Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Kalderatúra a Börzsöny szentélyében

Hiking Trail · Börzsöny · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Csarna-völgy, a Börzsöny központi területe a Csóványosról
    / A Csarna-völgy, a Börzsöny központi területe a Csóványosról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Öreg bükkök őrködnek a Csarna-völgy mélyén a kisvasút romjai felett
    / Öreg bükkök őrködnek a Csarna-völgy mélyén a kisvasút romjai felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kalderaperem megtépázott bükköse a Csóványos alatt
    / A kalderaperem megtépázott bükköse a Csóványos alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az emberi jelenlét emléke a Csarna-vögyben
    / Az emberi jelenlét emléke a Csarna-vögyben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Godóvár napfényes tölgyesében
    / A Godóvár napfényes tölgyesében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kőkorsó sziklakiszögellése a kaldera legrejtettebb vidéke
    / A Kőkorsó sziklakiszögellése a kaldera legrejtettebb vidéke
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Alkonyat a kaldera felett: a Csarna-völgy sűrű erdeje a Csóványosról
    / Alkonyat a kaldera felett: a Csarna-völgy sűrű erdeje a Csóványosról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 1200 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Csóványosi-kilátó Nagy-rét

Túránk a Börzsöny nagy klasszikusa. A központi kaldera peremén több kilátóponton keresztül érjük el a hegység tetejét, majd a kaldera beszakadásában, a legmélyebb, legeldugottabb völgyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park magterületén ereszkedünk vissza. Magyarország egyik legnagyobb háborítatlan, településektől távoli erdejében járunk, melyben védettsége folytán megmaradt, illetve visszatelepedett az értékes, természetes életközösség.

open
easy
17.9 km
5:50 h
833 m
833 m

A Börzsöny utolsó vulkáni ciklusában, 14 millió évvel ezelőtt az addig lepusztult tűzhányók belső gyűrűjében egy minden addiginál magasabb, kilométert meghaladó vulkáni kúp alakult ki. Ennek a vulkanikus hegynek a beszakadt és északnyugat felé kimosott kalderájában teszünk egy múltidéző kirándulást. Bronzkori kősáncokat keresztezve jutunk a hegység legmagasabb pontjára, ahol az egykor térképezéshez használt, mára már kilátóvá fejlődött magaslatról rálátunk a Duna völgyétől a Tátráig a Kárpát-medence egy jelentős szeletét. A csúcs alatti völgyben a hegység belsejébe lépünk, ahol az erózió mélyen beleharapott a tűzhányó központi magjába, rengeteg görgeteges, meredek hegyoldalt, mélyre vágódott, kacskaringós völgyet és sziklákban kicsúcsosodó gerincet hátrahagyva. Ez a környezet tökéletesen megfelelt a legkényesebb állatok igényeinek: a vadvilág bástyájaként sokáig megőrizte a zavarásra érzékeny fajokat.

A 20. század elején aztán belépett az ember erre a szent helyre, bevette a hegység utolsó védőtornyát is, amikor vasutat fektettek a Csarna-völgyön keresztül a legbelsőbb területekre, és tarra vágva letermelték az öreg erdőket. Ez a drasztikus behatolás kiűzte a legértékesebb fajokat a hegységből, amik csak évtizedek múlva; a ritka ragadozók a lassan megerősödő természetvédelmi törekvésekkel és szervezetekkel szivárogtak vissza a területre. A nemzeti park megalakulásával és a legbelsőbb területek fokozott védelmével lecsendesedett az erdő, és a megerősödő természetes életközösségek megkoronázásaként visszatért a Kárpátok szelleme, a hiúz is. Számos veszélyeztetett faj otthona lett azóta ismét a Csarna-patak völgye, mint a petényi márna és a fürge csele. A sűrű erdőkben és a felette magasló bérceken költ a fekete gólya, a parlagi sas és a vándorsólyom. Az erdei életközösség egyre jobban érzi magát a vidéken, amíg mi is tisztelettel és csendben szemléljük, meghagyva nekik ezt az erődöt a túlélés számára.

Author’s recommendation

  • A túra hosszára és a vidék elszigeteltségére való tekintettel érdemes valahol a környéken éjszakázni. Lehet ez Kemencén, még inkább Királyházán. Legjobban azonban akkor járunk, ha a túra felső szakaszát némileg módosítva a Csóványosról a kalderaperemen továbbsétálunk, és a Nagy-hideg-hegyen álló turistaházban alszunk meg, hogy másnap az Oltár-kő felé ereszkedjünk le a Csarna-völgybe.
  • Ha a túra útvonalát egy nap alatt járjuk be, akkor is érdemes rövid kitérőt tenni a kilátótól visszafelé az Oltár-kőhöz, a hegység leglátványosabb sziklaalakzatához (a lefelé tartó K▲ jelzésről mindössze pár száz méteres kitérő a P▲ jelzésre térve).
  • Bár a legkézenfekvőbb túraidő a nyár, a Börzsöny belsejében érdekes lehet egy téli túra, ugyanis a nagy vadgazdagság rendkívül sok lábnyomot rejt a hóban. Egyébiránt a természetvédelmi szakemberek is ezek alapján tudják követni az olyan rejtőzködő életmódot élő állatokat, mint a központi Börzsönyben híressé vált hiúzt.
  • Forró nyári napokon érdemes lehet a túrát ellentétes irányban bejárni, ugyanis a védett, árnyékos Csarna-völgyben kisebb napsugárzásnak és alacsonyabb hőmérsékletnek vagyunk kitéve a felfelé kapaszkodás során.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: November 29, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
936 m
Lowest point
246 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Vizet mindenképpen vigyünk magunkkal elegendő mennyiségben! Az útvonal jelentős távot és szintemelkedés tartogat, a vulkanikus hegységek vízjárása pedig rapszodikus.
  • A Csarna-völgy felső részén sok a bedőlt fás, nehezen járható szakasz. Habár a túrautak nyomvonalát megtisztították a jégkár és a széldöntések okozta dúlástól, de a meredek oldalban van még utánpótlás. Az átmászásoknál óvatosan mozogjunk, csak biztos lépést kivitelezzünk, főként csúszós, havas, sáros időben! Ha itt történik valami, körülményes lehet a segítséghívás és hosszadalmas a mentés. Előzzük meg a bajt!
  • Viharos időben ne tartózkodjunk a kilátóban, mert a legmagasabb pontból kiálló fémszerkezetbe előszeretettel csap a mennykő.

Equipment

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túrabakancs, enni és innivaló, navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Kemence, Ifjúsági Tábor (248 m)
Coordinates:
Geographic
47.997523, 18.903801
UTM
34T 343628 5318151

Destination

Kemence, Ifjúsági Tábor

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A kemencei Ifjúsági Táborból a Z jelzésen kapaszkodunk fel a Godóváron és Magosfán keresztül a Csóványosig.
  • Még a Csóványos csúcsa előtt letérünk a P● jelzésen a Rózsa-forráshoz, majd továbbhaladva visszacsatlakozunk a Z jelzésbe.
  • A Csóványosról a  K▲ jelzésen jutunk le a kaldera beszakadásában a Magashídi-rétig.
  • A K+ jelzésen a Hamuházig, majd a K jelzésen a Kemencei Ifjúsági Táborig ereszkedünk vissza a Csarna-patak völgyében.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás a kaldera peremén a vulkán csúcsára

A Kemence- és a Csarna-patak találkozásától indulunk a Z jelzésen a Központi-Börzsöny kalderájának felfedezésére a vulkán beszakadásának peremén. A Kemence-patak hídján átkelve, bal kézre leágazunk az aszfaltútról a Börzsönyi Szintezési Főalappont beton emelvényénél. Az 1953-ban emelt terméskő falú beton alap volt a kiindulópont a Börzsöny nagy pontosságú térképének elkészítésénél. Túránk legmagasabb pontján, a Csóványos csúcsán nyújtózó kilátó szintén a térképészeti alapponthálózat részeként állított geodéziai mérőtorony köré épült. Így gyakorlatilag a börzsönyi főalapponttól zarándokolunk a legmagasabb térképészeti pontig, miközben végigjárjuk a kaldera jellegzetes részeit.

A lankás hegyoldal tölgyesében sétálunk felfelé, majd egy bő kilométer után, a Z◼ jelzés elágazásától jelentős emelkedéssel kapaszkodunk a Godóvár tömbjére. A természetes erődítmény tetején telepedett meg a bronzkori Kyatice-kultúra népcsoportja, akik a Börzsöny számos csúcsán képviseltették magukat a Krisztus előtti 2. évezredben. A meredek oldalakkal határolt lapos hegytetőkön több hektáros telepeket létesítettek és vettek körbe faszerkezetű kősánccal. Több környező csúcson is megtalálták nyomaikat - túránk nyomvonalán a Magosfa és a Hajagos tetején. Hogy mi késztette a bronzkor emberét, hogy a sűrű erdők mélyére, ilyen elzárt helyekre költözzön, azt már nem tudjuk; mindenesetre megegyező kultúrából származó településeket találtak a hegy lábánál is. Talán egy kiváltságos réteg lakhatott ezekben az erődítményekben, akiket a völgyből láttak el, vagy csak védelmi bázisként funkcionáltak a völgyi lakosság számára, hogy az esetleges veszedelem elől elrejtőzhessenek.

A Godóvár sziklás tömbjét megkerülve utunk a Miklós-tető északi oldalában folytatódik. Az eddigi nyugatias kitettség északira vált, amit a vegetáció is mutat. Innentől egyre jellemzőbb a gyertyánok és bükkök alkotta erdő. Ezek kitermelésére kígyóztak fel a Magas-Börzsöny északi oldalaiban és központi részén a 20. század elején létesített keskenynyomtávú vasutak, melyek mentén a legbelsőbb területekig tarra vágták a hegyoldalakat. A környező erdők egytől egyig a 20. század közepe óta sarjadtak újra. Ez eredményezi a gerincen sok helyen kialakuló monoton kőriserdőket, ami a bükkösök leirtásával, telepítések hiányában elsődlegesen kisarjadt. A Miklós-tetőt megkerülve a Dosnya-nyereg lankájában átmenetileg megpihenünk, majd a napsütötte tölgyerdő és bükkös határán érkezünk be utunk legmeredekebb emelkedőjébe, az Esztergályos alatti hegyoldalba. Itt alig egy kilométeren belül kétszáz méter szintet kell leküzdenünk.

A Dosnya-nyeregtől utunk végig a gerincélen halad, mely egyben a kaldera belső, fokozottan védett területének határa. Sok helyen észak felé a meredek, irtásokkal szabdalt erdőn keresztül kilátunk az egyre emelkedő gerincről, míg a délre eső belső területek sűrű, tömött erdejét csak a sziklagyepek foltjai, illetve a jégkár és a széldöntések tisztásai szakítják meg. A 2014. december 1-2. között a magasabb régiókban több centiméter vastagságban mindent beborító jeges eső a Börzsöny írott történetének legnagyobb pusztítását végezte. A dőlések intenzitását fokozta, hogy a 20. század elején, közepén tarra vágott területek erdei egykorúak voltak, így dominóként sávokban vagy nagyobb foltokban dőltek ki a hasonló adottságú fák.

A kaldera tetején

Az Esztergályos után a Magosfa gerincén egységes öreg erdőben, már lankásabb emelkedéssel érkezünk a Tátralátóként is nevezett hegy csúcsrégiójába, amit egy kiterjedt bronzkori kősánc kerít be. A 3,5 hektáros földvár a legmagasabban lévő ilyen erődítés hazánkban. Építésekor a jelenleginél jóval csapadékosabb klíma uralta a hegységet, így több bővizű forrás fakadt a csúcsok közelében is, lehetővé téve a megtelepedést a hegytetőkön.

A Magosfa tömbje után a P,  a P▲ és K▲ jelzés csatlakozik utunkhoz, mielőtt egy kis nyergen átkelve megérkeznénk a Csóványos tömbjéhez. Az emelkedést megszakítva letérünk a P● jelzésen hazánk egyik legmagasabban fakadó forrásához, a Rózsa-forráshoz, ami egy kővel kirakott mélyedésből tör a felszínre 884 méter magasan. A vulkanikus hegységekre jellemző, hogy a kőzetfelszín töredezett zónájában összegyűlő csapadékvizek egy lokális vízzáró rétegnek köszönhetően, nagy relatív magasságban a felszínre terelődnek. Sajnos ezek a magasan fakadó források szeszélyes vízjárásúak a csekély vízgyűjtő terület következtében.

A rövid kitérő után visszacsatlakozunk a Z jelzéshez, ami rövidesen megérkezik a Csóványos csúcsára. A lapos tetőn padokkal és asztalokkal kialakított pihenőhely csábít, de vegyük a fáradságot a lépcsőzéshez, hogy megcsodálhassuk a kilátóból a körülöttünk hullámzó tájat. A Börzsöny centralizált formakincsének köszönhetően az ország egyik legjobb körpanorámáját élvezhetjük a Csóványosról - nem véletlenül volt ez a legmagasabban felállított geodéziai torony. Az Ipoly völgye északkelettől délnyugatig körbeöleli a Börzsönyt, míg a Visegrádi-hegység a Börzsönnyel összeolvadva dél felől, a Mátra pedig a nógrádi dombokból kiemelkedve kelet felé uralja a látóhatárt. A közeli Tátralátó csúcs elnevezés sejtteti, hogy tiszta időben, kis szerencsével az Tátra havas gerincét is láthatjuk az északi horizonton csillogni a felvidéki hegyek koronájaként. A kilátó legfelső szintje 22,5 méterrel van a terepszint felett, így valójában 961 méter magasból tekinthetünk körbe, ami pontosan ugyanolyan magas, mint a Bükk tetején a 3. legmagasabb magyarországi csúcs, a Szilvás-kő. Így a mátrai Kékestető és a Galyatető, valamint a bükki Bálvány Petőfi-kilátója után a Csóványos a negyedik legmagasabb kilátópont az országban.

Ha beteltünk a látvánnyal, a magaslati levegővel, és kipihentük a csúcsmászás fáradalmait, megkezdhetjük hosszú ereszkedésünket a kaldera beszakadásában. Erre két útvonal is kínálkozik; mi a rövidebb és praktikusabb K▲ jelzésen navigálunk, de látványos alternatíva az alig egy kilométerrel hosszabb, Korona-kövön, Szabó-köveken és az Oltár-kövön átvezető, dél felé kerülő útvonal is. Tehát a már részben a csúcsra jövet megismert útvonalon ereszkedünk, de most a K▲ jelzésre fókuszálunk, ami egy szűk kilométer után bevág balra a kaldera beszakadásába.

Ereszkedés a kaldera belsejében

A K▲ jelzés a kaldera sziklás pereme alatt oldalaz a csúcs esésvonalába egy nagyobb széldöntésen keresztül. A P▲ jelzés elágazásától a Csóványos csúcsáról lefűződő, igen meredek gerincen vezet le az út. 500 méter távon ereszkedünk 150 méter szintet; a túra összes szintesésének közel felét letudjuk a következő pár kilométeren. A sziklás, görgeteges hegyoldal a kihunyt vulkán fokozatos beszakadásával keletkezett, egy mélyen barázdált, meredek formákkal zegzugos tájat hátrahagyva.

A táj kiváló életteret, búvóhelyet ad a legritkább, legveszélyeztetettebb élőlényeknek. A Börzsöny erdeiből majd egy évszázadon keresztül hiányzó hiúz is ezekben a sziklás, meredek völgyekben tűnt fel újra a 21. század fordulóján. A Kárpátok szellemeként ismert, 30 kilóra és méteres hosszúságra megnövő macskafélénket még a szakemberek is csak lábnyomukból és prédájukból ismerik; kivételes szerencse kell megpillantásukhoz. Az éjszakai ragadozó napközben valamelyik sziklaüregben pihen, és kifinomult érzékeinek köszönhetően már rég elillan, mire a közelébe kerülhetnénk. Kerekded, karom nélküli lábnyomát azonban mi is felfedezhetjük a sárban vagy a hóban a hegység belső részein.

A gerincél aljánál elhaladunk a Kőkorsó sziklája mellett, és beérkezünk az Oltár-patak sűrű erdővel borított, szűk bevágásába. Sajnos a jégkárt ezen a szakaszon nagyon megsínylette az erdő, hosszan fekszik a bükkös, így néhol a felnövő aljnövényzetben, a kidőlt fák között kell szlalomoznunk. Óvatosan mozogjunk a meredek akadálypályán, itt messze vagyunk minden külső segítségtől!

A völgy alsó részén az út egy jól kivehető töltésen oldalaz, melyen át kiérkezünk az Oltár-patak és a Fekete-patak találkozásánál lévő Magashídi-réthez. Egészen idáig nyomultak a fakitermelő vasutak a 20. század első felében. Az egyenletesen lejtő töltések, amin idáig ereszkedtünk, és a szemben lévő hegyoldalról beérkező vasúti pálya, melyet egy magas fahíddal vezettek át a mély völgy felett, mind a legrejtettebb erdők letermelésére tett erőfeszítések eredménye. Leleményesen végig lefelé haladó nyomvonallal fektették le a síneket, hogy csak az üres vagonokat kelljen felhúzni, míg a rakomány terhe alatt a szerelvényeket egyszerűen fékezéssel kontrollálva legurítani a völgyek aljába.

A Fekete- és Csarna-patak folyása mentén végig ezt a vasúti pályát követjük, a Magashídi-réttől már K+ jelzésen. Csak a halyagosi Postás-kulcsosháztól bukkan elő a sínpár, mely innentől sok helyen a levegőben lebeg a patak medre felett. A kilencvenes években két villámárvíz döntötte romba a hidakat és mosta alá a pályát; a patak rakoncátlan természetével visszavette az uralmat a völgyben. Réges-régen romboló és építő munkája alakította ki a meredek völgybevágást és a lapos völgyaljzatot - semmi mást nem tett, mint az elmúlt 13 millió évben mindig is: szaladt, amerre kedve tartotta. A 2010-es évek végén felmerült a vasút felújítása és a turizmus fellendítése a belső területeken is egészen a Hajagosig, de a társadalmi és természetvédelmi ellenállás megállította a kisvasút visszatértét, ráadásul a belső területeteket megkapta a nemzeti park az addigi erdőkezelő Ipoly Erdő zrt.-től.

Bár jelenleg már kulcsosházként funkcionál, a Kuruc- és a Csarna-patak találkozásánál lévő Hamuház emlékeztet az egyik jellemző fafelhasználásra, a hamuzsír égetésre. A népiesen hamuzsírnak nevezett kálium-karbonátot a szappan- és üveggyártásban használják; a 18 században Magyarország legfontosabb exportcikke volt. Itt, a völgyek találkozásánál fennmaradt a szétágazó vasúti pálya váltórendszere, mely a pataktól magasabb helyzetének köszönhetően ipartörténeti emlékként túlélte az árvizeket.

A Nagybörzsöny felől érkező Német-út és Mária-zarándokút csatlakozásával a Hamuháztól a K jelzésen folytatjuk utunkat. A rendkívül meredek, sziklás oldalak közé szorított erdő a gótikus templomok hangulatát idézi a sötét völgytalpról a magasba törő bükkök ívesen összekapcsolódó lombkoronájával. Ám itt a falakat, az oszlopokat és a mennyezetet az erdő élő teste alkotja, zsoltárok helyett pedig a patak csobog szüntelenül.

A rendkívül hangulatos szakaszt pár kilométer után a Feketevölgy Panzió épülete töri meg. Idáig tették rendbe a vasutat is, ami hétvégente szállít turistákat. Innentől a panzióhoz vezető aszfaltúton sétálunk - kárpótol, hogy a patak árterében olykor famatuzsálemeket is megőrző nyárfás ligetek kísérnek bennünket. Szűk két kilométer után kényelmesen visszaérünk kiindulópontunkhoz, a Kemence-patak partján álló Ifjúsági Táborhoz.

Public transport

  • Rétságon keresztül busszal vagy Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Kemencére. A buszról a Kemence, Fő utca megállóhelynél kell leszállni.

Getting there

  • A Kemence, Fő utca megállóhelytől a Z jelzés navigál be a Jókai utcán keresztül a Csarnavölgyi utcára, illetve azon tovább fel a Kemence-patak völgyében a két kilométerre lévő Ifjúsági Táborhoz.

Parking

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül a legszebb, Rétságon keresztül a leghatékonyabb eljutni Kemencére. Közvetlenül a templom előtt kell letérni a Csarnavölgyi útra, amin némi kanyargás után, a patak folyását felfelé követve jutunk az erdei vasút mellett a központtól két és fél kilométerre lévő Ifjúsági Táborhoz. 
  • A túra kiindulópontján a KRESZ szabályainak megfelelően, az út szélén tudjuk leparkolni az autónkat.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
17.9 km
Duration
5:50 h
Ascent
833 m
Descent
833 m
Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Mountain railway ascent/descent Summit route Healthy climate Insider tip

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.