Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Körséta a szentbékkállai kőtengerhez

· 1 review · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kelemen-kő (Ingó-kő) a szentbékkállai kőtengernél
    / A Kelemen-kő (Ingó-kő) a szentbékkállai kőtengernél
    Photo: Péter Farkas
  • / Hangulatos utcakép Szentbékkállán
    Photo: Péter Farkas
  • / Fenyők szegélyezte lépcsősor a szentbékkállai templom előtt
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A velétei palotarom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A velétei palotarom Szentbékkállán
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentbékkálla
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szív alakú kő egy szentbékkálai kőfalban
    Photo: Péter Farkas
  • / Fehérre meszelt feszület Szentbékkállán
    Photo: Péter Farkas
  • / Kálvária a szentbékkállai kőtenger felé vezető úton
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Péter Farkas
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Országos Kéktúra, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tanösvénye és a Mária út is átvezet a szentbékkállai kőtengeren
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Péter Farkas
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőtenger kőtömbjeinek jellegzetes formái, a madáritatók
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km Velétei palotarom Szentbékkállai kőtenger
Rövid, könnyű körtúrán fedezzük fel a Káli-medence leglátványosabb geológiai formációját, a szentbékkállai kőtengert, miközben érintjük a középkori velétei palotaromot is.
open
easy
3.4 km
1:00 h
69 m
69 m
Hangulatos családi kalandra hív ez a rövid kör, hogy kőről kőre felfedezzük a Káli-medence egyik igazán érdekes és látványos természeti kincsét, a kovás oldatok által cementált, változatos formákat felvonultató kőtengert. Igazi kaland kisétálni a Kelemen-kő mindössze három ponton támaszkodó, gigászi méretű kőpadjára, amit akár a saját testsúlyunkkal is meg tudunk billenteni. Számtalan formációt és kisebb üregeket is találunk a kövek között szerteágazó ösvény-labirintusban. A túra jó minőségű utakon halad, ezért minden évszakban biztonságosan járható, gyerekekkel is kiváló program.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: April 15, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
196 m
Lowest point
161 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló (161 m)
Coordinates:
DD
46.886133, 17.565511
DMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695454 5195706
w3w 
///stutters.sampled.available

Destination

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól a település központja felé indulunk a K jelzésen.
  • Néhány lépést teszünk a Z jelzésen, majd a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom lépcsőjén jelzetlen szakaszra térünk.
  • A K jelzésre visszatérve érintjük a velétei palotaromot, majd visszakanyarodunk a településre.
  • A kálvária után a K jelzés jobbra fordul az erdőbe a kőtengerhez. A billegő Kelemen-kőhöz jelzetlen ösvényen jutunk.
  • A kőtengert elhagyva ismét a K jelzést követjük.
  • A kavicsos úton balra fordulunk, ami a K, majd a S▲ jelzésen, a Jókai utcán át vezet vissza Szentbékkállára; a Kossuth utcán jobbra fordulva érjük el a buszmegállót.

A túráról részletesen

Szentbékkálla

Ez a terület lehetett a magyar törzsszövetség harmadik legfontosabb (a nagyfejedelem és a gyula után), bírói jogkörrel rendelkező főméltósága, Kál horka nyári szállásbirtoka, ami halála után fiára, Vérbulcsúra szállt. A nemzetségükből származó Koppány lázadása után I. István elkobozta a területet, ami a király és a királyné tulajdonába került, és a királyi udvar szolgáival települt be. A falu nevének első fele Szent Benedekre utal, mivel a bencés szerzetesek mentették meg Kál és Vérbulcsú ivadékait, illetve a terület már 1273-ban is a bencések birtoka volt. Nagy Lajos király 1341-ben a Zalaszántó melletti Tátika váráért cserébe Meskó veszprémi püspöknek adta a környéket, pereskedések sorát elindítva a két terület lakói és gazdálkodói között. A település a török korban ugyan elnéptelenedett, de hamar újratelepült.

Könnyed séta a Velétei palotaromhoz

A buszmegállótól a település központja felé indulunk a K jelzésen. Pár lépést teszünk a jobbra kiágazó Z jeleken, majd felballagunk a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom lépcsőjén. A Káli-medence katolikus községeinek volt plébániatemploma 1790-1799 között, késő barokk stílusban épült, Fellner Jakab tervei alapján. Építtetője Esterházy Károly egri érsek volt. Freskóját, amin a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható, 1953-ban Jeges Ernő készítette. Vöröskő szenteltvíztartója valószínűleg az Árpád-korból származik. Tornya 1860-ban készült, a benne található 105 és 69 cm magas harang pedig 1928-ban Szlezák László budapesti műhelyében.

A feketefenyők alatt két, rezi homokkőből faragott, fehérre meszelt feszületet látunk; az egyiket 1826-ban, a másikat 1909-ben állították. Kicsivel odébb egy szentháromság-szobor áll.

A Velétei palotarom

A temető mellett továbbhaladva egy beszakadt, régi pince után érünk a velétei palotaromhoz. Írásos emlékek szerint a 14. században a veszprémi püspök építtetett egy gótikus stílusú, 7×7 méter alapterületű lakótornyot Szentbékkálla környékén. Külön érdekesség, hogy igen kevés olyan épületünk maradt fenn ebből az időszakból, ami nem közvetlen egyházi vagy hadi célokat szolgált. Egy 1559-ben kelt okirat szerint a veszprémi püspök udvarháza lehetett, amit az 1341-es területcsere is alátámaszt, amikor I. Lajos király Kál-völgyi birtokait adta Piast Meskó veszprémi püspöknek Tátika váráért. Helyi elbeszélések III. András király felesége, Ágnes királyné vadászkastélyát is említik a környékről, de ezt történelmi adatok nem támasztják alá.

A rom építészeti érdekessége az épület sarkából kiugró, az egykori erkélyt tartó faragott kőkonzol. Veléte nevű település csak a kárpátaljai Huszt környékéről ismert, a Balaton térségéből nem, ennek ellenére a Kopácsi-hegy alatti terület neve is ez. A környéken a 14. század végén és a 15. század elején létezett egy Belethfalwa/Belothafalva/Berethfolua nevű település, talán innen ered a név. A palota a 16. században pusztult el, valószínűleg török csapatok áldozata lett.

Tovább a szentbékkállai kőtengerig

A romtól egy lejtős ösvényen vezet tovább a K jelzés az invazív fajok, úgymint a fehér akác és a közönséges bálványfa dominálta kis erdőben. A túra legmeredekebb, de rövid szakaszát követően gyakorlatilag végéig szintben haladunk. Hamarosan elérjük a Rákóczi utcát, amiről az első házaknál jobbra fordulunk, majd a Toldi utcán ismét jobbra tartva, több régi ház mellett elhaladva érünk a kőtengerhez kivezető Jókai utcára. A sarkon a fehérre meszelt feszületen a következő felirat áll: „Szerelmeseim ha így szeretett minket az Isten nekünk is kell egymást szeretnünk. János I. 4.”

A kálvária Dr. Szűcs Endre építész elképzelése alapján készül(t) a '90-es években. A meglévő kereszt közelébe épült kálváriasor stációoszlopai már megvannak, de mivel az ötletgazda elképzelése az volt, hogy minden stációképet más–más művész alkosson, még nincs az összes fülkében dombormű. Az egy sorban elhelyezkedő stációk közül az első ötöt a kerítésfalba építették be, míg a többi szabadon álló.

A kálvária vége után jelzésünk jobbra fordul, majd az akácfasorok szegélyezte útról bal oldalon egy lépcső indul a Káli-medence leglátványosabb és legismertebb kőtengeréhez.

A szentbékkállai kőtenger

Az régóta ismert, hogy a kőtömböket alkotó Kállai Kavics Formációba tartozó, jól osztályozott homokrétegek anyaga a Pannon-tóba érkező folyók sekélyvízi deltatorkolatában rakódott le, amibe időnként jelentős mennyiségű kvarcit kavics is szállítódott. Ezt a hatalmas mennyiségű anyagot a tó hullámzása és áramlása turzásokat kialakítva elteregette, és hogy ezt az anyagot kovasavas oldatok cementálták. Azonban arról, hogy ezek hogyan kerültek ide, már megoszlik a kutatók véleménye. Franciaországi analógiák alapján a ma legelfogadottabb elmélet szerint a sziklák a felszín közelében, a támaszkodó karsztvízövben kialakult források kilépéséhez közel keletkező kovakérgek. A Káli-medence völgyhálózatának kialakulása során, ami közben egy klímaváltozás is lejátszódott, a kavicsoshomok- és homokrétegekben a völgyek felé áramló talajvízből a völgytalpra érve a megváltozott nyomás és kémiai viszonyok miatt a kova kicsapódott a talajoldatból. A föld alatt hol kevésbé, hol jobban cementált kőtömbök fokozatosan preparálódtak ki környezetükből. Felszínre kerülésük kb. 1,5 millió évvel ezelőttre tehető. A felületükön látható „félbevágott”, kemény kvarckavicsok az erős periglaciális szelek deflációjának hatékonyságát bizonyítják. (Ezen az elven működik a száraz homokfúvás is.) Reggel, illetve késő délután megfelelő fényviszonyok esetén több kövön az uralkodó szélirányt is meg lehet állapítani a homokszemcsék véste szélbarázdák alapján. A kövek anyaga egyébként jól megmunkálható, és különösen alkalmas volt malom- és köszörűkövek készítésére - erre a tevékenységre utal Kővágóörs település neve is.

A kőtömbök jellegzetes formái a madáritatók. Ezek a kisebb-nagyobb mélyedések a kőtömbök egyenetlen cementációja során alakultak ki. Bár a kövek felületén megállt esővízbe keveredő növényi és állati maradványok bomlása során képződött gyenge savak és a megtelepedő növények gyökérsavai is folyamatosan ostromolják ezt a nagyon ellenálló kőzetet, érdemi eredményt nem tudnak elérni.

A helybéliek az egyes kőtömböket külön nevekkel illették úgy mint Billenőkő, Kigyókő, Laposkő, Nakkemence, Szószék, Tátottszájú kőoldal, Trón, stb. Fedezzük fel a kövek közötti ösvény-labirintus csodáit! Miután baloldalunkon elfogytak a nagy kőtömbök, egy kis ösvényen balra fordulunk a kőtenger főlátványosságához, az Ingókő és Aligátor-szikla néven is ismert Kelemen-kőhöz, ami a legnagyobb és a legmagasabb helyzetben található ilyen, ma még létező forma-együttes, amelyek keletkezése már több mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat. A turisták kedvenc látványossága két egymáson fekvő kőtömbből áll, amelyek közül a felső mérleghinta-szerűen, kb. 15 cm-t billeg az alsón.

A köveket elhagyva a K jelzésen leérünk a kavicsos földútra, majd balra fordulunk, és becsatlakozunk abba az útba, amin elhagytuk a falu házait. A K, majd a S▲ jelzésen a Jókai, majd a Kossuth utcán át érünk vissza a buszmegállóhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A helyközi buszjáratról a Szentbékkálla, Petőfi utca megállóban szálljunk le!

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parking

  • A Kossuth Lajos utcán, a templom mellett találunk parkolót. Ha autóval érkezünk, indíthatjuk innen is a túrát.

Coordinates

DD
46.886133, 17.565511
DMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695454 5195706
w3w 
///stutters.sampled.available
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék útikalauz

Author’s map recommendations

A Káli-medence turistatérképe

A Balaton turistatérképe

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

5.0
(1)

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
3.4 km
Duration
1:00 h
Ascent
69 m
Descent
69 m
Public-transport-friendly Loop Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp