Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Körtúra a Sátoros-hegyek ikonikus magaslataira

· 2 reviews · Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sátoros-hegyek a Szár-hegyről nézve
    / A Sátoros-hegyek a Szár-hegyről nézve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Milic-csoport és a füzéri vár a Magas-hegyről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Hősök temetőjére
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A romantikus Zsólyomkai-pincesor
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-hegy szoknyáján, a távolban a Milic-csoport
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zipline-pálya a Magas-hegy és a Szár-hegy között
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékhely a Szár-hegy tetején
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Magas-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Központi-Zemplén hegyei a Magas-hegyről nézve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Magas-hegy meredek délnyugati lejtőjén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hátak fölé tornyosuló regéci vár (Magas-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magyar Kálvária egyik stációja a Szár-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akácos-fenyves a régi szőlők helyén (Szár-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalánci-hegység, a Zemplén szlovákiai szakasza (Magas-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Libegés a csúcsra a Zemplén Kalandparkban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sátoraljaújhelyre a Magyar Kálvária végétől
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sípálya teteje a Magas-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent István-kápolna a Szár-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-nyereg, avagy Bandalak alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A libegő középső állomásán (Zemplén Kalandpark)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapu a kálvária alján, hátul a Magas-hegy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Előtérben a Sátoros-hegyek, a távolban a tokaji Nagy-hegy (Magas-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-hegy oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szár-hegy sziklakiszögellése
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Szár-hegy bányaudvarában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ungvári-pincék mentén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely)
A karakteres megjelenésű Sátoros-hegyek „keresztgyermeke", Sátoraljaújhely erdőségébe, a vele szomszédos természetbe vezet az útvonal, mely felfedezteti a térség legjeit. Ellátogatunk a Magas-hegy kilátójába, ahonnan végigmérhetjük hegység és alföld találkozását, majd áttekergünk a Szár-hegyre, ahol komoly történelmi emlékek sorakoznak. Ha pedig a kalandpark felvonóit és átcsúszó kötélpályáját is beépítjük a túrába, olyan élményben lesz részünk, amire máshol az országban nem tehetünk szert.
open
moderate
Distance 11.1 km
3:35 h
504 m
504 m

A Zemplén legszélesebb részének szegélyén magasodik a Sátoros-hegyek csoportja. Lábain Sátoraljaújhely terpeszkedik (már amennyire az országhatár engedi), a hegyek által közrezárt katlanba mélyen bekúsznak a nyaralók. Ennek következtében a Sátoros-hegyek lejtői az élmények széles skáláját kínálják. A Magas-hegyre épített kalandpark a kötélpályáknak hála már a szomszédos Szár-hegyig terjed, és mivel éppen erre a két magaslatra készülünk felkapaszkodni, a túrázás tökéletesen ötvözhető az adrenalinfokozó elemekkel, melyek egyben fáradalmainkat is enyhítik. A kilátó mellett saját perspektívát kínál akár a libegő, a kabin vagy éppen az átcsúszópálya, amin nyolcvannal száguldva élhetjük át a magasságot. Bármely elemet ötvözve a gyaloglással unikális tapasztalatban részesülhetünk, amit az országban máshol nem szerezhetünk meg. (Persze túraleírásunk marad a földön.)

A kiterjedt, mindentől távoli Központi-Zemplénnel szemben a Sátoros-hegyek városközelben, a hegyvidék szélén találhatók, ezért turisztikai feltárásuk már röviddel a trianoni határok kijelölése után megkezdődött. A Magyar Turista Egyesület Hegyalja Osztálya a középhegységeink felé forduló figyelmet megragadva (egy évvel megalakulása után) kilátót épített a Magas-hegyre, jelzéseket festett, síutakat jelölt ki, és még turistaházat is emelt. A serény munka ellenére már akkor is kevés kiránduló érkezett a nehezen megközelíthető, távoli vidékre - mindenesetre a 21. századi infrastruktúra sok helyen az általuk épített elemeket hasznosítja (például a sípályák és a kilátó, illetve sok turistaút esetében).

A tömött erdők és a két csúcs panorámái biztosítják a természeti élményt, a kalandpark a szórakozást, a határon túlra került városoknak mementót állító Magyar Kálvária pedig a kulturális tapasztalatot. Körtúránkon a Magas-hegy és a Szár-hegy csúcsaira látogatva ismerkedünk meg a Sátoros-hegyekkel, közben a turista- és a borkultúra nyomába eredünk.

Author’s recommendation

  • Igazi élménytúrává alakítható az útvonal, hogy a Magas-hegy középső állomásáról a libegővel keressük fel a csúcsot. Kilátólátogatás után pedig a kabinos felvonóval, vagy extrémebb esetben a két tetőpont közé kifeszített átcsúszópályán érkezhetünk meg a Szár-hegy tetejére. Így a túra jelentősen rövidebbé, könnyebbé válik. Hasonlót máshol Magyarországon nem csinálhatunk.
  • Ugyanitt bobozni és símúzeumot látogatni is lehetőség nyílik.
  • A Magas-hegy tetejére vezető K▲ jelzések hiányosak és nem egyértelműek a csúcs körül, ezért érdemes Természetjáró appot használni, és letölteni a túrát előre az offline tájékozódáshoz.
  • Büfét a magas-hegyi libegő középső állomásánál találunk; vizet is itt lehet vételezni.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: August 02, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Magas-hegy, 513 m
Lowest point
Sátoraljaújhely, vasútállomás, 106 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Magas-hegy csúcsára vezető jelzések néhol nehezen követhetők. Itt különösen ajánlott a TERMÉSZETJÁRÓ app használata, és az útvonal előzetes letöltése az offline tájékozódáshoz. Főként a csúcs körül nehéz megtalálni az utat.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény kellemetlenül meredek és csúszós; ide érdemes botot vinni, és a túrázásra kitalált lábbeli is követelmény!

Tips and hints

Start

Sátoraljaújhely, vasútállomás (105 m)
Coordinates:
DD
48.386242, 21.657411
DMS
48°23'10.5"N 21°39'26.7"E
UTM
34U 548672 5359439
w3w 
///animated.nuance.playful

Destination

Sátoraljaújhely, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A vasútállomástól a K jelzésen indulunk a városközpont felé.
  • A K◼ jelzés az Ungvári-pincék és a Hősök temetője érintésével a libegő középső állomásáig vezet.
  • Innen balra, a K▲ jelzésen (vagy libegővel) jutunk fel a Magas-hegy csúcsára a kilátóhoz.
  • A kilátótól a K▲ jelzésen megyünk tovább a Vörös-nyeregig.
  • A Vörös-nyeregben balra, lefelé tartunk a P jelzésen.
  • Az utcákra érve jobbra, előre váltunk a P+ jelzésre.
  • Egy elágazásban balra fordulunk a K▲ jelekre, és a Szár-hegy tetejére kapaszkodunk.
  • A Szár-hegyről a K▲ jelzést követjük a Magyar Kálvárián át a városközpontig. Érdemes pár lépésnyi kitérőt tenni a Zsólyomkai-pincesorhoz.
  • Jobbra fordulunk a K◼ jelzésre.
  • Amikor csatlakozik a K jelzés, azon az egyenes irányt tartva jutunk le Sátoraljaújhely vasútállomására.

A túráról részletesen

A Sátoros-hegyek alatt

A vasútállomásnak hátat fordítva, a K jelzésen kezdünk neki Sátoraljaújhely átszelésének (ez egyébként busszal levágható). Egy elágazásnál a K jelzések elmaradnak, és a K◼ piktogramokra kell váltanunk, melyeket egyenesen előre követünk tovább. A hosszú városi séta fénypontja a főtér, melynek hangulatáért a 19. század második felében épült lakóházak felelősek. Itt látható az egykori megyeháza, a mai városháza, melynek erkélyéről szónokolt először nagy sikerrel Kossuth Lajos 1831-ben, politikai karrierje hajnalán. De itt a levéltár épülete is, ami a szomszédos Széphalmon (akkori nevén Bányácskán) élt Kazinczy Ferenc munkahelye volt. Ha tovább sétálunk, az épületek mögül felbukkannak a csúcsos hegyek is: a város eredeti nevét (Sátoralja) tőlük örökölte.

Forgalmas út mentén vezet a turistaút. Ahogy közelebb érünk, egyre emberpróbálóbbnak tetszik a Magas-hegy meredek lejtője - ennek ellenére motiváló látvány odafönt a kilátótorony. Amikor a jelzés végre balra elfordít a főúttól, fontos területre lépünk: a Világörökséghez tartozó Ungvári-pincerendszert szeljük át. Építőik a pálos rendi szerzetesek voltak az 1200-as években, használóik pedig a Bodrog árteréről magasabbra költözött lakók. Nevüket az Ungvárra vezető kereskedelmi út is ihlethette, de valószínűbb, hogy az Ungvári család egykori birtokára utal, mely a város északi részében helyezkedett el. A vulkanikus eredetű riolittufát a hegyek lábáról nem pusztította le teljesen az erózió, a sátoraljai közösség pedig felfedezte magának a jól faragható, lyukacsossága miatt jól szellőző kőzetet, amibe pincéket vájt. Ránézésre nem is sejteni, de valóságos labirintust rejt a föld: 14-16 kilométeres járattá nyitották össze az eredetileg 27 különálló pincét, bennük 13 000 gönci hordó tárolható. Megfelelő levegőjüket összetett szellőzőrendszer biztosítja, ami a tokaji szomorodni- és aszúborok érleléséhez szükséges.

Sajnos a pincerendszer ránézésre méltatlan állapotban van: számos bejárat alig látszik ki a gazból, sokuk homlokzatán villanyóraszekrények és elektromos dobozok lógnak; összességében nem sok minden utal arra, hogy világörökségi értéket látunk. Persze találni kellemesebb megjelenésű pincebejáratokat is, de hiányzik az egységes megjelenés, és általában az igényes rendezettség.

A hegy tövében

Rövidesen elhagyjuk az utcákat, és dűlőúton, bozót mellett emelkedünk a Magas-hegy szoknyáján, hátratekintve a Ronyva síkján túl a Zempléni-dombság (szlovákul Zemplínske vrchy) terül el. A geológusok szerint e tájegység neve miatt valójában a magyarországi hegység megnevezése - bármily széles körben is elterjedt - félrevezető, és a korábban (1945 előtt) bevett Tokaji-hegység használata lenne kívánatos (a szlovák oldalt beleértve pedig az Eperjes-Tokaji-hegylánc volna helyes). Ezt a dombság és a hegyvidék teljesen eltérő kőzettani felépítésével indokolják, hiszen a megegyező név tévesen azonosságot sugall.

Egy jobbkanyar után kerítés mellé szegődünk, túloldalán egységes megjelenésű, fehér síremlékek sorakoznak katonás rendben. A Hősök temetőjében az I. világháborúban elhunyt fiatal katonák nyugszanak, fejfáikat közadakozásból és állami támogatásból állították. A temető déli részében található néhány II. világháborús sír is. Az 1914-től fokozatosan kialakított sírkertben 1540-en nyugszanak, nemzetiségüket tekintve a Monarchia legkülönfélébb népeiből valók: magyarok (a legnagyobb számban), osztrákok, szlovákok, ruszinok, románok, lengyelek, horvátok, de szerb és orosz hadifoglyok is. A járványban elhunytakat tömegsírba temették, mindenki más neve saját fejfáján szerepel, búcsúszertartásuk felekezetüknek megfelelően zajlott. A középre állított feszület elé helyezett fekete díszkőn vigaszul a Szózatból vett idézet sorai hirdetik: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért". A Hősök temetője a 20. század 2. felében leromlott, elgazosodott; felújítását sátoraljaújhelyi civilek, majd 2009-ben a helyi börtön és fegyház rabjai végezték. Az utolsó nagyobb felújítás 2019-ben történt. Ha meglátogatnánk az emlékhelyet, a bejáratot a túloldalon kell keresni.

Irány a csúcs!

A temető túlsó sarkánál élesen balra kanyarodunk, és kisvártatva vadvirágos parlagra jutunk. Sátoraljaújhelyen jelentős hagyományai voltak a tokaji jellegű borkészítésnek a filoxéravész előtt, a hegy napos szoknyáján is felhagyott szőlők helyén járunk (talán a dűlő neve, a „Cepre" sem véletlen emlékeztet a cefre szóra). A rét túloldalán most is szőlősorok húzódnak, de túránk a fák közé, az erdő birodalmába kalauzol. Mielőtt belépnénk, még rápillanthatunk a Zempléni-dombságra és észak felé a Zempléni-hegység szlovákiai szakaszára (ottani nevén a Szalánci-hegységre). Bozótos szakasz, majd zárt, csenevész erdő következik, és hirtelen szigorúbbá válik a kaptató. Gyertyánosban, majd bükkösben, rövid kapaszkodással érkezünk meg a magas-hegyi libegő középső állomására, ahová végül az aszfalton gyalogolhatunk be.

A Sátoros-hegycsoport legmagasabbja, a Magas-hegy már a zempléni turistaság kezdetén is kiemelt figyelemnek örvendett. Tetejére 1927-ben, fennállásának 1. évfordulójára kilátót emelt a Magyar Turista Egyesület ügybuzgó Hegyalja Osztálya, hótartó északi oldalában pedig a következő években sípályákat, déli, meredek felén ugrósáncot alakítottak ki. A magaslat iránti érdeklődés új virágkorát éli a 21. század eleje óta: a nyugati mintára fejlesztett hegy lejtőin, a Zemplén Kalandparkban az ország leghosszabb bobpályája és libegője működik, a csúcsról félelmetes zipline-pályán csúszhatunk át a szomszédos Szár-hegy tetejére (ahonnan felvonó röpít vissza). De itt, a középső állomáson nemcsak büfé, hanem a régi síházban kialakított símúzeum is látogatható, mely kategóriájában az első és egyetlen hazánkban.

Pillantás a hegyekre

A sípályák gyeppásztáit és a vaskos bükkök birodalmát váltogató K▲ jelzés kanyarog fel a csúcsra. Legyünk résen, mert a helyes irány a sűrű insfrastruktúra miatt nem mindig könnyen követhető. A legjobb választás talán jegyet váltani a libegőre (a nagy épület aljában van a kassza), és a magasban lassan, kellemesen ringatózva, megpihenve elérni az 514 méteres hegytetőt. A kilátó acélemelvényére már adja magát az útirány a kiszállóhely dobogójáról. A toronyból teljes nyugalommal figyelhetjük a Szár-hegyre kötélpályán átcsúszó bátrakat, de a Zemplén minden jellegzetes terepi adottsága is feltárul.

Mivel a hegység szélén állunk, rendkívül mozgalmas és sokoldalú a panoráma: egyik irányban a Ronyva síkja és a Zempléni-dombság, illetve a Hegyköz medencéje, és a neki keretet adó Vilyvitányi-röghátak terülnek el a mélyben. A háttérben a Milic-csoport kéklik, a füzéri vár inkább világít fehér falaival. Az átjátszótorony kicsit bezavar ugyan, de nyugatnak fordulva a Központi-Zemplén teljes tömege előttünk hullámzik. A hosszú gerincek és völgyek közé sok, markánsan elkülönülő csúcs vegyül, és mindent erdő burkol, településeknek innen nyomát se lelni - a regéci vár tornyát azonban könnyű kiszúrhatjuk. Délen magányos előőrsként domborodik a tokaji Nagy-hegy, lábai már az Alföld síkjába olvadnak. Legközelebb a Sátoros-hegyek erdős csúcsai emelkednek, köztük nyaralók, kertes házak foglalnak helyet, a peremen pedig Sátoraljaújhely utcái sorakoznak.

Különösen tiszta időben az Északkeleti-Kárpátok egyes részei is felderengenek: a Vihorlát, a Szinyák és a Borló a Zemplénhez hasonlatosan a hegykoszorú vulkáni ívének tagjai. A Szár-hegyre a Dongónak keresztelt kabinos felvonóval is eljuthatunk, a sétát választva pedig kb. 45 perces út áll előttünk. A legextrémebb megoldás persze a zipline használata: 1 kilométer hosszan, magasan a völgy fölött, akár 80 km/h-s sebességre gyorsulva csúszhatunk át a szomszéd csúcsra.

Kilépve a kilátóból a K▲ jelzésen indulunk tovább.  (Ha nem találjuk a hiányosan felfestett jeleket, tartsunk lefelé a libegő fogadóállomásához, ami mellett balra kanyarodva, szintben nyugatnak tartva kell keresnünk az ösvényt. A sípályák tetején maradva, egyenesen a fák közé hatolva hamar előkerülnek a festett piktogramok.) Búcsúzzunk el a pazar kilátástól, és a kőgörgeteges bükkös vadregényes ösvényén, a K▲ jelzés bal ágán kapaszkodjunk át a csúcs túloldalára! Kellemetlenül meredek, csúszóssá taposott, köves, gyökérakadályos csapás vezet lefelé az (immáron) öreg tölgyesben. Elkél az óvatosság, no meg a fák fogódzóként hasznosítható törzse. Egy nagyobb kőrakás az ösvény balján a felszámolt síugrósánc maradványa, a kiterjedt kőtenger pedig a jégkorszaki fagyaprózódásé. Szerencsére a szakasz nem hosszú: a domborzat megszelídül, és jóval barátságosabb terepen kerüljük a Kis-Magas-hegy csúcsát.

Szőlők hűlt helyén

Kisvártatva elérjük a Vörös-nyereg amúgy jellegtelen kereszteződését, aminek neve a föld vöröses színére, vasas ércek jelenlétére utal (Rudabányácska közelében évszázadokig ezüstöt és aranyat bányásztak). A nyeregpont hagyományos elnevezése Bandalak, mert a régmúltban állítólag rossz hírű, „garázdák lakta" terület volt ez. A várostól már kellően távol, hegyek szorításában, fárasztó kaptatással megközelíthető a helyszín, így nem csoda, ha azok költöztek ide, akik a törvénytől, egyben a településektől is kényelmes távolságban kívánták élni életüket. Néhány üdülő most is egészen idáig felkúszik a hegyoldalban, de a 19. század végi filoxéravész pusztítása előtt a szőlők és gyümölcsöskertek még ennél is magasabbra hatoltak.

A P jelzésen lendülünk lefelé; gyertyánok alatt, göröngyös mélyúton tekergünk. Körben felhagyott és leomlott üdülők, illetve néhány egyszerű, még gondozott épület bújik meg az erdő árnyékában. Méretes dácittömbök szegélyezik az utat. Nagyjából egy kilométer után utcára lépünk, amit néhány perc múlva el is hagyunk: jobbra, az erdei útra térő P+ jelzésre váltunk, ami fokozatosan kapaszkodik fel a Tánchely magaslatának oldalában. A Sátoros-hegyek e központi kúpja régi sátoraljaújhelyi majálisok színhelye volt. A tetőpontot nem keressük fel, hanem egy elágazásban balra, a K▲ szűk ösvényére térünk. Megváltozik a növényzet: a felhagyott szőlők és gyümölcsösök helyét visszahódította a bozót, ami előrébb erdeifenyvesben és akácosban oldódik fel. A Szár-hegy tövében még kilátunk jobbra a Sátor-hegyre és a Vár-hegyre, majd a szusszanás után nekiveselkedünk a túra legnyomasztóbb emelkedőjének.

Egy vulkán nyomai?

Váratlanul meredeken, kövek és kidőlt törzsek nehezítette csapáson kaptatunk, és a lejtőszög nemhogy enyhülne, inkább egyre zordabbá válik. Aztán mintha elvágták volna a hegyet, lapos tetőre toppanunk, szemközt kápolna vet árnyékot. Jobbra sziklakiszögellésre állva szertenézhetünk a Sátoros-hegyek közrefogta katlanban - tényleg mintha egy tűzhányó beroskadt kalderáját szemlélnénk. A jellegzetes, meredek formák, szigetszerűen elkülönülő „piramisok" neves geográfusunkat, Cholnoky Jenőt is gondolkodásra bírták: vajon miféle vulkáni működés alkotta ezt a látványos csoportot? Válaszát, miszerint egy Vezúvhoz hasonló tűzhányó teteje óriási robbanással megsemmisült, és a kaldera roncsa maradt örökül, a modern kutatások nem támasztották alá. A legvalószínűbb magyarázat szerint kb. 11 millió éve a felszínen lévő (szintén vulkáni eredetű) riolittufa alá nyomult be a magma, felboltozta a felszínt, majd az azóta eltelt időben az erózió kibontotta a mélyben rekedt dácittesteket a puhább fedőrétegek alól. A lefolyó patakok felszabdalták a terepet, így keletkezett ez a kétségkívül egyedi formaegyüttes.

Emlékhely a város fölött

A pompás kilátás ellenére a Szár-hegy teteje leginkább kulturális arzenáljával tűnik ki a csoport hegyei közül. 1935-ben, Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója alkalmából itt állították fel a 100. országzászlót, mely szemközt lobog egy kis emelvényen. Mára körülveszik a fák, de születésekor csenevész volt a növényzet, távolról is szemet szúrt a magyar trikolor. Az Országzászló Mozgalom a Trianon fölött érzett nemzeti gyász kifejezőeszközeként szolgált, és 10 évvel korábban hirdették meg. Sátoraljaújhelyt hirtelen megrázkódtatásként érte a békeszerződés: egyik napról a másikra peremi határvárossá vált, és elvesztette a vonzáskörzetébe tartozó falvak jelentős részét. A határt a Ronyva vonalában jelölték ki, amit a később elterjedt szóbeszéd szerint a csehszlovák diplomaták csellel, hajózható folyóként tüntettek fel, az áradás idején szemléző bizottság pedig be is dőlt a trükknek. Még versike is született az esetről: „Így avanzsált a kis Ronyva, / Nagy víz már ő, nagy a gondja: / Lett belőle országhatár, / Át nem kelhet rajt’ a madár, / Sem vandál, sem török, sem tatár." A valóságban azonban semmilyen feljegyzés nem utal rá, hogy így történt volna, a határ kijelölésének kérdését a harcászati szempontból kulcsfontosságú Kassa-Csap-vasútvonal pozíciója döntötte el. Ezért vesztette el Sátoraljaújhely egyik városrészét és vasútállomását.

A hegytető túlsó felén Szent Koronát mintázó Szent István-kápolnát az államalapító halálának 900. évfordulóján, 1938-ban építették közadakozásból. Ha lefelé indulunk, először is az átcsúszó- és a kötélpálya állomásával találkozunk (összeköttetés a Magas-hegy felé), aztán széles, ápolt sétányra lépünk, mely mellett bástyákat mintázó stációk strázsálnak. A Magyar Kálvária sétányán járunk, ami szintén közadakozásból, 1936-ra készült el, átadását díszes ünnepség kísérte. A Krisztus szenvedéstörténetének analógiájára megálmodott emlékhely állomásaira az elvesztett, történelmi jelentőségű városok neveit és címereit helyezték. Mindegyik márványtábláján valamely neves magyar személyiségtől vett idézet is olvasható, lefelé haladva az utolsó stáció Kassáé.

Hosszú egyenes következik, aminek egy pontjáról kitűnő a kilátás Sátoraljaújhelyre és környékére. Rövid erdősáv után a kálvária kapujához érkezünk. Az emlékmű-együttes (beleértve a hegytető épületeit is) a szocializmus évtizedeiben teljesen lepusztult, az emléktáblákat és címereket leverték. A felújítás közadakozásból indult el a rendszerváltozás idején. A kapu melletti bányaudvarban kellemes tűzrakó- és pihenőhely kínál felfrissülést, végül a jelzés levezet a hegy tövébe.

Mulatságok hűlt helyén

Autóútra érkezünk, amiből méterekkel lejjebb, balra kiágazik egy kurta zsákutca. Érdemes rajta kb. 2 perces kitérőt tenni: a Sátoros-hegyek egyik ékkövébe, a Zsólyomkai-pincesorba torkollik. A hegyaljon megmaradt tufába vájt pincék a 13-15. században épültek (az eléjük felhúzott borházak többsége persze jóval későbbi). A Zsólyomka-patak dúsan növényesült partfalai mentén összetapadva sorakoznak a picike, egymástól bájosan elütő házikók, a korlátokon muskátlik díszlenek, a háttérben a Magas-hegy gúláját festi meg a nap. Az egész látványt átjárja egyfajta romantikus középkori hangulat. (Érdemes szüreti mulatságok idején érkezni, amikor nyitott ajtók fogadnak.) A pincesor sokáig az újhelyi szőlősgazdák kedvelt mulatóhelyeként szolgált, akiknek nem messze innen fürdőhelye is volt.

Visszatérve az utcára búcsút inthetünk a természetnek, hiszen már nincs messze a városközpont, ahol korábbi útvonalunkba csatlakozunk: előbb jobbra a K◼ jelzésen, majd irányt tartva a K jelzéseken érkezünk meg a vasútállomásra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra a sátoraljaújhelyi vasútállomásról indul.
  • Érkezhetünk busszal is, ebben az esetben a Sátoraljaújhely, vasútállomás buszmegállót kell megcélozni.
  • A túra elejének városi szakasza levágható busszal, ha a Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 70. buszmegállóban szállunk le.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is a sátoraljaújhelyi vasútállomás.

Parking

  • Parkolni a vasútállomás mellett lehet.

Coordinates

DD
48.386242, 21.657411
DMS
48°23'10.5"N 21°39'26.7"E
UTM
34U 548672 5359439
w3w 
///animated.nuance.playful
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zemplén turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(2)
János Bódi
December 20, 2020 · Community
Ma voltam ott először (2020.12.20) Reggel 8:00 kor leparkoltam az autót a kórház parkolójában . Utánna a megadott útvonalon indulás .(egyedül voltam) Ködbe volt borulva a táj , de így is megvolt a szépsége . Sáros volt az elején 1-2 helyen, ahol “bot” nélkül komolyan esélytelen lett volna felmenni. Lebegő alsó parkoló szintje lezárva , belépni tilos. Építési terület . Én komótosan tovább haladtam, láttak, biccentettek, nem szóltak. Innen a kilátóig vagányan meredek🤪 1-2-3-4 kép Innen nagyon nagy odafigyeléssel kell lefelé haladni . Köves , csúszós , izgalmas . Lejjebb a völgyben fantasztikus kis ösvényen haladunk . 5 kép Azt hittem túl vagyunk minden megpróbáltatáson, hisz a Szár hegy 322 méter magas csupán . 1322 lehet érezni , nekem olyan nehéznek , meredeknek tűnt . Látkép 6 kép Gyönyörű a 100. Magyar Zászló Trianoni emlékmű ! Innen lassan kavicsos úton ereszkedtem alá, egészen a kórházig. Ajánlatos !
Show more
2020. december 20., vasárnap 18:20
Photo: János Bódi, Közösség
2020. december 20., vasárnap 18:21
Photo: János Bódi, Közösség
2020. december 20., vasárnap 18:21
Photo: János Bódi, Közösség
2020. december 20., vasárnap 18:21
Photo: János Bódi, Közösség
2020. december 20., vasárnap 18:29
Photo: János Bódi, Közösség
2020. december 20., vasárnap 18:29
Photo: János Bódi, Közösség
Hajnalka Berkes
August 19, 2020 · Community
A felfelé vezető út nagyon meredek és kitaposatlan. Esős időben veszélyes!Nagyon sok a szúnyog!
Show more

Photos from others

2021. február 7., vasárnap 12:45
2021. február Magas-hegy, Kilátó
2020. december 20., vasárnap 18:20
2020. december 20., vasárnap 18:21
+ 4

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
11.1 km
Duration
3:35 h
Ascent
504 m
Descent
504 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp