Kalandozás a Mátra Alföldig nyújtózó délnyugati lábán
A Mátra felé haladva a Hatvan felett elnyújtózó hát jelzi először a hegyvidék közeledését. Az első, valóban hegynek mondható kiemelkedés az apci Somlyó, mely szabályos félkörívben domborodik a Zagyva széles völgye és a Mátra déli előterének süllyedéke fölé. Az Alföld testébe benyúlva ezeken a dombokon vészelték át az alföldi melegkedvelő fajok a jégkorszaki zord időjárást, majd innen telepedtek vissza az éghajlat melegedésével a nyílt pusztára. A termékeny síkságon az ember térhódításával eltűnő fajok egyik utolsó mentsvára maradt napjainkra a Somlyó.
Feljebb, a Nagy-Hársason a hegységre jellemző erdők első képviselőit találjuk meg. Bár egyesek csak mutatóban díszelegnek utunk során, a délies cseres-tölgyesek kocsányos tölgyesekbe átforduló hegyteteji állománya után az északi oldal meredek térszínén látványos, vegyes öreg rengeteg maradt meg. A Nagy-Hársas változatos térszínével képviseli a Mátra összes jellemző arculatát.
A két jellegzetes vulkáni kúp közötti zugban bújik meg hazánk egyik legkülönlegesebb tava. A Széles-kői-tó függőleges bányafalak között megrekedt kristálytiszta vize egyre népesebb rajongótábort vonz Apcra a környező vidékről és a fővárosból. A sötétkék mélység feneketlennek tűnő tengerszeme kiváló lehetőség a túra felénél a pihenésre, felfrissülésre - nyári melegben akár le is áztathatjuk magunkról az út porát, a Hársas kúpjára emlékeztető verejtéket.
Author’s recommendation
- Nyári melegben érdemes fürdőruhát vinnünk magunkkal, és kihasználni a Széles-kői-tó adta felfrissülési lehetőséget. Sokan messziről érkeznek a tó miatt Apcra fürdeni.
- Az apci Somlyó teteje remek kilátást nyújt a Mátra és a Cserhát déli oldalára, messze az Alföld laposára, és tiszta időben akár a Budai-hegységre. Érdemes tiszta időben távcsővel érkezni a hegytetőre. Markáns hangulata van a naplementének a Somlyó tetejéről, ezért megéri jól időzíteni.
- A túra érdekes befejezése vagy izgalmas kezdete lehet a Mátra-bérc túrának, ahol hazánk egyik legszebb gerinctútján járhatjuk be a legmagasabb csúcsok láncolatát.
Track types
Show elevation profileSafety information
- A Széles-kői-tóhoz levezető ösvény igen meredek, óvatosan araszoljunk le az egykori bánya letöréseinél!
- A bányató függőleges falakkal mélyül, egyedül a déli oldal kövei között tudunk lankásabban a vízbe ereszkedni. Mellőzzük a hirtelen vízbe merülést! Nyár elején még hideg lehet a bányató vize.
Start
Destination
Turn-by-turn directions
Itiner:
- A P jelzésen megyünk Szurdokpüspökiből a Nagy-Hársason át a Tarcod-hegy nyergéig.
- A P+ jelzésen folytatjuk az utat a nyeregből dél felé a Széleskői bányáig és a benne kialakult tóig.
- A bánya bejáratához a P● jelzésen teszünk kitérőt.
- A P+ jelzést követjük a Somlyó-hegyen csúcsáig.
- A Somlyó-hegy csúcsáról a délnyugat felé induló P◼ jelzésen jutunk el a faluba, amely elvezet a Petőfi téri buszmegállóhoz.
A túráról részletesen:
A Nagy-Hársas kevély kúpjára
Szurdokpüspöki déli végéből indulunk a P jelzés faluból kivezető, Gyöngyösi úton haladó szakaszán. A lakóházakat elhagyva a jelzés letér az országútról egy ösvényre a bozótos erdőben, ahol keresztezzük a Szurdok-patak gyenge folyását. A tájat meghatározó Nagy-Hársas sűrű erdővel borított kúpja vészjóslóan magasodik fölénk, sejtetve a kemény küzdelmet, amely ostromlóira vár.
A Nagy-Hársas a Mátra utolsó nagy kiemelkedése, mielőtt szelíden hullámzó dombjaival belesimul az Alföld feltöltődött, lapos medencéjébe. Tökéletes vulkáni kúpot formáló alakja ellenére a 14 millió éve keletkezett tűzhányó már jelentősen átalakult. A hegység egésze lemeztektonikai mozgások eredményeképp feldarabolódott, kibillent, és a jégkorszakok alkalmával, főként az északi oldalakon meredeken lepusztult.
Ez a kifagyott, meredek felszín fogad minket, ahogy északról kapaszkodunk fel rá. A kezdeti lankás oldal fokozatosan, de kérlelhetetlenül válik egyre meredekebbé, ahogy a faluszéli akácos, majd telepített tölgyes erdőket hátrahagyjuk. A köves északi oldalban már természetes, vegyes erdőket láthatunk. A meghatározó tölgyek mellé a gyertyán és a kőris társul, az árnyékos felső részen néhány bükk is előfordul. A köves, sötét oldalból hirtelen kiválik az ösvény a markáns északnyugati gerincre; innentől a hátralévő bő száz méter szintet már a napfényes gerincélen tesszük meg. Látványosan változik a vegetáció is a napos oldalon: elmaradnak a hideget és nedvességet kedvelő fajok, és bokros, göcsörtös tölgyerdőben emelkedünk.
A hegytetőre kiérve az ország hegységeiből jól ismert geodéziai ponthálózat mérőtornya fogad. Sajnos mára romos állapotba került, így a kézenfekvően kitűnő kilátást már nem élvezhetjük az építmény tetejéről. A szilikát bokorerdők napfényes, mégis sűrű tölgyes-kőrises erdejében haladunk innentől végig a hegyoldalban. A jóval szelídebb déli oldalon ereszkedünk le a hegy lábánál elkeskenyedő nyereghez, ahol remek panorámában gyönyörködhetünk a keleti oldalon Gyöngyös irányába, a Mátra déli előterére.
A környező hegyoldalakat mára főként szántók vagy a felhagyott mezőgazdasági használat után visszatelepített másodlagos erdők tarkítják. Sajnos innentől végig kísérő vagy meghatározó elem a tájidegen, fajszegény akácos. A környező dombok hajdanán gazdag szőlőkultúrának adtak otthont a napsütötte déli oldalakon, azonban a 19. század végén bekövetkezett filoxérajárvány visszaszorította a szőlőskertek kiterjedését. Manapság inkább a Mátra déli előterének falvai körül, főként Gyöngyös környékén éledt újjá a szőlőtermesztés.
A Széles-kői-bányató
A nyeregtől a P+ jelzésen haladunk tovább a Tarcod-hegy nyugati oldalának fiatalos erdejében. A szintút egy vízmosásban élesen lekanyarodik a völgy felé, amely a Széles-kői bányát és a benne keletkezett bányatavat rejti. A tengerszem tisztaságú tóra és az azt övező függőleges falakra a turistaút bányát kerülő kanyarjáról látunk rá; a bányaudvarba a P● jelzésen teszünk egy rövid kitérőt. Meredek hegyoldalban ereszkedünk a bejárathoz, és egy kanyarral befordulunk a belső katlanába.
A bányászást a terület birtokosai kezdték a 19. század közepén építőkő kinyerése céljából. Az akkori kézi fejtési technikának köszönhetően szépen elváló, függőleges bányafalakban jövesztették az építőanyagnak szánt andezitet. A falak valódi méreteit nem is látjuk, mivel a bánya alja 5-10 méterrel a tó vízszintje alatt van. A látvány így is impozáns, a bánya északi és délkeleti oldala 15-20 méter magas falakkal emelkedik a tó smaragdzöldtől ezüstösfehérig pompázó felülete fölé. A csapadék által feltöltött víz semmilyen hordalékot nem tartalmaz, csak a vegetációtól sötétedik be nyár végére. Vizét keszegek, kárászok, csukák és harcsák lakják, emellett kapitálisnak számító törpeharcsák is akadnak horogra a tóból. Nyári szezonban a helyiek kedvelt fürdőhelye, de a környező városokból is látogatják a különös természeti képződményt. A meredek falak tetejéről csobbanhatunk, vagy a népi nyelven „tarzan-hintának” becézett, víz fölé hajló faágra erősített kötélről is belendülhetünk a vízbe. A hely egyedisége a víztükör felé kifeszített, sziklához rögzített heveder („slackline”, itt „waterline”), amelyen a víztükör fölött egyensúlyozók akrobatikus mutatványait láthatjuk alkalomadtán.
Az apci Somlyó
A bányából a P+ jelzésre visszakapaszkodva fiatalos erdőben, majd legelők mentén haladunk el a Ferencmajor mellett. A tájat uralja a Somlyó tökéletes, félkör alakú dombja, melyhez némi kanyargás után a turistaút is megérkezik.
A hegy kúpját takaró erdő szélén hosszasan oldalazunk, míg az északi oldalon egy nyiladékban bevágunk az erdőbe. Az enyhe lejtőt leküzdve a bozótos erdőből kiérünk a hegytető nyílt laposára, ahol tökéletes panoráma tárul elénk a Mátra és a Cserhát déli előterére és az Alföldre. Tiszta időben a budai hegyekig is elláthatunk, és az egész nyugati égboltot lefedő kilátással a naplemente színpompáját is maradéktalanul kiélvezhetjük a csúcsról.
A legmagasabb pont alatt a falu felőli oldalon fakereszt emlékeztet a 19. században még itt álló kápolnára, melynek már nyomát sem látni, egyedül harangja csendül fel az apci barokk templom tornyában. A tető körül azonban kivehető egy magasabb terasz-szerű térszín és egy 60-80 méteres sugárban azt körülvevő földsánc, amely a Somlyó tetején állt késő-bronzkori földvár maradéka.
A Somlyó déli oldala értékes növény- és állatvilág otthona. Az Alföld laposával összesimuló lankák és a délies kitettség rengeteg értékes, a mezőgazdasági művelés miatt már erősen megcsappant melegkedvelő állomány egyik utolsó mentsvára. A Miskolci-oldalnak nevezett délnyugati tisztáson árvalányhajmezők hullámoznak. A nyugat felé leszakadó, sziklás oldalon a hüllők is remekül érzik magukat. A fürge gyík és a színpompás zöld gyík mellett a pannon gyík állománya is megtalálható a hegyen. A piciny, kurta lábakkal rendelkező barna gyíkfajta kígyózó mozgással, esetlenül halad, így a ragadozók elől a sűrű növényzet takarásában rejtőzve éli fürge hétköznapjait. A Balkánon át egész Egyiptomig elterjedt gyíkfajtát Magyarországon a Sas-hegyen írták le először, innen az elnevezés.
A hegytetőről a délnyugati oldalon, szinte toronyiránt vezet le a P◼ jelzés, amelyet követve a hegy déli oldalának bokros mezején érünk a Rákóczi útra. Rögtön a becsatlakozásnál található egy buszmegálló, de érdemes pár száz métert megtéve a faluközpontba érkezni, ahol a Petőfi térnél közvetlen buszjárat indul Hatvanba vagy vissza Szurdokpüspökibe - illetve némi harapnivalót is találunk itt.
Note
Public transport
Public-transport-friendly
- A kiindulóponthoz Szurdokpüspökibe autóbusszal és vonattal is eljuthatunk. Vonattal a falu szélén Szurdokpüspöki vasútállomásnál, autóbusszal a Szurdokpüspöki, Szabadság út 5. megállóhelynél kell leszállnunk.
- A túra vége Apc, Petőfi tér autóbuszmegállóhelynél található, ahonnan busszal Hatvan felé, vagy a falu határában, egy kilométerre nyugatra a települsétől az Apc-Zagyvaszántó vasútállomásról vonattal tudunk továbbutazni.
Getting there
- A túra kiindulópontja a Szurdokpüspöki buszmegálló, amely a vasútállomástól egyenesen a faluba vezető Petőfi utca túlvégén található.
- A vasútállomásról a Z jelzésen jutunk a kiindulópontot jelentő buszmegállóhoz (400 m).
- A túra végpontja az Apc, Petőfi tér buszmegálló.
- Ha vonattal akarunk visszautazni, a Petőri Sándor utcán, majd a Kossuth Lajos utcán sétáljunk ki a faluból az állomásig (1,7 km).
Parking
- Autóval parkolhatunk akár a túra kezdőpontján a Szurdokpüspöki vasúti bekötőútnál, vagy Apc központjában a Petőfi térnél.
- Kézenfekvő lehet a hatvani vasútállomáson parkolni, és a gyakrori buszcsatlakozással megközelíteni a két települést. Gyorsabb viszont, ha Szurdokpüspökin vagy Apcon hagyjuk az autót, és a két falu között közlekedő busszal vagy vonattal közlekedünk.
Coordinates
Author’s map recommendations
Equipment
- Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni-, innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró App.
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Help others by being the first to add a review.
Photos from others