Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Három és fél szurdok a Szlovák Paradicsom vadonjában

Hiking Trail · Carpathians
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kyseľ folyosója az egyik legizgalmasabb pont a Szlovák Paradicsomban
    A Kyseľ folyosója az egyik legizgalmasabb pont a Szlovák Paradicsomban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 16 14 12 10 8 6 4 2 km

A tömegeket vonzó, jól kiépített szurdokok izgalmai mellett ezúttal a Szlovák Paradicsom központi, eldugott zugainak őserdei hangulatába is belekóstolunk. Vízesésekben és szédítő sziklatáblákban a félreeső Kyseľ szurdok felső szakaszán sem lesz hiány.

difficult
Distance 17.4 km
6:35 h
658 m
648 m
1,010 m
536 m

A Kyseľ völgyrendszere amolyan természetes katakombaként húzódik a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) testében. A fennsíkok közé ékelődő, mély hasadékok és tompább formájú, de markáns sziklalépcsőket tartalmazó völgyek a karszt legnehezebben elérhető zugai közé tartoznak, így aztán csak hosszú, fárasztó túrákkal kereshetők fel. A legendássá vált Kyseľ először páratlan szépségéről, majd egy évvel turistaútjának 1975-ös átadása után a szurdok környezetét elpusztító tűzvészről híresült el. Alsó része az aláhulló sziklák és fadarabok miatt évtizedeken keresztül tiltott terület volt (a 2016-ban átadott ferrata megnyitásáig), vad formáit pedig csak egy rövid, ám annál izgalmasabb útszakasz csillantotta meg - ezt a „fél" kanyont is felkeressük túránk során, így felülnézetből csodálhatunk meg egy 60 m magas vízesést. A szurdok felső felén kettéágazik: ezúttal a vadabb erdőt és a völgy teljes hosszában elszórt, de viszonylag kevés kiépítést tartalmazó Veľký Kyseľ-t látogatjuk meg.

A túra elején a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) fémtepsikkel és láncos szakaszokkal tarkított, kalandos ösvénye, majd a Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) létrákkal bőven megszórt vízesésfüzére alapozza meg a hangulatot. A túra kifejezetten hosszú, és mivel három (és fél) szurdokot tartalmaz, viszonylag nehéz is, de útközben a tátrai panorámájával lebilincselő Kláštorisko kínál felfrissülési lehetőséget, amennyiben az étterem nyitvatartási idejében érkezünk (érdemes így tervezni).

E túrát elsősorban azoknak ajánljuk, akik halmoznák a szurdoki élvezeteket, és kíváncsiak a Szlovák Paradicsom elhagyatott, járatlanabb oldalára is - hiszen a Veľký Kyseľ-t kevesen keresik fel, hosszú völgye pedig nem hatalmas sziklaformái, hanem sokkal inkább természetes, misztikus erdősége miatt érdekes. Az útvonalnak ajánlott korán nekivágni, hogy a végére érve még nyitva találjuk a podlesoki éttermeket.

Ajánlott időszak a túrához: a nyári félévben, amikor a szurdokok nincsenek lejegesedve. Nagyobb eső után a sziklafelszínek és a létrák, valamint a tálcák csúszóssá válnak, ilyenkor sokkal nehezebb a haladás. A Hernád-áttörés kétirányú, így itt népszerű időszakokban a képített szakaszokon kialakulhat tumultus, a Kláštorská roklina és a Veľký Kyseľ viszont csak fölfelé járható. Utóbbinak magas vízállásnál (sok esőzés, de főleg hóolvadás után) nem érdemes nekivágni, mert hosszan kell a mederben gázolni.

Author’s recommendation

  • Esős időben vagy hó esetén ne vágjunk neki a túrának, mert a szurdokok tálcái és létrái ilyenkor jegesek és életveszélyesen csúszósak.
  • Ha nem akarunk 3 szurdokot egy napba zsúfolni, akkor a podlesoki gyermektábor (Turistický raj) után jobbra, a Z jelzésen érhetjük el Kláštoriskot a Hernád-áttörést és a Kláštorská roklinát kihagyva.
  • Kláštoriskon kis étterem (vagy inkább turistabüfé) üzemel, ahol remek csapolt sört és egyszerű, de jó ételeket vásárolhatunk. Nyitvatartásáról azonban előre tájékozódjunk, hiszen csak főszezonban számíthatunk rá.
  • Kláštoriskon és a Suchá Belá végét jelző pihenőhelynél biciklibérlés is működik a nyári főszezonban, a bringákkal széles, biztonságos erdészeti úton gurulhatunk vissza kiindulópontunkra, ahol leadhatjuk a kerékpárt.
  • A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba a szezonban belépőt kell vásárolni, ezt a szurdokok bejáratánál kialakított bódékban tehetjük meg (az ára néhány euró).
  • A Szlovák Paradicsom északi részének felfedezéséhez és a túra bejáráshoz érdemes Podlesokban szállást kivenni.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre. A berendezések károsodása esetén vagy árvizes időszakokban a szurdokok látogatását korlátozhatják, ezért indulás előtt ellenőrizzük a linkelt weboldalt!
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: July 20, 2022
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
1,010 m
Lowest point
Podlesok, 536 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 12.33%Dirt road 27.32%Nature trail 5.14%Path 55.19%
Asphalt
2.1 km
Dirt road
4.8 km
Nature trail
0.9 km
Path
9.6 km
Show elevation profile

Safety information

Esős időben vagy hó esetén ne vágjunk neki a túrának, mert a szurdokok tálcái és létrái ilyenkor jegesek és életveszélyesen csúszósak.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok) (544 m)
Coordinates:
DD
48.966530, 20.385706
DMS
48°57'59.5"N 20°23'08.5"E
UTM
34U 455038 5423916
w3w 
///exploratory.change.necklaces
Show on Map

Destination

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól és parkolótól a P jelzést követjük Podlesok éttermi soráig.
  • Az éttermek előtt balra térünk a K jelzésre, amit a Hernád-áttörésben követünk.
  • A Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) elágazásánál jobbra, a Z jelzésen megyünk végig a szurdokon.
  • Kláštorisko fennsíkját a P jelzésen, az étterem mellett emelkedve hagyjuk el.
  • Egy erdei elágazásból balra, a K jelzésen ereszkedünk le a Kyseľ felé.
  • A Kyseľ szurdokába a balra kiágazó S jelzésen hatolunk be.
  • A hídtól visszafordulunk a S jelzésen, amit a rövid hasadékon át követünk.
  • Rátérünk a Z\ jelzésre, amely a Karoliny-vízesésen (Karolínyho vodopád) vezet át egy elágazásba.
  • Balra, a Z jelzést követve megyünk végig a Veľký Kyseľ szurdokvölgyén.
  • A völgy végén jobbra térünk a S jelzésre, amit a Malá Poľana rétjéig követünk.
  • A réten jobbra a K jelzésre váltunk, ami a Suchá Belá zárlatának pihenőhelyéig (Suchá Belá, vrchol) vezet.
  • Egyenesen folytatjuk utunkat a S jelzésen, ami a táblával is jelzett Pod Vtáčím Hrbom nevű elágazásig vezet.
  • Innen balra, a P jelzésen ereszkedünk vissza Podlesokba.

A túra részletes leírása

Kanyoni kalandok

A buszmegállóból a P jelzést az aszfalton követve, parkolók mellett sétálunk be Podlesokba (Erdőalja), a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) szurdokvilágának északi kapujába. A szálláshelyekkel és éttermekkel felszerelt üdülőtelep térképes táblái után balra, a K jelzésre fordulunk, és a kiágazó aszfaltúton tátrai panorámával, az erdő mellett célozzuk meg a Hernád-áttörést (Prielom Hornádu). Egy gyermektábort kikerülve elfogy az aszfalt, balra fordulva kövessé válik a talaj, majd rövid csapás hív egy mészkőbérc tetejére: az alattunk feltáruló Hernád-torok (Hrdlo Hornádu) szimbolikus és valódi kapuja a folyó kanyonjának. Jól látható innen a Káposztafalvi-karszttól északra kiemelkedett medencevidék, ahonnan a folyó a hegyek felé fordult, hogy azok peremén részben korábbi patakvölgyeket elhódítva vágjon át, kivésve sziklaformáktól és sejtelmes erdőtől ékes kanyonját.

Az alant látható hídra vízmosta sziklaösvényen ereszkedünk le, majd első ízben kelünk át a folyón. Odaát fabódé fogad, ahol a turistaszezon idején a nemzeti parki belépőt vásárolhatjuk meg, de ha többnapos bérletünk lenne, vagy már Podlesokban beszereztük a kis kártyát, akkor folytathatjuk is utunkat a Hernád menti sziklafal oldalába épített fémjárdán. A rezervátum védelmezte, helyenként őserdőfoltokat rejtő erdőben tekergő ösvény a következő szakaszon a kanyon egyik legnehezebb részét tartogatja: meredek, olykor drótkötéllel, lépőfokokkal vagy doronglépcsővel felszerelt szakaszokon mászunk föl vagy ereszkedünk le. Az egész Hernád-áttörés talán legtöbbet fotózott szakaszán a folyó ostromolta sziklabérc oldalába rögzített fémtálcákon, drótba kapaszkodva, a zúgó-örvénylő víz felett 3-4 méterrel lépdelve hatolunk előre, de a kihasasodó, enyhén áthajló falra lapulva ki is kell hajolnunk a mélység fölé. A régi, még le nem cserélt, fésűs kialakítású trepnik bizony néha megmozdulnak az ember súlya alatt, de pánikra nincs ok, a berendezések nem szoktak leszakadni.

Rövidesen átkelünk a „Pozsonyi hídon" (Reťazový most), és a továbbiakban hol ösvényen, hol a mészkőbe rögzített fémlépcsőkön, tálcákon és dorongapallókon küzdjük le a kanyon sziklabordás szűkületeit. Egy tepsikből képzett lépcső után átsétálunk a Hernád-áttörés leghosszabb függőhídja alatt, s ezzel megérkezünk a Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) bejáratához.

Egy felvezető szurdoktúra

Jobbra, a Z jelzésre váltunk, s ezzel ráfordulunk a Kláštorská roklina, azaz régi nevén a Kolostor-szakadék turistaútjára, amely arról nevezetes, hogy az egész nemzeti park összes szurdoka közül itt sorakoznak a legsűrűbben vízesések, és az útvonal teljes hosszára is itt jut a legtöbb zuhatag. 1,5 km-en összesen 224 m szintemelkedést kell legyűrnünk, amiben sokat segítenek a felszerelt (közepes méretű) létrák. Mivel a szakadék rövid (így nem gyűjt be oldalágakat), patakjának forrása pedig a fennsíkperemen fakad, ezért az év nagy részében majdnem száraz a meder, és a vízesések éppencsak csordogálnak.

Egy meredek, köves kaptató után sötét sziklakorridorrá keskenyedik a völgy, mélyéről a szurdok hűs, lezúduló vizek hajtotta lehelete hozza az előttünk álló izgalmak hírét. Az első nagyobb látnivaló az Anton Straka szlovák íróról, a térség első turistakalauzának szerzőjéről elnevezett, 13 m-es vízesés (Strakov vodopád) katlana és az abból kiutat kínáló, hajlott vaslétra. A könnyen mászható lajtorja után ismét a mederben gázolunk, és pár fémtálcát követően elénk tárul a szurdok legnagyobb zuhataga, a Szivárvány-vízesés (Dúhový vodopád). A monumentális (8,5 m-es) sziklalépcsőt barnás mésztufalepel, zöldellő mohapárna és ezüstös vízfüggöny tarkítja (innen a neve is), mellette pedig két ferde, egymás után fektetett létra vezet fölfelé. Ahol lánc és tepsik segítenek át a letaposott párkányon, hogy előrébb a szakadék legszűkebb pontjával szembesüljünk: a mészkőbe rögzített tálcák, fémjárda, végül egy hajlott létra „mentik meg" a látszólag teljesen ellehetetlenülő turistautat (a zuhatag neve: Kaskády Gustáva Nedobrého).

Láncokba kapaszkodva gyűrünk le egy csúszós sziklabordát, mielőtt kiszélesedik a völgy. Hamarosan néhány fémlépcső terel marcona szakadékba: a patakba lépve érjük el a sikátort lezáró Kis-vízesés (Malý vodopád) létráját. Ezt megmászva a Kláštorská roklina „felpuhul", és szép erdőben, néhol nyers sziklafalak mentén követjük a csermelyt, végül egy láncos-tepsis kőzetlépcsőn elhagyjuk az utolsó technikai berendezéseket is. A sétánnyá szélesedő ösvény elvezet a favájúkból csordogáló forrásvíz mellett, és kiterel Kláštorisko (Menedékkő) fennsíki rétjére. (Kláštorisko szó szerint Kolostorhelyet jelent, de az egykori rendház Vöröskolostorként is ismert.)

Barátok hűlt helyén, a karszt szívében

A szűk, zárt szurdokélmény után mellbevágó hatású a zöld tisztás, annál is inkább, mivel a tágas placcról Szlovákia legjaváig, a Tátravidék hosszú láncolatáig rugaszkodhat a tekintet, hiszen a kolostorrom körül vérbeli kárpáti panorámának rajzol keretet a visszahúzódó fenyves. A rét túloldalán szezonálisan nyitva tartó, ételt-italt kínáló étterem (nem messze tőle hegyimentő-állomás) működik. Kláštorisko a karszton kibontakozó, századeleji természetjárás fontos helyszíne volt: 1893-ban ide vezetett az első, jelzéssel ellátott turistaút, sőt, komolyabb turistaház is itt épült először a Szlovák Paradicsom területén 1922-ben (a Kárpát Egyesület (Karpathenverein) jóvoltából). Érdemes besétálni az alaposan feltárt, jókora méretű kolostorrom falai közé is. 1241-ben a Szepességet elérő tatár seregek elől Jordán gróf a környező falvak lakosságát ide, az akkor lakatlan platóra menekítette - és jól számolt, hiszen a tatárok meg sem kísérelték bevenni a minden oldalról járhatatlan szurdokrendszerekkel és sziklás meredélyekkel (illetve északnyugaton a Hernád mocsaras terepével) szegélyezett, természetes „védvárat". Ekkor kapta latin nevét, a Lapis refugii-t, azaz a Menedékkőt a helyszín, amint 3 évig nyújtott otthont a szepességieknek. Akik aztán hálájukat kifejezendő kápolnát építettek ide, majd a század végén a karthauzi szerzeteseknek adományozták a területet. A barátok kolostora a 14. századtól az 1500-as évek közepéig állt, és többször gazdát is cserélt, végül császári csapatok semmisítették meg, hogy ne kerülhessen ellenséges kézre.

Le a karszt útvesztőibe

Kláštorisko pezsgését az étterem mellett, az enyhén emelkedő, fenyvesbe fúródó úton, a P jelzésen hagyjuk el. Egy ponton ösvények térnek ki balra a sétányról, érdemes a második, jobban kitaposott csapást követni - azonban legyünk óvatosak, és semmiképp se hagyjuk el a nyomot, mert amint rövidesen láthatjuk is, szédítő mélység tátong alattunk. A fennsík letöréséről felülnézeti képet kapunk a karszt testébe vésődött Kyseľ hasadékáról, és torkolatában a Tomášovská Belá völgyéről. A háborítatlan erdőtakaróba gigászi sziklaélek hasítanak szemközt, lentről pedig felhallatszik a szurdokban vágtázó víz morajlása. A turistaútra visszatérve hamarosan elágazáshoz érünk, ahonnan balra, a K jelzésen kezdjük meg az ereszkedést. Sötét falakkal övezett, természetes erdőben kanyarodó út (régi nevén a „Szénégetők útja") vezet a lenti katlanba, és ahol a szurdokperemre ér, ismét balra fordulunk, a S jelzésre. Meredeken ereszkedünk a Kyseľ felsebzett szurdokába; kidőlt törzsek között kacskaringózva jutunk a völgytalpra, amit teljes széltében kitölt a patak. Magas vízálláskor nem ússzuk meg az elázást, mert a fémjárda csak néhány méterrel előrébb kezdődik. A völgyoldal sziklafalba vált, amin merészen elhelyezett fémfokok és lánc mutatják az utat - az egész Szlovák Paradicsom egyik legzordabb hasadékának mélye felé. Tálcák és járdák vezetnek a két, összehajló falon, alattunk óriási üstökben kavarog a lefelé bucskázó víz, zúgása kitölti a szűkületet.

A rövid, de kalandos szakasz végül roppant sziklafalak tövében ér véget, ahol híd karolja át a 60 m magas Óriás-vízesés (Obrovský vodopád) tetejét. Szokatlan szemszög ez ebben a nemzeti parkban, ami a rövid szurdokszakasszal együtt évtizedekig egyfajta vigaszként szolgált: az alant mélyülő Kyseľ 1976-ban, egy évvel megnyitása után lángra kapott, déli oldalában fékezhetetlen erdőtűz pusztított, gyakorlatilag „megolvasztva" a sziklákat. A kőomlások és elszenesedve aláhulló fatörzsek miatt a szurdok évtizedekig zárva volt, és a nagyközönség csupán ezt a néhány méteres szakaszt élvezhette a nemzeti park legendás, leglátványosabbnak tartott kanyonjából. Végül a Kyseľ 2016-ban nyílt meg újra, immár ferrataként - ennek fokait láthatjuk a falon, a híd alá tekintve (jobbra).

A megtett úton ismét átszeljük a szűkületet, de most nem kapaszkodunk vissza a S jelzésen. Helyette a Z\ jeleken fedezzük fel a szurdok ferrata-berendezésekkel ellátott, de ferrata-felszerelés nélkül is járható, rövid szakaszát. (Aki nem vállalná be a rövid, technikás szakaszt, az a S, majd a K jelzésen kikerülheti azt.) Az ösvény először felkapaszkodik pár métert a lejtőn, és ott követi a patakot, majd leereszkedik hozzá, és gázlón vezet a sziklafalba rögzített fokokhoz. A hosszú, magasba szökő tálcasoron szinte a falhoz simulva kapaszkodhatunk a drótba, amint áthatolunk a Karoliny-vízesés (Karolínyho vodopád) szűk hasadékán. A pompás katlan alját körkörösen tágította a víz, cikkcakkban átfűrészelve a mészkőblokkot. Ennek megfelelően a falon felkapaszkodva a közbülső üstmedence smaragdzöld kavargása fölé, szűk, barlangszerű vályúba jutunk, ahol fémjárda vezet át, majd a lezúduló patak mellett, trepnisoron kapaszkodunk fel. Vadregényes erdőben, patakparti sétával érkezünk meg a Kyseľ villás elágazásához.

A Veľký Kyseľ vadonjában

Innen balra, a Z jelzésen veszi kezdetét a Veľký Kyseľ szurdokvölgye, amelynek természetes állapotú, őserdei hangulatú rengetege izgalmasabb élmény, mint a benne sorakozó 4 (kisebb-nagyobb) vízesés. Jó darabig a mederben gázolunk, és számos bedőlt fatörzs nehezíti az előrehaladást, a fény pedig csak pásztákban hatol át a sűrű erdőség leplén. A valóban háborítatlan, természetesen kaotikus rengetegben a zavarásra kényes fajok is előfordulnak, és bár a szurdokot jobbára elkerülik, a környéken medvék is élnek kis számban (amint arra a völgy felső végéhez közeli tábla is figyelmeztet). A mélyület előrébb összeszűkül, alján kisebb zúgók tündökölnek, rajtuk dorongpallók segítenek átkelni. Marad a zárt jelleg, és végre nagyobb, mohos falak is előtűnnek, tovább ismét a lezúduló víz fölé ácsolt doronglétrákon juthatunk. Ez, a Pawlas-vízesés (Pawlasov vodopád), nevében a Szlovák Paradicsom első feljegyzett áldozatának nevét örökíti meg. Az eperjesi ügyvéd, Pawlas József 1926 tavaszán egy barátjával indult a Hernád-áttörés felfedezésére, ám mivel jegye nem a célállomásig szólt, és a 80 centes különbözetet nem akarta megfizetni, eggyel korábban leszállt. Térkép nélkül, egyedül indult neki a karsztnak, de sosem jutott el a társával megbeszélt találkozópontra. Eltűnése után nagy erőkkel nyomoztak utána, és kiderítették, hogy a Glac fennsíkján akart átkelni Hrabušice (Káposztafalva) vasútállomására, ám eltévedhetett, és halálos balesetet szenvedett valahol itt, a Kyseľ katakombaszerű völgyrendszerének mélyén.

Pár méterrel előrébb a 10 m magas Természetvédők vízesése (Vodopád Ochrancov prírody) hajlott, rozsdás létráján kell felmásznunk, majd láncokkal és (régi típusú, fésűs) tálcákkal járhatóvá tett párkányon kerülünk a zuhatag mögé. Néhány dorongpalló vár ránk a következő, szűk, völgyi szakaszon, ami a legnagyobb sziklafalban végződik. A roppant mészkőtorlasz közepét az Akadály-vízesés (Bariérový vodopád) vonja be ezüstös fátylával, tőle balra ferdén fektetett, megtekeredett létrán mászhatunk fel. Néhány tálca és egy doronghíd segít át a patakon, s ezzel a völgy zárlatába, a Glac fennsíkjának oldalába érkezünk. A turistaút szerpentinkanyarokkal gyűri le a meredek lejtőt, útba ejti a kis házikóba bújtatott forrást is, és végleg elhagyja a Veľký Kyseľ mélyedését. A fenti táblától balra néhány perces kitérő a „Püspöki lak" (Biskupské chyžky) 1004 m-en fekvő, erdei kunyhókat és (wc-vel is felszerelt) pihenőhelyet kínáló rétje (rajta hajdanán erdészház működött), érdemes itt erőt gyűjteni a hosszú záró etaphoz.

Fennsíki séta és ereszkedés

Túránk a S jelzésen a völgy végétől jobbra, erdei úton folytatódik, és kb. 20 perc alatt érjük el a Malá Poľana (Kis-tisztás) festői fekvésű, havasi hangulatú rétjét. A fenyőkkel szegélyezett, zöldellő pászta hátterében a Szlovák Paradicsom egyik uralgó pontja, a Havrania skala (Holló-szikla) mészkőhomloka tűnik fel. A látványban az út mellé épített, fedett pihenőhelyről hosszabban is elmélyedhetünk. A K jelzésre térve, szép erdőben, emelkedés nélkül sétálunk át a Suchá Belá szurdok végén kialakított erdei csomóponthoz. Az esőbeállóval, komposzt WC-kkel, a nyári szezonban biciklikölcsönzővel is felszerelt pihenőtől (a térképeken és a táblán: Suchá Belá, vrchol) balra követjük a S jelzést, és széles erdészeti úton, kevert erdőségben tekergünk.

Egyelőre szintben, hiszen a Káposztafalvi-karszt legnagyobb, egyben központi fennsíkján, a szurdokok patakjait forrásaival éltető Glac-fennsíkon (vagy Glatz-fennsík, szlovákul: Glac) járunk. A Szepességet és Gömört a hegyeken keresztül összekötő, évszázados utunkat is így hívják (Glac út, Glacká cesta) egyébként. Amikor elérjük a Pod Vtáčím Hrbom nevű (táblával jelzett) elágazást, balra, a P jelzésre váltunk, s ezzel dőntően fenyvesen át kezdünk lefelé ereszkedni a karszt lejtőin. A keréknyom nagy kanyarokat ír le, de az ösvény ezeket többnyire levágja. Egy pontról tisztán látszik alant Hrabušice (Káposztafalva), érintünk egy forrást is, majd végleg elhagyjuk a szerpentint, és korlátokkal, néhol lépcsővel biztosított, meredek, köves ösvényen jutunk vissza Podlesok éttermei közé.

 

Note


all notes on protected areas

Public transport

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában, Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A podlesoki üdülőtelep a busszal csak a nyári szezonban elérhető, Hrabušice, majer buszmegálló mellett található.
  • Szezonon kívül érkezve az előzőtől mintegy 15 perc sétára található Hrabušice, rázc. Betlanovce megállóból érjük el Podlesokot.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegálló és parkoló is egyben.
  • Amennyiben olyan időpontban érkezünk, amikor Podlesokba nem megy busz, a Hrabušice, rázc. Betlanovce buszmegállóból az aszfalt szélén, a P jelzésen mintegy 15 perc sétával érjük el az üdülőtelepet.

Parking

  • Podlesokban számos parkolót találunk, amelyek a turistaszezonban fizetősen üzemelnek.

Coordinates

DD
48.966530, 20.385706
DMS
48°57'59.5"N 20°23'08.5"E
UTM
34U 455038 5423916
w3w 
///exploratory.change.necklaces
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 4. számú térképe (Slovenský raj) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • A túrához elengedhetetlen a jól tapadó túracipő vagy bakancs!
  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
difficult
Distance
17.4 km
Duration
6:35 h
Ascent
658 m
Descent
648 m
Highest point
1,010 m
Lowest point
536 m
Scenic Geological highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate Circular route Refreshment stops available Cultural/historical interest Botanical highlights

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp