Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Körtúra a Kelet-Cserhát lankáin, gyönyörű kilátással Mátrára

Hiking Trail · Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Responsible for this content
MTSZ - Partner Verified partner  Explorers Choice 
  • A sámsonházai volt kőfejtőben geológiai tanösvényt alakítottak ki
    / A sámsonházai volt kőfejtőben geológiai tanösvényt alakítottak ki
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • Emelkedő a volt sámsonházai kőbánya sziklafala mentén
    / Emelkedő a volt sámsonházai kőbánya sziklafala mentén
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • Nagybárkány után haladunk a K jelzésen a Gázló felé
    / Nagybárkány után haladunk a K jelzésen a Gázló felé
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • Visszatekintve a Mátra csúcsait látjuk
    / Visszatekintve a Mátra csúcsait látjuk
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • Útjelző tábla a Salgótarján felé tartó műút mentén
    / Útjelző tábla a Salgótarján felé tartó műút mentén
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • Nagybárkányi Szent Márton-templom
    / Nagybárkányi Szent Márton-templom
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlős felett a K kereszt jelzésen haladva
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A garábi elágazásnál térünk le az OKT útvonaláról
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A Hévíz-patak időszakosan száraz medre
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A Függő-kői andezitbarlang
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlősön a Héviz-patak víztározója mentén haladva
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlőst épp csak érintjük útban Sámsonháza felé
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Szamár-patak völgye
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Rákóczi-kápolna Mátraszőlős határában, távolban a Mátra bércei
    Photo: László Várnai, MTSZ - Partner
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22

Könnyű túránk a Kelet-Cserhátot járja be, a Sámsonházai kőfejtőben kialakított geoparktól indul, a Kék-túrát követve feljutunk a Nagy-kő tetőre, végül tágas, lankás domboldalakon, réteken át érünk vissza kiindulópontunkhoz.
moderate
22.9 km
6:44 h
662 m
612 m

A Cserhát keleti lankáit, füves rétjeit az elmúlt néhány száz év emberi tevékenysége alakította ki: a fakitermelés belemart a Cserhát valaha volt ősrengetegébe, a mezőgazdasági művelés csökkenésével azonban sok terület lassan újra bokrosodik.

Túránk során a sámsonházai Vár-hegy déli csúcsának egykori kőfejtőjében a tanösvényt követve geológiai-földtörténeti időmetszetet kapunk a táj kialakulásáról. Később izgalmas fotókat készíthetünk a Függő-kői andezitbarlang előtt, amelyből felső-pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.

Megcsodálhatjuk a neoromán Szent Márton-templomot Nagybárkányban és a Rákóczi-kápolnát Mátraszőlősön.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet hatalmas terület, majdnem 7000 hektár, melyből közel 500 hektár fokozottan védett. A Cserhát rengetege, erdői, rétjei sok állatnak adnak otthont: túránk során több őzet is megpillantottunk, és amerre jártunk, mindenütt őz és vaddisznó nyomokat láttunk.

Author’s recommendation

  • Szánjunk fél órát a sámsonházai tanösvény tábláinak elolvasására, a geológiai látványosság felfedezésére!
  • Nézzük meg a nagybárkányi Szent Márton-templom szószékét, freskóit, oltárát!
  • Ha van rá időnk, tegyünk egy kitérőt, éa menjünk fel a Tepke-kiátóba!
  • Nézzük meg a mátraszőlősi templom gótikus freskómaradványait!
outdooractive.com User
Author
László Várnai
Updated: September 20, 2019

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
549 m
Lowest point
182 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app

Start

Sámsonháza, Fő utca buszmegálló (186 m)
Coordinates:
Geographic
47.990057, 19.718699
UTM
34T 404403 5315989

Destination

Sámsonháza, Fő utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Sámsonházától a K jelzést kövessük kis kitérővel a geopark tanösvényre, majd az aszfaltutat keresztezve Nagybárkányon át haladjunk a Garábi-nyeregig.
  • A K+ jelet kövessük a Héviz-patak szurdokában Mátraszőlősig. 
  • A  jelzésen, a Mária úton haladjunk, majd a Rákóczi-kápolnát érintve a Cserhát délkeleti domboldalain érünk vissza Sámsonházára.

A túráról részletesen

Sámsonházától Nagybárkányig

Sámsonháza főútján végigvezet az Országos Kéktúra K jelzése. A falu északi határában elérjük a Vár-hegy déli csúcsa alatt egykor működött kőfejtőt, ami ma a Novohrad - Nógrád Geopark egyik izgalmas geológiai látnivalója. A területen érdekes magyarázótáblákkal ellátott tanösvény fut végig.

A táblák és a mögöttük tornyosodó függőleges, levájt hegyoldal látványosan mesél a hajdan itt hullámzó Pannon-tengerről, a feltöltődését követő vulkáni működésről, a tufaképződésről, a rárakódó homokról, azt koptató erózióról, felfoghatatlan, egymásra rakódó évmilliókról, melyeket bakancsunkkal taposunk. 

A tanösvény észak-Sámsonházáról indul, a Vár-hegyi kőfejtőtől könnyű sétával, jó húsz perc alatt érjük el a kezdőpontot. Ez az útvonal 8 állomást érint, melyeken ha végigmegyünk, megismerkedhetünk a vulkáni működés egyes szakaszaival. A közel 16 millió év leforgása alatt keletkezett vulkanitok és a tengerelöntések üledékes kőzeteinek kialakulása (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) földtörténeti szempontból rendkívül mozgalmas időszak volt, és ez a tájon is meglátszik.

A tanösvényt követve kapaszkodunk fölfelé, majd az aszfaltútra meredeken ereszkedünk vissza. Ezt keresztezzük, és pár száz méter után merőlegesen, a K jelzést követve balra fordulunk.  Ahogy egy tágas domboldalon, könnyedén emelkedő kaszálón a K jelzésen haladunk, hátrafelé pillantva kitárul előttünk a Kis-Zagyva völgye. Egy kilométer után megpillantjuk Nagybárkány templomtornyát, a faluszéli házakig ereszkedve vezet a földút.  

Nagybárkánytól a Garábi-nyeregig

A községen átvágva, a patak hídján át a Szabadság úton érünk fel a Szent Márton katolikus templomig. Ha van időnk, térjünk be, mert az 1889-ben épült neoromán templomnak egy száz évvel régebbi, máshonnan hozott, gazdagon faragott szószéke van. Egy hasonló épület a feljegyzések szerint már 1460 előtt is állt, igaz, nem ugyanezen a helyen. Az akkori építményt a hegyről lezúduló víz használhatatlanná tette, így 1883-ban kezdték el jelenlegi helyén újra felépíteni. Életveszélyessé válása miatt 1979-ben a tornyot lebontották, és a hívek pénz- és munkaadományaikból építették újjá.

A templom kerítése mellett a K jelzést követve hagyjuk el a falut. A faluszéli kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a településre, a Cserhát keleti domboldalaira, és mögöttük a Mátra csúcsaira. Az indákkal benőtt gerincen haladva sarjerdőbe, majd sűrű erdőbe, a Cserhát névadójaként szolgáló cseres-tölgyesbe érünk.

Innentől egészen Mátraszölősig zárt, vegyes-, és csererdőben folyamatosan felfelé haladva érjük el a tetőt, ahonnan fiatal fák között ereszkedünk. Figyeljünk rá, hogy az erdei földútról a K jelzés hirtelen merőlegesen jobbra leágazik. Többé-kevésbé folyamatos kaptatón érünk el a Kövesbérci elágazásig. Egy szakaszon sűrű fenyőerdőben haladunk, jobb oldalon egy földbe ásott, parányi menedékházat vehetünk észre. Az 511 m magas Köves-bérc és az 541 m magas Varjú-bérc mellett haladva folyamatosan kapaszkodva érjük el a Nagy-kő-tetőt, melynek csúcsát egy kommunikációs torony uralja.

A Garábi-nyeregtől

A torony mellett elhaladva a Garábi-nyeregig ereszkedünk. A turistautak találkozásánál eldönthetjük, hogy a K jelzésen továbbhaladva teszünk-e egy hosszabb – oda-vissza 5 és fél km-es – kitérőt a Tepke-kilátóig, vagy folytatjuk utunkat a K+ jelzést követve. Bár a Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, kevés vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. Ha tiszta időt fogunk ki látogatásunk során, példátlanul változatos panorámában gyönyörködhetünk a 22 méter magas acéltoronyból. Ha túránkat a kitérő nélkül folytatjuk, akkor a nyeregből forduljunk balra, és a K+ jelzésen ereszkedjünk tovább, Mátraszőlős felé.

Az erdő végén, a rét széléhez érve balra kell tartani, majd a Hévíz-patak összeszűkülő szurdokában, nagy mohás sziklák közt ereszkedünk a K+ jelzést követve.

Túránk izgalmas, geológiai szempontból érdekes szakasza a Függő-kő és kicsiny barlangjának felfedezése, mely a Cserhát hegység legjellegzetesebb andezit képződménye. Kialakulása 14-16 millió éve kezdődött, vulkanikus aktivitás következményeként. Akkoriban a Cserhát helyén tengeri üledékekből álló medence terült el. Bár a kisebb víz alatti kitöréseknek, szárazföldi rétegvulkánoknak, vulkáni testeknek és kőzetteléreknek ma már csak a maradványait láthatjuk, a Függő-kő sokat elárul a hegységet létrehozó vulkanizmusról: a víz alól a kezdeti szakaszban feltörő működés maradványait megfigyelhetjük a kitörési centrum közelében.

A szikla furcsa formáját, üreges, barázdált felszínét viszont nem a vulkanikus tevékenységnek köszönheti: azt már az évezredeken át körbemosó patak eróziós hatása formálta jelenlegi alakjára. A kicsiny barlangban őskori cserépmaradványokat és megmunkált kőszilánkot is találtak. A Függő-kő és egy elhagyott kőbánya sziklafala mellett érünk el a Hévíz-patak gátjáig.

Mátraszőlőst érintve Sámsonházáig

Mátraszőlős faluba a Forrás utcában érünk be, mely a Hévíz-forrásról kapta a nevét. Ne tévesszen meg a településnév, a Mátra előtag ellenére még mindig a Cserhátban járunk. A nyomóskútnál újratölthetjük kulacsainkat!

A K+ útvonal bevezet a faluközpontba, mi a Mária út jelzésén, a Pál utca után földúton újra fölfelé, kifelé tartsunk a faluból. Jobb oldalt hamarosan megpillantjuk a Rákóczi-kápolnát. A kicsiny kápolna a legenda szerint arról kapta a nevét, hogy II. Rákóczi Ferenc állítólag itt pihent meg, amikor a széchényi országgyűlésre tartott, ahol vezérlő fejedelemmé válaszotották. 

A patakot keresztezve meredek domboldalon kapaszkodunk fel, bal oldalt fenyőerdő, majd friss, pár éves erdészeti telepítések védőkerítéseinek kapuit nyitogatva haladunk, végig a  jelzést követve.

Míg a Cserhát északi lejtőit, völgyoldalait szálfaegyenes bükkösök jellemzik, a melegebb, napfényesebb déli oldalakon a térség névadói, a csertölgyesek a jellemző fafajok. Az erdészek láthatóan az őshonos tölgyeseket igyekeznek visszatelepíteni a laposabb, évszázadok alatt letarolt, többek között a bőrkikészítéshez, cserzéshez eladott, cserfakéreg miatt kivágott fákat a legelőkké tett erdőkbe, és a kerítésekkel a vadkároktól, lerágástól próbálják védeni a lassan növekvő, parányi tölgycsemetéket.

Köves földutakon, szúrós bokorerdők, legelők mentén érünk el egy melegvizű forrásig, alattunk a völgyben hamarosan megpillantjuk Sámsonházát. A falu utcáin sétálva érünk vissza túránk kiindulópontjáig, a főútig.

Public transport

Public transport friendly

  • Sámsonházát a Salgótarjáni vagy a Pásztói buszpályaudvarról induló távolsági buszjáratokkal érhetjük el, a busz Sámsonháza, Fő út megállójánál kell leszállni.

Getting there

  • A Sámsonháza, Fő út buszmegállót érinti a K jelzés. Innen kezdhetjük túránkat.

Parking

  • Ha autóval érkezünk, a Fő utcán a volt kőfejtőnél a KRESZ szabályai szerint az út szélén hagyhatjuk gépjárművünket.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Cserhát, a Medvesvidék és a Gömör–Hevesi-dombság (Horváth Gergely) - ADT
  • A Cserhát Natúrpark természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékei - Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány

 

 

 

Author’s map recommendations

Cserhát (+Karancs, Medves) turistatérkép (Cartographia)


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Difficulty
moderate
Distance
22.9 km
Duration
6:44 h
Ascent
662 m
Descent
612 m
Public transport friendly Loop Scenic Geological highlights Botanical highlights

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.