Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Kalandozás a Kevélyek hullámain

Hiking Trail · Pilis-hegység · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    / Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegy elbányászott teteje a főváros házaiban született újjá
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegyi kőfejtő áthajló, gömbüstös falain a hévizes barlangok roncsai látszanak
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Teve-szikla dolomittornyai valóban tevét formáznak
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsősor teszi kényelmessé a kapaszkodást utunk elején a Róka-hegyen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Egri csillagok díszlete részleteiben még napjainkban is áll
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőemberek serege a Kő-hegy egykori homokkőbányájában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jól kijárt ösvény oldalaz a Nagy-Kevély csúcsrégiójának ligeteiben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A főváros és a Duna völgye látszik messzire a Nagy-Kevélyről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis hegység vonulata a Dobogókő vulkáni tömbjével kiegészülve
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegyi kőfejtő szintjei sorakoznak a hegyoldalban
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyopáros-barlang dolomit boltíve alatt szobaszerű lakóbarlang nyílik
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Budai-hegység a Hármashatárheggyel a Kevélyről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Nagy-Kevély (kilátóhely) Kevély-nyereg Az egri vár mása Ezüst-kevélyi kilátóhely Teve-szikla
A Nagy-Kevély a fővárostól karnyújtásnyira, a Pilis hegység legkönnyebben elérhető, igazi hegyvidéki élményt nyújtó sziklás orma, melynek gerince egy kellemes és látványos kirándulást kínál. Kilátópontjain megtaláljuk a hegyek tetszetős oldalát, virágos réteken sütkérezhetünk remek panorámával a Duna völgyére, körülötte pedig lankás ligetekben sétálhatunk. A környék geológiájának feltártsága is szerencsésen gazdag a Kevélyek körül: a fővárost övező főbb kőzettani, morfológiai jellegek jól megfigyelhetőek utunk során.
Open
easy
Distance 14 km
4:19 h
512 m
485 m

A túra nyomvonalán remek kilátópontok, felhagyott kőfejtők és természetes hegyormok sziklás kiszögellései sorakoznak, ahol a tágas panoráma mellett a kőzetekbe rejtett mikrovilágot is megcsodálhatjuk. Rögtön utunk elején a Róka-hegy kőfejtőjének római korok óta bányászott sárga falai felé kanyarodunk. A városhoz közelebbi, alsó bányaszint országos jelentőségű, védett geológiai alapszelvény, a bányában található üledékes kőzetek és kapcsolatuk tanulmányozhatósága miatt. Egyben láthatóható itt a 220 millió éves triász dachsteini mészkő, a 35 millió éves eocén szépvölgyi mészkő márgabetelepülései és az oligocén kiscelli agyag. A dachsteini mészkő sekélytengeri lagúna környezetben élt mészvázas élőlények maradványából épül fel, a szépvölgyi mészkő mélyebb tengerben a part közeli területekről áramlatokkal behordott kevert meszes, agyagos üledék, míg a kiscelli agyag a kontinensperemről legtávolabb keletkezett, mélytengeri környezetben felhalmozódott agyagos üledék.

A következő hegytömbön, az Ezüst-Kevély oldalában is kőfejtőket találunk, ahol a fővárosi reformkori épületek falaiból ismert homokkövet fedezhetjük fel eredeti környezetében. Hárshegyi homokkő a túránk végén érintett Kő-hegyen is látható. Eredetileg 30 millió évvel ezelőtt hullámzó tengerek kavicsos partvidéke volt, ami később kovás oldatok hatására kemény kőzetté cementálódott. A kvarcanyagnak köszönhetően ellenálló kőzet kiváló építőanyag, így természetes feltárásait kőfejtők kezei bontották itt, a főváros peremén. Az ezüst-hegyi kőfejtő igazi érdekessége, hogy barlang is előkerült a bányászat során. A barlangképződésre csak csekély mértékben képes homokkő alatt ugyanis a dachsteini mészkő vastag rétegei találhatóak. Az ezüst-hegyi kőfejtőben nyíló Papp Ferenc-barlang 400 méter hosszú járatrendszerrel és 66 méteres mélységével különleges ékköve a Pilisnek. A barlang bejárata az oldhatatlan homokkőben nyílik, 15 méterrel az oldott járatok felett. Az összetöredezett homokkő repedései alatt az alpesi barlangokra jellemző formakincsű, bordázott falú kürtőket találunk. A homokkő apró szemcséit a víz apránként lefejtve meggyengítette az aprózódó kőzetet, és ezek az összeroskadó tömbök összedobált kockák módjára, élükkel egymásnak feszülve alkotnak az emberi bejutásra alig alkalmas, zegzugos járatot.

A túra csúcspontja a Nagy-Kevély gerince, a hegységet alkotó dachsteini mészkő és fődolomit természetes feltárása, mely a déli peremen sok helyen előbukkan a lejtősztyepprétek között. A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegét képviselő kőzet a 220 millió éve létezett szuperkontinens belső óceánjának partján keletkezett a sekélytengerekben élő, mészvázú állatok felfoghatatlan mennyiségű maradványából. A teljes kőzetvastagság több helyen 2 kilométer vastag, nagy része a felszín alatt rejtőzik. Az eredetileg az Alpok részét képező kőzetblokkok elváltak a hegységtől, és a Kárpát-medence középső részei felé sodródtak. A zászlóshajó Naszály tömbje mögött végig, a Keszthelyi-hegységig ezeket a mészkőtömböket láthatjuk. A gigászi erők hatására a kőzetblokkok megrepedtek és kibillentek, létrehozva a Pilis hegység jellegzetes mészkőtaréjait. A Kevély szirtjei a főváros környezetének legszebb és legimpozánsabb kilátóhelyei, ahonnan Pest megye és a szomszédos hegységek nagy része kirajzolódik. A Nagy-Kevély déli lábánál, a csúcs esésvonalában található az Egri csillagok című film forgatásához felépített és az utókornak stabilizált várfal maradvány, mely a csúcsról jól kivehető, és továbbvezető utunk fontos állomása, ám ez már az épített környezet értékeit gazdagítja.

Author’s recommendation

  • A túra rendkívül látványos helyszíneket érint, ahol érdemes hosszabb ideig elidőzni. Ha kifutnánk a tervezett időből, vagy az időjárás rosszra fordul utunk során, Csobánka felé a S jelzésre térve északnyugatnak, illetve a túra vége felé Pilisborosjenőn is rövidíthetünk a távon.
  • Érdemes távcsővel felszerelkezve elindulni, hiszen a Nagy-Kevély csúcsáról remek kilátásunk van Budapestre és a Budai-hegyekre, aminek részleteit érdekes ebből a magaslati perspektívából szemlélni.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: November 16, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
522 m
Lowest point
105 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Nagy-Kevély több sziklás útszakasszal is próbára teszi cipőnk tapadását. Különösen téli, csapadékos időjárásban ügyeljünk a sziklás, murvás felületekre! Biztonságos léptekkel haladjunk: ha kell, lassabban vagy túrabot használatával.

Start

Budapest, Csillaghegy HÉV megálló (105 m)
Coordinates:
DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
w3w 
///vocally.splits.crazy

Destination

Solymár, Kövesbérci út buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Túránk során a P jelzést követjük Csillaghegytől az Ezüst-hegyen és a Nagy-Kevélyen keresztül a Kevély-nyeregig, csak a Róka-hegyi kőfejtőbe térünk le egy szakaszon a P▲ jelzésre.
  • A Kevély-nyeregből a K jelzésen ereszkedünk Pilisborosjenő felé a túra végpontjáig, a 10-es úthoz Solymár határába, csak az „Egri várhoz” teszünk rövid kitérőt a KT jelzésen.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás Csillaghegyről a sárga falak közé, a Róka-hegy ormára

Túránk a Csillaghegy HÉV megállóból indul a felettük sárga falaival magasodó Róka-hegy irányába. Amennyiben készleteink hiányt szenvednek főként folyadék és élelem tekintetében, itt a központban még pótolhatjuk - pár kanyar után ugyanis magunk mögött hagyjuk a zajos várost. A P jelzéssel a Róka-hegy oldalában kanyargunk az Ürömi, a Rókahegyi és a Hegymászó utcán. A Gyöngyvirág úton száz métert balra térve a P▲ jelzésen megérkezünk az erdő és a város, a természetvédelmi terület és a civilizált környezet határára, amit egy tábla is jelez. A P▲ jelzés egy kis kitérővel felvezet a Róka-hegyi kőfejtő több szintű bányaudvaraiba, a védett geológiai feltáráshoz, a sziklamászó iskolájához és a kilátóponthoz.

 A főváros északi részének meghatározó tájképi eleme, a Pilis hegység utolsó tagja a Dunába tekintő Róka-hegy, melynek kőfejtővel nyitott sebhelye, belsejének sárga mészköve élesen elüt az erdővel és házakkal fedett tarka kavalkádtól. Feltehetően már a rómaiak megkezdték itt a bányászatot, hogy a közeli Aquincum erődítményét felépítsék. A fejtés egészen az 1940-es évekig tartott, melynek során több szinten termelték a követ a fővárosban folyó építkezésekhez. A tájsebbel együtt azonban felszínre kerültek a hegy addig rejtőzködő belsejének érdekes tektonikai kapcsolatai, barlangi képződményei, ásványtársulásai is. A legfelső bányaszinten a budai barlangokra jellemző, a mélyből feltörő hévíz oldotta gömbüstös, kerekded formákat és kalcittal gazdagon borított falakat láthatunk. Több felszakadt barlangi kürtő is található itt az áthajló falakon, kiálló pilléreken. Az egyedi formavilág és a főváros közelsége teszi a bányát vonzóvá a sziklamászók körében; főként délután vagy hétvégén láthatjuk a függőleges birodalmat ostromló mászókat.

A kitett falak tetején egyedi növénytársulás is kialakult, így a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág is haszonélvezője e különleges helyzetnek. A napsütötte falakon rengeteg gyíkféle, így a ritka pannon gyík is képviseli magát, míg a legmagasabb bányafal legnagyobb üregében rendszerint költ a holló. A bánya barlangjai telelőhelyül szolgálnak egy kisebb patkósorrú denevér kolóniának.

A bányaudvarok között kapaszkodó ösvény egy impozáns torony mellett, falépcsőkkel támogatva a Róka-hegy tetejére hág. A bányafalakkal határolt oromról lenyűgöző panoráma nyílik a Budai-hegység szegélyezte Duna völgyére, a főváros épületekkel fedett környezetére. A bánya mögötti ligetes tisztásokon vágunk át a közeli bokros erdő felé. A P jelzéshez visszatérve a Róka-hegy tetején oldalazunk a város fölött a Budapest környéki hegyekre jellemző kevert kőrises, tölgyes, illetve fenyves erdőben. A kanyargós ösvényen általában jól jelzett a turistaút, de az erdőszéli cserjésben jelzőfa híján kövessük a legjobban kijárt ösvényt egy tanya szélén körbekerített legelő mentén.

Budapest határán túl, az Ezüst-Kevély homokkő hátán

Hosszan haladunk a főváros szélét jelző, hétvégi házas zártkertek mellett. A peremen vezető út Budapest közigazgatási határa. A Kevélyek meredek ormai sorakoznak előttünk, ahogy a nyílt térségen átvágva elérjük a Budakalászi utat. Legyünk óvatosak a forgalmas kereszteződésénél! A túloldalon elkezdődik a lassú emelkedés a Kevélyekre, pár száz méter után érkezünk az ezüst-hegyi kőfejtő bejáratához. Innentől utunk mentén számos természetes és mesterséges feltárásban látható a hegy anyagát alkotó oligocén homokkő.

 A Kevélyek keleti lábánál a tölgyes erdőben megbúvó bánya a 30 millió évvel ezelőtt képződött hárshegyi homokkő egyik legszebb feltárása. A kavicsos rétegeket is tartalmazó homokkövet számos Budapest környéki bányában fejtették jól faragható, mégis kvarc alapanyagából adódóan ellenálló kőzete miatt. A hegy anyaga így a főváros számos közintézményének falaként született újjá. A kőzet sárgás, néhol vöröses sávozottságát a homok- és kavicsszemcséket összecementáló vegyületek vastartalma adja. A kőfejtő felső pereméről jó időben remek kilátás adódik a Budai-hegység északi vonulatára, a Pilisi-medencére és a főváros északi részére.

Közvetlenül az Ezüst-Kevély csúcsa előtt, a tanösvény tábla mögött egy kis ösvény vezet egy eldugott, fák között rejtőző bányaudvarra, ahol a bányászok a homokkő természetes rétegzettségét kihasználva tágas helyiséget faragtak a sziklába, bejáratát pedig helyi anyagból rakott kőfal zárja. A kőhodálynak elnevezett épületet feltehetően a helyben dolgozó kőfejtők használták raktárnak, illetve melegedő helyiségnek.

Csúcsmászás a Nagy-Kevély ormára

Az Ezüst-Kevély mögötti nyeregben az eddigi sárgás, rétegzett homokkő átvált fehér dolomit murvába, mely a Kevélyek és a Pilis hegység fő tömegét alkotja. Innentől egyre meredekebb, a csúcs közelében sziklás ösvény vezet a Nagy-Kevély csúcsára. A gerincen mind többször tárul fel a környék a ritkuló karsztbokorerdő és a déli peremet alkotó sziklák jóvoltából.

A gerinc meredekségének enyhülésével egyre sziklásabb, nyitott térségre érkezünk. A csúcs előtti sziklaletörésekről a hegység egyik legszebb panorámája nyílik, mélyen alattunk a tarka házakkal pöttyözött fővárossal és agglomerációjával, velünk közel egy magasságban pedig a Budai-hegység erdős tömegével, de a Mátra és a Gerecse is kirajzolódik a keleti és nyugati horizonton. Ha az időjárás engedi, a csúcstömb szikláin érdemes kicsit elidőzni, megpihenni, ha viszont az elemek zordabb arcukat mutatják, a csúcs előtt pár száz méterre, illetve a Kevély-nyeregben fedett padok nyújtanak némi kényelmet pihenésre, feltöltődésre.

A csúcsrégiót apró tisztásokkal és sziklákkal tarkított göcsörtös karsztbokorerdő jellemzi. A napsütötte, sziklás déli oldal melegkedvelő és szárazságtűrő dolomit sziklagyepeknek ad otthont, melyen egyedi ökoszisztéma alakult ki. A dolomit rosszul oldódik, de ridegsége miatt könnyen aprózódik, főként a hőingásnak kitett, napsütötte oldalakon. Ezen a folyamatosan pusztuló, aprózódó felszínen csak gyér talajtakaró tud kialakulni, a dolomitból csekély ásványi anyag kerül az egyébként is sovány talajba. Ilyen szélsőséges környezetben csak az erre specializálódott fajok képesek megélni, mint a közönséges bakszakáll, a piros gólyaorr, a macskafarkú veronika, az árvalányhaj vagy a fokozottan védett magyar gurgolya. Tartsuk tiszteletben az itt lakó élőlények otthonát, és a turistaösvényen maradva szemléljük ezt a törékeny közösséget!

A Kevély-nyeregbe érve idilli erdei tisztás fogad, számos turistaút keresztezi itt egymást, fedett pihenőhely kínálja puritán kényelmét a stratégiai ponthoz érkező turistáknak. Ebben a város zajától távoli, de mégis hamar megközelíthető nyeregben épült fel az I. világháború után a Kevély-nyergi (később Stromfeld Aurél) Turistaház, melynek már csak az információs tábla és egy kőpad őrzi emlékét. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai hátukon hordták fel a ház anyagát és építették fel 5 év alatt a konyhával és alvóhelyiségekkel otthonos menedéküket. Sajnos az államosítás után a helyi erdőgazdálkodóhoz került épület 1992-ben leégett, pont egy nappal azelőtt, hogy a házra igényt tartó Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna.

Felfedezőúton a Kevélyek alatti lankákon

A jelzések kavalkádjában a jól felfestett K jelzésre fordulunk a Kevély déli oldalába a sziklás, dolomitmurvás dózerúton. Az útbevágás egy sziklasort keresztülvágó részén információs tábla hívja fel a figyelmünket a sziklák között megbúvó Gyopáros-barlangra, amihez pár méterrel kell csak feljebb mászni a kitaposott ösvényen. A barlang inkább csak egy boltozat, a sziklák között ásító harcsaszájra emlékeztet, bár 2-3 méter magas boltíves plafonjával otthonos lakóbarlang. A befoglaló dolomitra kevésbé jellemző az oldódás, így főként a réteglapok, repedések mentén kipergő, kifagyó üregek alakulnak ki, mint itt is a Kevély déli oldalában.

A dózerút egyenletesen ereszkedve simul bele az egyre lankásabb lejtőbe. A csökkenő meredekséggel nő a talajréteg, aminek következtében az eddigi karsztbokorerdő után terebélyes lombkoronával boltozódó tölgyes bontakozik ki körülöttünk. Egy szintutat keresztezve az Országos Kéktúrát egy csekély kitérőre elhagyjuk a KT jelzés mentén, ami a szintútba csatlakozás után alig 50 méterre vált be a bokrok közé egy csapáson. A jelzés már lekopott, de az ösvényről letérni nem nagyon lehet, csak egy helyen vágódik tovább vízmosás, ahol nekünk az oldalazást kell választani.

A bokrok közül furcsa kőfalak bontakoznak ki: az egri vár forgatási makettje, mely már csak részleteiben, de látványosan őrzi az Egri csillagok filmforgatásához felépített díszletet. A vár kapuja és pár tornya még látványosan trónol az egyre sűrűbben bebokrosodó tisztáson. Visszapillantva a tornyok felett a Kevély fehér sziklái boltozódnak mögöttünk, melyeket a filmben is jól felismerhetünk. Érdekes a 70-es években legyártott filmet visszanézni, mennyivel tágasabb, ritkásabb volt a díszlet körüli tisztás az akkor még legeltetett területen.

A romtól vízszintes csapáson kanyarodunk Pilisborosjenő felé, majd egy szűk kilométer után kevés kapaszkodással egy kőfejtő peremére érkezünk, ahol különös sziklaképződmények láthatók. A Teve-szikláknak nevezett dolomittornyok 10-15 méterre magasodnak a bánya pereme fölé. A kőfejtő túloldalán, a fehér dolomitfalak peremén népszerű kilátópont nyílik; a bányafalakon az ősi üledékek rétegződését tanulmányozhatjuk.

A kőfejtő után az Országos Kéktúra K jelzéséhez visszacsatlakozva erdős sávban oldalazunk. A szomszédos lovarda tisztásfoltján visszapillanthatunk a Nagy-Kevély csúcsára, majd a kálváriához felvezető nyiladék után Pilisborosjenő legszélső házai mellett haladunk a szántóföld határán. Egy rövid ideig be is térünk a faluba a Kőfaragó és az Erdő utcán. Itt a kereszteződéstől balra vissza is kanyarodhatunk Pilisborosjenő központjába a KT jelzésen, de megéri a K jelzést déli irányban tovább követni, ugyanis a házak után rendkívül hangulatos, mohás aljú tölgyesben haladunk. A mohapárnák közé bevágó ösvényen feltárul a kavicsos alapkőzet. A homokkőre, konglomerátumra települt erdő az egykori kőfejtő területét foglalta el, a kemény, de jól alakítható követ ugyanis előszeretettel használták Budapest és a környező falvak építkezéseinél.

A girbegurba tölgyesben az ösvény a törzsekhez hasonló tekervényességgel kutatja a továbbjutást. A Köves-bérc lapos tetejének túloldalán bevágunk a visszakanyarodó kőhordó úttal a hegyoldalban, ami nehezen járható terepen kapcsolódik be a 10-es út melletti lakóterület utcájába. A házak mellett meredeken leereszkedünk az Aranyhegyi-patak völgyébe és a mindig forgalmas 10-es út mellett, a buszmegállóhoz érkezve véget ér vándorlásunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A H5 jelzésű HÉV-vel érdemes érkezni a Csillaghegy megállóhoz.
  • A túra végpontján a Solymár, Kövesbérci út buszmegállóban szállhatunk buszra.

Getting there

  • A túra HÉV megállóból indul, majd buszmegállóban ér véget.

Parking

  • Autóval parkolhatunk a Szentendrei út, Ürömi út sarkán, a Csillaghegy HÉV megálló mellett, ahonnan a túra indul, vagy a fővárosban a Szentlélek tér, Flórián tér környékén, ahova busszal visszaérkezünk a túra végpontjáról.

Coordinates

DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
w3w 
///vocally.splits.crazy
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
14 km
Duration
4:19 h
Ascent
512 m
Descent
485 m
Public-transport-friendly Linear route Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp