Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Kirándulás a kaldera peremén

Hiking Trail · Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Tornácos ház Perőcsényen
    / Tornácos ház Perőcsényen
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    / A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Akadálypálya a falu feletti akácosban
    / Akadálypálya a falu feletti akácosban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vulkánok vonulatai dél felé a Salgóvártól
    / Vulkánok vonulatai dél felé a Salgóvártól
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Ökör-orom andezit görgetegei
    / Az Ökör-orom andezit görgetegei
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    / Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kövirózsás kalandos ösvénye
    / A Kövirózsás kalandos ösvénye
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jancsi-hegy kilátópontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Központi-Börzsöny kalderája a Holló-kő ormáról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 m km 2 4 6 8 10 Holló-kő, kilátóhely Salgóvár (kilátóhely és várrom)

Perőcsény, a meghitt erdőszéli falucska és a felette magasodó sziklás gerinc a Börzsöny egyik leglátványosabb területe. Aránylag rövid túrával tekinthetünk be a Holló-kő sziklakiszögelléséről, felülről, madártávlatból a hegység legeldugottabb zugaiba. Ha nem tudunk egy egész napot rászánni, mégis igazán vadregényes, élménydús kirándulást akarunk tenni a Börzsönyben, ezen az útvonalon megkapjuk a vulkáni vadon igazi hangulatát.

open
easy
11.2 km
3:50 h
616 m
616 m

Igazi klasszikus a Börzsönyt járó turisták körében a Holló-kő gerince. A többi magas-börzsönyi északi gerinc mellett kicsit kiszorult a hegység szélére, viszont éppen ennek köszönhetjük, hogy viszonylag kis erőbefektetéssel, hamar elérhető az alatta fekvő Perőcsényből. Ráadásul innen látni be igazán a Csarna-völgybe: a fokozottan védett, zegzugos erdő, mint egy kirakati emelvényre fektetett képeskönyv tárul fel előttünk a szemben lévő meredek hegyoldalon. Hallhatjuk a mélyen alattunk rohanó patak zubogását, a sűrű erdő zúgását, de szerencsés esetben a rezervátumban élő állatok hangjait, a mulatságosan feleselgető hollópárt, a kora őszi vágytól terhes szarvasbőgést is felénk sodorja a szél.

Ha igazán belülről figyelünk, egy másik különös hangot is hallhatunk - vagy inkább érezhetünk. Alig 15 millió évvel ezelőtt a trópusi tengerparton, mint a mai kelet-ázsiai vulkánok vidékén, füstoszlopok törtek a magasba pokoli robajjal. Hamu és lávatakaró rakódott le, rétegesen létrehozva az ősi Börzsöny vulkáni tömbjét. A kihunyó tűzhányó krátere beroskadt, és a hegybe bevágódó völgyek megnyitották a hegyoldalt a heves esőzések eróziója előtt. Így nyílhatott ki ez a meredek falakkal határolt katlan, ahova csak nehezen jutott el az ember minden korszakban. Ennek a zártságnak köszönhető a Központi-Börzsöny védettsége, egyedisége. Egyik utolsó bástyája ez a természetnek, Magyarország egyik legnagyobb lakatlan erdőségének közepén.

Author’s recommendation

  • Bár a Perőcsény feletti tölgyerdők és a kalderaperem vastag mohaszőnyeggel benőtt sziklái, görgetegei minden időben hangulatosak, a túra fő látványossága mégis a a Börzsöny vulkáni központjának panorámája. Ennek megfelelően érdemes a túrát jó látási viszonyok között bejárni, amikor a kaldera peremen sétálva élvezhetjük az alattunk elterülő vadon látványát.
  • A Börzsöny talán leglátványosabb túráját tudjuk megtenni, ha a kalderaperemet végigjárva a Salgóvárról nem ereszkedünk vissza a faluba, hanem a Hideg-hegy felé vagy a Csarna-völgyön keresztül felmegyünk a Csóványosra, és valamelyik északi gerincen leereszkedünk Királyházára. A hosszabb távot érdemes a hegyen alvással megfelezni, amire kiváló lehetőséget nyújt a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, vagy bevállalósabbaknak a Csóványos felújított kilátója.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: November 01, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
701 m
Lowest point
183 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Jancsi-hegy és a Salgóvár közötti gerincszakasz, de különösen a Holló-kő környéke sziklás, görgeteges, nehezen járható terep. Ennek megfelelően, az időjárás és felkészültségünk függvényében válasszunk bokát tartó lábbelit a túrára! Néhány meredek ereszkedésnél a köves terepen segítséget nyújthat a túrabot is.
  • Forrás nincs az út során, vizet csak a faluban tudunk szerezni.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Perőcsény, autóbusz-forduló (183 m)
Coordinates:
Geographic
47.994409, 18.862777
UTM
34T 340559 5317889

Destination

Perőcsény, autóbusz-forduló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A buszmegállóból a P◼ jelzésen indulunk a templom mellett a Tilalmas-oldalban.
  • A gerincre felérkezve rákanyarodunk a P jelzésre, ami végigvisz a kaldera peremén a Jancsi-hegyen, a Holló-kőn és a Kövirózsáson keresztül a Vár-nyeregig.
  • A Salgóvárra a P▲ jelzésen kapaszkodunk fel, és ugyanitt jövünk vissza is.
  • A Vár-nyeregből a P+ jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

Leírás:

A falu feletti tölgyesekben

Perőcsény bájos kis falujának központjából indítjuk túránkat. A település látványossága a gombaházszerű pincék tarka fűzére, amit a lakott területre érkezve rögtön láthatunk a bekötőút két oldalán. A település idilli környezetben, az Orzsán-patak kanyarulatának katlanszerű ívében fekszik a Börzsöny tölgyeseinek lábánál, gyümölcsösökkel és szőlős kertekkel körbevéve.

A falu központjában lévő buszfordulóból indulunk a P◼ jelzésen a hangulatos ligetben álló református templom irányába. A falu mögötti erdőbe lépve hamar elhagyjuk a településeket övező vegyes akácost, és parkszerű, egyre öregebb tölgyesben haladunk. A mohás aljú, napfényes erdő kiváló gombatermő vidék. Az itteni lejtők szilikát talaját kedvelő, népszerű tinóru és vargányafélék mellett leggyakrabban a tarka kalapszínekben pompázó galambgombákat, a közkedvelt rókagombát és galócaféléket találhatunk a csapadékosabb nyári és kora őszi időben. A helyiek szüretelik is az erdő gyümölcsét – természetesen az ehető és mérgező fajok nélkülözhetetlen ismeretének birtokában.

Az egyenletesen és határozottan emelkedő hegyoldalban másfél kilométer után kiérkezünk a hegy gerincére, ahol a P◼ jelzésről letérve, az eddigi irányt és szintemelkedést tartó P jelzésen haladunk tovább az egyre kövesebb aljú erdőben. A hegy vulkáni eredetű anyagának fokozódó előbukkanása jelzi, hogy lépésről lépésre közelebb kerülünk a környező tájat kialakító drámai eseménysorozat központjához.

A kihunyt vulkán peremén

A gerincen felfelé, ahogy a Csarna-patak völgyének belső területei fölött kapaszkodunk, a balra eső hegyoldal sötét, áthatolhatatlan erdővel egyre meredekebbé válik. A „csarna” szó szláv nyelven feketét jelent, utalva a meredek oldalakkal határolt, mélyen ülő sötét rengetegre. A köves gerincél a Jancsi-hegy tetején átmenetileg kinyílik, és az egyenletes emelkedés megenyhül. Először látunk be a kalderába, de itt még meglehetősen korlátozva a környező erdőtől.

A Jancsi-hegy mérföldkő túránkon, hiszen innentől belépünk a gerincen futó kacskaringós, mohás sziklákkal és göcsörtös erdővel vadregényes kalandparkba. A hátak sorát Ökör-oromnak nevezi a népnyelv; ezen a köves púpsorozaton haladunk tovább az egyre misztikusabb tájon. A Hajzer-nyerget és az Ökör-orom púpjait elhagyva egy meredek, görgeteges hegyoldalban kell felkaptatni, ahol a sziklás csúcsra érkezve túránk leglátványosabb panorámája bontakozik ki. A Holló-kő andezittaréjban meredező csúcsára érkezünk. Itt megdöbbentő méretekkel tárul fel a szemközti hegytömeg, a Központi-Börzsöny romvulkánja. A számtalan sziklás gerinccel és meredek völgyekkel szabdalt tömb a hegy lábát körbefutó Csarna-völgybe szakad. Ahogy a térképre, a Holló-kőről is majdnem fentről látunk rá a zegzugos tájra, képet kapva annak méreteiről és összetettségéről.

A magyarországi viszonylatban különösen vad táj értelmezéséhez annak földtani kialakulását kell tisztáznunk. A börzsönyi vulkanizmus több szakaszban szolgáltatta a hegységet felépítő vulkanikus anyagot. Az első kitörések a még sekélytengeri környezetet töltötték fel, és egy nagyobb térséget szárazulattá emelve, kb. 16 millió évvel ezelőtt létrejött a Börzsöny alapját alkotó, kiterjedt vulkáni együttes. Ezt a központi területet körbevevő 4-500 méter körüli hegyek formájában láthatjuk. Hosszabb kitörési szünet és a forró vizek, illetve erózió okozta átalakulások után kb. 14 millió éve, geológiai értelemben rövid idő alatt, heves lávaömlések és hamukitörések során létrejött a központi Börzsöny hatalmas rétegvulkánja. Az eredeti vulkáni tömb a mainál jóval magasabb volt. A kihunyt tűzhányót az akkori trópusi klíma heves esőzései körbefaragták, ám a legnagyobb mértékű pusztítást a beroskadt kráter felszakadásával az északnyugat felől a vulkán belsejébe beharapódzó völgyrendszer végezte. A meredeken behorpadó, gyorsan pusztuló központi kráterben a növényzet sem tudott megtelepedni, így az egyre mélyebbre vágódó völgyrendszeren keresztül a csapadék a vulkán anyagának jelentős részét kimosta. A tömböt végül a tektonika északnyugati irányban kibillentette, és a lepusztult felszínt pár száz méterrel ki is emelte, megadva a hegység mai helyzetét.

Az egykori kráter belsejében, az erózió által kialakított kalderában Magyarország egyik legkevésbé háborgatott erdei életközössége alakult ki, melyet a legmagasabb védettség illet meg. Ez a központi terület adta a mai Duna-Ipoly Nemzeti Park alapját, ahol a szakemberek jelenleg is őrködnek a természeti értékek felett. A múlt század elején favágóktól voltak hangosak az itteni hegyek. A központi területek meredek felszínét is behálózó, a völgyekben és hegyoldalakban kígyózó vasúttal szállították ki a faanyagot az addig hozzáférhetetlen területekről.

A Holló-kő csúcsáról kanyargós ösvény vezet tovább, mely mohás köveket és sziklatornyokat kerülget a gerincélen. Kilátásunk már igen korlátozott, csak néhány kidőlt fa ütötte lyukon pillanthatunk ki a lombsátor alól, de ez a szakasz amúgy is odafigyelést igényel. Ezer apró részletével egy pillanatig nem érezzük unalmasnak ezt a misztikus tájat: a töredezett sziklákkal csipkézett gerincél, a vastag mohával takart kőgörgetegek, a göcsörtös, öreg erdő körülöttünk megmutatja, milyen az igazi vadon. A Kövirózsás csúcsát sem érzékeljük, mert a végig sziklás gerincen hol feljebb kapaszkodunk, hol leereszkedünk a kövek közé idomuló ösvényen, míg az utolsó nagyobb ereszkedéssel leérkezünk a Vár-nyergen átívelő erdőgazdasági útra.

A Salgóvár utolsó bástyája

A Vár-nyereg bevágásában összefutó piros utak közül, mielőtt még visszaereszkednénk a faluba a P+ jelzésen, érdemes egy rövid kitérőt tenni a P▲ jelzésen a közeli Salgóvárhoz. A Nógrád megye túlsó felén, Salgótarján felett álló vár csak nevében hasonlít erre: a nyugat-börzsönyi névrokon régóta lakatlan, feledésbe pusztult hajdani erősség. A sűrű bükkerdőben haladó rövid kaptató végén sziklás csúcsra érkezünk, melyet az eredeti sziklától alig megkülönböztethető, foghíjasan álló, rakott kőfal szegélyez. A keleti, meredek oldalon egy nagyobb falsáv mellett haladhatunk el, míg az egykori, sziklába faragott déli bejáratnál a kaputorony alapjait vélhetjük felfedezni. A várról keveset tudunk. Valószínűleg a tatárjárás után épült, és az első évszázadot királyi várként érte meg. Vesztét utolsó tulajdonosa, Salgói Miklós törvénytelen élete jelentette, ugyanis a pénzhamísítás és házasságtörés vádjával elítélt nemest vagyonától megfosztották, a birtokában álló épületet földig rombolták 1424-ben. Az egykori vár központjában álló szikla tetejéről azonban még a mai napig remek a kilátás az erdők felett a Központi- és a Nyugati-Börzsöny csúcsaira.

A környéken több időszámításunk előtti erődítmény, sáncmaradvány, illetve azokon belül cserép- és épületmaradvány található. Ilyen a Krisztus előtti évezred fordulójából a pár kilométeren belül lévő Magyar-hegyen, a Halyagos tetején és a túránkkal már érintett Jancsi-hegyen is létezett, sánccal megerősített település.

A rövid kitérő után visszaérünk a Vár-nyeregbe, majd a hegyoldalban kanyargó murvaúton a P+ jelzést követve kényelmesen leereszkedünk Perőcsénybe. A tölgyerdők hullámzását egyedül a Büzmöd-rét tisztása szakítja meg félúton. A rét alatti irtásoknál figyelmesen kísérjük a jelzést, mert a kényelmes haladást kínáló erdőgazdasági útról le kell térnünk. A falu előtti utolsó kilométeren ismét akácosban haladunk, majd a települést övező gyümölcsösök mellett megérkezünk a csendes kis falu földszintes parasztházai közé. Ha marad időnk, benézhetünk még a perőcsényi tájházba, vagy lelazíthatjuk lábunkat a falu közepén lévő strand medencéjében.

 

Public transport

Public transport friendly

  • Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Perőcsénybe. A helyi buszjáratról a Perőcsény, autóbusz-forduló megállóhelynél kell leszállni.

 

Getting there

  • A túra a Perőcsény, autóbusz-fordulóból indul és ide is érkezik vissza.

Parking

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül érdemes Perőcsénybe autózni. A faluba érkezve a főutcán (Kossuth utca) haladunk a templom alatti buszfordulóig, ahol a híd után jobbra lévő betonozott placcon tudunk parkolni.

 

Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
11.2 km
Duration
3:50 h
Ascent
616 m
Descent
616 m
Public transport friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.