Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

Geotúra a vadlányokkal

· 1 review · Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / 360 fokos panoráma a Festetics-kilátóból
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 5 4 3 2 1 km Festetics-kilátó
Ezen a könnyű, látványos körtúrán megismerkedünk az egykor itt hullámzó Tethys-óceánnal és Pannon-tóval, miközben azt is megtudjuk, milyen lehetett a táj száz, illetve több száz millió évvel ezelőtt - és hogy mit keresnek itt a vadlányok.
open
easy
5.8 km
1:38 h
160 m
160 m

A Keszthelyi-hegység déli tömbjének szinte egészét a felső triász időszakban (kb. 210 millió éve) az itt hullámzó Tethys-óceánban képződött Fő- és Rezi Dolomit Formáció építi fel. A dolomit fedője a hegységben sok helyen a Pannon-tó különböző üledékei. A tóban hosszú élete során rendkívül gazdag élővilág alakult ki. Partvidéke szintén nagyon változatos volt (sziklás partok, ősi mocsárerdők, stb.). Az árapályzóna maradványai ma is több helyen fellelhetőek. Közülük az egyik legszebb a mediterrán hangulatú Vadlány-domb és a rajta található, egykor lakóbarlangként is funkcionált Vadlány-lik.

A Festetics-kilátóba vezető út a térség egyik jellemző növénytársulásán, a cserszömörce – molyhos tölgy bokorerdőn keresztül vezet. A társulásalkotó fajok mellett ez is bővelkedik védett, illetve fokozottan védett dolomitlakó, illetve életföldrajzi szempontból fontos fajokban. A kilátóból megfigyelhető a Balaton Keszthelyi-öble és a hegység délnyugati része, valamint a 2012-13. évi feketefenyves-pusztulás nyomai is. A faj épségben megmaradt állományával találkozhatunk a gyenesdiási Fénykeresztnél, ahol a Festetics- kilátóhoz hasonlóan nagyon szép a panoráma.

Author’s recommendation

  • A belterületi szakasz lerövidíthető, ha Gyenesdiásra beérve a Fenyő utcán rögtön balra, a Galagonya, majd a Kökény utcán pedig jobbra tartva érjük el a Jókai utcát (S jelzés), amin balra megyünk tovább.
  • Alternatív kezdőpont lehet a busszal érkezőknek a községháza előtti buszmegálló. Innen kelet felé indulunk, és az ABC előtt balra, majd jobbra fordulva érdemes rácsatlakozni az útvonalra.
  • Ha a Vadlány-likat, majd az utána következő házak kerítéseit elhagyva jobbra fordulunk, az ösvényt követve a panorámás gyenesdiási Fénykereszthez jutunk. Ezen az úton kell visszatérni is.
  • Ha a túra végén még marad fölös energiánk, mindenképpen vágjunk neki a S, majd a S▲ jelzésen a Pető-hegyen álló Berzsenyi-kilátónak.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: September 22, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
249 m
Lowest point
128 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Nem merészkedjünk a bányafal szélére, mert a kőzetet repedéshálózat járja át.

Start

Gyenesdiás, Nagymező (185 m)
Coordinates:
DD
46.783071, 17.294538
DMS
46°46'59.1"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675145 5183614
w3w 
///resort.ketchup.chained

Destination

Gyenesdiás, Nagymező

Turn-by-turn directions

A vadlányok mitikus lények, általában szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó fiatal lányok. Az egyik mondaváltozat szerint a hegységben kószáltak, úgy éltek, mint az erdő többi vadja. A vadonban gyűjtött bogyókkal, gombákkal, mohával, madártojásokkal táplálkoztak, hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzták meg magukat, és szép időben a Pad-kű szikláin melegedtek, és a Szerelem-dombról csábították a halászlegényeket. Mezítláb jártak, hosszú hajuk eltakarta keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járták, daluk mindenfelé elhallatszott. Aki a nyomukba indult, azt magukkal csalták. 

A vadlányok mitikus lények, általában szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó fiatal lányok. Az egyik mondaváltozat szerint a hegységben kószáltak, úgy éltek, mint az erdő többi vadja. A vadonban gyűjtött bogyókkal, gombákkal, mohával, madártojásokkal táplálkoztak, hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzták meg magukat, és szép időben a Pad-kű szikláin melegedtek, és a Szerelem-dombról csábították a halászlegényeket. Mezítláb jártak, hosszú hajuk eltakarta keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járták, daluk mindenfelé elhallatszott. Aki a nyomukba indult, azt magukkal csalták. 

 Itiner

  • A Nagymezőről a K▲ jelzésen nyugat felé indulunk a Festetics-kilátó felé.
  • A Varsás-hegy déli oldalán a K jelzésen jobbra fordulunk.
  • A Jókai utcán balra, a S jelzésre váltunk.
  • Jelzetlen ösvényen jutunk a Lakatos-tető kilátópontjához.
  • A PΩ jelzésen jobbra kitérőt teszünk a Vadlány-likhoz.
  • A dombról visszatérve ismét a S jelzést követjük.
  • A K jelzésen balra fordulva visszaérünk a Nagymezőre.

A túráról részletesen

Fel a Festetics-kilátóba

A térség főbb turistaútjainak találkozásánál elterülő Nagymező Keszthely környékének egyik legismertebb kirándulóhelye, ahol a viszonylag nagy gyepes térnek és a jó infrastruktúrának köszönhetően több közösségi programot (mint például a Rügyfakadás – tavaszköszöntő szabadtéri családi rendezvényt) is szerveznek. A Nagymezőről a K▲ jelzésen nyugat felé indulunk a Festetics-kilátóhoz. (Ha kevésbé megerőltető úton szeretnénk elérni a tornyot, választhatjuk a délnyugatnak tartó K, majd a K▲ jelzést is.) A törmelékes, meredek ösvény a térség egyik jellemző növénytársulásán, a cserszömörce – molyhos tölgy bokorerdőn keresztül vezet. Ez a legtöbb helyen dolomitlejtősztyeppekkel és nyílt dolomitsziklagyepekkel mozaikoló, dolomitlakó, illetve életföldrajzi szempontból fontos védett, illetve fokozottan védett fajokban bővelkedő növénytársulás jelentős területeket borít a Keszhelyi-hegységben. Helyenként szépen feltárul a sekély rendzina talajban kapaszkodó fák gyökérzete.

Mediterrán hangulatot árasztó, magas feketefenyők között érünk fel a Varsás-hegy tetejére. Jobbra fordulva már pár méterre magasodik mellettünk a 2000-ben a Balaton-felvidéki Erdőgazdaság Rt. által állíttatott Festetics-kilátó. Tetejéről szemügyre vehetjük a hegység mély völgyek által szabdalt déli részét, ahol jól megfigyelhetők a 2011-12. évi feketefenyves-pusztulás nyomai. A kilátás egészen a Görbe-tető lapos fennsíkjáig terjed, amelyen az egykori katonai rádióállomás piros-fehér tornya magaslik. Kelet felé a Pető-hegyen álló Berzsenyi-kilátó, majd a Nagymező és a tőle délre fehérlő dolomitbánya után a Balaton következik a partján Vonyarcvasheggyel és Gyenesdiással. A déli part mögött Külső-Somogy dombjai és a Zala torkolata látható. Mielőtt tekintetünk a keszthelyi mólóhoz érne, a Nagykanizsa melletti újudvari TV torony szakítja meg a Zalai-dombság körvonalát. Keszthelytől északra Cserszegtomaj és a fölötte éktelenkedő dolomitbányák, a Rezi-tető és a rezi várat kitakaró Meleg-hegy sorakoznak. A Vár-völgy innenső oldalán a Sátor-magasa, előtte a Négyszögű-heggyel, majd a Kis- és Nagy-messzelátó-hegy, valamint a Szék-tető zárja a panorámát.

Dolomit A-tól Z-ig

A kilátótól jobbra folytatjuk utunkat a K▲ jelzésen, majd a hegy déli oldalán az utunkat keresztező K jelzés jobb oldali ágára váltunk. Elhaladunk az út jobb oldalán lévő Varsás mellett, amelynek neve a török korból ered, amikor a magas vízállás miatt a környékén még "varsáztak" a pákászok.

Rövid séta után a Pipa-hegybe vájt egykori „zalavári” dolomitbányához érkezünk. A Keszthelyi-hegység fő tömegét a Fődolomit Formáció és a kb. 10 millió évvel fiatalabb Rezi Dolomit Formáció építi fel. Mintegy 210 millió éve területük az Alpok részeként a mai Afrika területén helyezkedett el a Tethys-ócán egyik öblében. A sekély, forró égövi tenger nagyon kedvező élőhely volt különböző mészvázas algafajoknak, amik óriási tömegű meszet (CaCO3) választottak ki hatalmas, igen sekély területeket, úgynevezett karbonátplatformokat kialakítva. Az éghajlat szárazabbá válásával az erősen betöményedett tengervízből már nem mészkő, hanem dolomit (CaMg(CO3)2) vált ki, vagyis magnéziumionok is beépültek a kőzetbe - ennek köszönhető ridegsége. Később tágulásos földszerkezeti mozgások darabolták fel a karbonátplatformunkat, így területünk egy lezökkent medencévé vált, ahova ritkán jutottak el az éltető tengeráramlatok. Az erősen oxigénszegény környezetben jól rétegzett, szürkés színű dolomit képződött. A mostoha körülményeket csak anaerob baktériumok viselték el, amik a szerves anyagot kén-hidrogénné redukálták. Ennek köszönhető, hogy ezeknek a köveknek a friss törésfelülete erős bitumenszagot áraszt.

A pipa-hegyi bányaudvar keleti oldalába széles út vezet. Ezen bemenve a feketefenyők között feltárul előttünk a bányafal. Jól elkülönülnek az egymásra települő, szinte hófehér és sötétebb, szürkés rétegek. Szintén feltűnő, hogy az északi fal közel vízszintes rétegeivel szemben a keleti fal rétegei az északi fal irányába dőlnek. Kibillenésük a képződésük utáni földszerkezeti mozgásoknak köszönhető, amik összetörték, felaprózták a kőzetet, jelentősen megkönnyítve annak kitermelését. Az 1960-as években nyitott bányákat az 1990-es évekig művelték, majd környezetvédelmi okok miatt áthelyezték őket a hegység északi részébe. Bezárásukat követően a bányaudvar jó akusztikáját kihasználva a 2000-es években a tulajdonos Gyenesdiási Nemesi Erdőbirtokossági Társulat egy 75 millió dolláros befektetéssel 350 szobás wellness hotelt (Opera Hotel) és aquaparkot, valamint kalandparkot is ki akart alakítani a bányaudvarban.

A területen keresztülhaladva elérjük a nagyközség belterületét. A Jókai utca sarkán a K jelzésről balra térünk a S jelzésre. Amikor jobb kéz felől elfogynak a házak a kis dolomitfal aljában, fák takarásában bújnak meg a Tücsök-dombi üregek, amelyeket régen lakóbarlangnak és pincének használtak a helyiek.

A Pannon-tó emlékei

Jelzésünk hamarosan jobbra tér, és a másik bányaudvart megkerülve emelkedésbe kezd. Az erodált út rézsűjében több védett növényfajjal is találkozhatunk. Leggyakoribb közülük a szőke oroszlánfog, aminek legnagyobb állománya hazánkban a Keszthelyi-hegységben található (ezen kívül csak a Déli-Bakonyban és a Soproni-hegységben találkozhatunk vele). Könnyen felismerhető sárga fészkes virágzatairól és apró csillagszőröktől bársonyosan szürkészöld tőlevélrózsáiról.

Útközben két betontömbre hasonlító kőzetkibukkanás mellett is elhaladunk, amik a miocén kor közepén itt hullámzó Pannon-tó egykori partvidékének maradványai. Ezt a területet mintegy 15 millió éve öntötte el a mai Rhône-folyó völgyétől a Kaszpi-tóig húzódó Paratethys nevű lefűződött tengerág, amiből a későbbi Pannon-tó kiédesedett; majd mintegy 8 millió éve a tavat feltöltő folyóvízi delták elérték a mai Balaton környékét. Hosszú élete során a Keszthelyi-hegység szigetként emelkedett ki belőle, területére azonban öblök nyúltak be, amelyekben a hullámzás és a part menti áramlások komoly pusztító tevékenységet fejtettek ki a partvonalra, amit abráziónak hívunk. Ennek során a partok triász korú kőzetanyagát lekerekített, lapos, úgynevezett abráziós kaviccsá csiszolta, és a vízállás függvényében abráziós színlőket alakított ki a hegység peremén.

Egy ilyet figyelhetünk meg, ha a Lakatos-tetői tisztáson rövid kitérőt teszünk a felhagyott bányához. A közel függőleges bányafal peremére tilos és életveszélyes kimenni, mert a kőzetet fejlett repedéshálózat járja át - a kilátás viszont megéri a rövid kitérőt. Észak felé tekintve a távolban a Festetics- és a Berzsenyi-kilátó is megmutatja magát, alattunk a méretes, feketefenyővel rekultivált bányaudvar tátong, melynek északnyugati végén látványos, fejlett eróziós formákat találunk. A színlőt keleti irányban a fehér dolomitfal tetején találjuk, amire egy közel vízszintes, sárga kőzetréteg (pannon üledék) települt.

Az olyan részeken, ahol nem voltak erősek az áramlások, vagy a vízbe hullott köveket hamar befedte az üledék, a partról lepusztult kőzet szögletes murva formájában ágyazódott be a rétegsor breccsarétegeibe. Ennek egy különösen szép maradványát láthatjuk majd a Vadlány-liknál, amit a S jelzésen haladva, majd 200 m múlva a PΩ jelzésen jobbra fordulva érünk el. Itt felmászunk a barlangot rejtő kis dombra, amelyen számos védett szubmediterrán (pl.: pukkanó dudafürt), és pannon bennszülött növényfaj (pl.: deres csenkesz, magyar gurgolya) is tenyészik.

A Vadlány-lik

A szikla tetejéről egy meredekebb ösvény vezet le a barlanghoz. A Vadlány-likat befoglaló rétegsor (Diási Formáció) abráziós breccsa eredetű. A törmelékrétegeket később hévizek járták át, melyek egykori jelenlétét mutatják, az általuk szállított vastól vörös rétegek és a kisebb-nagyobb gömbszerű üregek is. A barlang keletkezésének kérdése azért sem egyszerű, mert a kőzet felső, jobban – valószínűleg hévizek szállította, oldott mész által – cementált rétegei „sapkaként” védik az alattuk elhelyezkedő, eróziónak és deflációnak sokkal kevésbé ellenálló, így gyorsabban pusztuló rétegeket. Előbbiek a válogató lepusztulás miatt néha kisebb-nagyobb karéjok formájában szakadnak le, ahogy ez a helyszínen is megfigyelhető. A barlang eredeti formájának rekonstruálását nehezíti az is, hogy az üreg régóta ismert a környék lakossága körében. Mivel a talpszintje magasabban van a környezeténél, és méretei, valamint fekvése is ideálisak hozzá, korábban lakóbarlangként is használhatták. Mai feketefenyvesített környezete is megtévesztő. A 20. század elején az akkor fátlan, erodált dombot még kecskékkel legeltették, sőt ekkoriban a barlangban zugpálinkafőzde is működött. A fentiek alapján az eredeti, kisebb üreget nem a Pannon-tó hullámzása vájta ki, keletkezésében a hévizek oldásos tevékenysége és a szélerózió játszhatta a legfontosabb szerepet, majd később emberkéz bővítette jelenlegi méretére.

A vadlányok mitikus lények, általában szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó fiatal hajadonok. Az egyik mondaváltozat szerint a hegységben kószáltak, úgy éltek, mint az erdő többi vadja. A vadonban gyűjtött bogyókkal, gombákkal, mohával, madártojásokkal táplálkoztak, hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzták meg magukat, és szép időben a Pad-kű szikláin melegedtek, és a Szerelem-dombról csábították a halászlegényeket. Mezítláb jártak, hosszú hajuk eltakarta keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járták, daluk mindenfelé elhallatszott. Aki a nyomukba indult, azt magukkal csalták. 

A dombról visszatérve a S jelzésre, a legfelső házak mellett elhaladva a kanyarban egy kereszteződéshez érünk, ahol egyenesen megyünk tovább. (Jobbra fordulva, az ösvényt követve a gyenesdiási Fénykereszthez tehetünk egy 800 m-es kitérőt.) A Tüskés-lap nevű völgyben különösebb izgalmak nélkül hosszan észak felé haladunk. A K jelzést elérve balra fordulunk, és az erdei tornapálya útvonalán fél km múlva visszaérünk a Nagymezőre.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A buszról a Gyenesdiás, községháza megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  •  A túra kezdőpontja ugyan messze van a buszmegállóból, de a körtúra útvonalába 250 méternyi sétával be tudunk csatlakozni. 
  • A buszmegállótól a 71. sz. főúton kelet felé indulunk, majd az első sarkon, a Palkó Sándor sétányon észak felé fordulunk a Hunyadi utcát követve a K jelzésen, ami az útvonalba csatlakozik.

Parking

  • A Nagymező melletti parkolóban érdemes hagyni az autót.

Coordinates

DD
46.783071, 17.294538
DMS
46°46'59.1"N 17°17'40.3"E
UTM
33T 675145 5183614
w3w 
///resort.ketchup.chained
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Author’s map recommendations

A Balaton vagy a Keszthelyi-hegység turistatérképe

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Bea Barna
October 22, 2020 · Community
2020.10.22
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:13
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:14
Photo: Bea Barna, Közösség
2020. október 22., csütörtök 21:14
Photo: Bea Barna, Közösség

Photos from others

2020.10.22
2020. október 22., csütörtök 21:13
2020. október 22., csütörtök 21:14
2020. október 22., csütörtök 21:14

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
5.8 km
Duration
1:38h
Ascent
160 m
Descent
160 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp