Körtúra a Kelet-Cserhát lankáin, gyönyörű kilátással Mátrára
A Cserhát keleti lankáit, füves rétjeit az elmúlt néhány száz év emberi tevékenysége alakította ki: a fakitermelés belemart a Cserhát valaha volt ősrengetegébe, a mezőgazdasági művelés csökkenésével azonban sok terület lassan újra bokrosodik.
Túránk során a sámsonházai Vár-hegy déli csúcsának egykori kőfejtőjében a tanösvényt követve geológiai-földtörténeti időmetszetet kapunk a táj kialakulásáról. Később izgalmas fotókat készíthetünk a Függő-kői andezitbarlang előtt, amelyből felső-pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.
Megcsodálhatjuk a neoromán Szent Márton-templomot Nagybárkányban és a Rákóczi-kápolnát Mátraszőlősön.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet hatalmas terület, majdnem 7000 hektár, melyből közel 500 hektár fokozottan védett. A Cserhát rengetege, erdői, rétjei sok állatnak adnak otthont: túránk során több őzet is megpillantottunk, és amerre jártunk, mindenütt őz és vaddisznó nyomokat láttunk.
Author’s recommendation
- Szánjunk fél órát a sámsonházai tanösvény tábláinak elolvasására, a geológiai látványosság felfedezésére!
- Nézzük meg a nagybárkányi Szent Márton-templom szószékét, freskóit, oltárát!
- Ha van rá időnk, tegyünk egy kitérőt, éa menjünk fel a Tepke-kiátóba!
- Nézzük meg a mátraszőlősi templom gótikus freskómaradványait!
Start
Destination
Turn-by-turn directions
Itiner
- Sámsonházától a K jelzést kövessük kis kitérővel a geopark tanösvényre, majd az aszfaltutat keresztezve Nagybárkányon át haladjunk a Garábi-nyeregig.
- A K+ jelet kövessük a Héviz-patak szurdokában Mátraszőlősig.
- A ᵯ jelzésen, a Mária úton haladjunk, majd a Rákóczi-kápolnát érintve a Cserhát délkeleti domboldalain érünk vissza Sámsonházára.
A túráról részletesen
Sámsonházától Nagybárkányig
Sámsonháza főútján végigvezet az Országos Kéktúra K jelzése. A falu északi határában elérjük a Vár-hegy déli csúcsa alatt egykor működött kőfejtőt, ami ma a Novohrad - Nógrád Geopark egyik izgalmas geológiai látnivalója. A területen érdekes magyarázótáblákkal ellátott tanösvény fut végig.
A táblák és a mögöttük tornyosodó függőleges, levájt hegyoldal látványosan mesél a hajdan itt hullámzó Pannon-tengerről, a feltöltődését követő vulkáni működésről, a tufaképződésről, a rárakódó homokról, azt koptató erózióról, felfoghatatlan, egymásra rakódó évmilliókról, melyeket bakancsunkkal taposunk.
A tanösvény észak-Sámsonházáról indul, a Vár-hegyi kőfejtőtől könnyű sétával, jó húsz perc alatt érjük el a kezdőpontot. Ez az útvonal 8 állomást érint, melyeken ha végigmegyünk, megismerkedhetünk a vulkáni működés egyes szakaszaival. A közel 16 millió év leforgása alatt keletkezett vulkanitok és a tengerelöntések üledékes kőzeteinek kialakulása (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) földtörténeti szempontból rendkívül mozgalmas időszak volt, és ez a tájon is meglátszik.
A tanösvényt követve kapaszkodunk fölfelé, majd az aszfaltútra meredeken ereszkedünk vissza. Ezt keresztezzük, és pár száz méter után merőlegesen, a K jelzést követve balra fordulunk. Ahogy egy tágas domboldalon, könnyedén emelkedő kaszálón a K jelzésen haladunk, hátrafelé pillantva kitárul előttünk a Kis-Zagyva völgye. Egy kilométer után megpillantjuk Nagybárkány templomtornyát, a faluszéli házakig ereszkedve vezet a földút.
Nagybárkánytól a Garábi-nyeregig
A községen átvágva, a patak hídján át a Szabadság úton érünk fel a Szent Márton katolikus templomig. Ha van időnk, térjünk be, mert az 1889-ben épült neoromán templomnak egy száz évvel régebbi, máshonnan hozott, gazdagon faragott szószéke van. Egy hasonló épület a feljegyzések szerint már 1460 előtt is állt, igaz, nem ugyanezen a helyen. Az akkori építményt a hegyről lezúduló víz használhatatlanná tette, így 1883-ban kezdték el jelenlegi helyén újra felépíteni. Életveszélyessé válása miatt 1979-ben a tornyot lebontották, és a hívek pénz- és munkaadományaikból építették újjá.
A templom kerítése mellett a K jelzést követve hagyjuk el a falut. A faluszéli kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a településre, a Cserhát keleti domboldalaira, és mögöttük a Mátra csúcsaira. Az indákkal benőtt gerincen haladva sarjerdőbe, majd sűrű erdőbe, a Cserhát névadójaként szolgáló cseres-tölgyesbe érünk.
Innentől egészen Mátraszölősig zárt, vegyes-, és csererdőben folyamatosan felfelé haladva érjük el a tetőt, ahonnan fiatal fák között ereszkedünk. Figyeljünk rá, hogy az erdei földútról a K jelzés hirtelen merőlegesen jobbra leágazik. Többé-kevésbé folyamatos kaptatón érünk el a Kövesbérci elágazásig. Egy szakaszon sűrű fenyőerdőben haladunk, jobb oldalon egy földbe ásott, parányi menedékházat vehetünk észre. Az 511 m magas Köves-bérc és az 541 m magas Varjú-bérc mellett haladva folyamatosan kapaszkodva érjük el a Nagy-kő-tetőt, melynek csúcsát egy kommunikációs torony uralja.
A Garábi-nyeregtől
A torony mellett elhaladva a Garábi-nyeregig ereszkedünk. A turistautak találkozásánál eldönthetjük, hogy a K jelzésen továbbhaladva teszünk-e egy hosszabb – oda-vissza 5 és fél km-es – kitérőt a Tepke-kilátóig, vagy folytatjuk utunkat a K+ jelzést követve. Bár a Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, kevés vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. Ha tiszta időt fogunk ki látogatásunk során, példátlanul változatos panorámában gyönyörködhetünk a 22 méter magas acéltoronyból. Ha túránkat a kitérő nélkül folytatjuk, akkor a nyeregből forduljunk balra, és a K+ jelzésen ereszkedjünk tovább, Mátraszőlős felé.
Az erdő végén, a rét széléhez érve balra kell tartani, majd a Hévíz-patak összeszűkülő szurdokában, nagy mohás sziklák közt ereszkedünk a K+ jelzést követve.
Túránk izgalmas, geológiai szempontból érdekes szakasza a Függő-kő és kicsiny barlangjának felfedezése, mely a Cserhát hegység legjellegzetesebb andezit képződménye. Kialakulása 14-16 millió éve kezdődött, vulkanikus aktivitás következményeként. Akkoriban a Cserhát helyén tengeri üledékekből álló medence terült el. Bár a kisebb víz alatti kitöréseknek, szárazföldi rétegvulkánoknak, vulkáni testeknek és kőzetteléreknek ma már csak a maradványait láthatjuk, a Függő-kő sokat elárul a hegységet létrehozó vulkanizmusról: a víz alól a kezdeti szakaszban feltörő működés maradványait megfigyelhetjük a kitörési centrum közelében.
A szikla furcsa formáját, üreges, barázdált felszínét viszont nem a vulkanikus tevékenységnek köszönheti: azt már az évezredeken át körbemosó patak eróziós hatása formálta jelenlegi alakjára. A kicsiny barlangban őskori cserépmaradványokat és megmunkált kőszilánkot is találtak. A Függő-kő és egy elhagyott kőbánya sziklafala mellett érünk el a Hévíz-patak gátjáig.
Mátraszőlőst érintve Sámsonházáig
Mátraszőlős faluba a Forrás utcában érünk be, mely a Hévíz-forrásról kapta a nevét. Ne tévesszen meg a településnév, a Mátra előtag ellenére még mindig a Cserhátban járunk. A nyomóskútnál újratölthetjük kulacsainkat!
A K+ útvonal bevezet a faluközpontba, mi a Mária út ᵯ jelzésén, a Pál utca után földúton újra fölfelé, kifelé tartsunk a faluból. Jobb oldalt hamarosan megpillantjuk a Rákóczi-kápolnát. A kicsiny kápolna a legenda szerint arról kapta a nevét, hogy II. Rákóczi Ferenc állítólag itt pihent meg, amikor a széchényi országgyűlésre tartott, ahol vezérlő fejedelemmé válaszotották.
A patakot keresztezve meredek domboldalon kapaszkodunk fel, bal oldalt fenyőerdő, majd friss, pár éves erdészeti telepítések védőkerítéseinek kapuit nyitogatva haladunk, végig a ᵯ jelzést követve.
Míg a Cserhát északi lejtőit, völgyoldalait szálfaegyenes bükkösök jellemzik, a melegebb, napfényesebb déli oldalakon a térség névadói, a csertölgyesek a jellemző fafajok. Az erdészek láthatóan az őshonos tölgyeseket igyekeznek visszatelepíteni a laposabb, évszázadok alatt letarolt, többek között a bőrkikészítéshez, cserzéshez eladott, cserfakéreg miatt kivágott fákat a legelőkké tett erdőkbe, és a kerítésekkel a vadkároktól, lerágástól próbálják védeni a lassan növekvő, parányi tölgycsemetéket.
Köves földutakon, szúrós bokorerdők, legelők mentén érünk el egy melegvizű forrásig, alattunk a völgyben hamarosan megpillantjuk Sámsonházát. A falu utcáin sétálva érünk vissza túránk kiindulópontjáig, a főútig.
Note
Public transport
Public-transport-friendly
- Sámsonházát a Salgótarjáni vagy a Pásztói buszpályaudvarról induló távolsági buszjáratokkal érhetjük el, a busz Sámsonháza, Fő út megállójánál kell leszállni.
Getting there
- A Sámsonháza, Fő út buszmegállót érinti a K jelzés. Innen kezdhetjük túránkat.
Parking
- Ha autóval érkezünk, a Fő utcán a volt kőfejtőnél a KRESZ szabályai szerint az út szélén hagyhatjuk gépjárművünket.
Coordinates
Book recommendation by the author
- A Cserhát, a Medvesvidék és a Gömör–Hevesi-dombság (Horváth Gergely) - ADT
- A Cserhát Natúrpark természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékei - Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány
Author’s map recommendations
Equipment
- Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Help others by being the first to add a review.
Photos from others