Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Kárpáti körtúra Komlóska és a hutafalvak határában

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Elágazás a Zsidó-rét nyergében Újhuta irányába
    / Elágazás a Zsidó-rét nyergében Újhuta irányába
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ruszin tájház (Komlóska)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pasika-rét a Tokaji-hegységre jellemző, nyeregben ülő hegyi kaszáló
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai Bretzeinheim-Waldbott kastély
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gesztenyefákkal szegélyezett Pasika-rét tágas nyergében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg forrásfoglalásból csordogál elő a hasadékvíz a Fekete-kútnál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közösségi tér Komlóska végén, karnyújtásnyira az erdőtől
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő ölelte Újhuta központja a gyermek Tolcsva patak partján
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mézillatú Zsidó-rét
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsidó-réten
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Komlóska feletti kaszálókon
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A komlóskai pincesor már Tokaj-Hegyalja közelségét sejteti
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Virágzó rétek övezik a ruszin falut, Komlóskát
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai harangláb lehetett Háromhuta első épített imahelye
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A János fénia, a hősi emlékmű Komlóska közelében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pasika-rét a Komlóska és Újhuta közötti nyeregben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi színesre a falu feletti nyergekben ülő réteket, míg ősszel a vegyes erdők tarkállanak az ember formálta tájon. Erőteljes kárpáti hangulat vadvirágos rétekkel, fenyvesekkel a Tokaji-hegység szívének peremén.
Open
easy
Distance 13.8 km
4:15 h
473 m
473 m
440 m
208 m

A Tolcsva patak felső szakaszát övező hegyek maradtak a legtovább érintetlenek a hegységben. Bár Komlóskát már a 14. században említik, a huszita harcok és az utána következő császári zaklatások megviselték a terület lakosságát. II. Rákóczi Ferenc a birtokainak erőforrásait kihasználandó ruszinokat telepített Komlóskára, szlovákokat a Tolcsva patak völgyébe. A feladat a Habsburgok elleni háborúk finanszírozása volt, ennek érdekében a faanyag kitermelésével táplálták az üveghuták kemencéit, a hamuból kilúgozott hamuzsírból (nátrium-hidroxid) és kvarcitból ablaküvegeket, boros palackokat, később poharakat készítettek. Több mint két évszázadon keresztül zajlott üveggyártás a Tolcsva patak völgyében. A szláv gyökerű lakosság megkapaszkodott az erdős vidéken, és saját igényei szerint formálta át azt.

A gazdálkodást helyi szinten folytató szlovákok és ruszinok állataik ellátására nagy területen irtották ki az erdőt, hogy kaszálókat létesítsenek a lankásabb részeken. Így alakultak ki a nyergekben, vagy akár a teraszokra döngölt, falvak körüli lejtőkön a kaszálók, legelők. Az évszázadokon át fenntartott gazdálkodás olyan kárpáti fajokat, zömében lágyszárúakat és hozzájuk kötődő rovarokat honosított meg a vidéken, amelyek kuriózumként vannak jelen, és rendkívüli értéket képviselnek a zömében erdősült hegységben.

Itt a Kárpátok fő tömegének peremén alig pár száz méter magasan, erdők szorításában virítanak a magasabb területekre jellemző tárnicsok, pl. a kornistárnics, a Bükki Nemzeti Park címernövénye; a szártalan bábakalács, a színpompás réti kardvirág és a tavasz első hírnöke, a leány- és a ritka fekete kökörcsin. A vizenyős területeket a magashegységekre jellemző széleslevelű gyapjúsás népesíti be. A Zsidó-rét a legdélebbi előfordulása az erdélyi avarszöcskének és az erdélyi tarszának. A sztyeppréti lepkefajok is nagy értéket viselnek, jól érzi itt magát pl. a boglárkalepke, a busalepke, a gyöngyházlepke és több tarkalepke faj.

Járjunk nyitott szemmel, szánjuk rá az időt, és magunk is felfedezhetjük eme ritkaságokat, a színpompás növény- és állatkülönlegességeket. A Tokaji-hegység e félreeső, de impozáns vidékén mindig van min elcsodálkoznunk; a táj hangulatán és időtlenségén biztosan.

Author’s recommendation

  • A túrát Újhutáról indulva is bejárhatjuk. Illetve felezhetjük a távot, ha csak átmenő túrát teszünk a két település között. Érdemes ekkor Újhutáról a K jelzést követni, mivel ez az ág tartalmazza a legtöbb panorámát, innen látunk rá a legszebben Komlóskára; ebből az irányból teljesedik ki a kárpáti élmény a falu feletti kaszálókon.
  • Ajánlott a tavaszi, kora nyári időszakban bejárni az útvonalat, amikor a kaszálórétek virágözöne a legteljesebb. A márciusi kökörcsinek után héricsek, kankalinok, liliomok, orchideafélék tömege virágzik a két falu közötti réteken.
  • Újhuta központjában, a buszforduló és a harangláb mögött, az északi lejtőn lelünk forrást, ahol vizet tudunk venni. Az újhutai buszfordulónál pedig étteremben tudunk megpihenni a túra felénél, megismerve a helyi ízeket, a hegyvidéki konyha vad- és gombakülönlegességeit, vagy egy frissítővel szomjunkat olthatjuk.
  • Komlóska alvégén találjuk a 19. század elején épült, hagyományos parasztházat, amit ruszin tájháznak alakítottak ki. Ha időnk és lehetőségünk van rá, látogassuk meg az eredeti használati eszközökkel a korábbi életmódba betekintést engedő épületet, ahol hazánkban egyedülálló módon eredeti kabolás kemencét is láthatunk masinával. Hogy ez mit jelent, megtudhatjuk a helyszínen a zsúpfedeles, paticsolt falú, meghitt kis házikóban.
  • Útban Komlóskára áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre, akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál. A különleges, hagymakupolás templomban a Szent Koronát is őrizték a hódoltság idején. A 14. századi, többszögű templom alapjával és a keleti hatású hagymakupolájával különleges kultúrtörténeti emlék.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: December 03, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pasika-rét, 440 m
Lowest point
Komlóska, 208 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Komlóska feletti réteken könnyű eltévedni. Figyelmesen kövessük a jelzéseket, vagy ezek hiányában a navigációt.

Start

Komlóska, községi kút buszmegálló (207 m)
Coordinates:
DD
48.341384, 21.462464
DMS
48°20'29.0"N 21°27'44.9"E
UTM
34U 534269 5354348
w3w 

Destination

Komlóska, községi kút buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • KomlóskárólZ jelzésen indulunk el északi irányban.
  • Még falu szélén, a Gyuri-patak hídja után jobbra váltunk a K+ jelzésre, amit a Kéktúra csatlakozásáig követünk.
  • A Kecske-hátat elérve balra követjük a K jelzést a Zsidó-rétig.
  • A Zsidó-réttől a K◼ jelzés vezet le Újhuta központjába.
  • Újhutáról a Z jelzést követve érkezünk vissza Komlóskára.

A túra részletes leírása:

Komlóska kaszálórétjein

A falu központjából északi irányba indulunk el a Z, majd a patakhíd után jobbra, a K+ jelzésen. Pár száz méter múlva lekanyarodunk a Nagy-Egres- és a Gyuri-patak találkozásához, ahol a két vízfolyás között domborodó háton kaptatunk, és hagyjuk el a falut. Komlóska szélén, a tufában haladó mélyút két oldalán pincék nyílnak a puha kőzetbe. Tokaj-Hegyalja ugyanis karnyújtásnyira van: ha visszatekintünk térben és múltban, Komlóska délnyugati határában, a Bolhás-hegy déli oldalán is műveltek szőlőt, amelynek mára már csak nyomait találjuk.

A mélyút a pincék után kiérkezik a Közép-domb hosszan elnyúló kaszálórétjeihez. A körülöttünk kibontakozó panoráma lenyűgöző: az Egres-patak völgye felett magasodó vulkáni kúpok között a falut körülölelő kaszálók foglalják el a lankásabb lejtőket, ahol a jószágok takarmányát termelték meg a nyár folyamán. A Kárpátokra jellemző gazdálkodási hagyomány különleges ezen az erdősült vidéken. A 17. század végén betelepült ruszinok hozták magukkal e tájhasználati formát, amelyhez a lankásabb területekről kiirtották az erdőt, majd intenzív legeltetéssel, kaszálással akadályozták meg a fák visszatelepülését. Így alakultak ki a falu felett, illetve a nyergekben sorakozó rétek, tisztások, amik napjainkra különleges botanikai értéket képviselnek. A hazánkra kevésbé jellemző hegyi kaszálóréteken ugyanis kárpáti, hegyvidéki fajok telepedtek meg.

Hosszan követjük a Közép-domb tetején vezető utat, amely érdekes, teraszosan kialakított rétek mentén halad a gerincen. Egy bő kilométer után jobbra kanyarodunk a Gyuri-patak forrásvidéke felé, ahol sűrűsödő, fás ligetekben, bokros erdőben oldalazunk. A patakot már a rengeteg által visszahódított területen keresztezzük - itt láthatjuk, ahogy az állattartás felhagyásával, visszaszorulásával az értékes kaszálóréteket egyre inkább bekebelezi az erdő.

Egy tisztás szélén, a hegyoldalban patinás forrásfoglalást találunk. A Fekete-kút buja vegetációval övezett, csörgedező kifolyójánál tiszta hasadékvizet vehetünk, lemosakodhatunk a kaptató felénél. Ennél a pontnál ugyanis már túl vagyunk a szintemelkedés felén; igaz, a nyeregbe vezető út legmeredekebb része épp ezután következik. A Borz-hegy és a Kecske-hát között, a felköríves katlanban felkapaszkodó ösvényen leküzdjük a hátralévő 80 méter szintet, és a gerincen húzódó erdészeti úton csatlakozunk a szintben oldalazó K jelzéshez. 

A „hutai hegyekben", a nyergek kaszálóin

A Kecske-hát oldalában, a Zsidó-rétig tartó másfél kilométeren a K jelzést követjük. Az elágazás után a Hosszú-rét ligetes tisztását érintjük, majd a Kecske-hát fiatalos erdőjét kerülve, a túloldalon a Perhács- és a Zsidó-rét tisztásához érkezünk. A hegygerincen sorakozó kaszálók rendkívüli botanikai értékkel bírnak. Ezt magunk is megtapasztalhatjuk tavasszal és kora nyáron, amikor a mező tarkállik a virágoktól. Kökörcsinek, kankalinok, héricsek, majd a liliomok és orchideafélék tömege mellett számos mezei virág nyílik a nyári idény előrehaladtával.

A Zsidó-rét elején, a nyugati oldal idős bükkösében árnyas pihenőt találunk padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel. Érdemes itt megpihenni, kiélvezni a magaslati levegőt, a fák árnyékát, a rét látványát, és rendezni sorainkat. Innentől ugyanis lefelé vesszük az irányt, az izzasztó kapaszkodást magunk mögött hagyjuk.

Itt, a Zsidó-rét nyergében a K◼ jelzésen balra fordulunk Újhuta felé. A mezei virágos idillt elhagyva fokozódó meredekséggel ereszkedünk a vegyes erdőben a Tolcsva patak völgye felé. Szemlátomást telepített erdőben haladunk: egy csoport fenyves, majd egy csoport vörös tölgy színesíti az őshonos gyertyános-tölgyeseket, bükkösöket. A környező rengeteget ugyanis többször is letermelték a 18-19. században, a völgyben működő üveghuták fűtésére. A terület későbbi birtokosai, a Waldbottok kísérleti jelleggel jelentős fenyőállományt telepítettek az Újhuta körüli hegyekbe. A sudár fenyvesek hozzájárulnak a kárpáti hangulathoz.

Újhuta határában érkezünk a Tolcsva patak völgyébe, ahol a szállóként üzemelő vadászkastély és parkja előtt érintjük a települést. Ha megszomjaztunk, megéheztünk, Újhuta központja alig pár száz méterre van jobbra, keleti irányban. A buszforduló és a harangláb mögött éttermet, illetve szabadon kifolyó forrást találunk. A települést a 18. században alapították a Kárpátok északi vidékéről betelepített szlovák üvegfúvók és erdei munkások. Eleinte Óhután termelték le az erdőket, hogy a tokaji borvidék üvegpalackjait hamuzsírból és a közelben bányászott kvarcitból előállítsák, majd az ottani faanyag kimerülésével költöztek ide, a Tolcsva felső folyásához. Az egyutcás, bükkösökkel, fenyvesekkel körbevett patakparti település hangulata is erősen a felvidéki falvakéra emlékeztet.

Vissza Komlóskára a Pasika-réten és a Barlang-hegyen keresztül

A települést a délnyugati végén hagyjuk el a vadászkastély parkja után, a déli oldalra felkanyarodó erdészeti úton, a Z jelzésen. A bő 100 méter szintet a meredek lejtőbe vágott, kényelmesen oldalazó dózerúton tesszük meg. A sűrű erdőben nincs kilátásunk, de így is érzékeljük a fák alatt meredeken eltűnő hegyoldalon a vidék vad jellegét. A zárt, sötét rengeteg után egy hegygerincet megkerülve kinyílik a táj, amikor az Újhuta fölötti nyereg vadvirágos kaszálórétjére lépünk.

A Pasika-rét öreg fákkal szegélyezett szélén érkezünk a Komlóska felé átvezető nyeregbe. Itt, a Tolcsva patak és a Nagy-Egres-patak határán, a sűrű tölgyesekkel fedett vulkáni kúpok között rendelkezésre állt annyi lankás terület, hogy a hutafalvak lakossága lekaszálhatta cseppnyi szénáját állatainak élelmezésére. Az erdei környezetet megtörő tisztás hangulatos rétjén még utoljára kiélvezhetjük a hegyi kaszálók virágillatos levegőjét. Innentől ugyanis, a következő három kilométeren egyre fiatalabb erdőkben ereszkedünk vissza Komlóskára.

A rét nyugati szélén vadgesztenyesor kísérte úton lépünk be az erdőbe, és széles szekérút vezet a Barlang-hegy keleti lejtőjén. Félúton a gerinc és a Nagy-Egres-patak között enyhe lejtéssel oldalazunk a völgy természetes esését követve. A mozaikos erdőket főként a tölgy uralja, de néha fenyvesek is megtörik a meditatív monotonitást. Egy hosszanti irtásrét keresztezi utunkat, amely a pataktól egészen a Barlang-hegy nyergéig nyúlik fel. A nyiladék közepén látszik a János-fénia, a helyiek szakrális emlékműve.

A Barlang-hegyet elhagyva kilépünk a tájvédelmi körzetből. Az út egy meredekebb, köves árokban ereszkedik le a Nagy-Egres-patakhoz. Öreg tölgyek között, a Ruszin Kulturális Központnál érjük el a falut. A hangulatos patakparti tisztás színpada és fából készült padok emlékeztetnek az itt élő közösség erős természeti kötődésére. A két patak találkozásától a már ismert úton érkezünk meg kiindulópontunkhoz a település központjában.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról (Vámosújfaluról) indulnak buszok Komlóskára, amikről a Komlóska, községi kút megállóhelynél kell leszállnunk a faluközpontban.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • A központban tudunk parkolni a bolt előtt.

Coordinates

DD
48.341384, 21.462464
DMS
48°20'29.0"N 21°27'44.9"E
UTM
34U 534269 5354348
w3w 
///predicts.smog.beautifully
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
13.8 km
Duration
4:15 h
Ascent
473 m
Descent
473 m
Highest point
440 m
Lowest point
208 m
Circular route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Healthy climate Dog-friendly Insider tip

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp