Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Hegyek és völgyek között a Nyugati-Mátrában

· 3 reviews · Hiking Trail · Mátravidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Nyikom kilátója
    / A Nyikom kilátója
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagyparlag
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Nyikom oldalából az Alföld felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhagyott tanyaház Nagyparlagon
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Vörös-kő-bérc nyeregben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zám-patak völgyében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Nyikom-forrás felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátrai fenyves
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidegkúti turistaház
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátrakeresztes feletti fenyvesben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Nyikom kilátójából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 16 14 12 10 8 6 4 2 km Gortva-Jójárt-kilátó és menedékház Hidegkúti kulcsosház
Az útvonal a Nyugati-Mátra bérceire és völgyeibe invitál. Kilátót, vadregényes patakszurdokot, forrásokat, szép erdőket és tágas mezőket látogatunk meg. A túra kezdő-, és végpontja a könnyen megközelíthető Mátrakeresztes, ahol étkezési lehetőséget is találunk.
Open
difficult
Distance 17.5 km
5:15 h
728 m
728 m
764 m
386 m
Kalandos és különleges helyszíneken vezető körtúránk az eredetileg üveghutatelepként alakult Mátrakeresztes feletti hegyekbe hív. A Nyikom kilátójának felkeresése után a vadregényes Zám-patak völgyébe hatolunk, ahol belekóstolunk a kevéssé háborgatott mátrai vadon ízébe. A Nagy-parlag egykoron jelentős hegyi telepének érintése után fenyvesen át kapaszkodunk fel a Hidegkúti turistaházhoz, ami mellett kortyolhatunk a névadó forrásvízből. Végül a letermelt erdők helyén létrejött panorámás réteken keresztül ereszkedünk vissza a faluba, hogy egy frissítővel jutalmazzuk magunkat a hazaindulás előtt.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Update: November 08, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nyikom, 764 m
Lowest point
386 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló (Mátrakeresztes) (388 m)
Coordinates:
DD
47.904398, 19.808045
DMS
47°54'15.8"N 19°48'29.0"E
UTM
34T 410921 5306362
w3w 
///dinner.orienting.gross

Destination

Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló (Mátrakeresztes)

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P jelzés ösvényén indulunk az Óvár vendéglő melletti buszmegállóból, és a Nyikom-nyeregig talpalunk rajta.
  • A kis rétről jelzetlen kövesúton a Nyikom csúcsára hágunk, majd ugyanerre le is jövünk.
  • A P jeleken, a már ismert úton a Nyikom és a Vörös-kő-bérc közötti nyeregbe térünk vissza.
  • Jobbra egy jelzés nélküli csapásra fordulva a Zám-patak völgyébe ereszkedünk.
  • A Z jelzésen az Eresztvény elágazásáig battyogunk.
  • Balra, a Z◼ jelzésre térve a Nagy-parlag tágas rétjére kaptatunk.
  • A mezőn balra fordulunk, és a S jelzés kalauzolásával Hidegkút érintése után visszatérünk Mátrakeresztesre.

A túráról részletesen:

Mátrakeresztes, az egykori hutatelep

Mátrakeresztes a Kövicses-patak szűk völgyének aljára tapadt, amit a faluszerkezet is híven tükröz, ha végigsétálunk a kies fekvésű hegyi település főutcáján a vízfolyás mentén. A hosszú, ám keskeny házak egymáshoz közel sorakoznak, udvarnak csak köztük jutott hely, falaik előtt közvetlenül az utca húzódik. Az idilli, völgyi fekvés azonban veszélyeket is tartogat: 2005-ben a betorkolló Csörgő-patak villámáradása mosta el Mátrakeresztest. A rövid idő alatt lehullott, kiugró mennyiségű eső lezúdult a hegyoldalakon, és a patakot tomboló folyóvá duzzasztva söpört végig a völgyön, romhalmazt hagyva maga után. A helyiek véleménye szerint a katasztrófa mértékét a környező hegyoldalak tarvágásai is növelték, hiszen a lejtőkön nem volt elegendő növényzet, ami visszatarthatott volna valamennyit a hirtelen leszakadt csapadékból. Az extrém áradások gyakorisága összefüggésben lehet az klíma változásával, mert az ezredforduló óta négy olyan árvíz is levonult, amik előfordulására 50-100 évente egyszeri alkalommal adtak statisztikai esélyt a szakemberek.

A mai helyzettel ellentétben a középkorban sűrű, összefüggő erdőtájként írtak a teljes Mátráról. Erre az adottságra települtek már Árpád-házi királyaink uralkodásának ideje alatt is az üveghuták. Közép-Európa egyik legkorábbi olvasztója Pásztó mellett létesült, a bodonyi üvegcsűr termékeit pedig az egri vár ablakainál is felhasználták a 15. század végén. A korszakokon átívelő jelentőségű üveggyártás legintenzívebb szakasza a 18. században volt, amikor szlovák telepesekkel több üveghutát is létesítettek a Mátra belső részein. Összesen 16 üvegolvasztó működéséről van tudomásunk a hegységből a középkortól kezdődően. A huta német eredetű szó, olvasztókemencét jelent.

Az üzemek jelentős faigénye kezdte megbontani és felfalni a mátrai rengetegeket. Nemcsak a kemencék táplálása igényelt nagy mennyiségű tüzelőanyagot, hanem a folyamathoz szükséges hamuzsír (szalajka) előállítása is. Egy átlagos hazai erdei üveggyártó telep évi hamuzsírigénye kb. 4 tonna volt, ehhez azonban mintegy 40 tonna fát kellett letermelni. Ez eredményezte, hogy a telepek környékén az erdőket néhány évtized alatt kipusztították. 

A 19. század folyamán a huták leálltak, de az üvegkészítés és csiszolás nem szűnt meg a Mátrában: Parádsasváron nemzetközi hírű üveggyár létesült, jelenleg pedig kisebb vállalkozások őrzik és viszik tovább az évszázados hagyományokat.

A 2005-ös áradás helyi sajátossága volt, hogy a patakparton faluszerte fadeszkák hevertek. A mátrakeresztesiek régi mestersége a fakanálfaragás, amellyel napjainkban is foglalkozik a lakosság egy része. Ennek alapanyagát, a faragatlan lapokat teregette szét a víz. A ma Pásztóhoz tartozó község régi neve Alsóhuta volt; a 18. század derekán telepítették be szlovákokkal. Kezdetben üveggyártó telep működött a völgyben, melynek jelentős faigényét az erdőség szolgáltatta. Egy 1837-es leírás így említi: „Közel van Alsó Huta, 200 tót, s magyar katolikus és ágostai vallást tartó lakosok, határja hegyes völgyes, szép üvegeket készítő műhelye vagyon ".

Az üveggyártás korszakának lezárulta után a favágás, fafuvarozás, faszénégetés jelentette a fő megélhetést, emellett pedig sokan vállaltak szezonmunkát az Alföldön. Híresek és keresettek voltak a mátrai favágók, akiket szívesen alkalmaztak az ország messzi vidékeinek erdőbirtokosai is idénymunkákra.

Patakvölgyből a Nyikom csúcsára

Túránkat az Óvár Vendéglő mellett indítjuk. Átkelünk a Kövicses-patak hídján, és a P jelzésen jobbra fordulva ki is lépünk a faluból. A kocsiút éles kanyarjában balra letérve villanyvezeték bozótos nyiladékát keresztezzük. Ösvényünk fenyővel elegyes erdőrészen vág keresztül, ahol a felszínt felaprózott vulkáni kövek borítják. Már bükkök és tölgyek mellett járunk, amikor a Tóth-forrás csorgójához érkezünk. A vízvételi lehetőséghez néhány métert le kell térnünk jobbra a turistaútról, hogy aztán mohás andezittömbök között találjuk meg a forrás kifolyócsövét. Kőgörgeteges úton emelkedünk a Tippanos-völgyben az Erdész-rét széléig, ahonnan kényelmes szintúton ballagunk tovább.

Egy erdőirtásnak köszönhetően feltárul a táj a Mátra belsőbb vidékei felé. Az Óvár sziklafallal ékített tömbje és a Csörgő-patak bevágódó árka mögött a Mátra-bérc középső szakaszát látjuk a Galya-tető kimagasodó antennatornyával együtt. Szép lucfenyvesben, tűlevéllel borított úton érkezünk a foglalás nélküli Nyikom-forráshoz. A kicsiny, lápos terület a vadak számára nyújt ivó- és dagonyázó helyet.

A Vörös-kő-bérc és a Nyikom közötti nyeregbe felérve megenyhül a terep, kényelmes kocsiúton túrázunk tovább. Déli irányba egy vágás miatt kilátást kapunk későbbi útvonalunkra a Zám-patak völgyére, mögötte pedig a Havas hegypiramisa képez határt a Mátra és az Alföld horizontig terpeszkedő síkvidéke között. Idősebb tölgyes és a letermelés után felnövekvő újulat között vezető úton a Nyikom alatti láprét széléhez jutunk, ahol védett dunai szegfűvel és réti iszalaggal is találkozhatunk.

Az úttól jobbra pihenőhelyet és tetővel fedett, fúrt kút káváját pillantjuk meg. Elérve a Nyikom-nyereg kis tisztását egy jelöltelen kövesúton (amit egy ide állított fatábla is mutat) a Nyikom tetején álló Gortva-Jójárt kilátóhoz kapaszkodunk. A 764 méteres csúcson négyemeletes kilátótorony magasodik, amelyből a zárt ablakokon keresztül lenyűgöző körpanorámát kapunk a tágabb környékre is. Jól rálátunk a Mátra belső vidékére, könnyen beazonosíthatóak az Ágasvár, az Óvár, Galya-tető és a Kékes kiemelkedései. Az Alföld irányába a Muzsla és a Havas csúcsai a legjellegzetesebbek. A Zagyva-völgyén túl a Cserhát alacsonyabb gerincei hullámoznak, délnyugat felé pedig a Börzsöny, a Visegrádi- és Budai-hegység vonulatait pillanthatjuk meg. Északi irányba a Karancs és a Medves mutatja meg magát, és tiszta időben a felvidéki Kárpátok magasabb tagjai is kirajzolódnak.

A csúcs környéki erdőrész magánkézben van; a tulajdonos építtette a kilátót, amelyet a szélesebb turistaközönség használatára bocsájtott. Becsüljük meg a szándékot, és óvjuk, védjük, valamint tartsuk tisztán az építményt és környezetét!

Vadon-kaland a Zám-völgyben

Amerről jöttünk a P jelzésen, arra is térünk vissza a Nyikom és a Vörös-kő-bérc közötti nyeregbe. A folytatásban némileg kalandos útszakasz következik a Zám-patak völgyébe. a fakitermelés utáni felnövekvő fiatalosban frissen kijelölt, egyre meredekebbé váló csapás könnyen követhető, a völgyben pedig már megleljük - ha hiányosan is - a régi turistajelzéseket. Bár egy ideje nincs nagy turistaforgalom, de egyre többen keresték meg ezt az alternatív megoldást a lejutásra, ezzel kijárták az új ösvényt.

A nyeregben a P és Z+ jelzésű turistautak találkozásából délnyugat felé, egy megmaradt, kimagasodó bükkfasor jobb oldalán, a lejtés irányába kezdünk ereszkedni a Z jelzésen. A sűrű újulaton át frissen festett, jól látható ösvényen kanyargunk a hegyoldalban. Kb. 400 méter táv és 70 méter szintsüllyedés után egy erdészeti szállítóútba csatlakozunk, amin jobbra fordulva folytatjuk a túrát. Itt a régi, megkopott Z jelzésekkel találkozunk. A Zám-patak völgyfőjében járunk. Rövidesen éles balkanyart véve kezdünk beereszkedni a vízfolyás mellé. A kereszteződésből rálátunk a felettünk húzódó Vörös-kő-bérc gerincére, míg az ellenkező irányba a Hidegkút-hegy környékét nézhetjük.

Letérve a széles útról ismét ösvényen menetelünk egy sarjerdőn keresztül. Részben lombalagútban, itt-ott széldöntötte fákat átlépve, helyenként bozótoson keresztül érünk le a völgytalpra, ahonnan a patak mentén kalandozunk tovább. A megtizedelt erdőrészből zárt bükkös vadonjába érkezünk. Itt az erdő javarészt állva maradt, de leszakadt ágak és a nagy áradás idején lehozott jelentős mennyiségű és különböző méretű fa- és kőhordalék borítja a fokozatosan szélesedő és egyre mélyebbre vágódó patakvölgyet. Jól látható, mekkora a most csendesen csordogáló vízfolyás munkavégző képessége áradás idején. Sok helyen a meder több ágra szakad, köztük a lerakott andezittömbök és faágak képezte szigetek terülnek el. A fejünk fölött szorosan záruló lombkoronák miatt kevés fény jut a szurdokfenékre, ami homályosan misztikus, történelem előtti hangulatot biztosít. Figyelmesen lépdeljünk, mert a patak völgye jó élőhelyet biztosít ritka, védett növényfajainknak is, mint például a fehér madársisaknak, vagy az egyik legnagyobb termetű orchidea-félének, a széleslevelű nőszőfűnek.

Az út a patak peremén kanyarog. Számos alkalommal kelünk át egyik partjáról a másikra, több szakaszon pedig a meder kis szigetein át haladunk a felhalmozott, mohalepte kövek között. Helyenként ágakat lépünk át, vagy egy törzset kerülünk meg, ahogy lefelé haladunk a vadregényes környezetben, miközben a pagony fokozatosan tölgyessé, gyertyánossá változik. A szurdok hegyoldalaiban a jégkorszak idején felaprózódott kőtengerek terebélyesednek.

Érdemes a lehető legkisebb zajjal járni, mert a háborítatlanság miatt a környéken erősebb a vadmozgás - ráadásul etetőt is helyezett ki az erdészet, így nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg az erdő állatait. Elérve ezt a vadetetőt leülhetünk kicsit megpihenni, hogy elbúcsúzzunk a természetesen idilli völgytől, és átgondoljuk, milyen csodás szakaszon jöttünk keresztül a Nyikom-gerinc óta.

Különleges erdőrészen Hidegkútra

Balra rákanyarodva a Z◼ jelzés ösvényére kikapaszkodunk a völgyből, és a Galamb-tisztás vadászati erdőfoltja után a tágas Nagy-parlag mezőjére toppanunk. Ma már csak két elhagyott, romlásnak indult ház maradt abból a tanyakolóniából, ahol az 1930-as túrakalauz még 58 lakost említ. Napjainkban az egykori épületek alapjai, a nagykávájú kút és a gyümölcsfák emlékeztetnek a korábban jelentős hegyi telepre. Érdemes a fák felé kanyarodni, ugyanis jó esetben megpakolhatjuk zsebünket almával. Közben elmerenghetünk, milyen lehetett az élet itt a hegyen, ahová még a falvakból is feljártak nagyobb munkák esetén.

A S jelzésre váltva északkeleti irányban vágunk át a mezőn; széléről kilátást kapunk a Káva és a Tót-hegyes irányába. Belépve a fák közé ismét egy különleges erdőszakasz vár ránk. A következő kb. 2 km-es etapon váltakozva tölgyes és fekete-, meg erdeifenyves foltokon keresztül kanyargunk a turistaúttal. Nyomvonalunk jellege időről időre új arcot ölt: egyszer széles szállítóútról szemlélődünk, aztán egyemberes ösvényen a vadon rejtélyes sűrűjébe hatolva andalgunk különböző fatörzsek oszlopcsarnokában. Mohos kövekkel meghintett hegyoldal tölgyesében, aztán kisebb tisztásokon át, majd sudár fenyők között ellépdelve érintjük a Korlát-kút időszakos csorgóját.

A nem túl megerőltető emelkedő tovább enyhül, amikor a mesebeli ösvényéről erdészeti szállítóútba csatlakozunk. Egy sarjerdő kerítésén túl jól rálátunk a Havas vulkáni kúpjára és a Világos-hegy – Tót-hegyes gerincvonulatra, előtérben a Káva lombkoronás tetejével. A tűlevelűek mögöttünk maradnak, és szép tölgyesből kilépve a Hidegkúti turistaház előtti rétre jutunk.

Visszatérés Mátrakeresztesre

A korábban erdészházként, erdőőri lakként funkcionáló, fehérre meszelt falú épületcsoport már jó ideje kulcsosház jellegű szállásként működik. A házak előtti tisztás kiépített pihenőhelyén leülhetünk kicsit, valamint érdemes a gyümölcsfák alatt körülnézni a frissen hullott, lédús finomságért.

100 méterre találjuk a bő vízű Hidegkút-forrást, ahol megtölthetjük palackjainkat. Felcaplatva a Hidegkúti-hegy és a Péterke-hegy közötti nyeregbe észak felé folytatjuk a menetelést túránk utolsó szakaszán, továbbra is a S jelek navigálásával.

Kilépve az erdőből a Mátrakeresztes feletti réteken, kaszálókon át ereszkedünk széles kocsiúton. A nyílt területről príma panorámát kapunk az Óvár és az Ágasvár irányába. Ahogy egyre lejjebb kerülünk, úgy tárulnak fel a Kövicses-patak szűk völgyének részletei, és jelennek meg benne a község házai. Egy utolsó lejtővel a faluba lépünk, és rövidesen aszfalton dobban lábbelink talpa a Kékesi úton. Innen a főúthoz gyalogolunk, és balra fordulva visszatérünk kiindulópontunkra az Óvár Vendéglőhöz, ahol némi frissítővel jutalmazhatjuk magunkat túránk végeztével.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Pásztó, Ágasvári menedékház nevű megállóban szálljunk le a helyközi buszról!
    (Ne tévesszen meg minket a név: a megálló Mátrakeresztesen van!)

Getting there

  • Túránk kiindulópontja a megállótól néhány lépésre álló Óvár Vendéglő melletti P jelzés ösvénye.

Parking

  • A kiindulópontot adó buszmegálló mellett nagy parkolót találunk. Innen csupán néhány lépés az Óvár Vendéglő melletti P jelzés ösvénye a fahídon át.

Coordinates

DD
47.904398, 19.808045
DMS
47°54'15.8"N 19°48'29.0"E
UTM
34T 410921 5306362
w3w 
///dinner.orienting.gross
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz: Természetjáró App.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

3.7
(3)
Merész Attiláné
May 16, 2021 · Community
Szép helyeken jártunk. Az eleje és a vége rendben is volt, amíg el nem értünk arra a részre, ahova az van leírva a leírásban, hogy "némileg kalandos útszakasz". Amíg el nem jutottunk a patakig, a régi jelzést követve, addig nem volt kitaposott út. Akinél nincs GPS, nem találja a helyes utat, akinél van, rengetek kullancsot szed össze és sérüléseket a csalántól és a tüskés bokroktól. Illetve vesztettünk másfél órát azzal, hogy a GPS-t próbáltuk követni.
Show more

Photos from others

2020. május 12., kedd 22:13
2020.januar

Status
Open
Reviews
Difficulty
difficult
Distance
17.5 km
Duration
5:15 h
Ascent
728 m
Descent
728 m
Highest point
764 m
Lowest point
386 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp