Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Hazánk legészakibb bástyája, a Milic tömbje

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Füzér vára trónol a kevély vulkáni kúp tetején a falu házai felett
    / Füzér vára trónol a kevély vulkáni kúp tetején a falu házai felett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Károlyi-kilátóból a Zempléni-dombságra és a Ronyva medencéjére
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bodó-réten átvezető aszfaltút
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyköz felett trónoló füzéri vár szokatlan perspektívából, a Kis-Milicről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A színváltós címerrel ékesített betonoszlop a Nagy-Milic tetején
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A senkiföldjén, határmezsgyén halad a Zöld határ útvonala
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kis-milici Károlyi-kilátóból déli és keleti irányba nyílik csodás panoráma
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárkányhátra emlékeztető sziklás gerincszakasz a határ mentén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eszkárosi-kilátó sziklás kiszögellése, akár egy háborús megfigyelőpont
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Falu-patak feletti meredek oldalba vágott dózerút szusszanásnyi pihenője
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az örökkön páráló kassai olvasztó a Hernád síkján az Eszkárosi-kilátóból
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karnyújtásra a Kárpátok vonulata az Eszkárosi-kilátóból
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magyarország legészakibb pontja egy meredek letörés kezdete az Eszkárosi-kilátó alatt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-kút árnyas kőfoglalása a Füzéri-várhoz felvezető út kanyarja mellett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Károlyi-kilátó Füzér vára
A Milic tömbjének központi részén kilátópontokkal nyitott hegytetőket, a legmagasabb csúcsokat, hegyi kaszálókat keressük fel. A határon haladó zöld jelzést követve érintjük Magyarország legészakibb pontját, ami felett a sziklás gerincről már Kassára és a Kárpátok koszorújára nyílik kilátás. Látványában a hegység egyik legmeghatározóbb és legteljesebb körét kapjuk utunk során, jellemző képet alkotva a Kárpátokhoz szervesen kapcsolódó vidékről.
open
moderate
Distance 14.1 km
4:35 h
586 m
586 m

A Tokaj-Eperjesi hegylánc magyarországi szakaszának legmagasabb tömbje a Milic vulkáni dómja, amely épp csak 900 méter alatt marad. A fiatal, alig 11 millió éves vulkán ellenálló andezittömbje kompakt masszívumként áll őrt az ország északi végén. Kassa felől tekintve is a Milic a meghatározó hegyvonulat keletre, csak a vulkáni láncolat északi végei lépik át az 1000 méter körüli magasságot. Leglátványosabb eleme a füzéri várral megkoronázott sziklataréj, ami valójában egy vulkáni kürtő kibontott maradványa dácitoszlopokkal körülbástyázva.

Felette a magasba törő vulkáni tömbön rejtett látványosságok sorakoznak. A Kis-Milic sziklás gerincéről, a Felső-csata-rétről természetes kilátás nyílik a hegység teljes magyarországi szakaszára, a Tokaji Nagy-Kopasztól a központi hegyeken át a lábaink előtt elterülő hegyközi medencéig. Az erdészet által a csúcsra épített kilátóból már északkelet felé is szemlélődhetünk; kis szerencsével felfedezhetjük a nagy ívben kanyarodó Kárpátokat, a Tokaji-hegység testvéreivel, a szomszédos Szalánci-hegységgel, a Vihorláttal és a kárpátaljai Szinyákkal. A Nagy-Milic erdővel körbevett obeliszkje után a határmezsgye egy különösen látványos, rejtőzködő kilátópontot is érint, az Eszkárosi-kilátót, aminek természetes nyiladékán át Kassára és a Gömör-Szepesi-érchegységre, jó időben a Magas-Tátrára nyílik minden tekintetben egyedülálló panoráma. Itt már szó szerint kőhajításnyira vagyunk az ország legészakibb pontjától, így a kárpáti hegyeket egészen közelről szemlélhetjük.

A Milic tömbjének nyugati peremén érintjük a hegységre jellemző ligetes kaszálórétek két hangulatos tagját, a fokozott védelmet élvező Oláh- és Bodó-rétet, ahol ritka és megóvandó kárpáti élőközösségek maradtak meg az évszázados kaszálásnak köszönhetően. Különösen tavasszal, nyár elején látványos a virágoktól tarka rét, ahol sárga medvekankalin, lila kökörcsin, sötétkék szibériai nőszirom foltok mellett rejtve maradnak szemünk elől az igazán ritka fajok, mint a gyöngyházlepkék, hangyaboglárkák, tarszák egyedei. A Füzér feletti kaszálókra ereszkedve pedig impozáns kilátás nyílik a füzéri várra és a hegytömb sziklás déli letörésére. A kaszálók felett látszik a fagy aprózta sziklakompozíció, a Kövecses száz métert meghaladó sziklakúpja, ami a leglátványosabb, kézzel fogható példája a jégkorszak során hazánkban uralkodó szélsőséges éghajlatnak. Az egész sziklafelszínt kisebb-nagyobb tömbökké repesztette a hasadékokba fagyott víz, így az egykori tekintélyes sziklataréj mára csak gigászi kőhányásként tornyosul a hegytömb peremén.

Author’s recommendation

  • Érdemes az Oláh-rét határon túlnyúló részét is megnézni. Az öreg hagyásfákkal ligetes hegyközi kaszáló különösen szép, természetes állapotban maradt hagyatékul egy ősi gazdálkodási forma látványos emlékeként. Az Oláh-rét alatti határsávon pár száz méterrel érdemes kiegészíteni a túrát a Z jelzésen, amennyiben őserdő jellegű, érintetlennek tűnő erdőrezervátumban kívánunk szemlélődni.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: October 07, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
897 m
Lowest point
371 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A túra egy hosszabb szakaszon a határ vonalát követi, ahol vad, meredek, sziklás terepen kell haladnunk. A Sikárosi-szikla letörése látványos, de különösen veszélyes végpontja hazánknak. Itt a turistaút meredek kanyarral kerüli a járhatatlan részt, de ennek ellenére is fokozott óvatossággal kell közlekednünk a szélsőséges terepviszonyok mellett. A határsávon vigyázzunk a bedőlt fákkal is: a korhadt ágakon átmászni veszélyes lehet, jobb kikerülni a bizonytalan, súlyos fatörzseket.

Start

Füzér, községháza buszmegálló (374 m)
Coordinates:
DD
48.539346, 21.455921
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.3"E
UTM
34U 533653 5376349
w3w 
///closets.teaches.meriting

Destination

Füzér, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Füzéren a K+, majd a templom után a K jelzésen kapaszkodunk fel a Károlyi-kilátó érintésével a Nagy-Milicre.
  • K jelzést követjük a Hermanház-tető nyergéig.
  • A határon haladó Z jelzést követjük tovább az Oláh-rétig.
  • Az Oláh-réttől a Szent Erzsébet zarándokút jelzését követjük, ami visszakalauzol bennünket a kiindulópontra.

A túráról részletesen:

A Senyánszky- és a Csata-rét

A füzéri Várhegy lábától, a falu főteréről kezdjük hosszú kapaszkodásunkat a Nagy-Milic csúcsára, melynek leküzdésére segítségünkre lesz az erdészet feltáróútja és a K jelzés. A kezdő métereket még a K+ jelzésen, majd a füzéri várba felvezető, K jelű, aszfaltozott szekérúton tesszük meg, ami félkörívben megkerüli a vulkáni kúpot. Felettünk a felújított erődítmény fényes falakkal tündököl a hegycsúcsot alkotó dácitsziklák tartóoszlopain. Itt ugyanis a 13 millió éves vulkáni kürtőt kibontotta az idő a hamu- és lávarétegekből, így a vulkán belseje láthatóvá vált. A csúcsot körülölelő falak természetes védettséget adtak hazánk egyik első Árpád-kori kővárának, ami még a tatárjárás előtt épült.

A vár felé visszakanyarodó utat a látogatóközpont mellett hagyjuk el, és belépünk a zempléni rengetegbe. Öreg bükkfák között kezdjük a túra erdei szakaszát a Vár-kút védőterületén. Az erdészet a történelmi romok és források körüli erdőket védőterületként hagyták meg, így valódi ősi hangulat honol a forrás körül. A mindig bő hozammal fakadó hasadékvíz robusztus foglalásal rendelkezik, amit balra kerül az ösvény, levágva a felső régiókba kapaszkodó erdészeti út kanyarjait. Keresztezzük is egyszer, hogy a Senyánszki-rétnél, a rakodó nyeregnél rövid időre csatlakozzunk a kényelmesen kapaszkodó dózerúthoz.

A nyerget szép szálbükkösben érjük el, illetve érintjük a Senyánszki-rét erdei tisztásának szélét. Erdészeti rakodóként hagyományosan ide hordták és halmozták a kivágott erdők faanyagát, ahonnan faszállító teherjárművekkel tovább vitték a feldolgozás helyére. Ennek emlékeként láthatunk egy félig a földbe épített favágó kunyhót, az erdei munkások melegedőjét, ami a régi puritán erdei életforma emlékét őrzi.

A Senyánszki-réttől az alsó dózerúton folytatjuk utunkat, ami a rendkívül meredek sziklás hegyoldalban harántol a Pusztafalu feletti katlan peremén. A környező hegyek rendhagyó meredekségét a puha vulkáni üledékbe nyomult riolitmagma okozta, ami kitörés helyett dagadólávaként megemelte a környező felszínt. A puha üledékben mélyre vágódó patakvölgyek így komoly meredekséggel kapaszkodnak a vulkáni dómokra. A pusztafalui Falu-patak felső folyását követjük tovább a dózerútról letérve a Bükkös-hegy és a Kakas-bérc közé ékelődő völgy bevágásában. A patak forrásánál keresztezzük a felső dózerutat, aminek szélén egy mesebeli erdei házikó, a Csataréti-erdészház áll öreg bükkfákkal oltalmazott pihenővel. Érdemes itt, kapaszkodásunk felénél egy lélegzetvételnyit szusszanni, ahol forrás is hűsíti szomjunkat. Innentől az út egy gondolattal meredekebben folytatódik.

A Milic bástyáinak ostroma

Első nekifutásra a völgyfőből kaptatunk fel a Kakas-bérc mögötti nyeregbe a bükkök és gyertyánok gyökerei között kapaszkodó ösvényen. A gerincre érkezve tágasabb térség vesz minket körül, a fák lombkoronáin túl érzékelhető a nyílt térség és a magaslati pozíció. A Felső-Csata-rét sziklás sávja mellettünk fekszik, ahonnan gyönyörű természetes kilátás adódik a Tokaji-hegységre és a Hegyköz, Bodrogköz térségére. Azonban a kilátóponthoz kivezető ösvényeket egyre kevesebben használják, ugyanis felettünk a Kis-Milic csúcsára az erdészet felépítette a szélesebb panorámát kínáló Károlyi-kilátót, amit a Z jelzésen jobbra térve érünk el.

A csúcs fele már a szlovák oldalon van, ahol öreg bükkös takarja a teljes körpanorámát, de a kilátó így is remekül teljesíti a neki szánt feladatot. A Nagy-Milic egyébként is takarja a Kassa és a Tátrák felé nyíló látványt, de a Kis-Milicről tökéletes belátásunk van az alattunk húzódó völgyekbe és medencékbe. Tekintetet megragadó látvány a füzéri vár, ami innen nézve eltörpül a hegytömböt alkotó vulkáni dómok alatt. Mögötte a hegyközi medence szántókkal, kaszálókkal, falvakkal mozaikos tájképe nyílik a Tokaji-hegység fő csúcsaival keretezve. Jó időben feltűnik a névadó tokaji Nagy-Kopasz TV-toronnyal csúcsosodó sziluettje, a keleti szélen pedig a jellegzetes süveg alakú Sátoros-hegyek. Kivételesen tiszta időben, főleg a téli idényben felfedezhetjük a Tokaj-Eperjesi hegyvonulat folytatásaként kelet felé elkanyarodó Vihorlát vulkánjait és a kárpátaljai Szinyák sziluettjét is.

Visszatérünk a K és Z jelzés találkozásához, amik közösen haladnak tovább. Egy kisebb hullámmal felszökellünk a Nagy-Milic csúcsára, ami alig pár méterrel magasabb a Kis-Milicnél, kilátás sem nyílik róla. Egy nemzeti jelképeket hirdető oszlop áll a csúcsán, jelezvén a két szomszédos ország közé ékelődő történelmi ellentétet.

A Nagy-Milic sűrű bükkösében leereszkedünk a déli oldalon, ahonnan a határ menti Z jelzésen folytatjuk utunkat. Bár egy kicsit hosszabb ez az útvonal, illetve néhány kisebb csúcsot is érintünk határmezsgyén, de hangulatában és látványában felülmúlja a fiatalosban ereszkedő K jelzés nyomvonalát. Sajnos a Milic tömbjén a ’70-es években kitermelték a megmaradt öreg montán bükkösöket, így a legtöbb helyen fiatal erdő fedi a hegytömb tetejét.

Az "Északi Zöld" turistaút követése egyszerű, csak a határköveket kell szemmel tartanunk, bár a határmezsgye nyiladéka is egyértelmű támpontot ad az útvonalhoz. Felváltva haladunk erdős, sziklás terepen és fiatalosok között, ahonnan többször kinyílik a táj északi irányban a hegyvonulat folytatásaként a Szalánci-hegységre. Ha jó a szemünk, még a füzéri vár konkurens erődítményét, a szalánci várat is felfedezhetjük egy hasonló sziklás taréj tetején. A leglátványosabb azonban a legészakibb határpont előtt a meredeken leszakadó hegyoldalból kiálló Eszkárosi-kilátó, ahol a Kis-Milicről kimaradt panorámarészt bepótolja a nyugat felé nyíló természetes kilátás. Alattunk a Hernád völgye hosszan húzódik a Tokaj-Eperjesi hegylánc lábainál, túloldalt a Gömör-Szepesi-érchegység erdős hátaihoz simul Kassa városa, valamint jó látási viszonyok között a Magas- és az Alacsony-Tátra csúcsai is kimagaslanak a háttérben. Alattunk az Oláh-rét erdei tisztása nyitja a Milic tömbjének sűrű erdőségét, amerre utunk is tovább vezet.

Még egy utolsó pár száz méteres ereszkedést kell leküzdenünk addig, ami valóban ínszalagokat feszegető kihívás: a határvonal a rendkívül meredek letörést közel egyenes vonalban keresztezi. A sziklás kilátópontot a szlovák oldalban kerüli az ösvény, de az ország legészakibb pontját jelölő határkőtől egy igen meredek letörés kezdődik, ahol legjobb, ha szerpentinezéssel enyhítjük a meredekséget. Valódi feloldozást jelent elérni a hegyoldalhoz simuló dózerutat, ami az Oláh-rét két részletét, a magyar és a szlovák oldalt köti össze. Egy esőbeállót is találunk itt, ahol megpihenhetünk a terepi küzdelmek után. Innen a Szent Erzsébet zarándokút jelzései kísérik lépteinket.

Hegyi kaszálókon át vissza Füzérre

Az Oláh-rét magyarországi részlete kisebb, de így is páratlan értéket képvisel kárpáti elemeket őrző élővilágával. Fokozottan védett növények és a hozzájuk kapcsolódó ízeltlábúak közössége: társzák, hangyaboglárkák népesítik be a hangulatos tisztás foltját. A rét túlvégén a bükkök csarnokában rejtőzik hazánk legészakibb kunyhója, az Oláh-réti erdészház, ami igazi kárpáti hangulatot képvisel tornácos gerendaépületével.

A ház mögötti dózerútról egy ösvényre váltva ismét kapcsolódik utunkhoz a K jelzés. Sajnos a szintben a Lászlótanyára vezető dózerutat a Károlyi-kastély körül elkerítették, nem lehet keresztülhaladni a legkézenfekvőbb nyomvonalon. A csekély emelkedő után azonban kényelmesen ereszkedünk le egy szálbükkösben a Lászlótanyáról érkező aszfaltra, ami a Bodó-rétre vezet. Itt már nyaralók, hétvégi házak is állnak, de a ligetes kaszáló hasonlóan értékes, fokozottan védett terület, mint az Oláh-rét. Évszaknak megfelelően kankalin, kökörcsin, szibériai nőszirom és kikericsek foltjai színesítik a rétet, de nyáron ezernyi virággal tarkállik buja gazdagságával.

A rét déli végén, az aszfaltút kanyarjánál egy esőbeálló mellett letérünk egy dózerútra (itt a K+ jelzés szegődik mellénk), ami Füzérre vezet. A nyereg déli oldalán is nyílik egy tisztás, a Hosszú-rét, ami után sokáig ereszkedünk a dózerúton. Érintünk egy forrást, a Hideg-kutat, ami mellett pihenő és apró tisztás csábít szusszanásra. Ha pihenni nem is állunk meg, a mindig bő vizű foglalásból érdemes vizet venni. A Milic tömbjének vulkáni rétegjein átszűrt, szennyeződéstől mentes hasadékvíz csobog a kövek között.

A Kerékgyártó-bükk lábánál húzódó bükkösöket egy jobbkanyarnál elhagyjuk, és vegyes fenyves erdőben ereszkedünk a füzéri vár látványával. Hagyásfás kaszálónál, a Felső-malmi-rétnél letérünk az erdőgazdasági útról, és egy nyergen átbukva, jobbra térünk újabb legelők és ligetek váltakozásával. A nyeregből érdemes visszapillantani még a Milic tömbjére, innen ugyanis egy érdekes földtani képződményt láthatunk, a Kövecses törmelékhalmát. Az eredetileg sziklás, közel száz méter magas fal a jégkorszak állandó fagyhatására gigászi andezittömbökké repedt szét, ami most meredek gúlába halmozva támasztja a Szőlőhegy nyugati oldalát.

Kényelmes, tágas szekérúton érkezünk Füzér határába; a szemközti sziklakúpon trónoló vár látványa uralja a vidéket. Legelők között ereszkedünk a faluba, ahol balra az első keresztutcán letérünk a Kossuth utcáról az Árpád útra, amivel megspóroljuk az utolsó kapaszkodót a patak mellől a vár lábához, a katolikus templomhoz, ahol körtúránk bezáródik.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  •  Füzérre Sátoraljaújhelyről jutunk busszal. A faluközpontban a Füzér, községháza megállóban szálljunk le.

Getting there

  •  A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  •  A falu központjában a közért előtti parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Coordinates

DD
48.539346, 21.455921
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.3"E
UTM
34U 533653 5376349
w3w 
///closets.teaches.meriting
Arrival by train, car, foot or bike

Equipment

  • Zárt, magasszárú túracipő vagy bakancs, az időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
14.1 km
Duration
4:35 h
Ascent
586 m
Descent
586 m
Dog-friendly Scenic Geological highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate Summit route Circular route Cultural/historical interest Botanical highlights

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp