Gönc múltja mentén a fürdőtől a lovagvárig
A kolostor szerényen húzza meg magát a patak völgyében, bár a megmaradt templom falai impozáns méreteket és díszítettséget sugároznak. A pálosok az egyetlen hazánkban alapított rend: a pilisi Szent Özséb a 13. század derekán, Pál apostol példájától vezérelve szerzetestársaival kivonult a hegylábi erdőbe, hogy életüket a remeteségnek, az elvonulásnak, a szemlélődésnek szenteljék.
Ennek hatására szerte az országban számos szerzetesi közösség alakult az Árpád-korban, így a fénykorában 80 kolostort birtokló rendnek itt, a Tokaji-hegységben is négy rendháza állt. Ezekből napjainkra csak egy maradt meg a Kis-patak alsó folyása mellett, az erdő mélyén. Fennmaradásában nagy szerepet játszott félreeső helyzete és a helyi turistaegyesület szorgos munkája, amellyel a már évszázadok óta pusztuló templomot a 20. század elején rekonstruálták, falait megerősítették - még turistaház is épült itt a munkák elősegítésére. A közel 30 méteres, egyhajós, gótikus falak körül a még feltáratlan szerzetesi épületek romjai láthatók, melyek méretükből ítélve több emeletes, kerengős, belső udvaros stílusban születtek. A helynek így romjaiban is erős, meghitt hangulata van az évszázados fákkal ölelésében.
A közeli hegytetőn trónoló várból azonban mára alig pár falrészlet maradt meg. A tatárjárás után épülhetett, ugyanis első említése 1288-ból származik. A térség ekkori ura, Aba Amadé emeltette a tekintélyes magasságú bércre, bár maga Göncön rendezte be udvartartását. Országos méltóságokat is viselt, ám a rozgonyi csata elbukása után a család kegyvesztetté vált, így a királyhoz hű Drugethek vették át a várat, akik kincseiket őrizték a félreeső erődítményben. A 14. században még a Bebekek kezére került - ez az utolsó vele kapcsolatos említés.
Történelmi emlékei mellett a várhely panorámájáról is híres. A rom keleti peremét alkotó sziklakiszögellésről remek rálátásunk van a hegység központi területére, a Nagy-(Gönci)-patak völgyére, a felette sorakozó, 700 métert meghaladó csúcsokra és a hegység északi folytatására. Jó időben Kassa és a Kárpátok vonulatai is kirajzolódnak a távolban. A helyszín elzárt, ősi hangulata azonban a kilátásnál is markánsabb.
Author’s recommendation
- A Huszita ház és a Károli Gáspár múzeum lehetőséget ad a környék történelmének jobb megismerésére, és a kulturális érdeklődés kielégítésére a természeti élmények után.
- A szomszédos Telkibánya is rendkívül izgalmas, érdekes történelmi emlékeket tartogat. Érdemes felkeresni a középkori bányákat, tárókat, horpákat összekötő tanösvényt, és meglátogatni a község bányászati múzeumát.
Safety information
- Az Amadévárhoz felvezető út igen meredek, görgeteges; illetve a csúcson a lekerekedett sziklafelszínek elővigyázatos mozgást igényelnek.
Start
Destination
Turn-by-turn directions
Itiner:
- Göncről a P◼ jelzés mentén jutunk el a Kis-patak forrásvidékére.
- A patak völgyéből kitérőt teszünk kelet felé (egyenesen) a P jelzésen az Amadé-várhoz.
- A várromhoz a PL jelzésen jutunk ki, majd ugyanezen sétálunk vissza.
- A P jelzésen visszafelé indulva a Kis-patak völgyében ereszkedünk le a gönci pálos kolostor romjához.
- A P+ jelzésen térünk vissza Göncre.
- A buszmegállóba a P◼ jelzések vezetnek (jobbra).
A túra részletes leírása:
Göncről a Kis-patak völgyébe
Gönc központjából a P◼ jelzésen vágunk bele a túrába. Ha a Kossuth utcán a jelzés jobbra ágazásánál pár lépésnyit egyenesen megyünk tovább, az út bal oldalán bepillanthatunk a ma tájházként működő Huszita házba. Jelzésünk a körforgalomtól a Rákóczi utcán át a Szent Imre katolikus templomot megkerülve, egy kis völgyecskében kapaszkodik a falu feletti dombokra. A temető és a gyümölcsösök közötti gazdasági úton, a Kakukk-hegy lábának lankáján keresztül érkezünk a Blehi-patak mellé. Körülöttünk a dombokat nemesszeder és kajszibarack ültetvények borítják.
A 19. század végéig a Gönc körüli dombokon virágzó szőlőkultúra honolt, a Tokaj-hegyaljai borvidék folytatásaként, a vulkáni hegyek lábához tapadva egészen idáig húzódtak a szőlőültetvények. Bár a Hernád völgyén beáramló hidegebb klíma miatt a szőlő és a bor minősége elmaradt a Tokaj-hegyaljaitól, értékes árucikke volt ez a vidéknek, melyet a megmaradt gönci hordó mint unikális mértékegység is jelez. Ám a filoxéravész, azaz az Amerikából behurcolt gyökértetű végítéletet mondott az itteni szőlőkre: a korábbi állománynak alig 1,5 százalékát ültették újra a Hernád völgye felett. Ezen a vidéken inkább a gyümölcsösöket támogatta az állam, így terjedt el és vált híressé a gönci kajszi, mely azóta is a térség meghatározó árucikke.
A Blehi-patak partján a barackos alatti aszfaltútra jutunk, amelyen megérkezünk a hegylábi erdőbe. Itt még a faluszéli akácosok dominálnak, melyek szerte a szőlőtermő vidékeken értékes haszonfaként, a szőlőkarók ellenálló alapanyagaként terjedtek el. Akár a gyökértetű, az akác is Amerikából származik, és mint inváziós faj, kiszorítja az őshonos faállományt, alján fajszegény vegetáció honol. Keresztezzük a patakot, és a lankás hegyoldalon kapaszkodunk a Helle-völgy mentén. Az akácos átvált telepített erdeifenyvesbe, mely szintén tájidegen a Tokaji-hegységben. A szabályosan sorakozó fenyőtörzsek alatt az akác képviseli a felnövekvő újulatot. A völgy felső részén fokozódik a meredekség, ezt követve az ösvény a tölgyesek tágas térségében halad. A völgyfő közelében egy erdőgazdasági úthoz érkezünk, melyet csak pár tíz méter erejéig követünk jobbra, dél felé, majd a Dobogó-nyeregig vezető rövid szakaszt ismét benőtt, öreg útbevágáson haladó ösvényen tesszük meg.
A nyeregben, ahogy a túloldali árnyas erdőben is a bükk dominál, ezzel belépünk a vulkáni hegyek védettebb, ősi világába. Egy rövid ereszkedéssel pár száz métert követően megérkezünk a gyertyánok árnyas erdőjében kanyargó Kis-patak felső szakaszához, ahol a tovább vezető, patakotmenti séta előtt teszünk egy rövid, de küzdelmes kitérőt az Amadévár magasan felettünk trónoló kiszögellésére.
Az Amadévár bevétele
A merész szirt, melyen egykor a vár állt, jó 200 méterrel van felettünk, és a hegyoldal meredeksége is számottevő. Nem véletlenül építtette ide erősségét Aba Amadé: valóban jól védhető, stratégiai pont a Téglás-kőtől északra futó sziklás gerinc. Egy régebbi irtás fiatalosa, majd öreg bükkök között kapaszkodunk az ösvényen, immár a P jelzésen. Néhol az összeboruló fiatal bükkök ágai ostoroznak. Előbb a Kis-Amadé-hegyre kaptatunk, ahol ideiglenesen megenyhül a meredekség, végül már öreg bükkösben kígyózunk felfelé a Nagy-Amadé-hegy sziklás gerincén . A köves orom alatt pár sáncot és falmaradványt kerülünk, végül az utolsó pár méteren a PL jelzés mentén érkezünk ki a vár területére, a keleti szegély természetes falait alkotó sziklabércre.
A panoráma, bár behatárolt, jellegzetes képet mutat a Tokaji-hegység belső térségéről. Hosszan belátjuk a (Gönci-)Nagy-patak völgyét a pálos kolostor környékétől a forrásvidékig. A környező erdős hátak alkotják a hegység legmagasabb összefüggő terepét, ahol településektől távol, a természet egyik utolsó menedékeként nagyragadozók járta rengeteg és védett kaszálórétek maradtak fenn. Falunak csak az északi hegylábaknál van nyoma, így rálátunk a Telkibánya feletti mezőkre, a Hernád völgyének kis szegletére, Kassával a távolban. Északon a Kárpátok vonulatainál vész el a tekintet, melyek természetes átjáróval kapcsolódnak hegységünkhöz a Nagy-Milic tömbjén keresztül. Utóbbi a legmagasabb hegycsoportként zárja a kilátást északkelet felé.
Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, mely kifaragta a rétegvulkán oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva-réteget. Erre a krioplanációs kifagyásra látunk példákat szerte a szűken vett hegycsoportunkban, a Téglás-kő körül, a Sólyom-kőnél, a Fekete-kőnél és a Rivnyák-tanya felett is.
A sziklafalról visszamászva, a romokat elhagyva ereszkedünk a már megtett úton a Kis-völgybe, és észak felé indulunk tovább a P jelzésen a patak mellett.
A Kis-patak-völgyében
Nem sokkal az elágazás alatt kis rét fogad, melynek túloldalán belépünk a patakparti erdőbe az öreg padok és asztalok mellett kezdődő ösvényen. Pár kilométeren keresztül követjük a mélyen bevágódó vízfolyást az árnyas, agg bükkösben. Előrébb egy fenyvest keresztezünk, majd nagy, mohás kövek között, őserdő jellegű, vad vidéken kanyargunk a patakkal.
A kacskaringós völgyszorosból kiérve az ösvény határozott erdészeti útra talál, mely el is hagyja a csörgedező vízfolyást, és lankásan ereszkedve, a Dobogó-hegy tölgyessel borított oldalában érkezik meg a pálos kolostor romjaihoz. Az évszázados tölgyek között magasodó templom romjai áhítattal töltik meg a kis erdőrészletet. A falak közé lépve meglepően épen maradt, díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezetet és kapumaradványt, a rózsaablak helyét láthatjuk az erdő mélyén megbújó romban. A környező települések túrázói a Magyar Turista Egyesület Hernádvölgyi Szakosztályának vezetésével, állhatatos munkával konzerválták a romokat a 20. század elején. Védkunyhót is építettek a munkák segítéséhez, mely a környéken járóknak is menedéket biztosított tágas teraszával. A templom melletti lakórészt sajnos már nem tudták megmenteni, pedig az méretei és elhelyezkedése alapján több emeletes, kerengőfolyosós, klasszikus kolostor lehetett. A romok nagy területen, erősen hullámos felszínnel jelzik a szerzetesek egykori lakhelyét.
Vissza Göncre
A kolostor romjai mögött elágazik a turistaút. A P jelzés továbbhalad Telkibánya, Hollóháza irányába, de mi visszakanyarodunk a P+ jelzésen nyugat felé, hogy visszajussunk kiindulópontunkra. A völgyből kivezető erdőgazdasági út lankásan emelkedik, majd hamar el is éri legmagasabb pontját. Egy fenyves mellett, a sekély bevágást megkerülve elkezdjük ereszkedésünket Göncre. A meredek északi lejtőt elhagyva, a Dobogó-oldal hullámos vidékén vágunk át a faluba vezető szekérúttal, amely innentől elhagyja az összefüggő erdőket, és kaszálórétek, ligetek, gyümölcsösök között jut el Göncre.
A legfelső kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a Hernád-völgyre és a szemközt magasodó Kárpáti vonulatokra. A Kassa feletti hegyek, a Szlovák-érchegység, régi nevén Gömör-Szepesi-érchegység ezer métert meghaladó vonulatai látszanak, melyek testéből a kassai ércolvasztó számára bányászták az ércekben gazdag nyersanyagot Aranyidától Dobsináig.
A Sikora hullámos dombjain keresztül érünk be a faluba a régi strand mellett. Sajnos a termálvízforrásból táplálkozó fürdőhely már nem működik, így ha szeretnénk a túra végén csobbanni, kiáztatni megfáradt végtagjainkat, a túloldali református templom mellett leljük a települési uszodát.
A Rákóczi utcáről jobbra, a P◼ jelzésen letérve visszajutunk a központra, s ezzel bezárul a kör.
Note
Public transport
Public-transport-friendly
- A Gönc, városháza buszmegállóig utazunk a Hidasnémeti vasútállomásról induló busszal.
- Gönc vasútállomásán is leszállhatunk, ha vonattal érkezünk; ebben az esetben azonban hosszabb gyaloglással érjük el a túra kezdőpontját.
Getting there
- A Gönc, városháza buszmegállótól indul a túra, majd ugyanoda tér vissza.
- A vasútállomástól a P◼ jelzéseket kövessük a kiindulópontot jelentő buszmegállóig (1,2 km).
Parking
- Parkolni Gönc főutcáján, a községháza előtt tudunk.
Coordinates
Book recommendation by the author
- Zempléni-hegység turistakalauz
Author’s map recommendations
- Zempléni-hegység (északi rész) turistatérkép
- Bármely turistatérkép, amely ábrázolja a hegység északi részét
Equipment
- Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.
Statistics
- 2 Waypoints
- 2 Waypoints
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Photos from others