Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Kalandos túra a Csillagparkon át a Skanzenig

Hiking Trail · Zselic · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Katica tanya
    / Katica tanya
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patcai erdőrészlet
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közelít a vihar Patcához
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szilvásszentmártoni árvízvédelmi tározót
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Zselickisfaludra
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zselickisfaludi református templom
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Zselickisfalud határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füves sorközű kordonos szőlő Zselickisfaludon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lobokai magasles
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Frissen aszfaltozott erdészeti út a csillagpark közelében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyaloghíd a Dugás-kút közelében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dugás-kút
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Ropolyi-tavon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ropolyi-tó, háttérben a tájházzal
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ropolyi vadgesztenye sor
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei kányafű Ropolyon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zselici naplemente
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Szenna határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezei nyúl Szenna határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárgahasú unka figyel Szenna határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Figyelő őzbak
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barna rétihéja Szenna határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szennai református templom tornya
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vándor Turistaház … (Zselickisfalud) Hotel Kardosfa*** Kemping (Patca)
Viszonylag hosszú túra kalandparkkal, csillagparkkal, forrással, tóval és skanzennel. Hossza ellenére csekély szintkülönbséget tartalmaz.
open
difficult
Distance 20.1 km
5:40 h
386 m
403 m
A környék legkisebb falujából, Patcáról indulunk a zselici rengetegbe, miközben szép kilátópontokat érintünk. A Milleniumi emlékhársas az államalapításnak, míg a 2021-es feliratot formázó emlékerdő a vadászati világkiállításnak állít emléket. A Zselici Csillagparkban az égbolt rejtelmeivel ismerkedhetünk meg, illetve a kilátóra felmászva a környéken is körbetekinthetünk. A Dugás-kútnál az egykori kisvasút emlékhelye vár minket, míg a Ropolyi-tónál lévő nagy füves terület különösen hasznos a gyerekekkel érkezőknek. Partján többek között egy tájházat találunk. Innen csak néhány száz méter a Ropolyi vadászház, majd hosszas sétával érjük el Szennát, ahol ne hagyjuk ki a skanzen megtekintését.

Author’s recommendation

  • A Katica tanya önálló egésznapos programnak is jó.
  • A szennai skanzen kellemes befejezése lehet a túrának.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Update: September 20, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Highest point
282 m
Lowest point
142 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Patca, Fő utca 31. autóbuszmegálló (169 m)
Coordinates:
DD
46.280906, 17.718830
DMS
46°16'51.3"N 17°43'07.8"E
UTM
33T 709454 5128851
w3w 
///circling.adjoined.drip

Destination

Szenna, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Túránk a Katica tanya mellől indul a K◼ jelzésen.
  • Szilvásszentmártonon az első kereszteződésben a K jelzésen balra tartva átsétálunk Zselickisfaludra.
  • A világkiállítás emlékerdeje után a K▲ jelzésen haladva a Zselici Csillagparkba jutunk.
  • A csillagparktól jelzésünkön továbbindulva 600 m múlva a K● jelzésen jobbra fordulunk.
  • A Ropoly-völgyi-hográsztó után jobbra váltunk a K jelzésre.
  • A Ropolyi vadászháznál balra tartva a P jelzést követjük.
  • Az erdőszéli elágazásba a Z jelzést követve élesen balra fordulunk, és Szennáig gyalogolunk.

A túra részletes leírása

Pátca és a Katica tanya

Patca Somogy megye legkisebb községe, területe mindössze 4,96km2. Az egyutcás zsáktelepülés első okleveles említése 1252-ből való Poczyta alakban. 1726-ig több nemesi család birtokolta, majd a kaposfői Nursiai Szent Benedek prépostság, a 20. század elején pedig a Vallásalap voltak nagyobb birtokosai. A fogyatkozó népességű kis faluban 2001-ben kezdték el építeni a Katica tanya Élményközpontot, ami 2003-as átadását követően, nem csupán híressé tette a kicsiny települést, de több munkahelyet is teremtett. A 13 hektáros komplexum változatos programokat ad kicsiknek és nagyoknak. Itt található többek között Közép-Európa legnagyobb száraz, fedett, óriás csúszdaparkja, Európa legnagyobb fából készült labirintusa és a Dunántúl leghosszabb, 190 méteres „adrenalin lecsúszója". Különösen nagy melegben ajánlott felkeresni a vizes játszóteret, ami mellett fellelhetünk itt XIII. századi palánkvárat is, ahol tavasztól őszig szombat esténként megnézhetjük a tüzesgolyó-hajítást. A mászófalak, a trambulinpark és a sok fejlesztőjáték mellett a látogatók negyven féle háziállattal is megismerkedhetnek. A többnapos kikapcsolódást a központ változatos szálláshelyei is megkönnyítik.

Elindulunk

Túránk a Katica tanya mellől indul a K◼ jelzésen, ami a központ turistaházát érintve, rövid erdei szakaszt követően a völgyre nyíló panorámájú szántó szélében vezet. Később egy dűlőuton jutunk Szilvásszentmártonba. A község neve első ízben egy 14. századi pápai tizedjegyzékben fordult elő, története során számos nemesi család birtokolta. Híres szülötte Lőrincz L. László orientalista, író. Az első kereszteződésben a K jelzésen balra tartva átsétálunk Zselickisfaludra.

A két település közötti völgyben, a Szentmártoni-árkon 2007-ben árvízvédelmi tározót alakítottak ki, mellette (a szilvási oldalon) sétányt építettek, amelyen pihenőhelyek sorakoznak.

Zselickisfalud

Zselickisfaludra a Hősök terénél érünk be. A települést 1339-ben említi először oklevél Kys Folud alakban. Később a Kaposvári vár tartozéka, Esterházy birtok volt, 1909-ben kapta mai nevét. A falu főterén áll az I. és II. világháborúk áldozatainak emlékműve, egy több mint 100 éves tűzoltókocsi, az 1926-ban épült régi református iskola, ami ma Integrált közösségi és szolgáltató térnek ad helyet, valamint vele szemben a református templom. A mai egyház helyén a XVIII. században fából készült imaterem állt, majd egy a szennaihoz hasonló, kazettás mennyezetű templom épült. Ez azonban hamar tönkrement, és helyére 1821-ben készült el a ma is álló épület, amely végső formáját 1884-ben nyerte el.

Jelzésünket követve a Fő utcán elhaladunk az igényesen rendbehozott tájház mellett, melynek udvarán szépen felújított kerekes kút áll. Az utca végén, jobboldalon találjuk a Vándor kulcsosházat, ami a századfordulón erdészháznak épült, majd a két világháború között kerületi csendőrőrs és börtön működött benne. Később ifjúsági klub, mozi és múzeumi raktár lett belőle. A Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete 1985-ben megvásárolta, és társadalmi munkával 21 férőhelyes turistaházzá alakította az addigra leromlott állagú épületet. Udvarán idős hárs áll, alatta padokon pihenhet meg a betérő.

Az utca sarkán balra fordulunk, és egy kavicsos aljú mélyúton kapaszkodunk fel a Bereknyei-hegyre, ahonnan szép kilátás nyílik a környék lankáira. Néhány pince, majd az erdőfolt után egy hosszú rétre érünk, melyen át a lobokai túraútvonal tanösvénytáblájához jutunk. A név eredetét mára homály fedi, annyi bizonyos, hogy a falubeliek ezen az úton jártak át Kardosfára. A tanösvény a környék élővilágát mutatja be.

Milleniumi emlékhársas

Utunk innen egy különleges erdőtársuláson át vezet, a hazánkban kifejezetten a Zselicre jellemző ezüsthársas bükkösön. A különlegességét az adja, hogy a hűvösebb, párásabb klímát kedvelő európai bükk a szárazabb, síksági-dombvidéki területekre jellemző ezüsthárssal alkot erdőtársulást. Aljnövényzetének jellemző fajai az atlanti-mediterrán elterjedésű szúrós és lónyelvű csodabogyó, valamint az illír (nyugat-balkáni) származású tarka lednek és bükkös kispárlófű. Hasonlóan egyedülálló társulás a hűvösebb, fagyzugosabb völgytalpakon kifejlődőtt ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. A széles dózerúton hamarosan pihenőhöz érünk, melynek szomszédságában terül el a Milleniumi emlékhársas. Az emlékparkot Darányi Ignác, Magyarország földművelésügyi miniszterének utasítására 1896-ban, a Millenium emlékére telepítették Sulyanszky Imre főerdész vezetésével. Összesen 400 db tíz éves hárscsemetét ültettek a „cserláti akol körül”, „18 M 96” alakban. Mivel a területnek később hányattatott sors jutott, pl. a II. világháború alatt hadászati tér is volt, a fákból mára csak 70 db él, emellett a kompozíció „kiolvasását” a növényzet korából fakadó mérete is nehezíti.

Kardosfa

Az emlékhársastól rövid idő alatt elérjük az aszfaltos erdészeti utat, amin elhaladunk Kardosfa-puszta mellett. Az erdőben megbúvó egykori települést egyes kutatók a Szent László király által a pannonhalmi apátságnak adományozott Karan nevű kanászfaluval azonosítják. Első írott említése azonban csak a XVIII. szd.-ból való. A falu és a név eredetére számos monda terjedt el a környék lakói között. Az egyik szerint egyszer régen egy vihar kidöntött egy nagy fát, ami alól kardok és más fém tárgyak kerültek elő, melyeket az Esterházy-kastélyba szállítottak - ekkortól nevezik így a területet. Egy másik a betyárvilág idejére vezeti vissza az elnevezést, amikor a környék rablói egy-egy portya után összegyűltek egy nagy fa alatt, amibe belevágták kardjaikat és fokosaikat. Mások egy Árpád-kori kardkészítő műhelyhez kötik, ami egy nagy fa alatt állt.

Az 1700-as évek közepén itt épült a Zselic első vadászháza a fővadász számára, ami körül később vadászati és erdészeti irányítóközponttá fejlődött kis település alakult ki. 1850-ben új erdőmesteri, fővadászi, majd erdőgondnoki lakás és iroda épült. Ekkor 12 lakóházban több mint 25 háznép élt a pusztán. A XX. század folyamán, hasonlóan több társához, Kardosfa is elnéptelenedett, és csak az erdészeti lakok maradtak meg. Utóbbit a SEFAG Rt. 1982-től vadászházzá alakította, majd 2006 tavaszán megnyitotta kapuit a Hotel Kardosfa Ökoturisztikai és Konferenciaközpont, amikortól az egykori puszta vendéglátóhellyé alakult át.

Az aszfaltot követve rövidesen egy bekerített területhez érünk, ahol 2019-ben a SEFAG Zrt. kialakította az „Emlékerdő a Vadászati és Természeti Világkiállítás 2021 jegyében” elnevezésű emlékerdőt. Az 1 ha területű ezüsthársas-gyertyános-kocsánytalan tölgyes hársai „2021” feliratot mintáznak. Szélén emléktáblát, kopjafát és padot találunk.

Zselici Csillagpark

A kereszteződésben egyenesen megyünk tovább, és a K▲ jelzésen haladva a Zselici Csillagparkba jutunk. A több mint 8300 hektár kiterjedésű Zselic (a skóciai Galloway Parkkal közösen) 2009-ben Európában elsőként nyerte el a csillagoségboltpark címet. Mivel a Földön a fényszennyezés mértéke folyamatosan nő, az égbolt halványabb csillagjait egyre kevesebb helyről vehetjük szemügyre. Ezt ellensúlyozandó a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség célul tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül látható az éjszakai égbolt. A Zselic ezen részén az alacsony fényszennyezés miatt az éjszakai égbolt olyan részleteit is megfigyelhetjük szabad szemmel, amiket pl. egy nagyvárosból képtelenség lenne. A központban éjjel-nappal programok várják az érdeklődőket. A komplexum egy parkból, a csillagvizsgáló épületéből, egy kilátóból és öt pihenőpontból áll. Az épület feladata az égbolt, a park és a természetvédelmi terület bemutatása, benne 54 fős planetárium, előadó- és foglalkoztató terem, távcsőkupola, ajándékbolt és kiállítótér található. A 25 m magas kilátó a környék legmagasabb pontján áll, a legfelső emeletre csigalépcső vezet. Tetejéről a Zselic, tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyei, a Mecsek és a horvátországi Papuk hegység látszik. A pihenőpontok a Zselic építészeti örökségét, az erdőgazdálkodást, az erdei és vízparti élőhelyeket ismertetik.

A csillagparktól jelzésünkön továbbindulva, 600 m múlva a K● jelzésen jobbra fordulunk. A Ropolyi erdő ezüsthársasán át ereszkedünk egészen a Dugás-kútig, amitől nem messze a ropolyi gazdasági vasút emlékhelye található. A 22 km hosszú kisvasút 1918-1929. között üzemelt, fát, homokot és egyéb erdei termékeket szállított a cseri fűrésztelepre. Az építkezés érdekessége, hogy az már az első világháború előtt elkezdődött, mégis csak 1918-ra lett kész. Ez alatt orosz és olasz hadifoglyok is részt vettek az építésében. A kisvasút 1929-ig üzemelt. A vonalon mozdonya előbb a kaposvári cukorgyár és Somogyszil közötti begyűjtő vonalon teljesített szolgálatot, majd a Közlekedési Múzeumba került. A jelenleg látható sínpár csak emlékezeti céllal került az egykori kisvasút végállomásának helyére.

Dugás-kút

Az emlékhelytől pár méterre fakad a 2014-ben újrafoglalt Dugás-kút, a Ropolyi-árok egyik eredése, ami a Ropolyi-tavat duzzasztva, majd a Berki-patakkal egyesülve 15 km-t tesz meg, mielőtt a Kaposba torkollik. Régen az erdőmunkások a hordók dongáinak alapanyagát kint az erdőn készítették, amihez az akkori, forrás körüli tölgyesek kiváló alapanyagot adtak. A szomjas munkások a jó vizű forrást egyszer selejt dongákkal, itteni nevükön dugákkal vették körbe, és merítős medencét alakítottak ki benne. A forrás az 1971-es vadászati világkiállítás alkalmából kőből falazott, boltíves foglalást kapott. A vízfakadás több somogyi betyármondában szerepel, főleg Patkó Bandi történeteiben, aki valójában két ember lehetett: egyesek szerint egy testvérpár, Tóth János és István, mások szerint Csorba István és Bergán János.

Ropolyi-tó

A forrás melletti pihenőt követően átkelünk a hídon, és az égeresen át vezető, kaszált úton jutunk a 2019 őszén megújult Ropolyi-tóhoz. Ekkor készült el a kis mesterséges sziget a rajta álló fa pavilonnal, amit gyaloghídon lehet elérni. A tó túlpartján somogyi népi építészeti stílusú (paticsfal, faragott tornácoszlop, nádfedél, spalettás ajtó, stb) tájház épült, mellette természetvédelmi őrház áll. A tóparton játszótér, információs táblákkal felszerelt pihenő és harangláb áll. A lovasturizmust két lovaspihenő és karám támogatja.

Ropoly

A tavat megkerülve, az erdőszéli vadgesztenyesor alatt vezető aszfaltos úton megyünk tovább a Ropolyi vadászház irányába a K jelzésen. A Ropoly név egy Rupel nevű német lovagtól eredeztethető, a 10. század környékéről, amikor már jelentős vár állott a vadászház mögött magasodó dombon. Ma az erdőrezervátumban fekvő hangulatos vadászlak kellemes kikapcsolódást biztosít vendégei számára. A kanyarban, az erdőben állt egykor a korábban megismert kisvasút építésében résztvevő olasz hadifoglyok temetője. Bár a sírokat mára áttelepítették, a területet ma is Olasz-temetőnek hívják.

A vadászház után balra tartva a P jelzést követjük. A lak mögötti Várhegyen állnak Ropoly várának nehezen megközelíthető maradványai. A tekintélyes méretű (észak–déli irányban 520 m, kelet–nyugati irányban 140 m) földvár építéstechnikája az Árpád-korinak vélt, úgynevezett vörössánc-várakkal mutat rokonságot. A vörös szín az építéshez felhasznált agyag/agyagos föld kiégetése során jött létre. Egyes szerzők szerint ezt az építéskor vagy az után végezték, mások szerint egy-egy ostromkor égtek át az ide sorolt sáncok. A földvár hadászati szerepe a gyepűrendszer idején volt jelentős, amikor a Kaposvárnál erősen összeszűkülő Kapos-völgy védelmi rendszerét erősítette. Ropolyt 1220. körül népesítették be, közel 300 tóttal. II. András uralkodása idején a Monoszló nemzetség uradalma állt itt, ami a mai Kaposszerdahelyt is magába foglalva vásártartási joggal is rendelkezett. 1270-ben birtokfelosztás miatt szűnt meg. 1319-ben a Győr nembeli Szerdahelyieké lett a vár, végül a XIV. században szerepét átvette Ropolyújvár (Kaposújvár), és az itteni erősség lassan a feledés homályába merült.

A közel 6 km hosszú, széles földúton haladva jobbról erdők, balról szántók követik egymást a Ropoly-árok mentén. Az ingerszegény szakasz monotonitását olykor egy-egy legelésző gímszarvas rudli feledteti. Végül az erdőszélen a Z jelzést követve élesen balra fordulunk, és a bronzkori telepnyomot rejtő Kincses-dűlőn át beérünk Szennára.

Szenna

A Deregélyi-patak völgyében fekvő, kis község nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapító oklevele említi, helyén a XI-XII. században királyi udvarház állt. A falut ekkoriban főleg királyi kanászok lakták, majd a pannonhalmi apátság a 13. században szlávokat telepített ide. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia tulajdonolta, majd több földbirtokos is magáénak tudhatta, köztük 1715-től a II. világháború végéig az Esterházy család. A falu elzártsága miatt a Zselicben itt őrződött meg legtovább a helyi népviselet, amit egészen az I. világháborúig mindenki hordott.

Jelzésünket követve a nemzeti egység emlékművének szánt turul szobor, majd az I. és a II. világháború áldozatainak emlékműve után elérjük a túra végpontját jelentő buszmegállót, mely mögött már jól látszik a falumúzeum táblája.

A skanzen

A 1,5 ha területű Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény célja a Somogyban fellelhető talpas-favázas népi építészet emlékeinek megőrzése az utókor számára. Először 1975-76-ban a rinyakovácsi, másodikként a kisbajomi, harmadiknak a csökölyi, utána a nagykorpádi, végül a somogyszobi parasztházat telepítették át, melyek külső megjelenésükben az 1848. utáni népi építészet emlékanyagát jelenítik meg a gazdasági építményekkel együtt. Az 1978-ban nyitott falumúzeumot már 1982-ben a műemlék-helyreállításokat minősítő Europa Nostra díjjal jutalmazták, ami 2002. óta az Európai Unió hivatalos kitüntetése. A múzeumban magasodik Somogy megye talán legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült, festett kazettás mennyezetű református templom. A ma is működő templom bútorzatát Nagyváti János asztalosmester készítette 1787-ben. A múzeumi teret a baromfiudvar tyúkjai és lúdjai, valamint a szabadon legelésző rackajuhok és bárányok teszik élővé.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Patca a Kaposvár - Szilvásszentmárton vonalon fekszik. Járatszám: 5946.

  • A Patca, Katica tanya buszmegállónál kell leszállni.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul.

Parking

  • Parkolni a buszmegálló környékén, vagy a Katica tanya parkolójában érdemes.

Coordinates

DD
46.280906, 17.718830
DMS
46°16'51.3"N 17°43'07.8"E
UTM
33T 709454 5128851
w3w 
///circling.adjoined.drip
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Zselic turistatérkép

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
20.1 km
Duration
5:40 h
Ascent
386 m
Descent
403 m
Linear route Refreshment stops available Multi-stage route Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp