Inóci nagy kör kisvasútérintéssel

Itiner

• Kisinócról a turistaház mellett a K jelzésen kezdjük túránkat észak felé.
• Perceken belül egy rétre érünk, itt balra a Z jeleket követjük.
• Az Érsek-tisztástól a S jelzésen folytatjuk utunkat Kisirtásig.
• Kisirtásról a S+ jelzésen térünk vissza Kisinócra.
• Az Inóci-nyereg után a S▲ jelzésen tehetünk kitérőt a Szép-bérc kilátóhelyére.
• Kisinócról a déli irányba induló K jelzésen jutunk vissza a kiindulópontra.

A túráról részletesen

Kisinócról az Érsek-tisztásra

A Kisinóci turistaházat a Természetimádók Társasága építette 1929-ben - akkor még nem ért föl idáig az aszfalt, a bájos épület az erdő rejtekében várta a kirándulókat. Ma néhány buszjáratot is igénybe vehetünk a hegység kapujának számító, azóta kibővített házhoz, ahol konyha is üzemel. Kisinócról nem csak a Magas-Börzsöny, hanem a hegység délnyugati, panorámás kúpokkal és mély völgyekkel szabdalt térsége is elérhető a turistautakon.

A ház mellett észak felé lépünk be az erdőbe, hogy egy kis rétnél balra kanyarodjunk a Z jelzésen. A turistaút tölgyesekben és irtásfoltok szegélyén követi a kanyargó aszfaltot - nagyobb íveket levágva -, mely Nagyirtáspusztán keresztül egészen Nagybörzsönyig szeli át a hegyeket. A közforgalom elől elzárt szakaszt csak a nagyirtási hotel vendégei használhatják, így aztán a gyér forgalom miatt akár ezt is választhatjuk a kissé hullámzó vonalvezetésű ösvény helyett.

Le a völgyek közé

Körülbelül fél órányi séta vár ránk, mielőtt megérkezünk az Érsek-tisztásra. A tágas kaszálórét egy vízválasztó nyeregben fekszik, tőle északra már a hegység központi részének lejtői indulnak, délre pedig a Dél-Börzsöny magányos vulkáni dómjainak sora kezdődik a Nagy-Sas-hegy képében. Az Érsek-tisztás nevét egy 20. század eleji majálisnak köszönheti, melyet az erdőbirtokos érsekség szervezett a rétre. Innentől zártabb, sötétebb erdőben folytatjuk utunkat, jól is jön a pihentető szakasz a túra vége előtt. A S jelzés mélyen beárkolódott, köves medrű patakot kísér egy erdei úton - a vízfolyás igen hosszan tartja északnyugati irányát; Nagybörzsönynél hagyja el a hegyvidéket, végül Börzsönyi-patak néven Vámosmikolánál egyesül az Ipollyal. Egykori malma ma is látogatható Nagybörzsönyben.

Az egyhangú, de kellemes erdei környezetet a Templom-rét töri csak meg, a kis tisztás után pedig rövidesen Kisirtásra érkezünk. Egy valamikori érsekségi látogatás emlékére állított kereszt mellett toppanunk ki az erdőből a völgyek találkozásánál a szűk hegyi zugban elterülő Kisirtáspusztára. A környező erdők letermelését gyorsító és hatékonyabbá tevő kisvasúti hálózat fontos helyszíne volt ez, hiszen itt működött a szerelőműhely. Napjainkban is zakatolnak a vonatok, de most már szerencsére csak a turistákat szállítják - a cikkcakkos vonalvezetés, a szintkülönbségeket előre- és hátramenetekkel leküzdeni segítő csúcsfordítók ipari műemlékek. Közvetlenül a sínek mellett, és tőlük kicsit távolabb pedig összesen 3 szálláshely közül választhatunk, ha a hegyekben töltenénk néhány napot.

Kisirtásról a magasba

A vasúti megállóból induló S+ jelzésre váltunk, hogy a köves utat taposva a Kollár-völgybe hatoljunk. A kőgörgeteges vízfolyás a Nagy-Inóc tömbjének kemény andezitjét szállítja - igen kevés turista vetődik erre, amit az magyaráz, hogy a völgyben nincsenek különösebb látnivalók. Szép bükkösben kanyargunk, az egyik ívben az Oldaltmászó-kút foglalatlan vízfeltörését mellőzzük, és egy nagy visszakanyart követően kerítéshez érünk. Itt kell kitérnünk jobbra, a bokrokba vágott növényalagúton, hogy a köves hegyoldal tisztásáról kitekinthessünk a Dél-Börzsönyre, a Gerecsére és a Dunakanyar részben takart hegyeire.

Utunk lassan ösvénnyé szűkül, néhány szűk völgyfőt kerülve jutunk egyre feljebb. Balra különösen meredeken emelkedik a Nagy-Inóc, a kaldera peremének déli nyúlványa. Néhol meglékelt bükkerdőben érünk föl az Inóci-nyeregbe, ahol bájos, napsütötte tisztás fogad. Átlendülünk a hegy déli oldalára. Itt az árnyas bükkök helyét öles tölgyek veszik át, megjelenik az aljnövényzet, a klíma is melegebb. Dózerutakon gyalogolunk; jobbra kitérőt kínál a S▲ jelzés: mindenképp vállaljuk be a kb. (oda-vissza) 15-20 perces ráadást! Az erdőből egy kopár, köves talajú hegyorra lépünk, a lábszárunkat karistoló, marasztaló növényzetet lassan áttörjük, és feltárul a Dunakanyar látványa. A Szép-bérc nem kínál eget rengető kilátást, de a Dél-Börzsöny kúpjai és a Duna fölé magasodó Visegrádi-hegység így is megmutatkozik.

Ereszkedés Kisinócra

Visszatérve a S+ jelzésre, a bércorr oldalában ereszkedünk, átkelünk egy vízmosáson, majd hamarosan szűk ösvény nyitányához jutunk: a szállítóút jobbra kanyarodik, a mélybe hajló, kellemetlenül meredek lejtőt pedig csak a turistaút csapása vállalja be (bár szélességéből ítélve valamikor ezt is használták járművek). Szükség van némi ügyességre, hogy ne induljunk meg lefelé a talpunk alól kigördülő kőmorzsalék hátán, de néhány perc után már lent is vagyunk a patakvölgyben. Rövid sétával, kisebb tisztásokon átkelve érkezünk meg kiindulópontunkra, Kisinócra.