Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Kalapos-köves körtúra az Írott-kőre

· 1 review · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Bozsoki buszforduló
    / Bozsoki buszforduló
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Letermelt bükkös az Asztal-kő közelében, Kőszegi-hegység
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen már csak 300 méter a Kalapos-kő
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zöldpala szikla a Kalapos-kő közelében, Kőszegi-hegység
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kalapos-kövek
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyűrt zöldpala a Széles-kőnél, Kőszegi-hegység
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útrészlet a Gyilkos-sziklától délnyugatra
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ebenspanger-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bozsoki Sibrik-kastély
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ausztriai átjátszó tornyok az Írott-kő-kilátóból
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Írottkő lookout tower
    Photo: Tamás Csaba, Írottkő Natúrparkért Egyesület
  • / Borongós reggeli kilátás az Írott-kő-kilátóból dél felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szél lengeti a nyírfák lombjait az Írott-kőn
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Schneeberg az Írott-kőről nézve
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Holler-barlang
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 8 6 4 2 mi Bozsoki kolostorrom Bozsoki kolostorrom Írott-kő (kilátó) Széles-kő Kalapos-kövek Bozsoki kolostorrom

A Bozsokról induló, államhatáron egyensúlyozó körtúra különleges látnivalói a Kalapos-kövek és a belőlük nyíló barlangok, valamint az évtizedekig megközelíthetetlen kilátó az Írott-kőn. A csúcsig ugyan nem kevés szintet kell leküzdeni, de az onnan elénk táruló körpanoráma minden fáradságot felejtet.
open
difficult
15.5 km
5:00 h
749 m
749 m

A túra egyik fő attrakciója a Kalapos-kő változatos formákat felvonultató sziklacsoportja. A Magyarországon csak a Kőszegi-hegységben előforduló kőzetben több kisebb, változatos barlang is található. Némelyikből I. világháborús lőszerek, másikukból középkori cseréptöredékek kerültek elő, de van olyan is, ami egy meztelencsiga faj után kapta nevét. Természetesen mondák is körüllengik ezt a titokzatos környéket, melyek egy részében még az ördög is megjelenik.

A hangulatos Sötét-völgy bükköse alatt források mellett haladunk el, majd több mint 600 méteres szintemelkedés után megérkezünk az államhatáron magasodó Írott-kő csodálatos körpanorámájú kilátójába. A látvány főeleme a 2076 méter magas Schneeberg, de tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeit is megpillanthatjuk innen.

Author’s recommendation

  • A P▲ jelzésen a Széles-kőtől bő 200 m-t továbbereszkedve, majd a balra induló PΩ jelzésen juthatunk el a hegység hazai oldalának leghosszabb, 30 m hosszú barlangjához, a négy bejáratú Kalapos-kői-barlanghoz, amely egy zöldpala sziklán átfutó É-D irányú törés mentén alakult ki.
  • Lefelé a P jelzésen a kavicsos feltáróutat elérve (S Alpannonia elágazásnál), azon balra fordulva rövid kitérővel elérhető a Szentkút vízművé alakított forrása, amely a római korban Savaria vízellátását segítette (a Vas megyei Bucsu mellett a római vízvezeték egy feltárt szakasza megtekinthető), napjainkban pedig a Hosszú-völgyi-forrással együtt Velem ivóvíz ellátásáért felel. Nevét a Szent Vid-kápolnához Rohonc és Bozsok felől induló búcsújárók adták, mert körükben kedvelt pihenőhely volt.
  • Bozsokra visszatérve a Sibrik-kastély kerítéséhez érve a K+ helyett a kastély parkján is keresztülmehetünk, melynek során egy táró mellett is elhaladunk.
  • A bozsoki Szent Anna-templom utáni ház kertjéből lehet eljutni a bozsoki kolostorromhoz, de a kapu gyakran zárva van.
  • Bozsokon a Rákóczi u. 133. szám alatt találjuk a Bozsoki borházat. Az 1819-ben épült házban a helyi bortermelés eszközeit lehet megtekinteni. A szüret idején népi kézműipari vásárt is rendeznek udvarán.

outdooractive.com User
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: July 02, 2020

Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
882 m
Lowest point
317 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Bozsok, autóbusz-váróterem (317 m)
Coordinates:
DD
47.320073, 16.487073
DMS
47°19'12.3"N 16°29'13.5"E
UTM
33T 612377 5241805
w3w 
///corded.meteors.impatient

Destination

Bozsok, autóbusz-váróterem

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Rákóczi utcán észak felé indulunk, és rövidesen becsatlakozik a K jelzés.
  • A P▲ jelzésen egy rövid kitérőt teszünk a Széles-kő sziklaletöréséhez.
  • A Kalapos-kő után érünk a Holler-barlanghoz vezető KΩ jelzés leágazásához.
  • Visszatérünk a K jelzésre.
  • A Sötét-völgy felső szakaszán egy nagy S kanyar után indul balra, a K▲, majd a róla jobbra leágazó K● jelzés.
  • A források után a K jelzésre érünk vissza, és az Írott-kőig követjük azt.
  • A kilátótól délkelet felé indulunk vissza a P jelzésen, hosszan követve azt.
  • Egy sorompó után a kavicsos feltáróúthoz érve jobbra fordulunk a ALPANNONIA S jelzésen.
  • A vízmű kerítése után nem sokkal megérkezünk a K+ jelzés becsatlakozásához.
  • Innen néhány perc a Bozsok határában haladó K jelzés, melyen egyenesen haladunk tovább a buszmegálló felé.

A túráról részletesen

Bozsok

A kis határmenti falu területe régészeti leletek alapján már a kőkorban is lakott volt, és határában római villamaradványokat is feltártak. A felette húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága, melynek védelmét a Sibrik-kastély helyén valószínűsített castrum biztosíthatta. Első írásos említése Villa Bosuk néven 1279-ből ismert, amikor még Szent Vid várához tartozott. A törökdúlás idején teljesen elpusztult, majd horvát telepesekkel népesült vissza, akik a 19. század végére teljesen elmagyarosodtak.

Több későbbi főúri család után a falut 1538-ban Sibrik György kapta meg királyi adományként. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta a bozsoki birtokot. Az északi rész az idősebb Osvát fiáé lett, míg a délit a fiatalabb Máté kapta. Az előbbin álló Sibrik-kastélyt 1554-ben említik először, mint nemesi udvarházat, amit 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá alakítottak át, majd mai formáját 1815-ben nyerte el. A család 1906-ban Végh Gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának adta el. A kastélypark mai képe elsősorban feleségének, Wimpfenn Mária grófnőnek köszönhető.

Az 1551-től ismert Alsó-kastélyt 1616-ban a Battyány család vásárolta meg leromlott állapotban, és helyére egy vizesárokkal körülvett, kétemeletes, négy saroktornyos, jellegzetes 17. századi főúri vadászkastélyt építettek. A Batthyány-kastélyban több előkelő vendég is megfordult, mint például II. Rákóczi Ferenc, Esterházy Antal kuruc generális, vagy I. Ferenc császár. 1841-ben villámcsapás következében az épület kigyulladt, majd 1860-ban a Batthyány család eladta.

Fel a Széles-kőig

A buszmegálló mögött található Szent József-kápolnát egy 1775-ben épült egyhajós templomból alakították ki. Berendezése egy rokokó főoltár és a rajta lévő átfestett oltárkép. 1970-ben helyreállították, és egy részében püspöki nyaraló rezidenciát alakítottak ki. 1988 óta rendszeres misét nem tartanak az épületben.

A Rákóczi utcán észak felé indulunk, és rövidesen elérjük a K jelzést. Elhaladunk a 133. szám alatt található Bozsoki Borház mellett, melynek épülete 1819-ből származik. Benne a kőszeghegyaljai szőlőművelés és borfeldolgozás eszközeivel, valamint a Kőszeg-Vashegy borfajtáival ismerkedhetünk meg. A Bozsoki szüret idején népi kézműipari vásárt is rendeznek az udvarán.

A Hősi emlékmű után elhagyjuk a középkori eredetű, 1630-ban felszentelt Szent Anna-plébániatemplomot, majd balra tartva követjük tovább a K jelzést. A települést egy mélyúton hagyjuk el, majd a Végh-erdő száraz tölgyes erdején át elérünk egy széles, kaptatós földutat, amelynek végén kis ösvényen megyünk tovább a K és a P▲ jelzések találkozásáig.

Séta a különös kövek és barlangok között

Itt a P▲ jelzésen érdemes egy rövid kitérőt tenni egyenesen tovább, az út jobb oldalán álló Széles-kő 40 m hosszú, 6-9 m magas sziklaletöréséhez, ami három kisebb barlangot is magában rejt. A Lőszeres-barlang onnan kapta a nevét, hogy a feltárást végző barlangászok az üreg szájánál egy, az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében használt Mannlicher 86-os ismétlőpuskához vagy Mannlicher 88/90-es karabélyhoz tartozó 5 lőszeres tárat, egy, a II. világháborúban a németeknél rendszeresített, 7,9 mm-es Mauser Gewehr 89-hez való, és egy, a szovjetek által használt, 7,62 mm űrméretű Moszin-Nagant karabélyhoz tartozó lövedéket találtak. Hogy hogyan kerültek ezek a barlangba, azt a mai napig nem tudni.

Visszatérünk a K jelzésre, és az elegyes kocsánytalan tölgyesen át hamarosan elérjük a hegység leghíresebb sziklaformációját, a Kalapos-köveket. Izgalmas formavilága minden oldalról mást mutat, ezért érdemes körbejárni őket.

A hegység ezen részén található sziklák "alapanyaga" az alsó-kréta időszakban képződött, mintegy 130-140 millió éve az akkori Tethys-óceán vízfelszíne alatt, az alpi hegységképződés korai folyamataihoz kötődő vulkanikus folyamatok eredményeként. Ekkor jelentős mennyiségű bazaltos láva ömlött a óceánaljzatra, ahol helyenként nagyobb mennyiségű, egyenetlenül eloszló mészanyaggal keveredett. Jóval később, a harmadidőszak elején Afrika nekiütközött Európának, így a kettejük között hullámzó Tethys medencéje beszűkült, miközben üledékei egymásra torlódtak, hatalmas, úgynevezett takaróredők formájában. Az egyik ilyen (a Soproni-hegységet is magában foglaló alsó-kelet-alpi) takaróredő kb. 45-60 millió éve áttolódott a mai hegység területén. A mintegy 15-25 km mélységbe került kőzetek a hatalmas nyomás és súrlódási hő miatt átkristályosodtak, és kialakult a jellemző palás szerkezetük, így keletkezett többek között a kalapos köveket is felépítő, bazaltból metamorfizálódott zöldpala. A folyamat után a terület emelkedni kezdett, és a kőzet felszínre emelkedése után, a mészben gazdag részek gyorsabban pusztultak az erózió és a defláció hatására, mint a mészben szegények, kialakítva a különleges sziklaformákat.

A kövek környékén összesen nyolc kisméretű barlang ismert. A déli oldalból nyílik az Antarktik-fülke, a Csalános-eresz és a Limax-barlang. Utóbbi nevét egy benne élő meztelencsigafaj, a sárga pincecsiga (Limax flavus) után kapta. Egy monda szerint az üregben régen az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen templomot építettek, úgy megfejelte a felette lévő sziklát, hogy az behorpadt, és így keletkezett a Kalapos-kő. Egy másik történet pedig egykor itt élt óriások fogainak tartja a hatalmas köveket.

Mindenesetre a furcsa alakú sziklák régóta fontos szerepet játszanak az itt élők szakrális életében. Ezt bizonyítja az itt talált, hallstatti kultúra idejéből (i.e. 8-7. sz.) származó, mintegy 6,5 cm-es, csészét vivő női bronz szobor, és az egyik szikla alatt talált tűzhelyfolt, a hozzá tartozó cserép- és őrlőkő töredékekkel.

Az ösvényen kb. 300 métert továbbhaladva érünk a Holler-barlanghoz vezető KΩ jelzés leágazásához, ahol egy feketeáfonyáson keresztül vezet az ösvény. Ez a faj a csarabbal együtt jó jelzőnövénye a hazánk legsavanyúbb talajképződményei közé tartozó savanyú, nem podzolos barna erdőtalajoknak. A 2×1 méteres bejárattal nyíló és 5 méter hosszú teremben végződő üreg képződése a kőzet repedései mentén palasíkok leválásával kezdődött, amit később az intenzívebbé váló mállási folyamatok gyorsítottak. Kialakulásában valószínűleg szerepet játszott a kőzet helyi mésztartalma is. A bivakhelynek is alkalmas barlang nevét a közeli, ma Ausztriában lévő Holler-rétről kapta. Másik elnevezése (Ablakos-barlang) az oldalán található kis ablakszerű nyílásnak köszönhető. A barlangból kora középkori cseréptöredékek kerültek elő.

Emelkedés Írott-kőig

A K jelzés ösvénye egy széles földútra ér ki, amin jobbra fordulunk, és fokozatosan leereszkedünk a jobb oldalunkon csordogáló Bozsoki-patakhoz. Átkelünk rajta, és a Sötét-völgy felső szakaszának bükkösén át kapaszkodunk felfelé. Egy nagy S kanyar után indul balra, a kitaposott ösvény nélkül K▲, majd a róla pár méterre jobbra leágazó K● jelzés. Először a hegység legmagasabban fekvő, nem foglalt forrásához, a Tündér-forráshoz érünk, majd az Ebenspanger-forráshoz, ami egy bükk gyökerei alatt lép felszínre. Névét 1900-ban egy Írott-kői kirándulás alkalmával Tatay Irénke kisasszony adta Ebenspanger Jánosra, a Vasvármegyei Turista Egyesület alelnökére emlékezve.

Az ösvényen továbbmenve visszaérünk a K jelzésre, ami hamarosan a P jelzés becsatlakozásánál éles balkanyart vesz, majd egy letermelt erdőrészen át, a szénarácsos kereszteződés után bükkös és lucfenyves erdőn át vezet az Írott-kő csúcsának tövében álló pihenőhöz.

A Dunántúl tetején

A Dunántúl legmagasabb pontját a 13. században Fenyő-hegynek, míg a 17. századtól Szálkőnek hívták. Mai nevét a hegy tetején, a kilátó mellett, az osztrák oldalon álló kvarcitos fillit szikláról kapta, melyen egykor jól olvasható „C” „B” „E”, jelölés állt. A három betű valószínűleg a Confinia Battyányiana Esterházyana rövidítése, vagyis magyarul Battyány-Esterházy határt jelent, de a betűsor rímel Comes Battyány Elemér nevére is.

A helybeliek 1891-ben egy fából ácsolt, a millenium alkalmából Árpád névre keresztelt kilátót építettek a hegytetőre, amit rossz állapota miatt 1908-ban le kellett bontani. Helyére 1913-ban egy kőből készült kilátót építettek, amit a II. világháború utántól egészen a határzár 1989-es végéig csak az osztrák oldalról lehetett megközelíteni. További érdekessége, hogy pont a közepén halad át az államhatár, melyet a kilátóban felállított határkő is mutat.

A 2010-ben felújított kilátóból tiszta időben akár a Balatonig is elláthatunk, ami a Bakonytól délre a Tapolcai-medence tanúhegyei között csillan meg. Még délebbre a Keszthelyi-hegység és a Rendeki-hegy, utánuk a Zalai-dombság látható. Délnyugati irányba nézve, ha nagyon tiszta az idő, a Kamniki-Alpok csúcsai is feltűnnek, de az Alpok első keleti 2000 fölötti csúcsai: a Schneeberg és a Wechsel mögött megbújó Rax magasodik látszólag a leginkább környezete fölé. Az alacsonyabb, de mégis markáns Hohe Wand sziklafalai szintén általában láthatóak a kilátóból. Északon Bécs és a Fertő tó mögött húzódó, szélerőművekkel tűzdelt Lajta-hegység látható. 

Vissza Bozsokra

A kilátótól délkelet felé indulunk a P jelzésen, amelynek ezen szakasza az egykori vasfüggöny vonalán halad. Kb. 1 km múlva érünk a C.O. 15 határkőnél a gerinc alatt baloldalon álló Gyilkos-sziklához, ami először az 1961-ben készült topográfiai térképen jelenik meg - hogy neve honnan ered, nem tudni pontosan. Egyesek szerint az 1950-es években egy határőrt itt gyilkoltak meg, de az is lehet, hogy a név az 1920-as, '30-as években keletkezett, és csempészekkel hozható összefüggésbe. Régi történetek alapján legalább fél tucat ember halt erőszakos halált a környékén, melyek mögött általában valamilyen leszámolási ügy állt.

A hol jobban, hol kevésbé meredek gerincről egészen az alatta futó patakig ereszkedünk az államhatáron, majd átkelünk rajta, és az úton balra tartva, a P jelzésen maradva folytatjuk az ereszkedést a Sötét-völgyön át. Elhaladunk a P▲ jelzés becsatlakozása mellett, majd egy sorompó után a kavicsos feltáróúthoz érve jobbra fordulunk az ALPANNONIA S jelzésen.

Az út bal oldalán csordogál a Bozsoki-patak, melyet szép égerliget kísér. Ez a kis vízfolyás, melyen jó száz évvel ezelőtt még strand is volt, fűrészelte le a túlpartján magasodó Holt-hegyet a Kalapos-kő–Széles-kő gerincéről.

A vízmű kerítése után nem sokkal megérkezünk a K+ jelzés becsatlakozásához, amin a ma szállodaként működő Sibrik-kastély parkjának kerítése mellett haladva közeledünk Bozsok felé. Hamarosan jobbra egy lépcső vezet fel a mélyút oldalában egy falazott oszlopban elhelyezett feszülethez.

Innen már csak pár perc a Bozsok határában haladó K jelzés, melyen egyenesen haladunk tovább.  A Rákóczi utcán dél felé menve hamarosan elérjük a Szent Anna plébániatemplomot, amely mögött egy rom rejtőzik.  A 15.-16. században épült négyszögletű kolostorépület egyes források szerint a pálosoké volt, mások a premontrei prépostság tulajdonaként említik. Az északi és nyugati fala viszonylag épségben megmaradt, melyeken ágyúlőrés szerű ablakokat is találunk.  A jelenleg műemléki védelem alatt álló épületet már egy 17. század eleji forrás is romként írta le. A faluközpont felé tartva hamarosan visszaérkezünk a bozsoki buszmegállóhoz, ahol túránkat elkezdtük.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • A Kőszeg vagy Szombathely felől érkező buszokról a Bozsok, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le.

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul. (A község másik megállójától, a Bozsok, Rákóczi utca buszmegállójától is indíthatjuk a túrát, ha itt szállunk le).

Parking

  • Autónkkal Bozsokon a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk az utcákon. Érdemes a főúttól beljebb lévő utcákban helyet keresni.
  • Kis parkolót találunk a falu északi végéhez közelebb, a Rákóczi út mentén.

Coordinates

DD
47.320073, 16.487073
DMS
47°19'12.3"N 16°29'13.5"E
UTM
33T 612377 5241805
w3w 
///corded.meteors.impatient
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Author’s map recommendations

  • Kőszegi-hegység turistatérkép

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Dóra Farkas
May 17, 2020 · Community
Csodálatos környezet, kitűnő erdei utak.
show more
Útonálló
Photo: Dóra Farkas, Közösség
2020. május 17., vasárnap 17:11:58
Photo: Dóra Farkas, Közösség
2020. május 17., vasárnap 17:12:18
Photo: Dóra Farkas, Közösség

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
difficult
Distance
15.5 km
Duration
5:00h
Ascent
749 m
Descent
749 m
Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.