Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Határmenti felfedező körtúra a Milic vadregényes keleti peremén

· 1 review · Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Tornácos házak és takaros kertek a füzéri vár oltalmában
    / Tornácos házak és takaros kertek a füzéri vár oltalmában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri Várhegy déli oldalán a legszembetűnőbb a vulkáni kürtő szerkezete
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Izra-tó a határ túloldalán egykor Pusztafaluhoz tartozott
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-sziklához és az Izira-tóhoz átvezető út még az elágazás előtt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mejszeke kopár sziklagyepe Pusztafalu felett remek kilátópont
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mejszeke ormáról szabadon szárnyal a tekintet a hegyközi kaszálók felett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hagyományos gazdálkodás Pusztafalu határában, a Mejszeke erdői alatt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meghitt Csataréti-erdészház és a pihenőhely az öreg bükkök alatt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Favágók melegedő kunyhója a Senyánszki-rét rönkrakodója mellett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a szálbükkös árnyékában az Országos Kéktúrán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyakvágó rétje a füzéri vár alatt, nyári virágpompájában a Hegyköz peremén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-forrás sokat látott kőfoglalása az évszázados bükkök oltalmában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés az Országos kéktúra nyomvonalán Füzérre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Füzér vára
A Milic tömbjének legvadabb, sziklákkal tarkított keleti oldalát járjuk körbe kényelmes dózerutakon és a határsáv egy jellemző szeletén át. Merész sziklaszirtre kapaszkodunk fel Pusztafalu határában, ahonnan a Hegyköz és a Tokaji-hegység keleti szegletét látjuk be remekül. A határsávon felvezető turistaútról átlátunk a Milic északi leszakadására és a Szalánci-hegységre, míg a Csataréti erdészház, a Senyánszki-rét és a Vár-forrás környéke a vadon hangulatát őrzi a magasabb régiókra jellemző öreg bükköseivel.
open
easy
Distance 12.5 km
3:55 h
424 m
424 m

A Milic tömbjének keleti oldalán, a Füzér és Pusztafalu közötti rendkívül meredek, sziklás oldalakban teszünk egy kilátásokban és erdei hangulatokban gazdag körtúrát. A hegytömb 11 millió évvel ezelőtti vulkáni aktivitással keletkezett, aminek végén a vulkáni üledékbe nyomult riolitláva nem tört a felszínre, de gázoktól feszítő tömegével a meredek dómmá emelte a hegytömböt. Később lepusztultak a puha üledékek, így a keményebb rétegek meredek sziklái formálódtak a hegytömb keleti peremén. Látványos sziklás leszakadások övezik a Pusztafalu által elfoglalt katlant, ami a hazai oldal legmeredekebb, legvadregényesebb zugait tartogatja. A Mejeszke és a Tolvaj-hegy sziklás leszakadásairól pedig körbe is tekinthetünk a bástyákkal övezett katlan felett a Hegyköz és a Zempléni-dombság, a Bodroggá egyesülő folyók völgyeinek vidékére.

A zöldhatár és a Milic tömbjének keleti leszakadása kalandos útvonalat ígér, ahol az erdők letermeléséhez létesített erdészeti dózerutak nyújtanak segítséget a vadregényes vidék bejárásához. Az erdei élet emlékeit is láthatjuk: a Csata-réti erdészház és a Senyánszki-rét favágó kunyhója egy régi életforma emlékezetét őrzi az öreg bükkök árnyékában. Az erdei idill, a régi idők hangulata tapintható itt a Milic tömbjének bástyái között, a füzéri vár mögötti természetes erődítményben. 

Author’s recommendation

  • A túra igényeinknek megfelelően kiválóan rövidíthető vagy bővíthető. Egy jóval rövidebb kör, ha a Mejeszke kilátópontjától nem ereszkedünk vissza, hanem a nyeregből folytatjuk a S▲ jelzésen tovább a Senyánszki-rétre. Így egy kompakt, kényelmes, pár kilométeres kört kapunk a füzéri vár környékén. A rövidítés egy vadregényes, mohás, sziklás szintúton halad, aminek hangulata remekül illeszkedik a füzéri várportyához.
  • Amennyiben tágasabb panorámákat keresünk, úgy pár kilométerrel meghosszabbítva a túrát felkaptathatunk a Kis-Milic kilátójához a Csata-réttől a K jelzésen, vagy a határ vonalán vezető Z jelzés mentén még rövidebben megközelíthető a kilátó a Vaskapu felől.
  • Remek alternatíva Pusztafalutól átsétálni az Izira-tóhoz, a hegység legnagyobb természetes tavához a határ túloldalára. Ez pár kilométeres kitérővel és csekély szinttel megtehető a Tilalmason és a zöldhatáron keresztül a Z◼ és a K jelzéseket követve. A tó partján üdülőövezet, büfé és fürdési lehetőség kínálkozik.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: July 07, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
649 m
Lowest point
328 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A sziklás kilátóponton meredek oldalban, görgeteges ösvényen harántolunk ki. Óvatosan mozogjunk a csúszós felszínen!
  • A területen őshonos a keresztes vipera, ami a nedves patakparti részeket és a sziklás felszíneket kedveli évszaktól függően. Körültekintően mozogjunk, üljünk le a fűbe. Kígyómarás esetén haladéktalanul menjünk le a legközelebbi faluba és hívjunk orvost!

Start

Füzér, községháza buszmegálló (374 m)
Coordinates:
DD
48.539345, 21.455902
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.2"E
UTM
34U 533652 5376349
w3w 
///closets.teaches.meriting

Destination

Füzér, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Füzér központjából a K+ jelzésen megyünk át Pusztafaluba.
  • Útközben a Mejeszke kilátópontjára a S▲, majd S◼ jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • Pusztafalun rövid jelzetlen szakasz után a K◼ jelzés vezet keresztül.
  • P▲ jelzésen jutunk Pusztafaluból a Csataréti erdészházhoz a határ érintésével.
  • Az erdészháztól a K jelzésen ereszkedünk vissza Füzérre a Senyánszki-rét és a Vár-forrás érintésével. 
  • A buszmegállóhoz a K+ jelzésen jutunk.

A túráról részletesen

A füzéri vár vonzásában

Füzér büszke fellegvárának oltalmában, a katolikus templom köré kuporodó házaktól indulunk a faluközponttól kelet felé a K+ jelzésen. A Rákóczi utcáról és annak folytatásaként a déli oldalon harántoló murvaútról végigkövet tekintetével a Várhegy déli, sziklás oldala, a látványos tornyokkal tűzdelt vár. Ebből a szemszögből a legmegkapóbb a déli lankákból hirtelen magasba törő szikla és várfal, ami szerves egységet alkot a stratégiai erődítés védelmében.

Maga a vár egyike első kővárainknak. A feltárás során tatárjárás előtti dénárokat találtak a várudvaron, ami feltételezi régebbi eredetét. A környéket uraló Aba nemzetségből valók építették, bár később királyi várként több ura is volt. Leghíresebbek a Perényiek, akik a mohácsi csata utáni zavaros időkben egy évig ide menekítették a Szent Koronát. Utolsó birtokosa a Károlyi család volt, akik füzérradványi kastélyukból kevés figyelmet szenteltek a mind jobban leromló épületnek, bár az állagmegóvó erősítéseket a 20. század elején ők pénzelték. A 21. század elején állami megbízásból épültek újjá középkori pompájában a rikítóan fehérre meszelt falak.

A Nyakvágó oldalban egy esőbeállót érintünk, ami után elbúcsúzunk az erősség igéző látványától. A mohos sziklák alatt oldalazó szekérúttal belépünk a hegylábi tölgyesekbe. A hegyközre kilátást adó kis rét szélén felkapaszkodunk a Füzér és Pusztafalu közötti hágóba, ahonnan egy rövid, de tartalmas kitérőt teszünk a Mejeszkére. A S▲ jelzésen kaptatunk fel az erdős oromra, aminek déli szegélyén a S◼ jelzésre váltva fenyves ligetekben érkezünk a ritkás, sziklás letöréshez. A falu felé meredeken lehajló sziklagyep kilátópontjáról tökéletes rálátásunk van Pusztafalura, a határmenti területekre és a Hegyköz keleti részére. Jellegzetes sátoros hegyeivel zárul a hegység központi tömbje a déli látóhatáron, amin túl a Bodrog árterén felnyújtózó Alföld terpeszkedik a végtelenbe. Pusztafalun túl a Zempléni-dombság halmai mögött kivehető a Ronyva és az Ondava tágas völgyteknője, amin túl tiszta időben feltűnik a Tokaj-Eperjesi hegylánc testvére, a Vihorlát is.

Pusztafalu hegylábi katlanjában

A látvánnyal betelve ereszkedünk vissza a K+ jelzéshez, ami kis csapáson haránt ereszkedik le a völgykatlanban ülő Pusztafaluba. A település az Árpád-kortól lakott, bár többször elnéptelenedett - ezért is nevezték már a középkortól Pusztafalunak. A trianoni határ levágta a Hegyköz és a Zempléni-dombság falvai közt természetes átjáróban fekvő települést a megélhetést biztosító vérkeringésről, így sokan elvándoroltak a településről. Akik maradtak a Milic oltalmában fekvő zsákfaluban, a mindennapokban őrzik a régi idők hagyományait, úgy viseletükben, a jeles napok megünneplésének szokásaiban, mint a kiskertek, falu körüli földek megművelésében.

Hazánk egyik legészakabbra fekvő településének nyugodt, forgalomtól mentes főutcáján sétálva valóban úgy érezzük, mintha megállt volna az idő. Jelzésünket elhagyva a központba sétálunk ami a falu feletti nyergen túl Szlovákiába vezet át Kolbása faluba és Tőketerebes városába; itt már a K◼ jelek kísérik lépetinket. Mi azonban a falu főterétől, a kilátónak becézett faszerkezettől északra térünk a Milic sziklás tömbje felé a P▲ jelzésen.

A faluszéli kertek és kaszálók mellett indulunk az ijesztően meredek oldal leküzdésére. A mélyen bevágódó út azonban kikerüli a meredek térszínt, és a sziklák alatti tölgyesben ívesen kanyarodik fel a Sólyom-kő oldalába. A terület fokozottan védett, ne térjünk le a jelzett ösvényről!

 Milic keleti letörése, a vadregényes zöldhatár

Vad felszínformákat kerülgető dózerút visz a gerinc felé a sűrű erdőben. Balról kerülünk egy szirtet, majd laposabb térszínen visszakanyarodunk jobbkézre a Tolvaj-hegy mögötti nyeregbe. A gerincen vezető keskeny irtás az országhatár, amit a fehér-piros határkövek tesznek egyértelművé. A határokat javarészt a világháború előtt megépült vasútvonalakhoz igazították. Az etnikumában vegyes területeken, ahogy ez a Tokaji-hegységet is jellemezte, hiába volt többségben magyarság, ha a vasúti körpálya a magyar lakta vidékeken vezetett, az szinte biztosan a határ túloldalára került. Így választották le Sátoraljaújhely vasútállomását is a városról, ahogy a Kassa felé Szaláncnál átvezető vasútvonal miatt húzódik a Milic tömbjén keresztül a határ.

A határ vonalát természetesen a közigazgatási határokhoz igazították, ami főleg a vízválasztó gerinceket követi, így nem a bejárhatóság volt a szempont. Ennek megfelelően váltakoznak sziklás, meredek gerincélek és a lankásabb nyergek a határt követő turistaút mentén. Egy irtás mentén belátunk a szomszéd oldalba, hol a meredek térszín alatti lankás halmokkal körülölelve csillog a kerek Izra-tó vize a sűrű erdők között. A vízfelület a meredek hegyoldal csuszamlásával, kőzetblokkok által elzárt mélyedésben keletkezett, és a hegység legnagyobb természetes tava. A trianoni határok meghúzása előtt Pusztafaluhoz tartozott, de jelenleg Szalánchuta közigazgatási területe Szlovákiában, ahol hétvégi házak, üdülők és vendéglátó helyiségek épültek az erdei fürdőhely kihasználására.

A gerincet csak szűk kilométeren keresztül követjük. Amint meredekebbé válik a felszín, a lankás nyeregbe egy erdőgazdasági feltáróút érkezik, amin a P▲ jelzés kioldalaz a vad vidékről. A Vaskapunak nevezett hágótól közel szintben haladunk az erdőgazdasági úton, ami nagy ívben kerüli a Bükkös-hegyet. Alattunk a Pusztafalun átvezető Falu-patak forrásvidéke mélyre vág a vulkáni hegyek között. Ahogy a völgytalp mind közelebb kerül az út szintjéhez, és hallhatóvá válik a patak csobogása, úgy ritkul meg az erdő körülöttünk, és bokros, ligetes tisztásával nyílik a Csata-rét füves foltja. A patak mellett egy meghitt erdei házikó és pihenőhely is áll: a Csataréti erdészház mesébe illő bájjal húzza meg magát az évszázados bükkök lombkoronája alatt. A rét elnevezése feltehetően a környéken bujdosó kurucok és a császári portyák összecsapását őrzi.

Vissza Füzérre

Az erdészeti feltáróutat elhagyjuk - bár az is Füzérre tart, de egy sokkal tekervényesebb útvonalon. Ha mégis a dózerutat választjuk, félúton a Senyánszki-rét felé találunk egy remek kilátót, amit az erdészet épített úgy, hogy az alsó szinten kis menedék, gerendaszoba áll rendelkezésre. A turistaút viszont a patak mentén vezet egy darabon a völgyben, majd szintén egy dózerúton szintben oldalazva a Senyánszki-rétre. Ezt követjük mi is: a K jelzéssel ereszkedünk egészen Füzérig.

A Senyánszki-rét nyergében egy hagyományos favágókunyhó áll. A földbe fektetett gerendák és kőlábazattal kialakított menedék éppen elég a rossz időben pár favágó számára szárítkozni. A Senyányszki-réten találkozik ugyanis több erdészeti út, így ebben a csomópontban alakították ki a rönkrakodót, ahonnan tovább szállították a kitermelt faanyagot.

A nyereg bükkösén átkelve a Füzérre levezető dózerút mentén folytatjuk utunkat, amiről egy csapáson letér a K jelzés, lerövidítve a kanyarokat. Pár száz méteren belül megérkezünk a Vár-kúthoz, a füzéri vár alá. A jelentős forrásokra jellemző a hagyásfákkal teli védőterület, ahol lehetőségük van a fáknak megöregedni. A Vár-forrás körül is ilyen agg bükköst láthatunk, ami időtlen hangulatot áraszt a szürke, öles törzsekkel. Akár a várból érkező vízhordó asszonyokat is megpillanthatnánk egy öreg bükkfa törzse mögé bújva, ahogy a kőből rakott forrásfoglalás elé helyezik korsóikat.

A bükkösből kilépve már aszfaltra érkezünk, ami tágas parkolóba torkollik a füzéri vár látogatóközpontjánál. Itt lehetőségünk van a várba vezető egykori szekérút mentén felgyalogolni a felújított erődítéshez, vagy egyszerűen csak leereszkedünk az aszfalton Füzér központjába, kiindulópontunkhoz (a buszmegállóhoz a K+ jelzés kísér).

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Füzérre Sátoraljaújhelyről jutunk busszal. A faluközpontban a Füzér, községháza megállóban szálljunk le.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Coordinates

DD
48.539345, 21.455902
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.2"E
UTM
34U 533652 5376349
w3w 
///closets.teaches.meriting
Arrival by train, car, foot or bike

Equipment

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, étel és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Lilla Szabó
July 07, 2021 · Community
Vadvirágos mezőkön, kaszálókon és erdei utakon haladtunk, a zöldhatárt is hosszabb szakaszon érintve. A piros jelzésű úton senkivel sem találkoztunk, az út is kicsit elhanyagoltabb volt. Nekünk tetszett így, kicsit vadregényesebb élményt kaptunk. A Mejeszke-kitérőt érdemes megtenni, nagyon szép kilátás tárul az ember elé. Mi alkalmi túrázókként hosszabb idő alatt, több megállóval teljesítettük.
Show more

Photos from others

+ 3

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
12.5 km
Duration
3:55 h
Ascent
424 m
Descent
424 m
Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp