Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Forrástól forrásig

· 5 reviews · Hiking Trail · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A cáki pincesor
    / A cáki pincesor
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Enikő-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyertyán-kút
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borha-kút
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A faágak mögött feltűnik a Szent Vid-kápolna
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vasa-kút a Nuschy-sétánynál
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Velem határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hordómosó-forrás
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Élő erdő tanösvény Szent Vid kápolna Gyertyán-kút (nem ivózíz!) Kéktúra-emlékmű Régészeti témapark Cáki pincesor
A szelídgesztenyéseiről és régi pincesoráról híres Cákról induló körtúra a Kőszegi-hegység hét forrását járja végig, emellett számos történelmi és építészeti különlegességet érint.
Open
moderate
Distance 12.3 km
3:50 h
463 m
463 m
594 m
318 m
Cák a látványos, zsúpfedeles pincesoráról és kiterjedt szelídgesztenyéseiről vált híressé. Innen indul körtúránk, aminek útvonalára felfűzzük a hegység forrásait. A közepes nehézségű kör több más érdekességet is tartogat, mint például a községi kőfejtő, ami az építőkőként is használt Cáki Konglomerátum látványos feltárását rejti, vagy az ikonikus Szent Vid-kápolna és annak környéke. A változatos erdőkön át vezető úton meglátogatjuk az Enikő-, a Borha- és a Hordómosó-forrást, valamint a Jávor-, a Gyertyán-, a Vasa- és a Szent-kutat. Velemben a Stirling-villa és az előtte álló vízimalom, a koronaőrző bunker,  a történelmi park és a két világháború velemi hőseire és áldozataira emlékező impozáns Hősök kapuja is megállásra késztethet minket.

Author’s recommendation

  • A Terv útról szűk másfél km-es kitérővel meglátogathatjuk a Gerebincs- vagy Elektromos-forrást is. Ehhez a P jelzésen kell továbbmenni. A forrástól egy jól járható földúton tudunk visszakanyarodni az aszfaltra, amin jobbra térve, a P● jelzés leágazásánál csatlakozunk vissza eredeti útvonalunkra.
  • A Hordómosó-forrás fölé épített tető hasznos esőbeálló, forróság esetén pedig a tűző naptól véd.
  • Velemben a K+ jelzésről kis kitérővel elérhető a Régészeti témapark.
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
594 m
Lowest point
318 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Cák, pincesor buszmegálló (322 m)
Coordinates:
DD
47.355245, 16.513320
DMS
47°21'18.9"N 16°30'48.0"E
UTM
33T 614285 5245752
w3w 
///programmers.artichokes.integrating

Destination

Cák, pincesor buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A cáki buszmegállóból északkelet felé indulunk a S↺ jelzésen.
  • A Doroszlói-patakon átkelve az idős gyertyánnál balra fordulunk a P jelzésen.
  • A Terv úton jobbra megyünk tovább, és a P● jelzésen rövid kitérőt teszünk az Enikő-forráshoz.
  • P● jelzésen visszafelé indulunk el.
  • A Szent Vid melletti parkolóban balra kanyarodunk a K+ jelzésre, és a velemi buszfordulóig követjük.
  • A kápolna után a mélyút előtt balra fordulva a K● jelzésen kis kitérőt teszünk a Szent-kúthoz.
  • A velemi buszfordulótól az Alpannonia S jelzés vezet minket.
  • A Hősök kapuja után balra kanyarodunk a S↺ jelzésre, ami visszakalauzol Cákra.

A túráról részletesen

Különleges kőzetek és a vasfüggöny miatt született források nyomán

A S↺ jelzésen északkelet felé indulunk a cáki buszmegállóból, amellyel szemben az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve áll. Az utcáról az utolsó ház után balra fordulunk. A játszótér mögött jobbra induló kis ösvény vezet be a felhagyott községi kőfejtőbe, ahol a Velemi Mészfillit Formációhoz tartozó kvarc- és kalcittelérek szabdalta Cáki Konglomerátum Tagozat földtani alapszelvényét találjuk.

A kőzet születésekor a Tethys-óceán sekélytengeri öble borította a területet, amelyben a mainál melegebb éghajlaton gazdag élővilág alakult ki. A kőzetben talált tengeri szivacsok vázelemei alapján annak kiindulási anyaga a középső-jura–kora-kréta időszak környékén képződhetett. A rétegsort felépítő mészkő és dolomit kavicsok sötétszürke színe az öbölben hullámzó tengervíz gazdag tápanyag-ellátottságára és oxigénmentességére utal, melynek következtében a szerves anyagok lebontása gátlódott. A terület későbbi kiemelkedésével a lepusztuló kőzetanyag egy folyódelta torkolata közelében rakódhatott le, majd amikor az Afrikai-kőzetlemez nekiütközött az Eurázsiainak, a Tethys medencéje teljesen bezáródott, és az itt felhalmozódott üledékek egymásra torlódtak, miközben úgynevezett takaróredők keletkeztek. Közülük az egyik ― a későbbi földkéregmozgásokkal több száz km-re elszakadt alsó-kelet-alpi-takaró ―, melynek része a mai Soproni-hegység, átcsúszott a Kőszegi-hegység akkori kőzetein, amelyek a nagy nyomás és hő következtében átalakultak. Az így átkristályosodó meszes üledékek egyik terméke a cáki konglomerátum, melyet jó faraghatósága, fagyálló tulajdonsága miatt építő- és lábazatkőnek használtak. A bányafalban egy kis méretű barlangfülke található (Öreg bánya barlangja).

Visszatérve a jelzésre a patak mentén elegyes erdőben indulunk felfelé, majd a Kőszegszerdahelyi-patakba tartó Doroszlói-patakon átkelve az idős gyertyánnál balra fordulunk a P jelzésen. A pincék előtt haladva hamarosan visszatérünk az erdőbe, majd egy rövid emelkedő után kiérünk a Kőszeget Velemmel összekötő Terv útra, amin jobbra fordulunk. A P● jelzésen rövid kitérőt teszünk a Doroszlói-patakot tápláló Enikő-forráshoz, melynek egyedi, kötött technikával készült támfalú foglalását az 1970-es években építették, és az Északi-középhegységi források mintájára lefelé ívelő végű kifolyócsővel látták el. Az akkori térképeken Béke-barátság-forrásként jelölték. Mivel a vasfüggöny idején a magyar turisták a hegység magasabban fekvő részein lévő korábbi kedvelt célpontjaikat nem közelíthették meg, így az alsóbb területeken folytatták a természetjárást - ennek eredményeként az 1960-70-es években több forrást is foglaltak. Ilyen az Enikő-forrás is.

Forrástól forrásig

Visszatérve jobbra fordulunk az aszfaltos útra, amiről kb. 700 m múlva egy szelídgesztenye elegyes bükkösben kaptatósan induló földútra térünk le. A bükkök helyét kicsit odébb már a kocsánytalan tölgy veszi át, ahol az út veszít a meredekségéből. Keresztezünk egy földutat, majd nemsokára elérjük a P● és a P+ jelzések találkozását. Balra fordulunk, majd egy a jobb oldalunkon megjelenő kis dombnál, amely előtt egy magas erdei fenyő áll, balra tartva elhagyjuk a kanyarodó utat, és egy rövid, benőtt ösvényen érünk a kb. 100 m-re fakadó a Borha-forráshoz. A helyszín 1977 és 1990 között az Országos Kéktúra igazolópontja is volt. Elnevezése a területre utal, de léteznek olyan „magyarázatok” is, hogy a név a „Bor ha folyna belőle, de jó lenne!” felkiáltásból származik.

A forrástól észak felé indulunk tovább. Rövid emelkedő után egy erdei fenyves alatt futó széles szintúton haladunk a foglalatlan Jávor-kútig. Az út balos kanyarjában fakadó forrás neve valószínűleg az egykor itt növő hegyi juhar(ok)tól eredhet (jávorfa). Napjainkban bükkök árnyékában csordogál a vize.

A széles fölúton továbbmenve a következő elágazásban balra tartunk, és a lejtős ösvényen kiérünk az Terv útra. Innen kb. 800 m-t kell aszfalton megtennünk, miközben egy szép palafeltárást is megcsodálhatunk a következő jobbkanyar útbevágásában. (Bár Szépkilátó-szikla a neve, a felnőtt erdő miatt már nincs róla panoráma.) Felette nyílik egy 5,2 m hosszú átmenőbarlang, a Hétszemű-barlang, ami a sziklaperemmel párhuzamos repedés mentén mállással, oldódással keletkezett.

A feltáróút következő kanyarjában egy újabb ösvényen érünk a Hétszemű-völgyben fakadó Gyertyán-kúthoz, ami mellett esőbeálló és tűzrakó hely is fogadja az arra járókat. Neve ellenére itt is elsősorban bükkök nőnek a forrás körül. Régen a velemi legények innen hordták húsvétkor a locsolóvizet, mert ez a környék egyik legtisztább vizű forrása. A völgy nevének eredete ismeretlen, de már Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helynévtárában is szerepel, ahol hagyomány szerint hét forrás fakad.

Szent Vid

Visszatérve az aszfaltos útra hamarosan a Szent Vidhez közeli parkolóba érünk. A K+ jelzésen balra kanyarodva már csak pár száz méter a Kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve. Utóbbi helyen volt a  vasfüggöny idején az Országos Kéktúra nyugati végpontja. A kápolna előtt a tanösvény táblájától induló utacskán kis kitérőt tehetünk egy bekerített, jelenleg kb. 15 m mély, eltömődött gödörhöz, amit egy 1952-ben hajtott vízszintes kutatótáró kb. 30 méteres mélységnél harántolt. Eredetéről megoszlanak a vélemények: egyesek bányaaknának, mások ciszternának vélik.

A hegycsúcs és környékének történelme a neolitikumig nyúlik vissza, de részletesebb ismereteink csak a bronzkortól vannak a területről. Ekkor alakították ki a csúcs alatt található lakóteraszokat. A hegy ebben az időben fontos vezetői központ lehetett, amit egy itt előkerült aranydiadém és a feltárt i.e. 13-9. századi bronzöntő műhelyek is megerősítenek. Helyi specialitás volt, hogy bronzhoz nagyobb mennyiségű antimont is használtak (ekkoriban az egész világon csak itt!). Az így készült igen jó minőségű termékek Észak- és Nyugat-Európába is eljutottak. Később a kelták szállták meg a környéket. A hegylábnál futó borostyánkőutat és a Savariát ellátó vízvezetékrendszert ellenőrző őrtorony állt itt. A Karoling-korban is erődített helyként említik. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett, melynek várát 1270-ben említi először oklevél, amikor Kőszegi Henriktől II. Ottokár cseh királyhoz került. Az erősség valószínűleg a 13. század végén pusztult el, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. A Szent Vid-kápolnát az egyik sarokbástya helyére építhették a 18. században. Egy 1757-es összeírásból megtudjuk, hogy a kápolnához egy Szent Kereszt titulusú templom is csatlakozott, így a június 15-i Szent Vitus napi mellett szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is tarthattak búcsút. A 19. század végén jelentősen átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.

Le Velembe
A Szent Vid-kápolna fehér falai és az előle a Bakonytól a Keszthelyi-hegység és a Zalai-dombság találkozásáig terjedő kilátás után egy terméskő lépcsőn indulunk lefelé. A jobb oldalán magasodó palafeltárás második üregében egy Szűz Mária szobor áll. A lépcsők alatt balra kanyarodunk, és a Kultúrák hegye tanösvény táblái által kísérve folytatjuk utunkat Velemig. Hamarosan egy mélyúthoz érünk, amely előtt balra fordulva a K● jelzésen kis kitérőt tehetünk a Szent-kúthoz. A helyszín a 16. századi Szűz Mária jelenés óta örvend köztiszteletnek, és vizével állítólag szembetegségeket kezeltek. Környékén mintegy 2000 éves vízvezeték maradványokat tártak fel a régészek. Kicsivel távolabb két, az 1950-es években hajtott, grafitoidos fillitben haladó bányatáróhoz érünk.

A mélyúton hamar elérjük a Velem határában futó erdészeti utat, melyen 100 m megtétele után jobbra térünk vissza az erdőbe, és a település 1930-40-es évekbeli főjegyzőjéről elnevezett Nuschy (József)―sétányon folytatjuk utunkat. A roskadozó híd után balra egy romantikus padhoz tehetünk kitérőt a patakvölgy kis dombjára. A szájhagyomány szerint ezen a romantikus helyen már számos szerelem szövődött. Kisvártatva a Vasa-kút körül kialakított pihenőnél vagyunk. Az egykor nagyobb vízhozamú forrás a nevét a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta; hívják Vasas-, vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható!

Átkelünk a kis fahídon, és a Petőfi utcán elérjük a buszfordulót, ahonnan már az Alpannonia S jelzései mutatják a helyes irányt. A közeli parkban áll a Stirling-villa, amely napjainkban népművészeti alkotótelepként működik. 1944-45-ben a nyugatra menekülő Szálasi-kormány Budapest szovjet fenyegetettsége miatt itt rendezte be a miniszterelnökséget, mivel falut nem fenyegette légitámadás. 1944. december. 27. és 1945. március 19. között az épület mögött egy föld alatti bunkerben őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt. Az utca túloldalán találjuk a történelmi parkot. 

Vissza Cákra

A Rákóczi, majd a Fő utcán továbbmenve az I. és II. világháborúban elhunyt velemiek emlékét őrző Hősök kapujához érünk, ahol balra kanyarodunk a S↺ jelzésre. A rakott kőkerítéstől hamar kiérünk Velem házai közül. Jobbról szántók kísérnek, míg balról nemsokára elérünk egy 1875-ben állított kis Mária szobrot, amely után balra tart a jelzés; a szőlők alatt megyünk tovább. A vaskorláttal körülvett feszület után visszatérünk a murvás útra, amin kb. fél km múlva elérjük Cák házait.

A falu határában többek között római kori sírokat és két a 8. század végéről származó frank vaslándzsát találtak a régészek. Első írásos említése Villa Chak néven 1279-ből ismert, mint Szent Vid várához, majd a rohonci uradalomhoz tartozó falu. 1532-ben a török pusztítás áldozata lett, ekkor a Batthyányak voltak a birtokosai. 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a települést. A 19. század második felében filoxérajárvány jelentett súlyos csapást a nagy szőlőterülettel rendelkező falunak, melynek lakói ekkor a gyümölcstermesztésre álltak át. Legjelentősebb ezek közül a szelídgesztenye volt.

Cákon az első sarkon egy öreg, boronafalú pincénél balra, majd jobbra kanyarodva érünk a szépen foglalt, két kifolyójú Hordómosó-forráshoz, majd a híres cáki pincesorhoz. A 18-19. századból való, zsúpfedeles, boronafalú pincék száma az 1960-as években még elérte a 20-at, mára mindössze 8 db maradt belőlük. Az egysejtű, földes padozatú, ollóágas, szelemenes tetőszerkezetű, zsúpfedeles pincék elől csonkakontyosak nyitott orommal, hátul lekontyoltak. Néhány pincét szőlészeti - borászati eszközökkel rendeztek be, köztük oldalorsós, kőhúzós és középorsós szőlőpréssel.

A pincék után a S↺ jelzést követve hamarosan visszaérünk a cáki buszmegállóhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Cákra Kőszeg és Bozsok irányából érkeznek buszok. A Cák, pincesor nevű megállóban szálljunk le a járatról!

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda tér vissza.

Parking

  • Cákon a buszmegállóval szemközti oldalon a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk.

Coordinates

DD
47.355245, 16.513320
DMS
47°21'18.9"N 16°30'48.0"E
UTM
33T 614285 5245752
w3w 
///programmers.artichokes.integrating
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(5)
Gellért Halmosi
September 09, 2021 · Community
Gyönyörű tájak, változatos erdő, forrásokkal, gazdag élővilággal.
Show more
When did you do this route? September 04, 2021
Tibor Menyhárt
September 09, 2021 · Community
Kiváló túra, jól járható, sok látnivalóval. Érdemes végigjárni.
Show more
When did you do this route? September 09, 2021
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Photo: Tibor Menyhárt, Community
Marianna Rákos
May 09, 2021 · Community
When did you do this route? May 09, 2021
Photo: Marianna Rákos, Community
Photo: Marianna Rákos, Community
Photo: Marianna Rákos, Community
Photo: Marianna Rákos, Community
Photo: Marianna Rákos, Community
Photo: Marianna Rákos, Community
Show all reviews

Photos from others

+ 34

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
12.3 km
Duration
3:50 h
Ascent
463 m
Descent
463 m
Highest point
594 m
Lowest point
318 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp