Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Felfedezőút a tőzegláptól a Törökasztalig

Hiking Trail · Eger-Tokaj-Bergland · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Pirkadat Sirok felett, kilátás a Törökasztalról a Barát- és Apáca-sziklára, a várra és a Mátrára
    / Pirkadat Sirok felett, kilátás a Törökasztalról a Barát- és Apáca-sziklára, a várra és a Mátrára
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vulkánok között meglapuló Sirok házai a várból
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Palócföld dombos vidéke, északi panoráma a siroki várból
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siroki tufaszirtek a Bükk előterében (Barát- és Apáca-sziklák)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a siroki vár tufasáncán
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siroki vár és a Galya-tető
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 6 5 4 3 2 1 km Siroki vár

A kacskaringós utak találkozásánál fekvő Sirok neve egybeforrott a várral. A falu idilli környezetben várja Görbeország kapujában a történelem, a népi kultúra, a botanika és a geológia iránt érdeklődőket. Hangulatos, zegzugos táján mi is felfedezzük a vidék egyedi arculatát, hangulatait.
open
easy
6.8 km
2:00 h
241 m
241 m

Stratégiailag meghatározó helyen, a Mátra vonulatát kikerülő Tarna-patak völgyében, egy hármas elágazásnál lévő sziklára épült a siroki vár, feltehetően a tatárjárás után. A terület urai, az Aba nemzetségből származtatott Borh-Bodonok emelték a szikla természetes lefutásának megfelelően a belső várat. Ennek ellátására a völgyben épült házakból eredeztetik magát a községet, amely így a várnak köszönheti létrejöttét.

A 14. században a Mátra vidékén uralkodó Kompoltiak kezére került az építmény, de később számos gazdája volt Ethenykcseh vitéztől Mátyás király legkedvesebb nádoráig. A török alföldi betörésével szerepe felértékelődött, és az 1552-es hősi egri csata után világossá vált, hogy meg kell erősíteni az immár végvárrá avanzsált erődítményt. Ekkor épült az alsó vár az ó-olasz bástyákkal.

Eger 1596-os elestével védői elhagyták a siroki várat, és az Oszmán Birodalom bekebelezte a települést. A törökök megmagasították a falakat a lakosság által hátrahagyott környező települések templomköveiből. Ezt jól láthatjuk a bástya alapok román faragott köveinél.

Az Oszmán Birodalom bukásával a törökök is hátrahagyták az erődítést, de vesztét nem ostrom, pálinkafőzés vagy villám okozta, hanem a Rákóczi-szabadságharc bukása, miután császári parancsra berobbantották. Az évszázadokig romként trónoló várat a hatvanas években állították helyre; azóta is rengetegen keresik fel a festői környezetű erődöt.

A falu is sok viszontagságot megélt az évszázadok során: a török időkben sok alföldperemi vidékhez hasonlóan Sirok is elnéptelenedett. Az újjászerveződő falut a két világháború sem kímélte: az elsőben közel 60, míg a másodikban majdnem száz lakos veszett oda. A falu zsidóságát is szinte teljesen felemésztette a világégés, melynek végén a visszavonuló német csapatok öt hétig harcoltak a környező dombokon a betörő orosz-román Vörös Hadsereggel.

A két háború közötti ínséges idők is nyomot hagytak a falun. A szűkös megélhetési lehetőségek közepette 40-50 fős summásbandákban járták a sirokiak az Alföldet, szezonális munkákkal tartva fenn magukat és családjukat. A nehéz időkben nagy megbecsülést érdemeltek a mesteremberek. Sirokon számos kőfaragó és bányavállalat működött. Ebben az időben faragták a siroki barlanglakásokat a puha tufába, és elterjedt a faragott oszlopos tornác is, melyet ma már csak a tájház őrzött meg a településen.

Author’s recommendation

  • A környék megér egy nagyobb kirándulást, tervezzünk hosszabb időre! Remek vártúrát lehet tenni a vidéken, hiszen minden második település látványos várakat, romokat rejt. Markaz, Kisnána, Sirok, Eger és Szarvaskő: mindegyik különböző jellegében, és  más-más értékeket képvisel. Markaz vára már csak pár falmaradvány, természeti környezete és a kilátás viszont csodás. A kisnánai Móré-vár romantikus tornya reneszánsz festménybe illik, Sirok büszke falai uralják az erdős Tarna-völgyet. Eger vára a város szívében a török elleni küzdelem kőbe zárt legendája, míg a szarvaskői orom impozánsan őrködik az északi Bükk kapujában.
  • A túra rövidségére való tekintettel, és mivel két, ellentétes irányba lévő látványosságot tekintünk meg, érdemes beiktatni egy szünetet Sirokon a két rész között, és enni, inni valamit a faluban.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: July 20, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
276 m
Lowest point
155 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Végvár ételbár

Safety information

  • A Barát- és Apáca-szikláknál óvatosan mozogjunk! A porlékony és lekerekedett peremekkel rendelkező riolittufán könnyen megcsúszhatunk!

Start

Sirok, központ buszmegálló (159 m)
Coordinates:
DD
47.931057, 20.195645
DMS
47°55'51.8"N 20°11'44.3"E
UTM
34T 439918 5308950
w3w 
///objection.contributing.prowled

Destination

Sirok, központ buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A faluközpontból a K jelzésen indulunk déli irányba a Nyírjes úton.
  • A Darnó-hegyet megkerülve jobbra az első házak előtt, a Nyírjesi-út buszmegállónál jobbra kanyarodunk az erdőbe a K+ jelzésre térve, ami a Nyírjes-tóhoz vezet.
  • A K jelzésen visszatérünk a faluközpontba, és követjük egészen a siroki várig, ahova jelzetlen úton teszünk egy kitérőt.
  • A K jelzésen továbbmegyünk a Törökasztalig - az utolsó szakaszon ismét jelzetlen ösvényen haladunk.
  • Ugyanezen az úton, a K jelzést követve térünk vissza a faluközpontba.

A túráról részletesen:

A Nyírjes-tó tőzeglápjánál

A szépen megújult faluközpontból indulunk felfedezni Sirok különlegességeit a K jelzésen. A Mátra irányába, délnyugatra kerüljük meg a Darnó-hegy lábát, hogy a túloldali Nyírjes úti buszmegállótól induló K+ jelzésen felkapaszkodjunk a Nyírjes-tóhoz.

A Darnó-hegy a Mátra-vidék legöregebb tagja, kőzetei már a földtörténeti ókorban, 360-300 millió éve kialakultak, ellentétben a Mátra fő tömegét alkotó miocén, 15 millió év körüli vulkanitokkal. A "Mátra nagyapjának" ennek megfelelően jóval alacsonyabb, megkopott hátán kapaszkodunk a napfényes, fiatal tölgyesben egy tekervényes ösvényen. A felszín egyenetlenségeit szépen lekövető csapás hamarosan egy erdőgazdasági útba torkollik, amin bő száz métert haladva tovább követjük a vízfolyásnál haladó ösvényt, levágva a dózerút kanyarját. A piciny, időszakos vízfolyás a Nyírjes-tó lápvidékéről csordogál - feltéve, hogy van elég víz a tóban, azt ugyanis csak a felszíni vizek táplálják. Vízgyűjtője csekély, így gyorsan leköveti az időjárás változásait.

Az ösvényen egy laposabb térszínre érkezve elérjük a Nyírjes-tó információs tábláját. Meglepő a környezet, ugyanis tónak, azaz klasszikus vízfelületnek nyoma sincs: egy sűrű bokorerdő áthatolhatatlan szövevénye előtt állunk. A riolittufa lokális teknője már rég feltöltődött - minden megújulni képtelen vízfelületnek ez a sorsa: a benne élő növényi szervezetek maradéka idővel teljesen feltölti a mélyedést, és csak vizes, nyirkos tőzegláp marad az egykori tó emlékeként. A láp üledéke viszont megőrizte az évezredek lenyomatát, az elhalt növényzet rétegeiben felhalmozódott virágporból következtethetünk a környék egykori klímájára. Eszerint itt a jégkorszaktól sűrű fenyvesek uralták a tájat, amit a melegedéssel fokozatosan uralt vissza a bükk, majd a tölgy. A lápban megőrződtek a jégkorszakból visszamaradt, Észak-Európára jellemző fajok. Több sásféle, vízi lágyszárú és rovar csak itt található a Mátra területén. A tó a nevét is az itt megmaradt molyhos nyírről kapta, amely Izland fő erdőalkotó fája. A láp több méter vastagságban vízzel átitatott talaja extrém savas, 4,5 pH értékével és tápanyagszegény vizével olyan feltételeket teremt, melyet csak bizonyos fajok képesek elviselni.

Séta a siroki várba

A láppal való megismerkedés után visszafordulunk a K+ jelzésen, és az eddig megtett úton haladunk vissza a faluba. Ügyeljünk a dózerútnál lekanyarodó ösvényre: könnyű elnézni, és továbbmenni a széles szekérúton. A Nyírjesi úton a K jelzésen visszaérünk a faluközpontba, majd a Petőfi utcán északnyugatnak tartunk (balra). A Dózsa György utcába fordulunk, majd a Temető utcán visszakanyarodva érünk ki a faluból a temető mellett. (Ezt a közel egy kilométeres kanyart lefelezhetjük, ha a Széchenyi útról megyünk fel a templomhoz a kis ösvényen a takarékszövetkezet mögött.)

A falu feletti dombon a sziklás alapra épült vár meghatározza a hely hangulatát. Az egykor bevehetetlennek hitt sziklaerődöt valóban nem is ostromolták. Sirok vára oly sok magyarországi erősséggel egyetemben a Rákóczi-szabadság harc után, 1713-ban a Habsburg császári rendelkezésnek esett áldozatul. Szerencsére a falmaradványokat helyreállították, és még csonkán is régi méltóságukat mutatják a Tarna-vidék felett. A kövezett szekérút hátulról közelíti meg a várat, félkörívben megkerülve azt. Érdemes a romot belülről is felfedezni, ám a bejárat melletti kiszögellésről is jól érzékelhetjük annak stratégiai szerepét. Hosszan belátni a Tarna völgyét és a felette hullámzó dombokat. Délnyugatra a Mátra masszív tömbje uralja a tájat a Kékestető átjátszó adójában csúcsosodva, míg északnyugatra a Karancs-Medves kúp és koporsó alakú vulkánjai sorakoznak a látóhatáron. A palóc vidék központi területére látunk rá, ahol a dombos, girbegurba tájon megannyi rejtett falucska bújik meg a patakvölgyekben. Ez a hullámzó vidék köti össze az Északi-középhegység szigetszerű vonulatait a kárpáti rengetegekkel. Az utóbbi időben rendszeresen jelen van a területen a barnamedve, és feltehetően a Bükkbe visszatérő farkasok és hiúzok is ezen az ökológiai folyosón közlekednek.  

A Barát-sziklák és a Törökasztal dácittufa tornyai

A vár alatti nyeregből egy rövid kitérővel felfedezhetjük a térség vulkáni működésének egyik jellegzetes képződményét, a dácittufa kipreparált tömbjeit. Már a várból ereszkedve is vonzza tekintetünket a szemközti oldalból mutatóujj-szerűen kiálló toronycsoport. A vár alatti rét túloldalán folytatjuk a K jelzésen az utat, és a gyér erdőből megérkezünk a különös természeti képződményekhez. A népnyelven Apáca-sziklának és Barát-toronynak nevezett "kövek" valóban emberi alakra emlékeztetnek bizonyos szögből, és keletkezésük is a gondolatteremtő erejéből eredeztethető - bár nem olyan elvont értelemben, mint gondolnánk. A barát és az apáca feje ugyanis egy-egy nagyobb vulkáni lávatömb, ami a kitörést megelőző hamuszórásba zuhant. A vulkáni bomba a tufával összesülve egységet alkotott, majd évmilliókkal később, mikor a rétegek a felszínre kerültek, a keményebb lávadarab megvédte az alatta lévő puha tufaréteget. Innen adódik különös megjelenésük, mely a fej alatti alakot formázza.

Érdemes pár percet továbbgyalogolni az ösvényen a hegy tetejére a Törökasztal nevű sziklacsoporthoz, ahonnan a legszebb rálátásunk adódik a siroki várra és a mögötte húzódó Mátrára. A szintén tufa alkotta szikla a monda szerint a várban tanyázó török őrség egyik megfigyelőpontja volt, innen ered a neve. Különös mélyedés látható a lapos tömb közepén, melynek valószínűleg kivájt lefolyócsatornája is van. Feltételezik, hogy a történelem előtti időkben áldozati oltárként funkcionált a szikla, biztosat viszont erről nem tudhatunk. A K jelzés innen a Bükk felé folytatja útját, hogy a zegzugos vidéken átvágva megérkezzen a szomszédos Szarvaskő várához. Mi viszont visszatérünk Sirokra az eddig megtett úton, így zárva be a rövid, de tartalmas "Y" alakú körtúrát.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Autóbusszal juthatunk Sirokra; Egerből és a környező településekről (Parádsasvár, Pétervására, Mátraballa) indulnak járatok. A buszról a Sirok, központ megállóhelynél kell leszállnunk, ahonnan a túra is indul.
  • A Sirokon belüli oda-vissza sétát megspórolhatjuk, ha Sirok, Nyírjesi úti megállónál (nem mindegyik busz jön erre) szállunk le, hiszen innen kanyarodik fel a Nyírjes-tóhoz a K+ jelzés.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda tér vissza.

Parking

  • Parkolni közvetlenül a bolt előtt, a túra kiindulópontjánál tudunk.
  • Ha csak a várba és a sziklákhoz szeretnénk felmenni, akkor lehetőség van a Dózsa György és a Temető utcán felmenni a vár alatti parkolóba, de ez fizetős.

Coordinates

DD
47.931057, 20.195645
DMS
47°55'51.8"N 20°11'44.3"E
UTM
34T 439918 5308950
w3w 
///objection.contributing.prowled
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
6.8 km
Duration
2:00h
Ascent
241 m
Descent
241 m
Public transport friendly Loop Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp