Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Kirándulás a Koloska-völgybe

Hiking Trail · Balaton-felvidék és kismedencék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Koloska-sziklák dolomitorma
    / A Koloska-sziklák dolomitorma
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-forrás ligete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Balatonfüredre (középen a Kerekedi-öböl)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a csenevész erdőben, nem messze a Koloska-szikláktól
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgy talpán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Koloska-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-patak születése
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mediterrán hangulat a Koloska-sziklákon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jókai-kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsősor a Koloska-sziklákra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Baltonfüred és a Tihanyi-félsziget (Jókai-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mésztufa-lerakódás a Koloska-patakon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idilli pihenőhely a Koloska-forrás évszázados fái alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-forrás hangulatos tavacskája
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyők és tölgyek a Tamás-hegy felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton-felvidék hátai a Jókai-kilátóból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgy fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Koloska-sziklák
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tamás-hegyi kereszt és a Tihanyi-félsziget
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Koloska-forrás előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek emelkedő a Koloska-sziklákhoz
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ligetes pagonyban a Koloska-sziklák közelében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Balatonra egészen Keneséig (Jókai-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészköves úton a Tamás-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-patak mentén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton-felvidék erdős fennsíkja (Jókai-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Koloska-forrás
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Tamás-hegyi kereszt, Balatonfüred Jókai-kilátó, Balatonfüred Koloska-völgy

A Balaton-felvidék talán legszebb patakvölgyébe invitál ez a rövid, mégis sokrétű útvonal. A Koloska-völgy patakcsörgéstől hangulatos, jól kiépített kirándulóhelyének mélyéről a Jókai-kilátóba kapaszkodva csodálhatjuk meg a Balaton panorámáját.

open
easy
8.9 km
2:30 h
215 m
240 m

Az akácosairól és alacsony hátairól ismert Balaton-felvidéken igazi felüdülés a Koloska-völgy, mely változatos erdőtársulásaival, karsztos szikláival és hűsen csörgedező patakjával mintha vendég lenne a térségben. Adottságai miatt már igen korán felfedezték a természetjárók, azokban az időkben az idilli forráshoz zarándokló turisták még az állattartóktól „hódították el" itatójukat. Kiépítése ennélfogva szintén sok évtizeddel ezelőtt megkezdődött, és szerencsére a védelem is hamar megillette a völgyet és környezetét.

Balatonarácsról indulva végigsétálunk a hangulatos Koloskán, közben betekintést nyerhetünk a Balaton fölé emelkedő hegyvidék mozgalmas földtörténeti múltjába, illetve gazdálkodási hagyományaiba. Az északi part talán legjobban kiépített kirándulóhelye önmagában is élmény, de túránk nem éri be ennyivel. Utunk ugyanis visszafordul a tó felé, és egy kivételes rengetegen át a Jókai-kilátóhoz vezet. A szerencsés helyre épített toronyból megcsodálhatjuk a Balaton víztömegét, a Tihanyi-félszigetet, illetve a tóparti hegysor mögötti erdős területeket. Rétláncolaton, nem szűnő kilátással érkezünk meg Balatonfüredre, ahol túránk véget ér.

Author’s recommendation

  • A Koloska-völgyben vadasparkot is találunk, ennek meglátogatásához a jelzett ösvény helyett a betonúton kell gyalogolnunk a völgyben.
  • A Koloska-völgy végén remek sütögetőhelyek találhatók, és víz is van, ezért a túra akár egy erdei piknikkel is kiegészíthető.
  • A Koloska-völgy bejáratánál áll a csárda, ahol étkezni lehet. A nyitvatartásról ajánlott előre tájékozódni!
  • Nem nagy kitérő a túráról a Lóczy-barlang Balatonfüreden, ami előzetes bejelentkezéssel látogatható.
  • A nyári melegben a Jókai-kilátóból nyíló balatoni panoráma különösen párás, ezért ajánlott a túrát valamelyik átmeneti évszakra, esetleg egy hűvösebb, napsütéses napra időzíteni!
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: May 26, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Jókai-kilátó, 315 m
Lowest point
130 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Koloska-sziklák kitett ormán a korlátokat átlépni tilos! A gyerekekre itt különösen ajánlott odafigyelni.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Tips, hints and links

  • Információk a Lóczy-barlangról itt érhetőek el. (2020-ban új látogatóközpont épül a barlangnál, ezért várhatóan 2021 elejéig nem látogatható!)

Start

Balatonfüred, Arácsi népház buszmegálló (Balatonarács) (153 m)
Coordinates:
Geographic
46.971416, 17.896124
UTM
33T 720290 5206059

Destination

Balatonfüredi vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A kezdőponttól a Koloska-völgyön a P jelzés vezet végig.
  • A Koloska-forrás után balra, a Z▲ jelzésre térünk.
  • Egy elágazásnál balra fordulunk a K+ jelzésre.
  • Amikor csatlakozik a K jelzés, azon jobbra indulunk, és a Jókai-kilátót vesszük célba.
  • A kilátótól a K jelek vezetnek be Balatonfüredre.
  • Csatlakozik a Z jelzés, és a Krisztus király-templom előtti elágazástól már ez vezet el a vasútállomásra.

A túráról részletesen

Az elveszett kolostor

A túrát a buszmegállóból a templom felé indítjuk (átkelünk a ma már alig észrevehető kőhídon, melyet a patak áradásai miatt építettek ilyen ellenálló anyagból), hogy ott aztán jobbra fordulva a P jelzésen célozzuk meg a Koloska-völgyet. A mai fő utca, aminek éppen hátat fordítunk, a Balaton északi partján futó római út része lehetett, mely az akkori vízszintingadozások, illetve a mocsaras terep okán a hegylábon, többnyire ebben a magasságban követte a vízpart vonalát. A Lóczy Lajos út elnevezés pedig a neves geográfus, a Balaton jelentős kutatójának emlékét őrzi, aki munkássága lezárultával utolsó időszakát balatonarácsi házában töltötte. (Síremléke a közeli temetőben található.)

A Koloska utca egyenesen a hegyek felé tart, és a patak mellé szegődik. Jobb oldalt az Itató köz ágazik ki, ami arról nevezetes, hogy régebben ide, az épületek hiányában akkor még kissé szétterülő patak gázlójához hajtották le inni a legeltetett marhákat. A völgytorok olyan szűk, hogy csak egyik oldalt maradt meg a házsor - állítólag a török időkben a lakosság az egyik ponton egymást kb. 20 méterre megközelítő lejtők közt torlaszt emelt, és elbarikádozta magát. Az előttünk álló kb. 5-10 perces szakaszon csak az aszfaltot szegélyező sűrű erdőt látjuk, ami elkendőzi azt is, amint kiszélesedik a mélyedés. A Koloska-völgy Lóczy Lajos szerint egy bencés kolostorról kapta nevét (és a koloskát a „kolostorka" szóból eredezteti), de a népnyelv által „barátlakásként" emlegetett sziklán kívül semmi sem utal az elméletet alátámasztó szerzetesi épületre. Ráadásul mivel a völgy neve régebbi, mint a nyelvújításkori kolostor szavunk (mely a klastrom és monostor mintájára született), ezért is valószínűbb, hogy a Kolozs személynév lehet a valódi forrás.

Balaton stílus

Egy parkolóval szemben a Koloska csárda hívogató épülete magasodik az árnyékban - már amennyire a sűrű növényzet betekintést enged. Érdemes meglátogatni a kerthelyiséget, hiszen az épület története izgalmas építészeti lenyomatot őriz: elődje az 1930-as években meghirdetett program, a „balatoni stílus" képviselője volt. A magyaros építészeti megoldásokat kereső, egységesítő szemléletű sodor a felpörgött nyaralóépítkezések sokszínűségét kívánta megregulázni, ehhez pedig (egyik forrásműve szerint) olyan eszközöket tartott üdvösnek, mint a deszkafödémmel párosuló alacsony belmagasság, a nyitott tornác, vagy éppen a „magyar vér ritmusát" megragadó fehér falak és fekete zsalugáterek ellentétpárja, ami a sírva vigadást volt hivatott kifejezni. A sajtó által is népszerűsített program jegyében készült a Koloska csárda is, mely később leégett ugyan, de az újjászületett épület is őriz néhány jegyet elődje külleméből.

A turistaút évtizedekig a csárda udvarán vágott át, de már jó ideje kikerüli azt, és a patak túloldalára vezet. Elterelése a völgy turisztikai feltárásának hírmondója: ahogy a többség ma is a völgytalpi utat használja, régebben is azon keresték fel a forrást a mind nagyobb és nagyobb tömegek. Amikor a területet 1954-ben védetté nyilvánították, évtizedekig saját természetvédelmi őre is volt, aki önszorgalomból feljegyezte a látogatószám alakulását. Adataiból kiderül, hogy míg a '60-as évek elején csupán évi 4000 fő választotta célpontjának a Koloskát, addig a '70-es évek végére a szám 100 000 fő körül állandósult. A kirándulóhely kiépítése közben lassan haladt, ekkoriban alakították ki az előttünk álló, vadregényes ösvényt is.

Karsztpatak és itatók

A hangulatos csapás a patakátkelés után átszel egy beerdősülő legelőt, majd vegyes erdőbe lép: a tölgy a meghatározó faj, és jól látható, hogy az erdőgazdálkodás a természetes állapotok előteremtésén munkálkodik. Számtalan holtfa hever a talajon, igen gazdag a cserjeszint, és eltérő korú egyedek alkotják a rengeteget, amibe élemedett korú példányok is szép számmal keverednek.

Az ösvény többször megközelíti a patakot, egy ponton pedig mohos sziklakiszögellést kerül. A táj részleteiben néhol magasabb karszthegységeink képét eleveníti fel. A víz is karsztos területről árulkodik, hiszen egyes pontokon a belőle kiváló mész bekérgezi akadályait, és apró mésztufalépcsőket épít. Az érdekes természeti jelenséggel a völgy fölső szakaszán már nem találkozunk, ám a hangulatos séta egyszerre vadregényes és végtelenül szelíd látványban ér véget. Bal felől itt-ott mohapalástba burkolózó zord dolomitsziklák strázsálnak, jobbra ligetes lapály béleli a völgyteknőt. A vén fák között piciny tó tükröződik, jelét adva, hogy megérkeztünk a Koloska-forrás kifolyójához.

Régebben a helyiek a hét forrás völgyeként emlegették a Koloskát, hiszen az üledékes kőzetek aljából több helyen is szivárgott a víz. A mai kiépítés 1961-ben készült el, és az egyre növekvő turistaforgalom egy csapásra alakította át a völgy képét, amit addig az állattartás határozott meg. Az üde rétek elődei fás legelőkként és kaszálókként szolgáltak, de például a máig Déllőnek (azaz delelőnek) nevezett területen a marhák déli pihentetését végezték. A kirándulók megjelenése a forrás körül persze ellehetetlenítette az itatást, a helyzet feloldásának érdekében pedig a csárda alatti területre vályukat terveztek, amikbe a vizet csővezetéken juttatták volna le. Az elképzelést sosem valósították meg, hiszen az állattartás is éppen ebben az időszakban szűnt meg. Ugyanekkor egy kis menedékház mellett pihenő- és sütögetőhelyek épültek a vízfakadás körül, és létrehozták a környék turistaút-hálózatát is.

Sziklák hátán, a Pannon-tó partvidékén

A tó partját bevilágítja a napfény, de beljebb, az erdőben sötét uralkodik: a völgy szinte szurdokká szűkül, a sziklák is gyakrabban bukkannak elő. Balra elhagyjuk eddigi utunkat, és a Z▲ jelzésen lassan egyre feljebb kapaszkodunk. A lépcsőkkel megerősített, meredek oldalban fölharántoló ösvény visszafordul, és öreg fák, valamint dolomitbordák szorításában egyre kitettebb terepre kalauzol.

Ahogy erdeifenyők veszik át a lombhullatók helyét, gyantaillat és mediterrán hangulat lengi be a pagonyt. Balra korláttal biztosított kőorom tűnik elő: a Koloska-sziklákhoz érkeztünk. A kilátás inkább kellemes, mint széles: erdők bélelik a völgyet, melyet lapos táj szegélyez, a szirt pedig vad letörésként szakad le a máskülönben jámbor megjelenésű terepbe. Mintha szétnyílt volna a föld, átmenet nélkül hasít bele a Koloska a fennsík testébe.

Hogy megértsük, hogy kerül ide ez az élesen kirajzolódó forma, hozzávetőleg 11 millió évvel ezelőttre kell visszatekintenünk: akkoriban a Pannon-tó partvidéke hullámzott a völgy torkánál, ahová a Bakony kiemelkedő felszínéről patakok futottak le. A vízfolyások bevágódtak a korábban lerakódott üledékes kőzetekbe, miközben hordalékukat is lerakták (egy ilyen kúpon fekszik például Balatonarács). A Koloska-völgy helyét a dolomit- és mészkőrétegek közti tektonikus eredetű törésvonal jelölte ki, melynek enyhe mélyületében a patakvíz utat talált. Később a Bakony tömege még jobban kiemelkedett, a víz felgyorsulva pedig mélyebbre fűrészelte magát, belevésve a korábban lerakott hordalékába és az idő közben a szelek szárnyán érkezett löszbe, egyben kialakítva a mai völgyet. A kipreparálódott, viszonylag ellenálló  dolomittornyokat az erózió persze ma is formálja, apró darabonként lassan bontja, míg a Koloska-völgy lösszel betakart része egy-egy nagyobb áradás során látványos átalakuláson is keresztülmehet.

A sziklafal oldalában, nehezen elérhető helyen található a Millei-barlang (avagy Koloska-völgyi-kőfülke): nevét egy arácsi tolvajtól örökölte, aki lopásai után nem mert hazatérni, és a későbbi legendárium betyárként emlékezett rá. Az apró üreg nem alkalmas a tartózkodásra, így aztán a (Lóczy Lajos szavaival élve) „kujtorgó legény" is aligha húzta meg magát benne. Az ösvény a bozótba fúródik, ezért hátat kell fordítsunk a kilátóhelynek, és irány az erdő!

Az elveszett világ

Zárt rengeteg helyett viszont szembetűnő a csenevész, itt-ott ligetes jelleg. A kis tisztások természetes képződmények, a fásszárúak hiányaiban pedig az élőhelyi adottságok érhetőek tetten: a dolomitfennsík sekély talajához viszonylag csapadékszegény éghajlat párosul, hiszen az északra emelkedő Bakony megcsapolja a Kisalföld felől érkező nedves légtömegeket, így aztán ide többnyire már jóval szárazabb levegő érkezik. A mészkedvelő molyhos tölgyesek átmenetet jeleznek a Balaton felé hajló lejtők sziklagyepei felé, értékük pedig természetközeli állapotukban és az őshonos fajok sokaságában rejlik. A növényzeti szempontból alaposan átformált Balaton-felvidék egy olyan zuga ez, amit a dél felől árnyékot adó bércek, valamint a rossz talaj megvédtek az intenzív gazdasági hasznosítástól: szőlőnek és gyümölcsösnek, de még legelőnek sem volt igazán alkalmas, ezért a komolyabb bolygatást, majd az akácosítást is megúszta. (A nekünk jobbra eső, piciny völgyben, a megszűnt Kék falu területén termesztettek ugyan szőlőt, ám ennek nívójáról elég annyit felemlegetni, hogy akkoriban „Borsovány-völgyként" is ismerték a lankás árkot.)

A bájos ösvény kisvártatva magasabb fák alá kalauzol, ahol egy elágazásban balra, a K+ jelzésre kell térnünk. Itt már egészen más jellegű a pagony, nagyobbak a méretek, a molyhos és cseres-tölgyessel pedig ültetett fenyők elegyednek. Hosszú, kissé monoton séta vár ránk ebben a környezetben, a terep viszont semmilyen akadályt nem állít, fennsíkot szelünk át.

Egy irtás mellől felbukkan a Tamás-hegy alacsony háta, ennek tövében találkozunk a K jelzéssel. Ezt követve jobbra, fölfelé lendülünk, és ismét megváltozik a tájkép. Egyfelől közepesen nehéz, de a korábbiakhoz képest megerőltető kaptató következik, másfelől ismét bozótszerű erdő szegődik mellénk. A letaposott talaj kiveti a mészkőt, ezért a Balaton fölött őrködő hegyekre oly jellemző, göröngyös úton poroszkálunk. Lassan elérjük a gerincet, és feltűnik a Jókai-kilátó tornya is. A Tamás-hegy déli lejtője Füred egyik legfontosabb szőlőtermő területe volt a filoxéravész előtt, helyére pedig az errefelé gyakori (telepített) akáccal szemben az őshonos tölgyesek tértek vissza. (A Balaton-felvidék tó felőli oldalai nem csak napos fekvésük, hanem a tóról visszaverődő, ezzel több fényt és melegebb mikroklímát eredményező napsugarak miatt is kiválóak egyes szőlőfajták nevelésére.)

A Balaton a magasból

Egy utolsó „hullámmal" megostromoljuk a 315 méteres csúcspontot, és ezzel végre lehetőségünk nyílik felkapaszkodni a kilátóba. A lépcsők különösen meredekek, lépni rajtuk kifejezetten kényelmetlen, ennélfogva körültekintő mozgást igényel, de a panoráma megéri a fáradozást. A tájképet a Balaton hatalmas, zöldellő felszíne határozza meg, hegyünk lábánál pedig Balatonfüred terül el. A tó keleti része közel teljességében tárul föl, Keneséig csodálhatjuk a (nyáron párába burkolózó) látványt. A Tihanyi-félsziget vulkanikus eredetű felszíne terepasztalként mutatkozik, jól kirajzolódik a magas peremek határolta mélyedés. Elfordulva a Balaton-felvidék erdős hátai, zöld platói emelkednek, a távolban a Bakony sziluettje jegecesedik. A kilátó elődjét 1951-ben építették, nevét Jókai Mórról kapta, akinek egy időben villája volt Balatonfüreden.

Leereszkedés után már csak rövid séta vár ránk a természetben, de hamarosan ismét megváltozik a táj. A K jelzés lefelé hív, és perceken belül ligetes terepre terel az ösvény. A kisebb sziklagyep-foltokról ismét rálátunk a Balatonra, és egyre közelebb kerül a város is. Érzékelhető, hogy a Tamás-hegyet körbefogta a település, délnyugati orra benyúlik az utcák közé.

A nagyszerű panoráma aztán teljesen kinyílik, de a 2006 óta a hegy látványát meghatározó kereszt mellett lassan el is búcsúzhatunk tőle. Lépcsőkön ereszkedünk alá, eltűnnek a távoli vitorlások, és megjelennek az autók, valamint az aszfalt. A jelzés hosszan kanyarog az utcákon, és a Krisztus király-templomot (közismertebb nevén piros templom) látva kell váltanunk róla: itt balra fordulunk a Z jelekkel, amelyek már a vasútállomáshoz mutatják az utat. (A kereszttől a vasútállomásra mintegy félóra a menetidő.)

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Balatonfüred, Arácsi népház megállónál kell leszállni a buszról.
  • Vonattal érkezve a Balatonarács megállónál szálljunk le.
  • A túra másik végpontja a balatonfüredi vasútállomás.
  • A túra végpontjánál található a Balatonfüred, autóbusz-állomás is.

Getting there

  • A túra mindkét végpontja tömegközlekedési megállóknál van.
  • A busz közvetlenül a túra indulópontjánál tesz le.
  • Ha Balatonarács vasútállomásról indulunk, a P jelzésen induljunk észak felé: ez 950 méter plusz gyaloglást jelent.

Parking

  • Érdemes a balatonfüredi vasútállomásnál parkolni, és onnan busszal utazni a túra kezdőpontjára. A túra végén a vasútállomáshoz (egyben az autóbusz-állomáshoz) érkezünk vissza.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Balaton-felvidék turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Balaton-felvidék turistatérkép


Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
8.9 km
Duration
2:30h
Ascent
215 m
Descent
240 m
Public transport friendly In and out Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.