulcsosház mellett hagyjuk el a falut, majd 200 méter után, a K● jelzések mentén rövid kitérőt teszünk Balogh István, a Dél-Zselic Természetbarát Klub egykori elnökének 2013-ban felavatott emlékművéhez, illetve az Aligvár-forráshoz.

Az Aligvár-forrás és környéke

A percenként 4-15 literes vízhozamú fakadás foglalását 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete készítette Baumann József és Baumann Józsefné közreműködésével. Neve az „Aligvártól Terecsenyig" című mondához köthető, miszerint 1760. táján csak egy ütött-kopott csárda állt itt. Vendégei jobbára favágók, talán Séta Pista bandája vagy más járó-legények voltak. Ha idegen érkezett, a kocsmárosnék nem győztek panaszkodni: „Alig vár az ember arra, hogy teljék az esztendő, és máshova mehessünk." Amikor Kossuth Lajos sereget toborzott a Drávához Jellasics serege ellen, és meglátták a csárdát, fölsóhajtottak: „Alig vártuk, hogy ideérjünk!". Ezért lassan ráragadt az Aligvár név a vendéglőre, majd a pusztára is. A helyiek több embert is megtréfáltak régen, amikor azt kérdezték tőlük, hogy merre és milyen messze van Aligvár. Ezt felelték: „Visszafelé kell magának menni! Hogy mennyit? Hát ide Terecsenytől Aligvárig... testvérek közt is megvan az út vagy száz esztendő!"

Visszatérünk a P◼ jelzésre, amin kisvártatva egy vadkerítéssel lezárt kereszteződéshez jutunk - ezt létrán keresztezzük. A bekerített terület túloldalán, a környék erdőségére nyíló kellemes kilátás fűszerezi utunkat. A kerítés után rövidesen elérjük a P+ jelzést, ezt egyenesen követve aszfaltos feltáróútra érünk. Ezen jobbra fordulunk, és 1,5 km-t kanyargunk rajta. Csatlakozik a P◼ jelzés is, ami egészen a Sasrét kisvasútállomásig kalauzol.

A zselici csühögő

Az Almamelléki Erdei Vasutat az ország legkeskenyebb, 600 mm-es nyomtávú vasútját Biedermann Rezső báró építtette 1901-ben Almamellék és a németlukafai Cigány-völgy között, hogy megkönnyítse az erdőben kitermelt fa és egyéb mezőgazdasági termények eljuttatását a MÁV vasúthálózatához. Ezen felül a németlukafai hamuzsírégető boksa és üveghuta termékeinek szállítását is a vonalon végezték. A lukafai elágazástól a sasréti vadászkastélyig vezető sínpálya 1925-ben készült el. A vasút a teherforgalom mellett többek között a mai Kikerics Erdészeti Erdei Iskola helyén állt hajdani iskolába hordta a környék gyerekeit. 1945. után a kisvasút kezelője az erdőgazdaság lett, ami 1956-ban a lóvontatást (ami miatt lóré névvel is illették a vasutat) egy R-20-22 típusú Hofher motormozdonyra cserélte, valamint ekkor álltak szolgálatba a MASZOLAJ kocsik is. Ma csak az Almamellék és Sasrét közötti vonal üzemel, amin hétvégéken és ünnepnapokon egy C50-es mozdonnyal vontatott szerelvény közlekedik kb. 25-30 perc menetidővel. Télen a kocsit hangulatos fatüzelésű kályha fűti. Indító állomásán erdészeti és kisvasúti kiállítást lelünk, illetve itt rendezik meg évente (április második szombatján) a kisvasúti napot, ami kiváló alkalom e különleges, muzeális értékű gazdasági örökség megismerésére.

Az erdei vasút arról is nevezetes, hogy 1977-ben az almamelléki állomásépületben forgatták a Kihajolni veszélyes című filmszatírát, amelynek szereplői között találjuk Tomanek Nándort, Bodrogi Gyulát és Kiss Marit. Mivel a filmfelvétel előtt kb. fél évvel megszüntették a vasútvonalat, a mozdonyokkal többször végig kellett járni a pályát, hogy a sínek fényesek legyenek. A vasúton átkelve érünk a sasréti vadászkastélyhoz.

Sasrétpuszta

Az eredetileg Sás-rétnek hívott pusztát Bassler (később Baracs) Alfréd főerdész nevezte át a 20. század elején. Biedermann Rezső báró a Sas-rétre a már említett kisvasút és iskola mellett egy impozáns vadászkastélyt is álmodott, amit legutóbb 2013-ban újítottak fel. Előterében háztörténeti kiállítást tekinthetünk meg, illetve az erdőbirtok vezetésével és a vadászkastély megépítésével megbízott Bázler Ernő és felesége portréját, de régi vadászatok emlékei is megelevenednek. Sasrétpuszta presztízse 1955-ben tovább nőtt, amikor Tömpe István erdészeti főigazgató rekordméretű, 15,2 kg-os agancsú bikát hozott terítékre a Sasrétpusztához tartozó Jámborka erdőrészben. A Sas-rét melletti öreg bükkös helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

A vendégháztól Szatyor Győző Tulipán II. című alkotását elhagyva az évszázados platánsor alatt, a P+ jelzésen indulunk tovább, elhaladva egy több mint 300 éves kocsánytalan tölgy mellett. Baloldalon egy játszótérrel kombinált pihenő után pillantjuk meg a Mecsekerdő Zrt. által fenntartott erdei iskolát. A báró Biedermann Rezső által alapított sasréti iskola épületében a Mecsekerdő Zrt. 1996-ban rendezte be a Kikerics Erdészeti Erdei Iskolát, ahol erdő- és élménypedagógiai módszerekkel szerettetik meg a gyerekekkel a természetet, miközben bővítik tudásukat. A szépen felújított épület előtt, melyben szállás is igénybe vehető, gyógynövénykertet találunk, mögötte tágas fedett kiülőt alakítottak ki. Tövéből indul a 1,5 km hosszú Sasréti tanösvény, amit 20 tábla tesz interaktívvá: ezek bemutatják a megye legöregebb erdője, a fölénk magasodó, több mint 200 éves ezüst hársas bükkös fafajait, majd a megszerzett ismeretanyagot vissza is kérdezik. Emellett az útvonalon végigsétálva az erdő lágyszárúival és az erdő természetes felújulásával is megismerkedhetünk a különböző korú újulatfoltok révén. Két vízfakadást is érint a nyomvonal, az Almás- és a Kis-Almás-forrást.

Az erdei iskolával szemben, az út túloldalán játszótér várja a gyerekeket, majd pár méter múlva gyaloghíd vezet a Sasréti-tóban álló szigetre, ahol egy hangulatos pavilon csábítja pihenésre a túrázókat.

Indulás a Sas-rétről

Az állomásig a már megismert úton jutunk vissza, onnan pedig a P+ jelzést követjük északnyugati irányban. Miután elmaradnak mellettünk a gyepek, hosszú emelkedésbe kezdünk a bükkök és néhány idős kocsánytalan tölgy alatt. Később keresztezzük a gerincen futó utat, amelyet ereszkédes követ a Pálinkás-gödör égeresének irányába. A völgyben gyakran még nyáron is vizenyős a talaj, illetve magas aljnövényzetre is készüljünk. Balra a Farkaslaki Erdő Természetvédelmi Terület terül el mellettünk, ami hazánk legjelentősebb kakasmándikó állományát rejti. Az 1977 óta hivatalosan is védett területen a rózsaszín virágú faj többezres virágzó állományában gyönyörködhetünk március közepén. Teljes virágzás idején az égnek álló lepelcimpák különleges megjelenést kölcsönöznek a növénynek.

Egy éles balkanyar után, az erdő és a rétek határán szép kilátás nyílik Bőszénfa irányába. Ekkor már az egykori vasút töltésén haladunk egészen a 67. sz. főútig, amelyen jobbra fordulva, a P jelzés segedelmével térhetünk vissza kiindulópontunkra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Az autóbuszok főként Kaposvár felől érkeznek Bőszénfára (és oda is mennek visszafelé), ahol a Bőszénfa, csárda megállónál kell le- vagy felszállni.

Getting there

  •   A túra a buszmegállóból indul, és ott is ér véget.

Parking

  • Bőszénfa - Szarvasfarm parkolója

Coordinates

DD
46.227595, 17.850105
DMS
46°13'39.3"N 17°51'00.4"E
UTM
33T 719780 5123284
w3w 
///subsets.outfits.hardship
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Zselic turistatérkép

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.0
(1)
Tibor Menyhárt
October 31, 2021 · Community
A túra jól jelzett, és jól járható. Az erdei iskolánál szép a játszótér. Kétszer kell vadkerítésen átkelni. A kerítés mellett mini magasles lett építve, ezen kell átmenni. Hosszú, időnként emelkedő egyeneseken túrázhatunk. Próbáljátok ki egyszer.
Show more
When did you do this route? October 31, 2021
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community

Photos from others

+ 12

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
16.4 km
Duration
4:50 h
Ascent
424 m
Descent
424 m
Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp