Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Körtúra a Bükk fennsíkjain

Hiking Trail · Bükkvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Végállomásán pihen a garadnai erdészeti kisvasút; egykor az ómassaiak is vele közlekedtek a városba
    / Végállomásán pihen a garadnai erdészeti kisvasút; egykor az ómassaiak is vele közlekedtek a városba
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Farkas-nyaktól fokozottan védett erdőket szelünk át a Kis-fennsík peremén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsíkról feltűnik Miskolc belvárosa a tokaji Nagy-Kopasszal a horizonton
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsős átkelőt faragtak a kidőlt bükktörzsbe a helyi turisták
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nedves szurdokvölgy a szalamandra otthona
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bükkszentléleki pálos kolostor felújítás alatt álló romjai
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút tisztása a fennsíkra vezető aszfaltos út végén népszerű célpont
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Háromkúti-völgy buján buránzó szurdokerdejében kihívás az átkelés
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kényelmes erdei szállással hívogat a bánkúti síház a sípálya rétjének alján
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Stílusosan sífutó lecekkel fedték a Bánkúti síház fáskamráját
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eső utáni pára lepi a lucfenyvest a Kis-fennsíkon
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kórokozók és a klímaváltozás karöltve pusztítják a bükki fenyveseket
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kápa-kút mohalepte karsztvízfakadása utunk végén tiszta vízzel kínál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csikorgó sziklás gerincéről lelátunk Odvas-kőre és Tardona házaira
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút szállással és vendőglével fogad a Nagy-fennsíkra vezető út mentén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A miskolci vasutas természetjárók míves foglalást építettek Köpüs-forrásra
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A viharkárokat a fészkéből kipottyant kis erdei pinty is nehezen viseli
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegységnek nevet adó montán bükkösök kísérnek fennsíki utunkon
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szentléleki Turista Park Lillafüredi Állami … állomás) Bánkúti turistaház Látó-kövek A Sebes-víz vízesése
Rengeteg látnivalót és élményt felvonultató körtúránk a Bükk-fennsík tájaira kalauzol el. Az útvonal hosszú, és a sok megálló elég időt kíván, ezért érdemes két vagy három naposra tervezni bükki tartózkodásunkat úgy, hogy az érintett hegyi szállások valamelyikén megalszunk, vagy sátorral vándorlunk. Ebben az esetben a nyomvonalunkon kívül eső érdekes helyszínek meglátogatására is kényelmesen lesz lehetőség.
Open
difficult
Distance 19.5 km
5:50 h
746 m
746 m
928 m
386 m

A Kis-fennsík déli és a Nagy-fennsík északi pereme a Garadna-Szinva völgyrendszerre tekint. Ez a bemélyedés választja két részre a Bükk központi kistáját, ami túránk kezdő- és végpontja is. A kb. 120 km²-es területű Bükk-fennsík kialakulásának utolsó etapjában jött létre a ma látható völgyhálózat, aminek fő elemét a Garadna és a Szinva 150-225 méter mély bevágódása jelenti. Ebből a markáns geobarázdából indulunk, majd mind a két fennsíkrészt felkeressük, miközben számos földrajzi, geológiai, erdészeti és kulturális érdekességet, valamint több hegyi telepet is útba ejtünk. A patakok és völgyek, a karsztjelenségek és a növényzetborítás, a források, kilátópontok mind-mind élménydús túrát biztosítanak a változatos arculatú terepen. A különleges útvonalon gyorsan váltakoznak a természeti látnivalók, de a hegyen megtelepedett ember nyomait és tevékenységeit is megismerjük. Hogy ezt a sok élményt megfelelően befogadhassuk, megéri időt szánva barangolnunk, és több napra elnyújtani a kirándulást.

 

Author’s recommendation

  • Útvonalunk több hegyi szálláslehetőséget is felfűz (Sebesvíz, Jávorkút, Csipkéskút, Bánkút, Bükkszentlélek), ezért könnyen két vagy három napossá tehetjük bükki tartózkodásunkat, ezáltal az útvonal kényelmesen végigjárható, és sokkal behatóbban ismerkedhetünk a környékkel.
  • A Garadnán megéri időt szánni az Erdészettörténeti Gyűjtemény megtekintésére, ahol a régi bükki foglalkozásokról (pl. mészégetés, szénégetés) is kapunk információkat.

  • Bánkútról 900 méteres kitérővel érhető el Z jelek mentén a Bálvány tetején álló Petőfi-kilátó, ahonnan felséges körpanorámában gyönyörködhetünk.
  • A Három-kúti-völgyből kiágazó K+ ösvényén 500 métert megtéve a Turista emlékparkban tehetjük tiszteletünket a hazai természetjárás nagy alakjainak emlékművei előtt.
  • Plusz élményt ad, ha a közlekedéshez az erdei kisvasutat választjuk.
  • Oda- vagy visszautazásunk ideje alatt érdemes a Garadna-völgy többi látnivalóját is megnézni (pl. Őskohó, Pisztrángtelep, Hámori-tó, Lillafüred).
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Update: January 18, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
928 m
Lowest point
386 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Bánkúti turistaház

Tips and hints

Start

Garadna vasút buszmegálló/Garadna kisvasút végállomás (403 m)
Coordinates:
DD
48.116601, 20.558639
DMS
48°06'59.8"N 20°33'31.1"E
UTM
34U 467150 5329354
w3w 
///numerous.distilled.rations

Destination

Garadna vasút buszmegálló/Garadna kisvasút végállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Garadnáról a S+ jelzésen indulunk nyugati irányba.
  • A mésztufa vízesés után a S jeleken emelkedünk a fennsík aszfaltcsíkjáig.
  • Jobbra térve, a P◼ jeleken folytatjuk a Sebesvíz panzió felé.
  • A Disznós-forrás után jobbra a P jelekre térünk és Jávorkút, Csipkéskút, Bánkút érintésével a bükkszentléleki bekötőútig túrázunk.
  • Maradva a Miskolc felé vezető műúton, 300 métert jelzés nélküli szakaszon gyalogolunk rajta.
  • Balra a K+ jelzésre térve, a Látó-kövek szikláihoz teszünk kitérőt.
  • Ugyanezeken a jeleken visszaindulva Bükkszentlélekre sétálunk.
  • Balra a P jelekre váltunk, és az Arany-lépcső bejáratáig túrázunk.
  • S+ jelzésen visszaereszkedünk Garadnára.

A túráról részletesen

Garadna

Kezdőpontunk, Garadna nemzedékek óta a Bükk jelentős kirándulóhelye; hétvégeken ma is nagy számú látogató keresi fel a környéket. Népszerűségének fő oka, hogy itt találjuk a Lillafüredi ÁllamiErdei Vasút (LÁEV) végállomását.

1920-ban kezdődött a Szinvavölgyi Erdei Vasút építése, ami 1929-ben vette fel a ma is használt Lillafüredi Állami Erdei Vasút elnevezést. A szárnyvonalakkal kiegészült hálózat eredetileg a Bükk alapanyagainak fuvarozására készült, de már korán beindult a személyszállítás is. A Palotaszálló átadásával utóbbi igény csak fokozódott, ami aztán a 20. század második felében szintén megmaradt. Ezért a rendszer nagy része szerencsésen elkerülte a felszámolást a teherszállítás megszüntetése után – ellentétben sok más hegyi vasútvonalunkkal. Így napjainkban is van lehetőség különleges módon, erdei kisvasúttal közlekedni a Bükkben, ezért Garadnára vagy Garadnáról elutazva érdemes legalább egyik irányba igénybe venni.

A Sebes-víz mentén

A buszmegállóból Ómassa irányába indulunk a S+ jelzést követve. Elhagyjuk az erdei telep épületeit és a kisvasút végállomását, majd átkelve a patak betonhídján a régi bánkúti aszfaltúton folytatjuk. Rövidesen elérjük a Sebes-víz hídját, ami után balra a völgybe térünk.

Meredek szurdokban kapaszkodunk fel a forrásokig. A Bükk nagy esésű, gyors folyású patakja rövid, vad kanyont vájt a fennsík oldalába, végigmenni benne igazi kalandokat tartogat. A csapadékos időben vagy hóolvadáskor hangos robajjal zúduló víz mellett túrázni maradandó élményt jelent. A lehozott hordalékon átlépve keresztezzük a sziklás medret, és a perem ösvényére térünk. A buja növényzetű völgyben hamar elérjük a Sebes-víz különlegességét: a karsztvízből kivált mésztufa lépcsősort. A patak itt szétterülve, számos ágra válva, kis vízesésekkel zubog lefelé. A darázskőnek is hívott édesvízi mészkő bekérgezi a lehullott leveleket és ágakat, fantasztikus formákat létrehozva.

A zuhatag tetején balra egy hídon átkelhetünk a patak fölött, és a túloldalról is megszemlélhetjük a természet e lenyűgöző alkotását. Innen a S jelzésen caplatunk tovább a forrásbarlangok mellett. Ezen üregek a fölöttünk elterülő Bükk-fennsík nyelőiből érkező vizet továbbítják, ami aztán a Sebes-vízen át a Garadnát táplálja.

A völgyfő szikláin öles léptekkel mászunk át, s igen sűrű, őserdőre emlékeztető szakaszon kőrisfák és bükkök tövében emelkedünk tovább.

Keresztül a Nagy-fennsíkon

Odafönt a jávorkúti aszfaltútra toppanunk, a közeli kereszteződésben pedig jobbra a bekötőút P◼ jeleire váltunk. Duzzasztott horgásztó és gát jelzi a Sebesvíz panzió területének határát. A két részre osztott vízfelület partján, idilli környezetben álló szállás egész évben nyitva tart, éttermében fogyaszthatunk is.

A főépület előtt balra térve földútra lépünk, amin rétes-ligetes szakaszon, bükkök és fenyők között a tavat tápláló Disznós-kút mellett sétálunk el. Egy víznyelő szomszédságában keresztúthoz jutunk, ahol jobbra a P jelzésre fordulunk. Ösvényen, szép bükkösben enyhén emelkedve a Kühne Andor úton járunk. A Borsodi Bükk Egylet egykori vezetőségi tagja évtizedeken át a természetjárás ügyét szolgálta, a hálás utókor nevezte el róla a Sebesvíz-Jávorkút útszakaszt.

Sík terepen talpalunk már, amikor a szürkés törzseket lucos zöldje váltja fel. Villanyvezeték pásztáját keresztezzük, majd a Bolhási-fenyves kiterjedt állományú tűlevelűi között kanyargunk. Balunkon néhány lépésre a Bolhási-zsomboly víznyelő aknabarlangja mélyül a fennsík felszínébe. Az itt lejutó csapadék- és olvadékvizek a Garadnában kötnek ki, miután átfolytak a mészkő járatrendszerén. A kárpáti hegyeket idéző, gyantaillatú erdőrészen az ösvénytől jobbra bújik meg az út névadójának emlékköve, ahová rövid csapás vezet.

Víznyelők a fenyvesben

Rövidesen balra a Szirén-barlang időszakosan aktív víznyelőihez térhetünk ki. A Bükk-fennsík mélybe nyíló nyelőit az 1950-es, 60-as években tárták fel lelkes barlangkutatók, akik azt is vizsgálták, hogy a hegy belsejében merre talál utat a víz, és végül hol kerül újra a felszínre. Ehhez egy különleges anyaggal, a jelentős hígításban is kiváló víznyomjelző fluoreszceinnel dolgoztak. Adott zsombolyba beleengedték a szükséges mennyiséget, és a forrásoknál figyelték, hol jelenik meg akár hosszú órák múlva a jellegzetes fluoreszkáló zöld szín. Így tudták sok évnyi kitartó munkával a belső járatrendszereket és összeköttetéseket feltérképezni. 

A fenyvesek már jó ideje a fennsík képéhez tartoznak. Bár tájidegenek errefelé, a 19. század folyamán az irtásokra és a bükkösök átalakításával jelentős területeket ültettek be tűlevelűekkel. A Jávorkút környéki állomány egyike a híres svéd fenyves, aminek magjait 1887-ben Svédországból hozták.

Sajnos a klímaváltozás miatti egyenetlen csapadékeloszlás, az átlaghőmérséklet növekedése, megspékelve a gyakoribb erős viharokkal nem kedveznek ezeknek a jellemzően egykorú erdőknek középhegységeinkben. Egyelőre még élvezhetjük a suhogó sudár fenyők gyantaillatát, de a jövőben kisebb esélyük várható a túlélésre.

Jávorkút és Csipkéskút

Kis tó szomszédságában érünk ki a jávorkúti rétre, ahonnan feltűnnek a kicsiny telep épületei, pihenőhelyei. Kisétálunk az aszfaltútra, és a névadó forrás kútszerű mélyedéséből vizet vehetünk. A juhar régies szaváról elnevezett csorgó a fennsík igen kevés folyadéklelőhelyeinek egyike. Nem véletlenül épült ide az 1920-as években az akkori miniszterelnök, Bethlen István vadászkastélya, amiben ma étterem üzemel (a többi ház szállásként működik). A 685 méteres magasságban létesült, példásan rendben tartott Jávorkút kiváló hely frissítő pihenőt tartani túránk folytatása előtt.

Továbbiakban is a P jeleket követve az erdészház után letérünk az aszfaltról, és a híres ősfenyvesen át indulunk meg Csipkéskút felé. Az 1876-ban ide telepített 8 hektáros lucosnak még sok példánya áll; lenyűgöző élmény a csaknem 150 éves faóriások társaságában lenni. Telepítésekor elegyes erdőt hoztak létre, ezért méretes bükkök is vegyülnek a zöld ágak közé. Sajnos a fák állapota romlóban van, jelzik ezt a kiszáradás miatt kidőlt törzsek, amelyeken többször is átmászunk a hegyoldalban felfelé haladva.

Magunk mögött hagyva az őserdő jellegű erdőrészt szellősebb szálbükkös szürkés-ezüstös világában bolyongunk. Elérve a hegytetőt a korábbi letermelés miatt kitárul a táj, és jól rálátunk a környék csúcsaira, köztük a gömb alakú katonai radarállomást hordozó Felső-Borovnyákra. Az újulaton átvágva kövesútra lépünk, és egy elektromos légvezeték pásztájának keresztezése után a csipkéskúti csikótelep kerítéséhez érkezünk. A híres lipicai fajtát tenyésztik itt, a Bükk-fennsíkon találták meg ugyanis a lovaknak leginkább kedvező, az eredetihez hasonlító környezetet. A pacik Szilvásváradon születnek a Ménesgazdaság központjában, és 3 éves korukig nevelkednek Csipkéskúton. A hagyományoknak megfelelően a nap nagy részét a szabadban töltik, a környező rétekre is kihajtják az állatokat. Nagyszerű látvány ilyenkor a futkározó-legelésző ménes.

Irány Bánkút

Széles murvaúton emelkedve folytatjuk utunkat, s egy kisméretű mészkőbánya mellett balra ösvényre térünk. A lefejtett követ mészégetésre használták fel a múltban, az erdőaljon láthatóak még a régi kemencék gödrei. Jóval nagyobb és természetes mélyedést is találunk, amikor a Csipkési-víznyelőbarlang katlanához érkezünk. Ez a karsztjelenség az ún. visszafolyó, vagyis egy felszíni vízfolyás végződik a szájánál. Jól látszik, hogy a fentről érkező patakvölgy a barlang szájánál végződik. A szaknyelven búvópatakos vakvölgyeknek (bükki nevén: visszafolyó vagy ravaszlyuk) nevezett sajátos forma úgy jön létre, hogy forrása nem karsztos kőzettestben fakad, ezért kialakul a völgye, azonban amint a patak mészkőfelszínhez ér, a kőzethatáron elnyelődik.

Varázsos bükkösben tovább haladva az út bal oldalán tál alakú töbröket láthatunk. Az ilyen mélyedések legtöbbjét a felszín felől kiinduló oldás alakította ki, helyenként egymást követő sorozatokat létrehozva. Kissé távolabb az alacsony gerincen a Lyukas-gerinci-zsomboly bejárata tátong. Ez az aknabarlang a tető közeli zsombolyok kategóriájába tartozik. Hogy ma már inaktív, annak az az oka, hogy környezetének lepusztulása miatt gerincpozícióba került, és ezért elveszítette táplálóterületét, ahonnan a pleisztocén idején még bőséggel gyűjtötte a vizeket. Mellette a Betyár-barlang nyílik, aminek az akna után lévő szép, cseppkődíszes terme a néphagyomány szerint haramiák rejteke volt.

Keresztezzük a bánkúti aszfaltutat, és lejtmenetben sétálunk el a sípályák tetejénél. A pászták aljában feltűnik a turistaház épülete. Az 1931-ben felépült bánkúti turistaszállásból jelentős felújítással kialakított Fehér Sas panzió mellett érkezünk a hegyi üdülőtelepre. Innen van lehetőség a Z jelzésen 900 méteres kitérővel a Bálvány tetején álló Petőfi-kilátóhoz ellátogatni és a felülről nyíló körpanorámát megtekinteni.

Jobbra fordulva az 1960-as években emelt Bánkúti Turistaház épületét vesszük célba, ahol megpihenhetünk. Közvetlenül mellette csörgedezik a Bán-kút időszakos forrása, ahol ideális esetben vizet vételezhetünk.

A csaknem 900 méteres magasságban létesült Bánkút a téli sportoknak köszönhetően vált országos hírűvé, a műutat is a turizmus miatt vezették fel idáig. A helyszín a Bükk földtana és geomorfológiája szempontjából szintén nevezetes, mert ez a térség alkotja a Nagy- és Kis-fennsík, illetve az Északi-Bükk közötti határterületet. A Garadna- és folytatásában a Száraz-völggyel markánsan kettéválasztott fennsík peremébe itt harapódznak az északi és nyugati irányba lefutó völgyfők, amelyek már az Északi-Bükk részei.

A sípályák aljában vándorlunk tovább a P jelzésen, s a bekötőúton a Miskolcra vezető aszfaltcsíkig ballagunk. Keresztezzük a szilárd burkolatot, és az eddigre megszokott bükkfák után újra fenyvesbe kerülünk.

Keresztül a Kis-fennsíkon

A hegység egyik legszebb erdőjén a Czékus-út vezet keresztül. A Bükk fáradhatatlan természetjárója és föltárója volt Czékus Miklós, akiről kedvenc útvonalát, a Bánkút-Bükkszentlélek szakaszt nevezték el. A Nyárjú-hegy oldalába telepített tűlevelűek mellett ismét kárpáti hangulatban és díszletek között andalgunk, ráadásul könnyű szintúton. Igazi örömtúra ez az etap a bükkel keveredő lucosban.

A Nyárjú-hegy csúcsát délről kerüljük, aztán a túloldalon ereszkedő vár ránk. Egy fiatalabb erdőrészlet fái fölött Miskolc lakótelepei tűnnek fel, és az álláspontunktól 65 km-re emelkedő Kopasz-hegyre, valamint a Tokaji-hegység déli vonulataira kapunk panorámát. A nagyobb sziklák mellett – mint annyi hasonló helyen a Bükkben – felismerhetjük a régi mészégető kemencék mélyedéseit.

Újra a műútra lépünk, majd rövidesen ismét erdőbe hív a jelzés, hogy aztán a Farkas-nyaki elágazás csomópontját megkerülve megint az aszfaltra térjünk. Ez már a Mályinkára vezető mellékút, ami a Bükk közlekedési szempontból jelentős nyergéből ágazik ki.

Jobbra a Csikorgó hegyhátára vezető ösvényre fordulva idős bükkösben bandukolunk. A sziklás, ördögszántásos gerincél helyenként kilátást is ad: a Bükkhát és a Sajó-völgy térségét szemlélhetjük. A gerincszakasz elnevezése a turistaság hőskorába vezethető vissza, amikor a jellemző szöges bakancsok talpa az itteni sziklakibúvásokra lépve csikorgáshoz hasonló hangot adott.

Leérünk a szentléleki műútra, és a következő szakaszon e mentén sétálunk. Bár a jelzés lekanyarodik az üdülőtelep felé, mi még 300 métert maradunk a (jelzetlen) országúton. Megkerüljük a szállást is nyújtó Turista Park területét, és balra a K+ ösvényére fordulunk. Két egymást ölelő, összefonódó gyökerű bükkfa mellett újra az erdőbe lépve ereszkedünk le a Kis-fennsík peremét kijelölő Látó-kövekhez. Felkapaszkodva a sziklaszirt tetejére fenséges kilátásban részesülünk. Alattunk a hegylábi falvakat és az Upponyi-hegység domborulatai között a Lázbérci-víztározót pillantjuk meg. Jól kivehető a Csondró-völgy mély bevágása is az Odvas- és a Kemesnye-kő sziklaormai tövében. A Sajó völgyén túl a Gömör-Tornai-karszt emelkedik, a látóhatárig pedig a Kárpátok egymást követő vonulatsorozata hullámzik. Tiszta időben a Magas-Tátra csipkézett gerince is megmutatja magát.

Szentlélek

Miután kinézelődtük magunkat, a K+ jeleken ellenkező irányban a közeli Szentlélekre túrázunk. A Miskolchoz tartozó, szép fekvésű hegyi külterület legfontosabb nevezetessége a középkori pálos kolostor romja. A rend 1313-ban kapta meg a területet, de már az előző századan is említik az itt élt remetékek és zárdájukat. A kicsiny klastrom hosszú működést követően a török idők elejére néptelenedett el és indult romlásnak. Mivel településektől távol épült, köveit nem hordták szét, ezért napjainkra is jelentős részei maradtak fenn. Érdemes járni egyet a gótikus falak alatt, és elképzelni, milyen lehetett a világtól elvonult szerzetesek élete az akkoriban igencsak vad rengetegben.

Szentlélek már a turizmus korai szakaszában csomóponttá vált. Ide vezetett az első turistaút Diósgyőrből, majd 1932-ben menedékházat emeltek, amit később a polihisztor Herman Ottóról neveztek el. Az épület ma vendégházként, Szentléleki Fogadó néven üzemel; étterme időszakosan látja el a túrázókat.

A P jelzésen a Nyírjes-rét irányába távozunk. A tisztás valaha a kolostor kertje volt, a közelben halastavat is duzzasztottak a barátok. Ma két pusztulóban lévő régi épület vonja magára tekintetünket, miközben megkerüljük a rétet. Fenyvesfolton át folytatjuk a Köpüs-tető oldalában, a kiágazó P● jelzés ösvényén a közeli Köpüs-forrás csorgójához térhetünk ki.

Néhány perc múlva elérjük a Három-kúti-völgy bejáratát, ahol jobbra, a S+ jelzésre fordulunk, és belekezdünk túránk utolsó részébe, a Garadnáig süllyedve.

Arany-lépcsőn Garadnára

Szép bükkösben ereszkedünk meredeken, számos köves részen, sziklakibukkanáson talpalva. A völgyfőnek ezt a részét Arany-lépcsőnek hívják - az elnevezés épp a sziklákkal kapcsolatos. Legendája szerint a szentléleki gróf lánya beleszeretett a fiatal gazdatisztbe. A nemes úr viszont csak úgy egyezett bele a rangon aluli házasságba, ha a fiú színarany lépcsőt épít a Hámori-tótól a kastélyig. A lépcső – igaz, nem aranyból – végül felépült, ma is láthatók a nyomai. Bár a valóságban sem a szentléleki kastély, sem a gróf nem létezett, a szűk, mélyen bevágódott völgy csakugyan olyan, mintha szándékkal rakták volna ki lépcsőzetesen nagyobb szikladarabokkal.

Rövidesen érintjük a Kápa-forrás kifolyóját, s innentől a kicsiny ér mentén haladunk. A Három-kúti-völgynek ez a része korábbi fakidőlések miatt némileg kalandosabb: bozótos szakaszokon, földön heverő törzsek mellett kacskaringózunk. Keresztezzük a medret, majd a balra kiágazó K+ jelzésen az 500 méterre lévő Turista-emlékparkhoz látogathatunk, ahol a magyar természetjárás bizonyos jelentős alakjainak emlékműveit nézhetjük meg.

Végül a patak menti úton leérünk az Garadna mentén vezetett ómassai országútra, amin jobbra fordulva érkezünk vissza kezdőpontunkra. A Mókus Odú büféjében bizonyára jól fog esni némi inni- és harapnivaló. Továbbutazásunkhoz érdemes felülni az erdei kisvasútra, valamint megnézni a Garadna-völgy látnivalóit is (pl. Őskohó, Pisztrángtelep, Hámori-tó, Lillafüred).

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra kezdő- és végpontja a miskolci 15-ös helyi járatos busz Miskolc, Garadna vasút nevű megállója
  • Közvetlen szomszédságában van a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Garadna nevű végállomása, ezért kisvasúttal is közlekedhetünk.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja a kisvasút végállomása és a mellette levő buszmegálló.

Parking

  • Járművünket a buszmegálló mellett, a Garadna-patak partján lévő kis parkolóban hagyhatjuk.

Coordinates

DD
48.116601, 20.558639
DMS
48°06'59.8"N 20°33'31.1"E
UTM
34U 467150 5329354
w3w 
///numerous.distilled.rations
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk túrakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
difficult
Distance
19.5 km
Duration
5:50 h
Ascent
746 m
Descent
746 m
Highest point
928 m
Lowest point
386 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Healthy climate Insider tip Summit route Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp