Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Kirándulás a kaldera peremén

· 7 reviews · Hiking Trail · Börzsönyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    / Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátópont a Jancsi-hegytől északra
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövirózsás kalandos ösvénye
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Korhadt fa a Kövirózsás közelében
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornácos ház Perőcsényben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piknik a Jancsi-hegyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Jancsi-hegyről a Magosfa és a Csóványos felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jancsi-hegyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves ösvény az Ökör-orom közelében
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hólló-kőnél
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tábla a Holló-kőnél
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklák a Hólló-kőnél
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Magosfa, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy a Hollókőről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hólló-kő felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Magas-Börzsönyre a Hólló-kő-gerincről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Kövirózsástól a Magas-Börzsönyre
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövirózsás felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-nyereg és a Kövirózsás között
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-bérc alatti ösvényen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Salgóvár falmaradványa
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akadálypálya a falu feletti akácosban
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 10 8 6 4 2 km Salgóvár (kilátóhely és várrom) Holló-kő, kilátóhely
Perőcsény, a meghitt erdőszéli falucska és a felette magasodó sziklás gerinc a Börzsöny egyik leglátványosabb területe. Aránylag rövid túránkkal betekinthetünk a Holló-kő sziklakiszögelléséről, felülről, madártávlatból a hegység legeldugottabb zugaiba. Ha nem tudunk egy egész napot rászánni, mégis igazán vadregényes, élménydús kirándulást akarunk tenni a Börzsönyben, ezen az útvonalon megkapjuk a vulkáni vadon igazi hangulatát.
open
moderate
Distance 11.2 km
3:50 h
616 m
616 m

Igazi klasszikus a Börzsönyt járó turisták körében a Holló-kő gerince. A többi magas-börzsönyi északi gerinc mellett kicsit kiszorult a hegység szélére, viszont éppen ennek köszönhetjük, hogy viszonylag kis erőbefektetéssel, hamar elérhető az alatta fekvő Perőcsényből. Ráadásul innen látni be igazán a Csarna-völgybe: a fokozottan védett, zegzugos erdő, mint egy kirakati emelvényre fektetett képeskönyv tárul fel előttünk a szemben lévő meredek hegyoldalon. Hallhatjuk a mélyen alattunk rohanó patak zubogását, a sűrű erdő zúgását, de szerencsés esetben a rezervátumban élő állatok hangjait, a mulatságosan feleselgető hollópárt, a kora őszi vágytól terhes szarvasbőgést is felénk sodorja a szél.

Ha igazán belülről figyelünk, egy másik különös hangot is hallhatunk - vagy inkább érezhetünk. Alig 15 millió évvel ezelőtt a trópusi tengerparton, mint a mai kelet-ázsiai vulkánok vidékén, füstoszlopok törtek a magasba pokoli robajjal. Hamu és lávatakaró rakódott le, rétegesen létrehozva az ősi Börzsöny vulkáni tömbjét. A kihunyó tűzhányó krátere beroskadt, és a hegybe bevágódó völgyek megnyitották a hegyoldalt a heves esőzések eróziója előtt. Így nyílhatott ki ez a meredek falakkal határolt katlan, ahova csak nehezen jutott el az ember minden korszakban. Ennek a zártságnak köszönhető a Központi-Börzsöny védettsége, egyedisége. Egyik utolsó bástyája ez a természetnek, Magyarország egyik legnagyobb lakatlan erdőségének közepén.

Author’s recommendation

  • Bár a Perőcsény feletti tölgyerdők és a kalderaperem vastag mohaszőnyeggel benőtt sziklái, görgetegei minden időben hangulatosak, a túra fő látványossága mégis a a Börzsöny vulkáni központjának panorámája. Ennek megfelelően érdemes a túrát jó látási viszonyok között bejárni, amikor a kaldera peremen sétálva élvezhetjük az alattunk elterülő vadon látványát.
  • A Börzsöny talán leglátványosabb túráját tudjuk megtenni, ha a kalderaperemet végigjárva a Salgóvárról nem ereszkedünk vissza a faluba, hanem a Hideg-hegy felé vagy a Csarna-völgyön keresztül felmegyünk a Csóványosra, és valamelyik északi gerincen leereszkedünk Királyházára. A hosszabb távot érdemes a hegyen alvással megfelezni, amire kiváló lehetőséget nyújt a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, vagy bevállalósabbaknak a Csóványos felújított kilátója.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: February 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
701 m
Lowest point
183 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Jancsi-hegy és a Salgóvár közötti gerincszakasz, de különösen a Holló-kő környéke sziklás, görgeteges, nehezen járható terep. Ennek megfelelően, az időjárás és felkészültségünk függvényében válasszunk bokát tartó lábbelit a túrára! Néhány meredek ereszkedésnél a köves terepen segítséget nyújthat a túrabot is.
  • Forrás nincs az út során, vizet csak a faluban tudunk szerezni.

Start

Perőcsény, autóbusz-forduló (183 m)
Coordinates:
DD
47.994409, 18.862777
DMS
47°59'39.9"N 18°51'46.0"E
UTM
34T 340559 5317889
w3w 
///rooming.dill.vacating

Destination

Perőcsény, autóbusz-forduló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A buszmegállóból a P◼ jelzésen indulunk a templom mellett a Tilalmas-oldalban.
  • A gerincre felérkezve rákanyarodunk a P jelzésre, ami végigvisz a kaldera peremén a Jancsi-hegyen, a Holló-kőn és a Kövirózsáson keresztül a Vár-nyeregig.
  • A Salgóvárra a P▲ jelzésen kapaszkodunk fel, és ugyanitt jövünk vissza is.
  • A Vár-nyeregből a P+ jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

Leírás:

A falu feletti tölgyesekben

Perőcsény bájos kis falujának központjából indítjuk túránkat. A település látványossága a gombaházszerű pincék tarka fűzére, amit a lakott területre érkezve rögtön láthatunk a bekötőút két oldalán. A település idilli környezetben, az Orzsán-patak kanyarulatának katlanszerű ívében fekszik a Börzsöny tölgyeseinek lábánál, gyümölcsösökkel és szőlős kertekkel körbevéve.

A falu központjában lévő buszfordulóból indulunk a P◼ jelzésen a hangulatos ligetben álló református templom irányába. A falu mögötti erdőbe lépve hamar elhagyjuk a településeket övező vegyes akácost, és parkszerű, egyre öregebb tölgyesben haladunk. A mohás aljú, napfényes erdő kiváló gombatermő vidék. Az itteni lejtők szilikát talaját kedvelő, népszerű tinóru és vargányafélék mellett leggyakrabban a tarka kalapszínekben pompázó galambgombákat, a közkedvelt rókagombát és galócaféléket találhatunk a csapadékosabb nyári és kora őszi időben. A helyiek szüretelik is az erdő gyümölcsét – természetesen az ehető és mérgező fajok nélkülözhetetlen ismeretének birtokában.

Az egyenletesen és határozottan emelkedő hegyoldalban másfél kilométer után kiérkezünk a hegy gerincére, ahol a P◼ jelzésről letérve, az eddigi irányt és szintemelkedést tartó P jelzésen haladunk tovább az egyre kövesebb aljú erdőben. A hegy vulkáni eredetű anyagának fokozódó előbukkanása jelzi, hogy lépésről lépésre közelebb kerülünk a környező tájat kialakító drámai eseménysorozat központjához.

A kihunyt vulkán peremén

A gerincen felfelé, ahogy a Csarna-patak völgyének belső területei fölött kapaszkodunk, a balra eső, sötét, áthatolhatatlan erdővel borítot hegyoldal egyre meredekebbé válik. A szláv eredető „csarna” (fekete) szó a meredek oldalakkal határolt, mélyen ülő sötét rengetegre utal. A köves gerincél a Jancsi-hegy tetején átmenetileg kinyílik, és az egyenletes emelkedés megenyhül. Először látunk be a kalderába, de itt még meglehetősen korlátozva a környező erdőtől.

A Jancsi-hegy mérföldkő túránkon, hiszen innentől belépünk a gerincél kacskaringós, mohás sziklákkal és göcsörtös fákkal tarkított erdejű, vadregényes "kalandparkjába". A hátak sorát Ökör-oromnak nevezi a népnyelv; ezen a köves púpsorozaton haladunk tovább az egyre misztikusabb tájon. A Hajzer-nyerget és az Ökör-orom púpjait elhagyva egy meredek, görgeteges hegyoldalban kell felkaptatni, ahol a sziklás csúcsra érkezve túránk leglátványosabb panorámája bontakozik ki. A Holló-kő andezittaréjban meredező csúcsára érkezünk. Itt megdöbbentő méretekkel tárul fel a szemközti hegytömeg, a Központi-Börzsöny romvulkánja. A számtalan gerinccel és meredek völgyekkel szabdalt tömb a hegy lábát körbefutó Csarna-völgybe szakad. Ahogy a térképre, a Holló-kőről is majdnem fentről látunk rá a zegzugos tájra, képet kapva annak méreteiről és összetettségéről.

A magyarországi viszonylatban különösen vad táj értelmezéséhez annak földtani kialakulását kell tisztáznunk. A börzsönyi vulkanizmus több szakaszban szolgáltatta a hegységet felépítő vulkanikus anyagot. Az első kitörések a még sekélytengeri környezetet töltötték fel, és egy nagyobb térséget szárazulattá emelve, kb. 16 millió évvel ezelőtt létrejött a Börzsöny alapját alkotó, kiterjedt vulkáni együttes. Ezt a központi területet körbevevő 4-500 méter körüli hegyek formájában láthatjuk. Hosszabb kitörési szünet és a forró vizek, illetve erózió okozta átalakulások után kb. 14 millió éve, geológiai értelemben rövid idő alatt, heves lávaömlések és hamukitörések során létrejött a központi Börzsöny hatalmas rétegvulkánja. Az eredeti vulkáni tömb a mainál jóval magasabb volt. A kihunyt tűzhányót az akkori trópusi klíma heves esőzései "körbefaragták", ám a legnagyobb mértékű pusztítást a beroskadt kráter felszakadásával az északnyugat felől a vulkán belsejébe beharapódzó völgyrendszer végezte. A meredeken behorpadó, gyorsan pusztuló központi kráterben a növényzet sem tudott megtelepedni, így az egyre mélyebbre vágódó völgyrendszeren keresztül a csapadék a vulkán anyagának jelentős részét kimosta. A tömböt végül a tektonika északnyugati irányban kibillentette, és a lepusztult felszínt pár száz méterrel ki is emelte, megadva a hegység mai helyzetét.

Az egykori kráter belsejében, az erózió által kialakított kalderában Magyarország egyik legkevésbé háborgatott erdei életközössége alakult ki, melyet a legmagasabb védettség illet meg. Ez a központi terület adta a mai Duna–Ipoly Nemzeti Park alapját, ahol a szakemberek jelenleg is őrködnek a természeti értékek felett. A múlt század elején favágóktól voltak hangosak az itteni hegyek. A központi területek meredek felszínét is behálózó, a völgyekben és hegyoldalakban kígyózó vasúttal szállították ki a faanyagot az addig hozzáférhetetlen helyekről.

A Holló-kő csúcsáról kanyargós ösvény vezet tovább, amely mohás köveket és sziklatornyokat kerülget a gerincélen. Kilátásunk már igen korlátozott, csak néhány kidőlt fa ütötte lyukon pillanthatunk ki a lombsátor alól, de ez a szakasz amúgy is odafigyelést igényel. Ezer apró részletével egy pillanatig nem érezzük unalmasnak ezt a misztikus tájat: a töredezett sziklákkal csipkézett gerincél, a vastag mohával takart kőgörgetegek és a körülöttünk lévő öreg erdő megmutatja, milyen az igazi vadon. A Kövirózsás csúcsát sem érzékeljük, mert a végig sziklás gerincen hol feljebb kapaszkodunk, hol leereszkedünk a kövek közé idomuló ösvényen, míg az utolsó nagyobb ereszkedéssel leérkezünk a Vár-nyergen átívelő erdőgazdasági útra.

A Salgóvár utolsó bástyája

A Vár-nyereg bevágásában összefutó piros utak közül, mielőtt még visszaereszkednénk a faluba a P+ jelzésen, érdemes egy rövid kitérőt tenni a P▲ jelzésen a közeli Salgóvárhoz. A Nógrád megye túlsó felén, Salgótarján felett álló vár csak nevében hasonlít erre: a nyugat-börzsönyi névrokon régóta lakatlan, feledésbe pusztult hajdani erősség. A sűrű bükkerdőben haladó rövid kaptató végén sziklás csúcsra érkezünk, melyet az eredeti sziklától alig megkülönböztethető, foghíjasan álló, rakott kőfal szegélyez. A keleti, meredek oldalon egy nagyobb falsáv mellett haladhatunk el, míg az egykori, sziklába faragott déli bejáratnál a kaputorony alapjait vélhetjük felfedezni. A várról keveset tudunk. Valószínűleg a tatárjárás után épült, és az első évszázadot királyi várként érte meg. Vesztét utolsó tulajdonosa, Salgói Miklós törvénytelen élete jelentette, ugyanis a pénzhamísítás és házasságtörés vádjával elítélt nemest vagyonától megfosztották, a birtokában álló épületet földig rombolták 1424-ben. Az egykori vár központjában álló szikla tetejéről azonban még a mai napig remek a kilátás az erdők felett a Központi- és a Nyugati-Börzsöny csúcsaira.

A környéken több időszámításunk előtti erődítmény, sáncmaradvány, illetve azokon belül cserép- és épületmaradvány található. Ilyen a Krisztus előtti évezred fordulójából a pár kilométeren belül lévő Magyar-hegyen, a Halyagos tetején és a túránkkal már érintett Jancsi-hegyen is létezett, sánccal megerősített település.

A rövid kitérő után visszaérünk a Vár-nyeregbe, majd a hegyoldalban kanyargó murvaúton a P+ jelzést követve kényelmesen leereszkedünk Perőcsénybe. A tölgyerdők hullámzását egyedül a Büzmöd-rét tisztása szakítja meg félúton. A rét alatti irtásoknál figyelmesen kísérjük a jelzést, mert a kényelmes haladást kínáló erdőgazdasági útról le kell térnünk. A falu előtti utolsó kilométeren ismét akácosban haladunk, majd a települést övező gyümölcsösök mellett megérkezünk a csendes kis falu földszintes parasztházai közé. Ha marad időnk, benézhetünk még a perőcsényi tájházba, vagy lelazíthatjuk lábunkat a falu közepén lévő strand medencéjében.

 

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Perőcsénybe. A helyi buszjáratról a Perőcsény, autóbusz-forduló megállóhelynél kell leszállni.

 

Getting there

  • A túra a Perőcsény, autóbusz-fordulóból indul és ide is érkezik vissza.

Parking

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül érdemes Perőcsénybe autózni. A faluba érkezve a főutcán (Kossuth utca) haladunk a templom alatti buszfordulóig, ahol a híd után jobbra lévő betonozott placcon tudunk parkolni.

 

Coordinates

DD
47.994409, 18.862777
DMS
47°59'39.9"N 18°51'46.0"E
UTM
34T 340559 5317889
w3w 
///rooming.dill.vacating
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Question from Gergő Németh · June 01, 2020 · Community
Hello, nem lenne érdemesebb Fekete panziótól indulni és a völgyben menni? Vagy a patak miatt nehezen járható? köszi
show more

Rating

5.0
(7)
Zsanett Mosolygó
May 21, 2021 · Community
Egyik kedvenc túrám a Börzsönyben, a Holló-kő mesés panorámájával nem lehet betelni!
show more
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
2021. május 16., vasárnap
Photo: Zsanett Mosolygó, Közösség
Show all reviews

Photos from others

2021. május 16., vasárnap
2021. május 16., vasárnap
2021. május 16., vasárnap
2021. május 16., vasárnap
+ 40

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
11.2 km
Duration
3:50 h
Ascent
616 m
Descent
616 m
Public-transport-friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp