Ízig-vérig Börzsöny - kisvasúttól a vadonba

Itiner

• Kisirtáspusztáról a S+ jelzésen indulunk neki a Kollár-völgynek.
• Balra, a S◼ jelzésen keresztezzük a Zálog-bércet.
• Bal felé leereszkedünk a Fagyos-kútig a S● jelzésen.
• A K◼ jelzésen jobbra, fölfelé kapaszkodunk a Gács-nyeregig.
• A K jelzésen (balra) átkelünk a Nagy-Hideg-hegyen, és követjük egészen a Rakodóig.
• A K+ jelzésen balra indulunk, ezen gyalogolunk a Hamuházig.
• A K jelzésen balra, dél felé kaptatunk föl a Pintér-bérc alatti elágazásig.
• A P+ jelzésen a Salgóvárig haladunk.
• A Salgóvár csúcsára a P▲ jelzés tekeredik fel.
• A Salgóvártól a P jelzésen keresztezzük a Magyar-hegyet, és ezen érkezünk Nagybörzsönybe.

A túráról részletesen

Indulás Kisirtásról

Kisirtáspuszta szerepköre nagyot változott az idők folyamán. A kisvasutak fénykorában fontos közlekedési központ volt: itt működött a javítóműhely, de ez volt az (Ipolypásztó nagyvasútjához vezetett) első nyugat-börzsönyi keskenynyomközű vonal felső végállomása is. A kellemes fekvésű hegyi katlanban a kisvasút megállója és csúcsfordítója mellett 3 szállás is rendelkezésre áll (igaz, mindegyik igénybevételéhez előzetes egyeztetés szükséges).

Szép, magas-börzsönyi hangulatú, köves medrű patak mentén indulunk el Kisirtáspusztáról (S+ jelzés). Egy kilométer után balra, rövid völgyecskébe kanyarodunk (S◼ jelzés); a bükk megjelenése jelzi a hűvös mikroklímát. Magasabban, a déli oldalon ez tölgyesre vált. (Rövidesen egy jelzetlen ösvény indul jobboldalt, ezen 5-10 perc alatt kijuthatunk a Zálog-bérc sziklában végződő rétjére, ahonnan csodás panorámában gyönyörködhetünk a Nagy-Inóc tömbje és a déli csúcsok felé.) Erdei utunk lejteni kezd, majd balra, a S● jelzés hajlik lefelé a Fagyos-kúthoz.

Az eltűnt kulcsosházak vidékén

A méretes, szabadon hagyott placcon sokáig kulcsosház állt, padlása ingyen igénybe vehető matracszállás volt. A 2010-es években ismeretlen okokból leégett - nagy kár érte, hegységeinkben ritka az ilyen különleges turistamenedék. Egy régen felszámolt kisvasút töltésének nyomában hagyjuk el a Fagyos-kutat (másik nevén János-forrást), mely alatt kis tavacska is csillog.

A K◼ jelzésen a völgyből bal felé kezdünk kiemelkedni, elgyalogolunk a Bőrös kulcsosház helye mellett. A favágó munkások erdei gerendaépületét alakították át turistaszállássá, amit aztán az erdészet a '90-es években elbontott. Szűk kis gerincre kaptatunk föl, már a Nagy-Hideg-hegy oldalát ostromoljuk. Átszeljük a Kammerhof kárpáti hangulatú, mesés, suhogó fenyvesét. A Börzsöny utolsóként épített kisvasúti szárnyvonala az '50-es évek első felében 12 csúcsfordítójával egészen idáig kapaszkodott föl, hogy egy 100 évesnél is öregebb bükkös kivágott állományának elszállítását segítse. A Gács-nyeregben balra térünk a K jelzésre, és szép bükkök alatt, köves szállítóúton érkezünk meg a csúcs alatti turistaház-épülethez.

Nagy-Hideg-hegy

Az 1940-ben átadott, masszív turistaház étterme felfrissülési lehetőséget kínál (igaz, többnyire csak hétvégénként). Szomszédjában, a Nagy-Hideg-hegy 865 méteres, diszkrét kis obeliszkkel jelzett tetőpontjáról tágas a panoráma a Dunakanyarra, a párafüggönyben a Gerecsét is felfedezhetjük. A túloldalon csodás, természetközeli állapotú, menedékes bükkösben, meredeken ereszkedünk az egykori síugrósáncot kerülve. (Az elején tegyünk egy rövid kitérőt balra egy elhagyott dózerúton: az első sípálya folyosójának tetejére juthatunk, és nagyszerű kilátást kapunk a Csóványos oldalára.)

Egy feltámadt vadon

A Rakodó kereszttel ékesített elágazásának balra, a K+ jelzés kedvéért fordítunk hátat. A fenséges, ezüstös bükk szálerdőben a felhagyott sípályák pásztái hívják fel a figyelmet a hegytető élénk turistaéletére, pedig lényegében átléptük a vadon kapuját – igaz, nem őserdő fedi, de természeteshez közeli viszonyok uralkodnak a Börzsöny közepén. A meredek, néhol kőmezős hegyoldalak, a sziklahordalékát kerülgető patak, az oldalirányból érkező, szurdokszerű vízfolyások, na meg az elhagyatottság varázslatos tájjá avatják a Fekete- vagy másik nevén Csarna-völgyet (a szláv eredetű szó jelentése fekete, utalva a zárt, árnyas völgyek fényviszonyaira, és a meder komor kőgörgetegeire). Felső szakaszán óriási sebeket ejtett a 2014-es ónos eső nyomán keletkezett jégkár. A jégkéreg alatt megroppant és kidőlt fák helyenként halomban hevernek; máshonnan elszállították őket, és már jelentősen megnőtt a vendégmarasztaló, kellemetlen bozót. Így ezen a szakaszon ajánlott a hosszúnadrág a sűrű csalánmezők miatt, hiszen a sötét erdei részeket napfényes, benövényesült újulatok váltják.

Jobbról csatlakozik a Csóványosról érkező turistaút; a két ösvény egyesülve fut tovább a vadregényes Fekete-patak mentén. A Magas híd rét közelében többször is felfigyelhetünk az egykori kisvasút töltésének nyomára, néhol még síndarabok is kibukkannak a talaj fedéséből. A kemencei kisvasúthálózat leghosszabb és legmagasabb (fából készült) viaduktja a közelben, az Oltár-patakon épült, erről kapta nevét a Magas híd rét. A különösen meredek hegyoldalakon előfordultak egészen meglepő megoldások is: ahol a lejtőmeredekség nem tette lehetővé, nem kötötték össze a pályákat, hanem a magasabb vonalról a völgyi sínekhez egyszerűen lecsúsztatták a fát. Szerencsére ma már fokozott védelmet élvez a terület, és a természet látszólag magára talált. Ezt bizonyítja, hogy a hatalmas völgyrendszer vidékén előfordul hiúz, vadmacska, illetve olyan madárritkaságok, mint a fekete gólya, a kis légykapó vagy az uráli bagoly, sőt, egy hegyvidéki parlagisas-pár is itt fészkel. A patak tisztaságát nem csak a foltos szalamandrák jelzik, hanem a petényi márna vagy a kövi rák is.

Gázlón keresztezzük a Fekete-patakot, majd a Nagy-rét tisztása bontja meg zárt, sötét erdőséget. A kis irtásrét szélén fölsétálva hátrafelé a Holló-kő gerincére látunk rá - itt érzékelhetjük csak igazán, mennyire körbezárnak minket a hegyek. Ismét összeszűkül a völgy, és az árnyas, dermedt szakaszt csak még komorabbá teszi egy mohos kőfolyás - egy régi lávaár felaprózódott maradványa. A Halyagosi kulcsosháznál, melyet a Posta természetjárói építettek (sajnos eléggé leromlott állapotban van) sínpár, és a foltos szalamandrák által kedvelt, sokszor a meder fölött lógó talpfák jelennek meg a völgyaljon. Velük párhuzamosan haladva kisvártatva piciny, napsütötte erdei tisztás fogad.

A hamuzsírfőzés nyomában

A Hamuház takaros faépülete mellett kisvasúti síneket bújtat a gaz. A kemencei kisvasúthálózat a hegység legmagasabb régiójáig is elért fénykorában, szerencsére azonban a terület kitermelése jelentősen visszaszorult, helyenként teljesen meg is szűnt. A megmaradt sínpár keskenyebb nyomközű (600 mm), mint börzsönyi társai - a kisebb nyomtávok a szintkülönbségek leküzdésében segítettek, mivel így nagyobb kanyarok építése vált lehetségessé. A pálya csak csökevény: a Halyagosi kulcsosháztól idáig ér, a Csarna-völgy alsó szakaszán azonban a fémszálak és a hídszerkezetek sok helyen a levegőben lógnak. 1999 nyarán a Magas-Börzsönyt extrém mennyiségű csapadék öntözte meg, a lezúduló villámárvíz pedig elmosta a pályát.

A Hamuház elterjedt név: Magyarország hegyvidékei (köztük természetesen a Börzsöny is) tele voltak ezekkel az épületekkel. A bükkfa hamujából készített hamuzsírt (szalajkát) főzték és gyűjtötték az épületekben. Az üveggyártás és szappanfőzés elengedhetetlen kelléke nyugat-európai exportra is készült - használatának árnyoldala, hogy óriási irtások létrejöttét indukálta, ezért már a középkorban elkezdték korlátozni az előállítását.

A Salgóvár körül

A K jelzésen kezdünk újabb emelkedésbe, hogy kikapaszkodjunk a Csarna-völgyből. Balra lent a Pintér-patak zúg a szurdokában - ezt egyre magasabbról érzékelhetjük csak, ahogyan távolodunk a medertől. Fiatalos foltját keresztezzük, és mély kerékvályús fakihordó úton érkezünk a Pintér-bérc alatti elágazásba. A Börzsöny nyugati gerince felé törünk, amikor a P+ jelzésen hagyjuk el a tarvágásokat.

Szép szálbükkösben érkezünk a Salgóvárhoz, melynek a hatalmas sziklára épített szerkezetéből már csak egy falmaradvány emlékeztet a régmúlt időkre. Nem sokat tudni keletkezéséről és napjairól: valószínűleg a 13. században emelhették, majd a 15. században tulajdonosától, Salgói Miklóstól egy bűntett miatt elvették, hogy aztán le is rombolják. A kitaposott, meredek, gyökereket kerülgető P▲ ösvény a sziklatetőre vezet. Legyünk óvatosak, hiszen tekintélyes meredély peremén állunk, még ha a lombok ezt el is rejtik! A fák ágaitól kissé zavart panoráma amúgy lenyűgöző: a Börzsöny kalderájának belső, magas gerincek által közrezárt erdőségei hullámoznak előttünk, a túloldalon pedig a méretes Csóványos–Magosfa gerinc emelkedik. Éppen azt a vadont látjuk, aminek kellős közepét korábban átszeltük. 

A Magyar-hegyen át Nagybörzsönybe

Lefelé lódulunk a P jelzésen (néhány percig a korábbiakhoz képest visszafelé haladunk); lejjebb jobbra, ismét a gerinc felé fordulunk. Néhol még kilátunk balra a Magas-Börzsönyre, de egy fiatalabb erdőrész után, a gerinc apró nyergén átlendülve a külső lejtőkre kerülünk. A hegytető körül szélfútta bükkös éldegél - ezt a szakaszt érdemes hosszúnadrágban megtenni a halomban növő, sűrű csalános miatt. A csúcsot kerülve sáncot is érintünk, ami egy bronzkori település nyoma lehet - a lejtő elmosódott teraszai valószínűleg az egykori házaknak épültek (ezt igazoló ásatás azonban nem folyt a területen). A 714 méteres Magyar-hegyről hosszú, fárasztó úton jutunk le, de cserébe hangulatos ösvény vezet át a tölgyesen, melyet balról helyenként szép, sziklás lejtősztyepprétek törnek fel. Ezekről fejedelmi a kilátás a Magas-Börzsöny hatalmas erdőségei, illetve a szomszédos bércek felé. Az utolsóról nézve Nagybörzsöny már nincs is olyan messze.

Átlépdelünk a hatalmas andezitgörgetegekben gazdag medren. A turistaút balra elhagyja a bitument, hogy átvágjon egy tarra vágott domboldalon – hogy aztán később visszatérjen rá. A P jelzésű úton befelé haladva a faluba elmegyünk egy látogatható malom mellett is, mely a hegyvidék központi részéről vizet szállító Börzsönyi-patakot hasznosította. A szebb napokat látott egykori bányásztelepülés, Nagybörzsöny a hegység peremére, a hegyek és az előtéri dombok közti medencébe nőtt. Főterén találjuk a buszmegállót, a S jelzésen bal felé (faluközpontból) pedig a kisvasút végállomását kereshetjük fel.