Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Körséta a kálváriára és a Fokhagyma-hegyre

Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    / A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Városlőd feletti kaszálókról látszik a Bakony teteje, a Kőris-hegy bálnahátszerű tömbje
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakonyt egykor betyárok és erdei munkások népesítették be
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rekonstruált üveghuta Városlődön
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fokhagyma-hegy ligetén túl Kislőd hívogat a Devecsri-árokban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldalazva ereszkedünk a Fokhagyma-hegy bozótos, ligetes erdejében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sobri Jóska Kalandpark a Fokhagyma-hegy oldalából, a csúszópálya felső állomásától
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Fokhagyma-hegyről: a Bakonyon túl a Somló-hegy terpeszkedik a Kisalföld síkja felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 5 4 3 2 1 km

A gazdag múltú, hangulatos bakonyi falu körül teszünk egy rövid, de látványos sétát, melyben minden érdekes állomását érintjük a település történelmének - emellett a jellegzetesen lapos, tölgyesekkel, legelőkkel, meredek bükkösökkel teli dél-bakonyi hangulatot is maximálisan megkapjuk.

open
easy
5.4 km
1:40 h
187 m
187 m

Városlőd történelme izgalmas és változatos: virágzásokkal és pusztulásokkal lüktet a Bakony egyik fő közlekedési ütőerén. A Devecser-Veszprémi árok hágóján már az Árpád-korban létezett a falu elődje, Loedl, majd később Leweld néven; a királyi erdőőrök székhelye volt. A település fölé épült a környék ellenőrzésére Hölgykő vára, melyet feltehetően a Csák nemzetség emelt. Az erősséget elsőként 1321-ben említik, és a Bakonyi erdőispánság egyik központjaként. Később, mint a környéket zaklató rablólovagok tartózkodási helyeként szerepel.

Nagy Lajos királyunk a települést a várral együtt a karthauziaknak adományozta - az egykori rablóvárat felrobbantva, annak köveiből kolostort építtetett nekik az 1360-as években. A karthauzi néma szerzetesek főként könyvek másolásával, írásával foglalkoztak. A kolostor fénykorában 150 szerzetes élt és tevékenykedett. Itt készült a magyarság leggazdagabb, legterjedelmesebb nyelvi emlékeként számon tartott Érdy kódex a 16. század elején, melyben a "Névtelen Karthauzi barát" a magyar szentek legendáit örökíti meg, és az egyházi év prédikációit veszi sorra. A terjedelmes mű díszítése befejezetlen maradt - talán a török fenyegetés miatt, 1552-ben ugyanis elesett Veszprém a pogány előtt, és ez a kolostor életét is megpecsételte. A szerzetesek az egyházi értékeket és a könyvtárat Pozsonyba és Nagyszombatba menekítették. Az oszmán hódítók és a császári seregek pusztításai révén a kolostor és a falu megsemmisült, egyedül az alsó kolostor szolgáló népe vészelte át az időszakot.

A 18. században főként német származású telepesekkel élesztették újjá a falut, akik azonban már nem a régi házak helyén, a hágóban, hanem a lerombolt kolostor körül telepedtek meg a Torna-patak völgyében. A falu ma is álló temploma a kolostor köveiből épült, melyek közvetve még Hölgykő várából származtak. A kiterjedt erdőségek felhasználásával mészégetők, fűrészüzem, vashámor és üveghuta is működött a faluban, elsőként a Bakonyban. Az iparosodás egyik fő állomása a falu határában megtalált jó minőségű nemesagyag, melyből az országos hírű városlődi kerámiagyár bontakozott ki, de még pipagyár is működött Városlődön.

A közel kétezer lelket számláló település 86 százaléka vallotta magát német anyanyelvűnek az 1941-es népszámláláskor, akik a II. világháborúban nemcsak a magyar hadseregben, de a Wehrmachtban is szolgáltak. A háború utáni megtorlásnak közel 500 ember esett áldozatul, akiket csekély ingósággal kitelepítettek a faluból a romokban heverő Németországba. A helyükre felvidéki magyarok érkeztek, akiket szintén kitelepítettek szülőfalujukból.

A falu hagyományairól és 20. századi történetéről sok érdekes részletet megtudhatunk a német nemzetiségi tájházban a helyiek tolmácsolásában, akik megélték a történelmet.

Author’s recommendation

  • Ha fogékonyak vagyunk a néphagyományokra, mindenképp nézzünk be a német nemzetiségi tájházba, ahol az elmúlt évszázadok hétköznapjainak eszközei, ruhái, bútorai és néphagyományai elevenednek meg a mindezt még megélt Piroska néni kalauzolásával. Szánjunk rá egy órát, hogy meghallgassuk a kedves öregasszony lelkes bemutatóját! Ha nem találjuk nyitva a tájházat, kérdezzük a helybelieket, útba igazítanak. 
  • Mivel a túra leglátványosabb része a Fokhagyma-hegy tetejének tisztása, ahonnan a Devecseri-árokba, a Dél-Bakonyra és a Somló-hegyre nyílik remek kilátás, érdemes tiszta időben, jó látási viszonyok között bejárni az útvonalat.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 19, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
427 m
Lowest point
286 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Fokhagyma-hegyről levezető ösvényt nehéz megtalálni a kalandpark kötélpályájának felső állomásától. Itt jobbra enyhén ereszkedik a jelzés a ligetben, de mivel kevesen járják, alig észrevehető. Legyünk figyelmesek, merre haladunk az egyre meredekebb oldalban! Használjuk a Természetjáró applikációt!

Equipment

Start

Városlőd, vasútállomás (298 m)
Coordinates:
Geographic
47.143976, 17.652837
UTM
33T 701135 5224578

Destination

Városlőd, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A túrán végig a S jelzésen haladunk a faluból a kálvárián át a hegytetőre, majd a Fokhagyma-hegyen keresztül vissza Városlődre.

A túráról részletesen: 

Kapaszkodás a kálváriára

A falu széléről, a vasút melletti Petőfi utcán indulunk a S jelzésen dél felé. 100 méter múlva megérkezünk az erdős hegyoldalban eltűnő kálvária ösvényhez, ahol az inditókápolna mellett felkapaszkodunk a hegyoldalba. A kálváriát a 18. században betelepülő sváb lakosok első fatemplomának helyén állították, ami mára elpusztult. A hívek az egykori kolostor romjaiból impozáns kőtemplomot építettek a fából készült helyére, amit Szent Mihályról neveztek el. A kálváriát már a 18. század végén jegyezték, de a stációkat csak a jelentős áldozatokat szedő kolerajárvány után, a 19. század derekán emelték. A stációk közti kis tisztással, melyet a környező öreg erdő beboruló lombkoronája árnyékol, rendkívül hangulatos ez a szakrális hely.

Rackák között a hegytetőre

A kálvária kápolnája mögött rövid szakaszon még az öreg fák között haladunk felfelé, de hamar kiérünk a falu feletti legelőre. A visszatelepülő lakosság fő megélhetési formája az erdő és a mezőgazdaság volt, ami a környező meredekebb hegyoldalakon a legeltetéses állattartást jelentette. A falu feletti hegyoldalon hosszan elnyúló kaszálók nyitják a tájat, facsoportok csak az utak körül állnak. Ez remek alkalmat ad, hogy elhelyezzük magunkat a vidéken; egyre jobban rálátunk a Devecseri-árokra, a Bakonyt átszelő fő közlekedési útvonalra. A dombtetőn már feltűnik mögöttünk a lapos tölgyesek felé magasodó Öreg-Bakony is, a Kőris-hegy adótoronyban csúcsosodó, erdős háta.

A gerincre felérve nyári idényben találkozhatunk a kevés megmaradt rackanyájjal, amit még legeltetnek a falu feletti réteken. Itt, az erdők ölelésében fekvő hegytetői réten ágazik le a S+ jelzés az Iglauer park és Úrkút felé, de mi a S jelzésen haladunk tovább, egészen a túra végéig.

A hegytető telepített fenyvesének és gyertyános-bükkösének határán érünk ki a Fokhagyma-hegy lapos kaszálórétjére, ahol túránk legmegkapóbb panorámája bontakozik ki. Előttünk a hegytetőn egy kőkereszt hívogat a rét közepére, ahol egy padon letelepedve a megfeszített Krisztus kerít hatalmába. Városlőd mélyen vallásos sváb telepesei igen sok keresztet állítottak az elmúlt évszázadokban szerte a falu körül, főként fogadalmi okból.

A hegytetőről azonban érdemes inkább a környező táj látványával foglalkozni, mivel látványos szeglete ez a vidéknek. Mögöttünk az erdőkkel hullámzó hátak emelkednek egészen a Kab-hegy jellegzetes kettős adótornyáig, míg szembe velünk egyre jobban feltárul a Devecseri-árok torkolata a Kisalföldbe. Megigéző, monolit jellegű tömbjével a Somló-hegy kúpja uralja a látványt, ami a Marcal-völgyének síkjából tekintélyt parancsolóan emelkedik a nyugati láthatáron. Ez a két meghatározó hegy, a Somló és a Kab-hegy a Tapolca környéki bazaltvulkánokkal rokon kifejlődésű, elhelyezkedésüktől függően jobban vagy kevésbé lepusztult környezettel.

A hegy tetején egyébként egy sportrepülőtér is található, ahova értelemszerűen veszélyes és tilos is belépni. A nyugat felé lekerekedő hegyoldal rétje egyre ligetesebb területté válik, ahol figyelmesen kell haladnunk a továbbvezető út megtalálásához. A szekérút ugyanis lekanyarodik a dombról az alattunk fekvő kalandpark kötélpályájának felső tornyához, ahol nekünk tovább kell harántolni a hegyoldalban észak felé a csalitosban. A ligetek egyre jobban bezáródnak, és ahogy befordulunk a hegyoldal meredekebb, északi lejtőjére, egyre öregebb bükkösben haladunk. A néhol felritkuló erdőből rálátunk az egyre közelebb kerülő vasúti pályára, a Városlőd-Kislőd állomás rakodóterületére.

A vonat hozta ipar

A 19. század második felében megépült vasúti vonal, mely Szombathelyet kötötte össze Budapesttel, a nemzetközi áruszállítási kapcsolattal erősen fellendítette a térség gazdaságát. A környező erdőkre és ásványi nyersanyagokra épülő ipar szárnyalt a vasparipa erejével. A városlődi kerámiagyártás, a vashámor és a fűrészüzem is nagyobb piacra tudott dolgozni, így a lakosság egyre inkább az iparban találta meg a megélhetését. Ennek a fellendülésnek eredményeképp a falu lakossága is kétezer fő közelébe duzzadt.

 A  vasúttal párhuzamosan kanyargó Torna-patak égeredőjében érkezünk vissza a faluhoz. Pille településrész házai között a téren egy kis kőkemencét látunk, mely a környék erdeit felhasználó üveghuták olvasztójának másolata. Városlőd ipara egyértelműen a környező hatalmas erdőkre alapozott, így az üveggyártáshoz elengedhetetlen hamuzsírfőzés, a szintén faigényes vashámor és mészégetés, illetve kerámiaipar határozta meg a falu iparosodását. A világháborúban és az azt követő gazdasági átszerveződésben ezeket az üzemeket leszerelték, felszámolták vagy átszállították. Így történhetett, hogy az eredetileg városlődi majolikát a kommunizmusban Herenden gyártották, ami viszont már nem hasonlított az eredeti iparművészeti remekre.

Az iparos Iglauer család az egykor a közelben állt gyártelep mellé szerte a világból származó nyitvatermőkből parkot létesített, közepén svájci, előre gyártott elemekből egy faházat emelt. A kommunista rendszerben államosították; úttörőtáborként rengeteg gyerek nyári üdülését szolgálta a hangulatos erdei komplexum. A megálmodó és megteremtő Iglauer családról nevezték el a rendszerváltás után németországi segítséggel megújuló parkot, ami a kirándulókat szolgálja napjainkban is, így lehetőségünk van a faházak egykében vagy akár a svájci hangulatú Iglauer-villában megszállni.

Az Iglauer-park után a vasúti sin töltése mellett, a hegylábi erdők árnyékában haladó Turista utcán visszaérkezünk a kálvária alá, majd a kiindulópontunkhoz. Hazaindulás előtt érdemes egy rövid sétát tenni még a falu központjában az egykori kolostor helyére épült Szent Mihály templomhoz, amit legkönnyebben a kálvária alatti vasúti átjárón keresztül közelíthetünk meg.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A vonatról Városlőd vasútállomáson kell leszállnunk.
  • A többségében Veszprémből vagy Ajkáról induló távolsági buszról a Városlőd, autóbusz-váróterem megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja a vasútállomás.
  • A buszmegállóból déli irányba induljunk a K jelzéssel egy ideig együtt haladó Gyöngyök útja jelzésen, ami a vasútállomáshoz, a túra kiindulópontjához kalauzol minket (530 m).

Parking

  • Parkolni a Polgármesteri hivatal előtt érdemes, a Szent Mihály templom mellett, ahol a buszforduló is van
  • A túra kiindulópontjára a templom előtti Kossuth utcán kell pár száz métert visszamenni, majd a bolt után jobbra, a Vasút utcán elkanyarodva érkezünk a túra kiindulópontjához.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
5.4 km
Duration
1:40h
Ascent
187 m
Descent
187 m
Public transport friendly Loop Scenic Family friendly Cultural/historical value Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.