Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Kalandozás a Mátra Alföldig nyújtózó délnyugati lábán

Hiking Trail · Mátralába · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Széleskői-tó a fölé magasodó szikláról
    / A Széleskői-tó a fölé magasodó szikláról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői-tó népszerű fürdőhely
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyó felé a Széleskői-tótól
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kápolna emlékét jelző fakereszt az apci Somlyó tetején
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyó délnyugati oldalában árvalányhajmezők hullámoznak
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlyó Apc felőli oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői-tó a P+ jelzésről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői-tó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fürdőzők a Széleskői-tóban
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Andezitfal a Széleskői-tó oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői bányató, ahol egykor andezitet fejtettek
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői-tó
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széleskői-tóba kötélről be is ugranak a vállalkozó kedvűbbek
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferencmajor lovai
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barátságos szamár az apci Somlyó előtt
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hársas az apci Somlyóról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyó oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes az apci Somlyó oldaláról nézve
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P+ jelzés az apci Somlyó északi oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyóra vezető ösvény végre árnyékot ad
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vár maradványai az apci Somlyó tetején
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az apci Somlyó csúcsáról a Cserhát előtere és a Szanda kettős púpja felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyó csúcsán: kilátás a Nagy-hársas felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-hársas az apci Somlyó csúcsáról, a tetején a geodéziai toronnyal
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámakép az apci Somlyó csúcsáról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci Somlyó oldalát borító fenyvest kitérővel érjük el
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az apci Somlyó oldalából
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P◼ jelzés meredeken vezet a Somlyóra
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apci tanösvény táblájánál
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km
Messze a hegység belsejébe igyekvő turistatömegtől, mégis a legközelebb az Alföld szélén futó fő közlekedési útvonalakhoz a Mátra egy különös hangulatú vidékét találjuk. Az Alföld végeláthatatlan laposába nyújtózik a vulkáni kúpok lecsengő sora, ahol egy rövid, mégis tartalmas és hangulatgazdag túrát járhatunk be Szurdokpüspöki és Apc között.
open
easy
10.9 km
3:35 h
535 m
540 m

A Mátra felé haladva a Hatvan felett elnyújtózó hát jelzi először a hegyvidék közeledését. Az első, valóban hegynek mondható kiemelkedés az apci Somlyó, mely szabályos félkörívben domborodik a Zagyva széles völgye és a Mátra déli előterének süllyedéke fölé. Az Alföld testébe benyúlva ezeken a dombokon vészelték át az alföldi melegkedvelő fajok a jégkorszaki zord időjárást, majd innen telepedtek vissza az éghajlat melegedésével a nyílt pusztára. A termékeny síkságon az ember térhódításával eltűnő fajok egyik utolsó mentsvára maradt napjainkra a Somlyó.

Feljebb a Nagy-Hársason a hegységre jellemző erdők első képviselőit találjuk meg. Bár egyesek csak mutatóban díszelegnek utunk során, a délies cseres-tölgyesek kocsányos tölgyesekbe átforduló hegyteteji állománya után az északi oldal meredek térszínén látványos, vegyes öreg rengeteg maradt meg. A Nagy-Hársas változatos térszínével képviseli a Mátra összes jellemző arculatát.

A két jellegzetes vulkáni kúp közötti zugban bújik meg hazánk egyik legkülönlegesebb tava. A Széleskői-tó függőleges bányafalak között megrekedt kristálytiszta vize egyre népesebb rajongótábort vonz Apcra a környező vidékről és a fővárosból. A sötétkék mélység feneketlennek tűnő tengerszeme kiváló lehetőség a túra felénél a pihenésre, felfrissülésre - nyári melegben akár le is áztathatjuk magunkról az út porát, a Hársas kúpjára emlékeztető verejtéket.

Author’s recommendation

  • Nyári melegben érdemes fürdőruhát vinnünk magunkkal, és kihasználni a Széleskői-tó adta felfrissülési lehetőséget. Sokan messziről érkeznek a tó miatt Apcra fürdeni.
  • Az apci Somlyó teteje remek kilátást nyújt a Mátra és a Cserhát déli oldalára, messze az Alföld laposára, és tiszta időben akár a Budai-hegységre. Érdemes tiszta időben, távcsővel érkezni a hegytetőre. Markáns hangulata van a naplementének a Somlyó tetejéről, ezért megéri jól időzíteni.
  • A túra érdekes befejezése vagy izgalmas kezdete lehet a Mátra-bérc túrának, ahol hazánk legkitettebb, valódi gerinctúráján járhatjuk be a legmagasabb csúcsok láncolatát.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: January 06, 2021
Difficulty
easy
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
508 m
Lowest point
137 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Széleskői-tóhoz levezető ösvény igen meredek, óvatosan araszoljunk le az egykori bánya letöréseinél!
  • A Széleskői-tó bányató, függőleges falakkal mélyül, egyedül a déli oldal kövei között tudunk lankásabban a vízbe ereszkedni. Mellőzzük a hirtelen vízbe merülést! Nyár elején még hideg lehet a bányató vize.

Start

Szurdokpüspöki, Szabadság út 5. buszmegálló (Gyöngyösi út - Petőfi Sándor utca sarka) (141 m)
Coordinates:
DD
47.852183, 19.695481
DMS
47°51'07.9"N 19°41'43.7"E
UTM
34T 402411 5300695
w3w 
///holidays.pools.baseline

Destination

Apc, Petőfi tér buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P jelzésen megyünk Szurdokpüspökiből a Nagy-Hársason át a Tarcod-hegy nyergéig.
  • A P+ jelzésen folytatjuk az utat a nyeregből dél felé a Széleskői bányáig és a benne kialakult tóig.
  • A bánya bejáratához a P● jelzésen teszünk kitérőt.
  • A P+ jelzést követjük a Somlyó-hegyen csúcsáig.
  • A Somlyó-hegy csúcsáról a délnyugat felé induló P◼ jelzésen jutunk el a faluba, amely elvezet a Petőfi téri buszmegállóhoz.

A túráról részletesen:

A Nagy-Hársas kevély kúpjára

Szurdokpüspöki déli végéből indulunk a P jelzés faluból kivezető, Gyöngyösi úton haladó szakaszán. A lakóházakat elhagyva a jelzés letér az országútról egy ösvényre a bozótos erdőben, ahol keresztezzük a Szurdok-patak gyenge folyását. A tájat meghatározó Nagy-Hársas sűrű erdővel borított kúpja vészjóslóan magasodik fölénk, sejtetve a kemény küzdelmet, amely ostromlóira vár.

A Nagy-Hársas a Mátra utolsó nagy kiemelkedése, mielőtt szelíden hullámzó dombjaival belesimul az Alföld feltöltődött, lapos medencéjébe. Tökéletes vulkáni kúpot formáló alakja ellenére a 14 millió éve keletkezett tűzhányó már jelentősen átalakult. A hegység egésze lemeztektonikai mozgások eredményeképp feldarabolódott, kibillent, és a jégkorszakok alkalmával, főként az északi oldalakon meredeken lepusztult.

Ez a kifagyott, meredek felszín fogad minket, ahogy északról kapaszkodunk fel rá. A kezdeti lankás oldal fokozatosan, de kérlelhetetlenül válik egyre meredekebbé, ahogy a faluszéli akácos, majd telepített tölgyes erdőket hátrahagyjuk. A köves északi oldalban már természetes, vegyes erdőket láthatunk. A meghatározó tölgyek mellé a gyertyán és a kőris társul, az árnyékos felső részen néhány bükk is előfordul. A köves, sötét oldalból hirtelen kiválik az ösvény a markáns északnyugati gerincre; innentől a hátralévő bő száz méter szintet már a napfényes gerincélen tesszük meg. Látványosan változik a vegetáció is a napos oldalon: elmaradnak a hideget és nedvességet kedvelő fajok, és bokros, göcsörtös tölgyerdőben emelkedünk.

 A hegytetőre kiérve az ország hegységeiből jól ismert geodéziai ponthálózat mérőtornya fogad. Sajnos mára romos állapotba került, így a kézenfekvően kitűnő kilátást már nem élvezhetjük az építmény tetejéről. A szilikát bokorerdők napfényes, mégis sűrű tölgyes-kőrises erdejében haladunk innentől végig a hegyoldalban. A jóval szelídebb déli oldalon ereszkedünk le a hegy lábánál kikeskenyedő nyereghez, ahol remek panorámában gyönyörködhetünk a keleti oldalon Gyöngyös irányába, a Mátra déli előterére.

 A környező hegyoldalakat mára főként szántók vagy a felhagyott mezőgazdasági használat után visszatelepített másodlagos erdők tarkítják. Sajnos innentől végig kísérő vagy meghatározó elem a tájidegen, fajszegény akácos. A környező dombok hajdanán gazdag szőlőkultúrának adtak otthont a napsütötte déli oldalakon, azonban a 19. század végén bekövetkezett filoxérajárvány visszaszorította a szőlőskertek kiterjedését. Manapság inkább a Mátra déli előterének falvai körül, főként Gyöngyös környékén éledt újjá a szőlőtermesztés.

A Széleskői-bányató

A nyeregtől a P+ jelzésen haladunk tovább a Tarcod-hegy nyugati oldalának fiatalos erdejében. A szintút egy vízmosásban élesen lekanyarodik a völgy felé, amely a Széles-kői bányát és a benne keletkezett bányatavat rejti. A tengerszem tisztaságú tóra és az azt övező függőleges falakra a turistaút bányát kerülő kanyarjáról látunk rá; a bányaudvarba a P● jelzésen teszünk egy rövid kitérőt. Meredek hegyoldalban ereszkedünk a bejárathoz, és egy kanyarral befordulunk a belső katlanába.

A bányászást a terület birtokosai kezdték a 19. század közepén építőkő kinyerése céljából. Az akkori kézi fejtési technikának köszönhetően szépen elváló, függőleges bányafalakban jövesztették az építőanyagnak szánt andezitet. A falak valódi méreteit nem is látjuk, mivel a bánya alja 5-10 méterrel a tó vízszintje alatt van. A látvány így is impozáns, a bánya északi és délkeleti oldala 15-20 méter magas falakkal emelkedik a tó smaragdzöldtől ezüstösfehérig pompázó felülete fölé. A csapadék által feltöltött víz semmilyen hordalékot nem tartalmaz, csak a vegetációtól sötétedik be nyár végére. Vizét keszegek, kárászok, csukák és harcsák lakják, emellett kapitálisnak számító törpeharcsák is akadnak horogra a tóból. Nyári szezonban a helyiek kedvelt fürdőhelye, de a környező városokból is látogatják a különös természeti képződményt. A meredek falak tetejéről csobbanhatunk, vagy a népi nyelven „tarzan-hintának” becézett, víz fölé hajló faágra erősített kötélről is belendülhetünk a vízbe. A hely egyedisége a víztükör felé kifeszített, sziklához rögzített heveder („slackline”, itt „waterline”), amelyen a víztükör fölött egyensúlyozók akrobatikus mutatványait láthatjuk alkalomadtán.

Az apci Somlyó

A bányából a P+ jelzésre visszakapaszkodva fiatalos erdőben, majd legelők mentén haladunk el a Ferencmajor mellett. A tájat uralja a Somlyó tökéletes, félkör alakú dombja, melyhez némi kanyargás után a turistaút is megérkezik.

A hegy kúpját takaró erdő szélén hosszasan oldalazunk, míg az északi oldalon egy nyiladékban bevágunk az erdőbe. Az enyhe lejtőt leküzdve a bozótos erdőből kiérünk a hegytető nyílt laposára, ahol tökéletes panoráma tárul elénk a Mátra és a Cserhát déli előterére és az Alföldre. Tiszta időben a Budai hegyekig is elláthatunk, és az egész nyugati égboltot lefedő kilátással a naplemente színpompáját is maradéktalanul kiélvezhetjük a csúcsról.

A legmagasabb pont alatt a falu felőli oldalon fakereszt emlékeztet a 19. században még itt álló kápolnára, melynek már nyomát sem látni, egyedül harangja csendül fel az apci barokk templom tornyában. A tető körül azonban kivehető egy magasabb teraszszerű térszín és egy 60-80 méteres sugárban azt körülvevő földsánc, amely a Somlyó tetején állt késő-bronzkori földvár maradéka.

A Somlyó déli oldala értékes növény- és állatvilág otthona. Az Alföld laposával összesimuló lankák és a délies kitettség rengeteg értékes, a mezőgazdasági művelés miatt már erősen megcsappant melegkedvelő állomány egyik utolsó mentsvára. A Miskolci-oldalnak nevezett délnyugati tisztáson árvalányhajmezők hullámoznak. A nyugat felé leszakadó, sziklás oldal felé a hüllők is remekül érzik magukat. A fürge gyík és a színpompás zöld gyík mellett a pannon gyík állománya is megtalálható a hegyen. A piciny, kurta lábakkal rendelkező barna gyíkfajta kígyózó mozgással, esetlenül halad, így a ragadozók elől a sűrű növényzet takarásában rejtőzve éli fürge hétköznapjait. A Balkánon át egész Egyiptomig elterjedt gyíkfajtát Magyarországon a Sas-hegyen írták le először, innen az elnevezés.

A hegytetőről a délnyugati oldalon, szinte toronyiránt vezet le a P◼ jelzés, amelyet követve a hegy déli oldalának bokros mezején érünk a Rákóczi útra. Rögtön a becsatlakozásnál található egy buszmegálló, de érdemes pár száz métert megtéve a faluközpontba érkezni, ahol a Petőfi térnél közvetlen buszjárat indul Hatvanba vagy vissza Szurdokpüspökibe - illetve némi harapnivalót is találunk itt.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A kiindulóponthoz Szurdokpüspökibe autóbusszal és vonattal is eljuthatunk. Vonattal a falu szélén Szurdokpüspöki vasútállomásnál, autóbusszal a Szurdokpüspöki, Szabadság út 5. megállóhelynél kell leszállnunk.
  • A túra vége Apc, Petőfi tér autóbuszmegállóhelynél található, ahonnan busszal Hatvan felé, vagy a falu határában, egy kilométerre nyugatra a települsétől az Apc-Zagyvaszántó vasútállomásról vonattal tudunk továbbutazni.

Getting there

  • A túra kiindulópontja a Szurdokpüspöki buszmegálló, amely a  vasútállomástól egyenesen a faluba vezető Petőfi utca túlvégén található.
  • A vasútállomásról a Z jelzésen jutunk a kiindulópontot jelentő buszmegállóhoz (400 m).
  • A túra végpontja az Apc, Petőfi tér buszmegálló. 
  • Ha vonattal akarunk visszautazni, a Petőri Sándor utcán, majd a Kossuth Lajos utcán sétáljunk ki a faluból az állomásig (1,7 km).

Parking

  • Autóval parkolhatunk akár a túra kezdőpontján a Szurdokpüspöki vasúti bekötőútnál, vagy Apc központjában a Petőfi térnél.
  • Kézenfekvő lehet  a hatvani vasútállomáson parkolni, és a gyakrori buszcsatlakozással megközelíteni a két települést. Gyorsabb viszont, ha Szurdokpüspökin vagy Apcon hagyjuk az autót, és a két falu között közlekedő busszal vagy vonattal közlekedünk.

Coordinates

DD
47.852183, 19.695481
DMS
47°51'07.9"N 19°41'43.7"E
UTM
34T 402411 5300695
w3w 
///holidays.pools.baseline
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni-, innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró App.

Questions and answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
10.9 km
Duration
3:35h
Ascent
535 m
Descent
540 m
Public transport friendly One-way route Scenic Cultural/historical value Geological highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp