Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Körtúra a Központi-Börzsöny vulkáni peremén

Hiking Trail · Központi-Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás Nagy-Hideg-hegyről a Duna völgye felé
    / Kilátás Nagy-Hideg-hegyről a Duna völgye felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyáron is hűvös, zárt bükkerdő az Égés-tető oldalában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hideg-hegyi menedékház
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Égés-tető jellegzetes fája és vulkáni breccsakúpja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hideg-hegy míves csúcsköve
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Spartacus-forrás foglalata
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
600 750 900 1050 1200 m km 1 2 3 4 5 6 7 8

Az ősi tűzhányó kalderájának peremén túrázunk Nagy-Hideg-hegyről a Csóványosra. Ez az útvonal a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza kilátópontokkal, rejtélyes kőalakzatokkal és vén fákkal tarkítva. A tetőn magasodó toronyból príma körpanorámát élvezünk, aztán a vulkán romjának belső oldalában, sejtelmes erdőkön át indulunk vissza a menedékházhoz.

open
moderate
8.1 km
2:40 h
376 m
376 m

A Börzsöny mai képét a 14-16 millió évvel ezelőtt működő vulkánizmus formálta, ami három etapban zajlott le, több kitörési központot is aktiválva. A szakaszokon belül a kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe. A csaknem 1500 méter magas tűzhányó felépítménye a magmakamrák kiürülése után összeroskadt, és az óriási ősvulkán lepusztulásával létrejött a ma látható, kb. 5 km átmérőjű és több száz méter mély kaldera. Ennek az üstszerű mélyedésnek a pereme a Börzsöny legmagasabb gerincét jelöli ki.

Túránkon a hullámvasút szintprofilú bércháton vándorlunk, amely mentén a vulkáni működésből származó sziklaképződményeket tanulmányozhatunk testközelből. A Csóványos csúcsa után beereszkedünk a kaldera belsejébe, és annak felső részén vezetett ösvényen kanyargunk. Kirándulásunk kiinduló- és végpontja a Nagy-Hideg-hegyi menedékház, ahol meg is szállhatunk a kirándulás előtti vagy utáni éjszakán. Így kényelmesen – időt hagyva a szemlélődésre és a hely hangulatának átvételére – tudjuk bejárni az útvonalat, és a helyszínre való megérkezés vagy távozás is ráérősebb tempóban történhet.

Author’s recommendation

  • A Nagy-Hideg-hegy csakis gyalogosan érhető el a hegylábi településektől. Számoljunk - kiindulástól függően - kb. 2-3 óra plusz menetidőt a feljutásra, és kb. 1.5-2 órát a visszaereszkedésre!
  • A csúcs alatti menedékház jó szállás, valamint étterem is működik benne. Érdemes a kirándulás előtti vagy utáni estét (ami még jobb: mindkettőt) itt eltölteni, így kényelemesen bejárható kirándulásunk, és akár hosszabb túrával is megérkezhetünk vagy távozhatunk.
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: January 30, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Csóványos, 938 m
Lowest point
777 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

Nagy-Hideg-hegyi menedékház

Start

Nagy-Hideg-hegyi menedékház (848 m)
Coordinates:
Geographic
47.936285, 18.921865
UTM
34T 344793 5311308

Destination

Nagy-Hideg-hegyi menedékház

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A K jelzésen a Nagy-Hideg-hegyi turistaháztól a Csóványosra túrázunk.
  • A P▲ jelek mentén az Oltár-kő érintésével a Rakodó nyergébe sétálunk.
  • A K jeleken visszatérünk a Nagy-Hideg-hegyre.

A túráról részletesen

Nagy-hideg-hegy: "korán belepi a’ hó, és sokáig áll rajta"

Hazánk talán legkiesebb fekvésű, alpesi hangulatot árasztó menedékháza a 864 méter magas csúcs oldalában épült. Étterem, büfé és mosdó is található odabent, kiváló helyszín túrák alkalmával pihenőt tartani, de ami még jobb: megszállni itt éjszakára. Az emeletes ház egy szelete a magyar turistatörténelemnek: 1936-ban kezdték építését egyesületi munkában (Turisták Inóci Társasága), a ’40-es években készült el teljesen. Szerencsére megnyitása óta folyamatosan turistaházként üzemel, azóta is megbízható szállás vagy átmeneti tartózkodóhely minden évszakban. A hazai sísport egyik központja is a hegy (az ország első sífelvonója ide épült), több pálya szolgálja ki a havas időszakban a léccel vagy szánkóval érkezőket. A hegy neve az országos átlaghoz képesti több havas napra utal, amiről Vályi András így ír 1790-es országleírásában: "korán belepi a’ hó, és sokáig áll rajta".

Már a ház teraszáról is szép kilátás fogad, de mindenképp sétáljunk fel a közeli míves csúcskőhöz, ugyanis onnan tárul fel a táj igazán. A fátlan, füves tető nagyszerű panorámát kínál: dél felé a Magas-Tax és az Inóc csúcsosodik, láthatjuk a Dél-Börzsöny vonulatait, majd a Duna túlpartján a Visegrádi-hegység hullámait meg a Gerecse domborulatait. A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget látványától balra a Naszály tűnik fel, északias irányban a Csóványos és a Holló-kő – Vár-bérc gerincszakasz uralja a látványt.

Rakjuk meg a Rakodóig! 

A háztól a csúcs alatti szintúton indulunk keleti irányba az Országos Kéktúra K jelzésén. Elhagyjuk a sípálya felvonóházát (innen érdemes kis kitérőt tenni a sípálya nyiladékának tetejéhez, ugyanis pazar panoráma nyílik a Hangyás-bércre, valamint a mögötte emelkedő Csóványos – Magos-tető vonulatra), és meredek lejtőn, az egykori síugrósánc mellett ereszkedünk tovább. Már megenyhült terepen érkezünk meg a Rakodó turistaút csomópontjába. A 779 méteres magasságban található nyereg elnevezése a fakitermeléshez kapcsolódik. A 20. század első felében, innen vitték a felhalmozott faanyagot a völgyi kisvasúthoz, hogy Királyrét felé tovább szállítsák. A favágók sajátos eszközzel, az ember vontatta román szánkó segítségével hordták le a törzseket. Igen kemény munkának számított a megrakott, nehéz szánok irányítása, - amelyek nemegyszer úgy megindultak a hegyoldalban, hogy halálos balesetet okoztak - majd lepakolás után a súlyos szerkezetek visszacipelése. A román szánkó használatát a ’Másfél millió lépés Magyarországon’ című kéktúrázó filmsorozat Börzsöny részében láthatjuk. A hágóból továbbindulva elmegyünk a Szent István emlékére állított fakereszt mellett, majd öreg, ezüstös törzsű bükkösben combos emelkedőbe kezdünk. A meredek, kőmorzsalékos és helyenként csúszós kaptató tetején az Égés-tető 851 méteres kúpjára érkezünk, ahol kifújhatjuk magunkat, miközben a Nagy-Hideg-hegy irányába feltáruló kilátásban gyönyörködünk. A csúcs peremén jellegzetes fa és különböző méretű kövekből felépülő, girbegurba sziklaalakzat emelkedik.

Különleges sziklák útján a zsiványtanyához

Az erózió hatására kipreparálódott piroklasztikus breccsa (osztályozatlan vulkáni törmelék) eltérő átmérőjű andezit kőzeteket tartalmaz, amelyeket finom vulkáni por tapaszt össze. Az ehhez hasonló, szeszélyes formájú kisebb-nagyobb tornyok és tömbök a Börzsöny különleges ékességeiként emlékeztetnek a 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott tűzhányó tevékenységre. A Csóványosra vezető út mentén és alatta is előfordulnak, túránk során többször találkozunk velük. Tovább indulva változik az erdő: a szárazságnak, szélnek, zordabb időnek kitett magasabb csúcsfelszínekre ellenálló kőrisfás települt, ezért egymás mellett csodálhatjuk a tekintélyt parancsoló idős bükköket és a kőriseket. Kellemes terepen folytatjuk a Hangyás-hegy kiemelkedése felé; jobbra a Szén-patak forráságainak völgyfői mélyülnek.

Egy rövid, jelzetlen csapáson balra fordulva kitérőt tehetünk a Hangyás-bérc nyitott, füves-sziklás kilátópontjára, ahonnan a felnövekvő fák miatt korlátozott rálátást kapunk a szemközti Holló-kő tömbjére. Folytatva túránkat a hullámzó főgerincen fedetlen gyepfelszínek követik egymást, amelyekről feltárul a táj északi irányba, és a kalderabelső ágasan összetartó völgyhálózatát tanulmányozhatjuk. A nyílt peremeken megdőlt, pados elválású andezit lávaárak maradványai hantolódtak ki, amelyek függőleges falakkal szakadnak le, aszimmetrikussá téve a gerincvonalat. Érintjük a Tóth Tamás emléktábla gúláját, majd a Katalin-szikla hatalmas, 21 méter magas, eltérő méretű kövekből összecementált breccsa kőtornya ejt ámulatba. Újabb tábláról tudjuk meg, hogy a képződmény Kautezky Larder Katalinról kapta a nevét, akinek férje így állított emléket 1991-ben. Ha az eddigi fantasztikus vulkánit sziklákkal még nem teltünk volna be, következik a Szabó-kövek keskeny kőéle. Tetjéről kiválóan látszik a csóványosi kilátó, balra pedig a Holló-kő – Vár-bérc vonulatot, az alacsonyabb mellékgerincek és völgyek rendszerét figyelhetjük meg. Érdemes a lábunk elé is nézni, ugyanis a durva sziklafelszínbe a Haramia-lyuk kürtője tátong, ami mellett óvatosan is mozogjunk! A kútszerű mélyedést valószínűleg emberkéz alkotta, elnevezése az utolsó nógrádi betyárra, Sisa Pistára utal, akinek a környékbeliek szerint ez volt az egyik börzsönyi búvóhelye működése idején, az 1870-es években.

A túra koronája

Miközben fokozott emelkedőbe kezdünk, látunk még vulkáni alakzatokat, de a koronát a Korona-kő méretes, csúcsos sziklatornya képezi. A hely Vilma-pihenőként is ismert; tanúsítja ezt az a ráhelyezett fémtábla: Torma Lajosné (Vilma) tiszteletére avatták a vértesi természetjárók. Ahogyan az eddig látott geológiai képződmények, úgy ez is egykori blokk- és hamuárak üledékéből képződött, amelyek a tűzhányó kitörései után a lejtőkön mozogtak lefelé, fokozatosan széttöredezve. Az eltérő szemcse- és tömbméretű izzó blokkok, valamint ezek finomabb-durvább törmeléke, összekeveredve egy tömegmozgásként áramlott, aztán lehűlve osztályozatlanul sült egybe. Ez az oka, hogy egymás mellett látjuk az akár több méter átmérőjű piroklaszt darabokat a kavics méretű kövekkel és a finom hamuszemcsékkel. Az évmilliókon át tartó erózió, majd a pleisztocén jégkorszakok intenzív fagyhatása preparálta ki az időjárásnak ellenállóbb többkomponensű képződményeket, amelyek ma is mutatják az eredeti vulkáni szerkezetet.

Magával ragadó bükkös-kőrisesben egy utolsó kaptatóval végül a Csóványos csúcsára érkezünk.

CsóványosON

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony állt a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel és építettek át kilátónak. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás igazán pompás; pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű rálátás van a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatja a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé a messzeségben Ipolyságot, Drégely várát, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugat felé pedig az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról és a Börzsönyről.

Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit. A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó törmelékes sziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914 szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára ment. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékkövet 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon; az 1920-as, 30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottjainak tiszteletére.

A kaldera belső oldalában

A csúcsról a P▲ jelzésen indulunk északnyugati irányba. Lejtős terepen mellőzzük a Börzsöny legmagasabban eredő, de már csak időszakosan szolgáltató csorgóját, a Felső-Rózsa-forrást. A gerincvonalon vezetett ösvény szél tépázta erdőben vezet, a gyakori heves szelek leszakította ágak és kidőlt törzsek összevissza borítják a felszínt. Kőmezőkön is átvágunk, a szerteszét heverő kisebb-nagyobb vulkanitok a jégkorszakok idején, jelentős fagyváltozékonyság hatására darabolódtak fel. A Három-hányás-nyereg csomópontjában éles bal kanyart veszünk, és a kaldera belsejébe kezdünk beereszkedni. Ösvényünk a gerinc alatt, eddigi menetirányunkkal ellentétesen kalauzol. Balra a hegyoldalban sötétszürke andezitláva pados bástyáit látjuk, alatta nagy kőtenger terebélyesedik az erdőaljon; a kőzetekre üdezöld moharéteg rakódott. A gyönyörű hársfás bükkös egyszer csak megnyílik, és a 2014 decemberi jégkár megdöbbentő hatásával szembesülünk. A lehullott ónos eső következtében a fák ágain, törzsein jégpáncél keletkezett, és ez a plusz tömeg fogpiszkálóként fektette el az előző napon még sűrű, fenséges erdőt. A jelentős pusztítás főleg az északi völgyeket, hegyoldalakat érintette, hatása még hosszú évekig meg fogja határozni a táj képét. A turistautat ugyan megtisztították, de a szanaszét heverő méretes törzsek és a kettétört csonka fák képe kísérőnk marad még jó ideig. Az erdő hiányában azonban feltárul a környék: a Hangyás-bérc gerincére, meg a Nagy-Hideg-hegy tömbjére kapunk rálátást a szintúttá szelídült csapásról. Balról hirtelen magas, várfalszerű szikla tornyosul fölénk. A hosszú, kipreparálódott breccsa alakzat egy helyen megszakad, és természetes kapu nyílik a két bástya között: az Oltár-kő sejtelmes átjárójához érkeztünk. A piroklaszt-ár összesült rétegeinek legnagyobb tömbátmérője a 2 métert is eléri, neve pogány áldozati helyre utal. Az 1931-es túrakalauz így említi: "szép kilátás, ritkán látogatott mászóiskola".

Belépve az erdő kapuján

A természetes várkapun belépve mintegy varázsütésre helyreáll az erdő, itt már nem pusztított a jég. Kényelmes szintúton hatolunk be a Börzsöny egyik csodálatos erdőrezervátumába. Az egyemberes csapás kényelmes szintúton, varázsos tájon vezet keresztül, valósággal erdőfürdőt veszünk. A rejtélyes hangulatú, nyáron is hűvös bükkösbe helyenként kőrisek és hársak keverednek, igazi örömtúra ez a rész. Jobb kéz felé az egykoron kisvasút pályát is hordozó Oltár-patak szurdoka mélyül, balra a meredek hegyoldalban különböző méretű, formájú sziklákat és a belőlük levált kőtengereket látjuk. Elsétálunk a korábban látott Szabó-kövek alatt, ahol érdemes minél kisebb zajjal járni, ugyanis a kevéssé háborgatott sziklás terület a vad kedvelt terepe, eséllyel megpillanthatunk őzet vagy szarvast. Az erősen záródó lombkoronák miatt kevés az aljnövényzet, a levelek között átsugárzó napfény sokszor pontszerűen világítja meg a törzseket és az avart. A Hangyás-bérc oldalában megpillantjuk a vöröses és szürkés lávakövekkel foglalt Spartacus-forrást, ami előtt a víz szivárgása miatt gyakran vizenyős a terület, idevonzva az erdő szomjas állatait. A gerincvonal keresztezésénél pár lépéssel jobbra egy kis tisztásra térhetünk le, ahonnan korlátozott kilátást kapunk déli és nyugati irányba. A füves térszínen kiváló helyszín leülni kicsit és elmerülni, szemlélődni az erdőben.

Vissza a menedékházhoz

Csapásunk éles balfordulót vesz, majd keresztezünk egy a fagykárban sérült erdőfoltot, de utána ismét az összefüggő, zárt pagonyban bandukolunk. Nem kell már sok idő, hogy megérkezzünk a Rakodó kereszteződéséhez, ahonnan az ismert K jelzésű úton találunk vissza a Nagy-Hideg-hegyre. Azonban dönthetünk úgy is, hogy a nyeregből Királyrétre ereszkedünk le, és elhagyjuk a hegyet. Ez utóbbi döntést azonban gondoljuk át, hiszen nem mindennapi élmény a Börzsöny csúcsrégiójában éjszakázni.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • A Nagy-Hideg-hegyi turistaház járművel nem elérhető. Tömegközlekedéssel a hegylábi településekig utazhatunk, és azok valamelyikéből gyalogosan tudjuk megközelíteni kezdőpontunkat.
  • Kismarosig a Budapest - Szob vonalon közlekedő vonattal, onnan

    autóbusszal a Szokolya, Királyrét buszmegállóig

    kisvasúttal Királyrét végállomásig.

Getting there

  • Királyrétről délnyugatra az ún. Grófi úton a P turistaút jelzéseit követve jutunk a turistaházhoz. Az út hossza körülbelül 7 kilométer.

Parking

  • Kiindulópontunkhoz legközelebb Királyrét, és a Kóspallag mellett lévő Kisinóci turistház parkolója található. Ezektől gyalogosan tudunk Nagy-Hideg-hegyre felmenni.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
8.1 km
Duration
2:40 h
Ascent
376 m
Descent
376 m
Loop Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.