Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Főhajtás a „mecseki oázis" fejedelme előtt

· 1 review · Hiking Trail · Mecsek · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sárkány-szakadék mohos sziklái
    / A Sárkány-szakadék mohos sziklái
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vizesárkok a malmok parkjában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklák szorításában lép felszínre a Vízfő-forrás
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes akadály a Lóri-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóri-kulcsosház pihenőhelye
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vízfő-forrás melletti forrásház barlangász pihenőhelyet is rejt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfűi „Kis-tó"
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfűi papírmalom, ami valójában hirdi
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóri-völgy mélyén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Igényes tanösvény Orfű határában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Mecsek Háza felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sárkány-szakadék árka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A harangláb Vágotpusztán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lefelé a hegytetőn ülő faluból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sárkány-forrás, a szakadék névadója
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök dacolnak a hőséggel a hegyaljon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóri-völgy sziklás árka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Faház túrázóknak az Orfűi-tó partján
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízesés lépcsője a Sárkány-szakadékban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Márton püspök kápolna Orfűn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Orfűi Fakunyhó Naposdombi Apartmanok Gubacsos Kulcsosház NaposTó Pihenőház Vízfő-forrás
Az Orfűtől délre elterülő hátak erdőségei olyan sűrűségben rejtegetik a terület történelmének szilánkjait, mint a közeli tavak iszapja a kagylókat. Túránkon felkeressük a „mecseki láthatatlanok" hajdani búvóhelyét, beereszkedünk a sárkány szakadékába, de megtudjuk azt is, hogy mit keres a komlóiak hasznára épített, emeletes betontulipán a Mecsek legnagyobb forrása mellett. A térség arculatában kulcsfontosságú Vízfő-forrás ágainak nyomában tekergünk, végül pedig szabályosan fejet is hajtunk a tekintélyes vízfakadás előtt.
Open
easy
Distance 13.6 km
4:05 h
417 m
417 m
403 m
179 m

Bár kis kiterjedésű hegység, a Mecsek mégis gyakorlatilag a Dél-Dunántúl oázisa: források sokasága ontja magából a tektonikusan összetöredezett kőzettömeg hasadékrendszerének vizeit. A klímaváltozás dacára sokuk egész évben működik, ahogy legjelesebb képviselőjük, a szeszélyes hozamú Vízfő-forrás sem lankad. A hegység legjelentősebb forrásának sokat köszönhet a térség: a meghitt küllemű fakadás olyan elképesztő mennyiségű „hegylevet" áraszt magából, hogy évtizedek óta ellátja vele az orfűi tórendszert, s ezzel lehetővé tette, hogy a kis dombsági völgy Dél-Magyarország meghatározó turisztikai helyszínévé válhatott. Emellett vizéből még arra is futotta, hogy egy igencsak vakmerő mérnöki fortély révén évtizedekig a komlói nehézipar „köldökzsinórjaként" funkcionáljon: a barlang patakjának jelentős részét egyszerűen felemelték a hegyhátra, ahol a szomszédos völgyrendszer karsztüregeibe engedve lényegében „ellopták" a vizet a közeli nagyváros számára.

E nem mindennapi vízrendszer közelében túrázunk, megtekintve épített és természetes felszíni elemeit is: a Vízfő kifolyóját és a betontulipánba csomagolt forrásházat, az elsőként felduzzasztott orfűi tóban pedig a túra végeztével meg is merítkezhetünk. De az ország egyetlen szabadtéri „malomgyűjteményéhez" is ellátogatunk, ahol 3 különböző technológiát képviselő, működőképes malom mesél a Vízfő évszázados ipari jelentőségéről. A körtúra érint kulcsosházat, a hajdani lóvontatású vasútjától rég megfosztott szurdokvölgyet és egy sárkánylakta sziklaszorost is. Felkaptatunk Baranya megye legmagasabb fekvésű (egykori) falvába is, a mára lakatlan Vágotpusztára, ahol az 1956-os forradalom végnapjaiban küzdő „partizánok" harca kezdődött, majd lezárult: a „mecseki láthatatlanok" itt tették le esküjüket, amely alól a csapat feloszlatásakor ugyanitt mentette fel őket vezetőjük.

Közepes hosszúságú, de könnyű körtúránk nem tartogat különösebben maradandó látványokat, ám átfogó képet nyújt e források formálta táj egészéről.

Author’s recommendation

  • A túra rövidíthető és jóval könnyebbé tehető, ha Vágotpuszta kitérőjét lespóroljuk az útvonalról.
  • A menetelés kétnapossá tehető, ha előre lefoglaljuk szállásnak a Lóri-kulcsosházat.
  • Mindenképpen érdemes időt szánni az orfűi malmok meglátogatására, hiszen ebben a formában ilyen ipartörténeti tárlatot máshol nem láthatunk.
  • Éttermeket Orfű központjában és a malmoknál, valamint a túra végpontján is találunk.
  • A túra a strandnál végződik; nyári időszakban ennek felkeresésével zárható a séta.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: January 08, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Vágotpuszta, 403 m
Lowest point
Az Orfűi-tó partja, 179 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Orfű, Orfűi-tó buszmegálló (189 m)
Coordinates:
DD
46.140831, 18.154704
DMS
46°08'27.0"N 18°09'16.9"E
UTM
34T 280245 5113631
w3w 
///healing.bookshelves.breathless

Destination

Orfű, Orfűi-tó buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Orfűn a S+ jelzést követjük dél felé a falu széléig, majd be az erdőbe.
  • Jobbra, a Z● jelzésen teszünk kitérőt a Sárkány-szakadékba.
  • A S+ jelzésen térünk vissza a Dózsa György utcára.
  • Egyenesen folytatjuk a túrát a Z jelzésen, amit a Lóri-kulcsosház érintésével Vágotpusztáig követünk.
  • Vágotpusztáról a Z jelzésen ereszkedünk vissza a Lóri-kulcsosház mellé.
  • Jobbra követjük a S◼ jelzést végig a Lóri-völgyön.
  • Balra térünk a S jelzésre, amit Orfűn át követünk a malmokig.
  • A malmoktól a Vízfő-tanösvény ZT jelzése vezet el a Vízfő-forrásig.
  • A Vízfő-forrástól a ZΩ jelzésbe csatlakozunk, amiről a Z jelzésen jobbra térünk a Szilvás közig.
  • A jelzetlen Dózsa György utcán csatlakozunk a Kossuth Lajos utcába (főút), amin jobbra, a S+ jelzésen érjük el a buszmegállót.

A túra részletes leírása

Nincsen sárkány

A túrát az Orfűt Péccsel összekötő út mentén indítjuk, és rövid emelkedővel érjük el a 19. századi Szent Márton püspök kápolnát, ami előtt balra, lefelé fordulunk a S+ jelzést követve. Az utca lejtése a patak hídján véget ér; itt jobbra az erdőbe fordulunk, és a vízfolyás árkát kísérve, gyepes ösvényen vesszük célba a Sárkány-szakadékot. Hamarosan jobbra, a patak medrébe hív egy köves csapás, amit a Z● jelek szegélyeznek. A völgy alján tetemes méretű, mohával benőtt sziklagörgetegek hevernek, néhol kidőlt fatörzsek nehezítik az előrehaladást. A hűs levegőjű szakadék nem hosszú, ám annál meglepőbb látvány a lankák között. Mind az óriási tömböket, mind a kisebb szemű kavicsszőnyeget az olykor felerősödve tomboló víz szállította ide, mely kitartó munkával fűrészelte be magát a kőzetbe. Az utánpótlás a Jakab-hegy magas tömbjébe hasító Szuadó és Körtvélyes völgyekből érkezik, egy víznyelők és források sokaságával lyuggatott karsztterületről - ezért a patakot csak különösen bőséges csapadék után nem fogadja magába a hegység teste. A Sárkány-szakadékban a megegyező nevű forrás található; csövén gyenge sugárral, de folyamatosan érkezik a víz. (A környék forrás- és barlangrendszereinek legendáriumában több helyen is felbukkan a sárkány-motívum, melyekben közös a helyieket félelemben tartó, a sziklák üregeiben élő rém motívuma. Morgása a karsztos működések hangjainak lenyomata lehet.) Érdemes még kicsit feljebb is behatolni a völgybe: sok eső után kisebb zúgókat, vízeséseket is felfedezhetünk - máskor viszont csaknem vagy teljesen száraz az árok.

Térjünk vissza az utcára, ahol a Z jelzést egyenesen követve sétálunk ki a házak közül. Jobbra fordulva tágas kaszálón közelítjük az erdőt; a szegélyén feltűnik a Mecsek Háza, mely a környék barlangkutató tevékenységének és barlangtúráinak bázisa, de szállás és kiállítótér is egyben. Pihenőhelyét vagy szolgáltatásait majd a túra végén is igénybe vehetjük, mert az útvonal éppen itt zárul körré. A ház mellett a turistautat elnyeli az erdő, és hosszú, enyhe emelkedő veszi kezdetét. A gyertyánok uralta, tölgyekkel, hársakkal, de bükkökkel is vegyített rengeteget különböző korú táblák alkotják, a széles szállítóúton eseménytelen séta vár ránk. Csatlakozunk egy kővel kirakott, szilárdabb burkolatú kihordó nyomba, melyet idősebb szálerdő kísér, előrébb, egy tarvágásról pedig feltűnnek a Lóri-völgy peremén magasodó hátak. Kurta ereszkedés végén érkezünk meg a Lóri-kulcsosház kerítéséhez - az egyszerű épület korábban erdészházként hasznosult. A közelben található egy vadászház is, illetve a vasas ízű Lóri-forrás.

Szellemfalu a láthatatlanok árnyékában

Elhagyva a kulcsosházat a fabódé után egy magas aljnövényzetű, vizes völgytorkolat tisztásfoltján át követjük jobbra a Z jelzést, amelyen kitérőt teszünk Vágotpusztára. Egyre mélyülő, sötét árok mentén kaptatunk szűk ösvényen, mígnem az balra kanyarodva a fák közé invitál, majd csatlakozik egy dózerútra. Ezen kanyarogva érkezünk meg a hegyháton ülő Vágotpuszta házaihoz, melyek elnéptelenedésük előtt Baranya megye és a Mecsek legmagasabban (403 m) fekvő települését jelentették. A kis külterületi házcsoport ma Mánfához tartozik. Állandó lakosa nincs, a felújított épületek nyaralókként hasznosulnak. Vágotpuszta a hegységet Pécsről észak felé átszelő, már a rómaiak által is gondozott, fontos útvonal mentén alakult ki, történetének kezdetét egy csárda megnyitásához köthetjük (a 18. század végén). Sváb és magyar családok telepedtek le a fogadó körül, ám a helyszín szebb napjaira nem sok minden emlékeztet már - leginkább a fehér falú harangláb, melynek emléktáblája a telep talán legfontosabb történelmi epizódjának állít mementót.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc végnapjaiban, mintegy 3 héten keresztül a többségében pécsi védőkből szerveződött „partizánalakulat", a „mecseki láthatatlanok" harcosai küzdöttek a szovjet haderővel a hegység erdőiben. Létszámuk néhány száz fő lehetett, és egy időben Vágotpuszta volt az egyik fontos gyülekezőhelyük (itt mintegy 300-an lehettek). Elfogott tagjaik későbbi perirataiban felbukkan a „vágotpusztai eskü", mely szerint vezetőjük (a „Gazda") megeskette őket, hogy halálukig harcolni fognak. A viszonylag jól szervezett, kisebb alakulatokra osztott haderő nem csupán a szovjet sereg előrenyomulását igyekezett lassítani, hanem a megszállóknak minél fájóbb veszteségeket okozva próbálta bemutatni, hogy létezik még ellenállás (szemben az állami híradásokkal). Bár a Láthatatlanok elhagyni kényszerültek Vágotpusztát, később, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem érkezik nyugati segítség, mégis visszatértek ide, és vezetőjük feloldozta őket az esküjük alól, egyben fel is oszlatta a szervezetet. Emlékükre kopjafát is állítottak - érdekesség, hogy máig megőrződött nevüket a kádári propaganda aggatta rájuk, ezzel igyekezvén kicsinyíteni jelentőségüket.

Vágotpuszta feltűnő épülete a festett falú Valden- és Énok-ház, mely egy 12. századi eredetű, Provence-ban alapított vallási felekezetnek állít emléket: a valdensek pápa- és egyházellenesek voltak. Egy időben a faluban volt háza Kiss Lajos pécsi természetjárónak, aki a mecseki kulcsos- és turistaház-hálózat kiépítésének és üzemeltetésének vezéralakjaként híresült el, és itt, saját otthonában is kulcsosházat működtetett. Vágotpusztát ugyanarra hagyjuk el, amerre megközelítettük, és visszaereszkedünk a Lóri-völgybe.

Eltűnt lovak és felszívódott rákok nyomában

A ház előtt ezúttal jobbra térünk, és a S◼ jelzésen sétálunk tovább. A Lóri-völgy neve megőrizte az egykor fakihordásra használt lóvasút (azaz lóré) emlékét, ám ma a turistaút vadregényes természeti díszleteket tár fel. Eleinte sűrű, sekély mélyedést követünk, előrébb viszont jócskán bevágódott árok szel a hegyek testébe. Az ösvény több ízben is keresztezi a medret, melyben csapadékos időszak után helyenként zúgókat, máshol apró medencefüzéreket alkot a víz. A néhol sziklákkal és görgetegekkel tarkított völgy oldalról rövid vízmosásokat fogad - ez a túra legszebb szakasza. Alsó szorosát a Nagy-kő-oldal kíséri, amelynek közelében pásztorok szállásai sorakoztak egykor, de a helyi hagyomány szerint a honfoglalás idején lóáldozatokat is bemutattak a közelben. Ahogy elmaradnak a gázlók, balra kanyarodunk (immár a S jeleket követve), és bár a fák eltakarják, a Toplica patakot kísérjük (a benne élt rákoknak köszönheti a nevét Mecsekrákos, Orfű településrésze). Neve meleget jelent, hiszen vizét régen hőforrás táplálta, amit az 1950-es évek uránkutatásai apasztottak el. Orfűn palackoznak egy azonos nevű (Toplica), enyhén szénsavas ásványvizet, melyet a kútból nyernek ki. Hamarosan a Béke utcát követjük a falu szélén, és a patakot átlépve, balra láthatjuk a forrásházat.

Parkos környezetben érkezünk a településközpontba, ahol éttermek (köztük az ország tájegységeinek hagyományos kemencetípusait felvonultató vendéglátóhely) és boltok is találhatók. A jelzéssel együtt itt balra kanyarodunk, és főként üdülőházak közt sétálva, a hegyaljon érünk ismét „zöldbe". Egy kanyar után jobbunkon szétnyílik a növényzet, és az Orfűi-tó (avagy a „Kis-tó") csillan meg a nádparaván és a völgyzárógát mögött. A tórendszer első állóvizét 1962-ben duzzasztották föl; horgászati célokat szolgál, de déli partján strand is működik. Túloldalán a település fölé magasodó (kilátóval ellátott) Balázs-hegy magasodik, ezen a felén pedig a Mecsekerdő igényes faházai kínálnak különböző komfortfokozatú szállásokat.

Malommúzeum

A betonút elhalad a kunyhók mellett, megkerül egy mély fekvésű rétet, és megérkezik a tradicionális malomipart bemutató épületegyütteshez, melynek fő ékessége első ránézésre a papírmalom, oldalában a kerékkel. Az épület a hirdi papírmalom rekonstrukciója, mely valójában nem is működhetett itt, hiszen a növényi alapanyagot nemcsak nagy erővel kellett préselni, hanem különösen tiszta vízben szükségeltetett áztatni - e körülményeket csak nagyobb hegyvidéki folyók mentén lehetett megtalálni. A vízerekkel átszőtt, kellemes park középső háza az évszázadok óta itt álló hengerszékes malom, mely egészen az 1950-es évekig őrölte a gabonát. Egy igazi ipartörténeti mérföldkő, melynek feltalálása Mechwart András nevéhez kötődik, és a bemutatott technológia egyik utolsó fennmaradt képviselője az országban. Balra, a szélen áll a mekényei járgányos szárazmalom mása, melyet lovak hajtottak, ezért független volt a vízjárástól. A malmok vezetett túrán látogathatók, mellettük sütiműhely és helyi termékeket árusító bolt is helyet kapott, de néhány méternyire bisztrót is találunk.

A hegytetőn átemelt barlangi patak

Hogy honnan érkezik a víz a malmokhoz, azt hamarosan láthatjuk is, ha a parkon átvágó, a papírmalom mögött folytatódó Vízfő-tanösvényt követjük (a ZT jelzésen). Nyiladékot követ a széles földút, ám hamar megérkezik egy kicsiny katlanba, melynek elsőként szembetűnő eleme egy hatalmas, vázaszerű betonkolosszus a fák szorításában. Az organikus építészet eme drabális bélyegét Csete György (és Dulánszky Jenő) tervezte, az 1970-es évek elején létesítették, és eredetileg a mellette fakadó Vízfő-forrás vizének kivételére szolgált. A föld alatt a vízszintig, két emelet mélyre nyújtózó építmény egészen meghökkentő technológiai megoldást szolgált: segítségével a barlangi patakot gyakorlatilag átemelték a szomszédos völgyek egyikébe. Szivattyúi a vágotpusztai gerincre lendítették a vizet, ahonnan az egy víznyelőn keresztül egyszerűen a Kő-lyuk barlangrendszerébe került. A Nagy-Mély-völgy alsó szakaszán található üregekből meglehetősen természetromboló átalakítások révén, csővezetéken juttatták el a karsztpatak jelentős részét Komlóra, hogy ellássák vele a város megnövelt lakosságát és nehéziparát. Komló hanyatlásával (és egy dunai vízvezeték kiépítésével) a Vízfő bolygatására az 1980-as évek végétől nem volt tovább szükség, így a forrásház 1989 óta csupán használaton kívüli műemlék. Üvegben tetőző kupolája még barlangász pihenőhelyiséget is rejt.

Nem kevésbé érdekes a „figyelemmágnes" épület melletti, borostyánfüggönyös sziklafal tövében fakadó Vízfő-forrás, a hegység forrásainak fejedelme, mely mélyen fekvő pozíciójával szabályos főhajtásra sarkall. A Mecsek legnagyobb hozamú víznyerő helye a délebbre elterülő karsztos és nem karsztos területről egyaránt táplálkozik. A smaragdzölden érkező, kristálytiszta „hegy leve" kis medencében gyűlik fel, mielőtt útjára indul, és nem csupán a meglátogatott malmot és annak hajdani társait hajtotta meg, de az orfűi tórendszert is utánpótlással látja el. A szövevényesnek vélt, főként dolomitban, tektonikus törések mentén kialakult hasadékbarlang-rendszert egyelőre pár száz méteren tárták fel, de kutatói szerint összhossza több kilométeresre is nyújtózhat. Ráccsal védett bejárata egy mesterséges táró, és bár a gépészeti elemek kialakítása miatt régebben robbantásokkal is tágították, betonjárdákat fektettek és kábeleket vezettek benne, cseppköves szakasza is fennmaradt.

A közelben ismeretlen eredetű épületmaradvány nyugszik, amelynek területén egy Árpád kori és két 14. századi romot is feltártak, de eredete bizonytalan: bencés kolostorként és várként is hivatkoznak rá. Utóbbi kevésbé valószínű, bár a falu nevének gyökereivel is összecseng: „Őrfő". Az ösvény a forrásháznak háttal, balra folytatódik (ZΩ jelzés), eléri a kaviccsal felszórt, korlátok közé zárt tanösvényt, amelynek sarkánál balra, hídon kel át a patakon. Visszajutunk a Mecsek Házához, és egy fűz alatt érintjük a Barlangkutatók forrásának foglalatát - amelynek központi eleme egy régi sírkő. A kaszálón át csatlakozunk a Z jelzésbe, amely jobbra a falu főutcájára vezet. Ezen ismét jobb felé fordulunk (S+ jelzés), és perceken belül elérjük a buszmegállót. (Mellette étterem és a strand bejárata található.)

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A tavak és Pécs felől gyakori járatokkal elérhető Orfű, Orfűi-tó buszmegállóból indul a túra, és oda is érkezik vissza.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban található.

Parking

  • Az Orfűi-tó strandja melletti parkban hatalmas parkoló áll rendelkezésre.

Coordinates

DD
46.140831, 18.154704
DMS
46°08'27.0"N 18°09'16.9"E
UTM
34T 280245 5113631
w3w 
///healing.bookshelves.breathless
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

Author’s map recommendations

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Edit Kis
January 08, 2022 · Community
Nagyon érdekes és szép, jól jelzett útvonal, érdekes leírással. Sokat túráztunk már Orfű környékén, de ez az útvonal tudott újat mutatni. A Sárkány-szakadék lenyűgözően vadregényes volt, Vágotpuszta különleges, sajnos azonban az utunkat kiszáradt patakmeder mellett folytattuk, de még így is látszott, hogy milyen csoda lehet, amikor víz csobog benne. De ez csak egy újabb ok arra, hogy visszatérjünk.
Show more
When did you do this route? January 08, 2022
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community
Photo: Edit Kis, Community

Photos from others

+ 8

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
13.6 km
Duration
4:05 h
Ascent
417 m
Descent
417 m
Highest point
403 m
Lowest point
179 m
Public-transport-friendly Circular route Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp