Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

Favágók és vadászok nyomában

· 3 reviews · Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kerek-kő
    / A Kerek-kő
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőgazdasági úton vezet az Országos Kéktúra
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő ölelte Újhuta központja a gyermek Tolcsva patak partján
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök csarnokában vezet az út a Kerek-kőre
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai Bretzeinheim-Waldbott kastély
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kőhöz vezető jelzésen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Kerek-kőről, az erdőség végeláthatatlan hullámai
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zöld jelzés vadregényes útvonalon kapaszkodik fel a Gerendás-réthez
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kőre vezető bércorron
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fazonra vágott bükkerdő a Kerek-kő felett (távolban a Milic tömbje)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kőn
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szpalanyica-völgyben kanyarog az Újhutára vezető dózerút
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kő
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített erdei fenyők sora szegélyezi a Kotliszka-rétre vezető utat
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újhuta felső végét nyaralók zárják a Tolcsva patak égerligetei között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kerek-kőről, szemben a Csattanytú-hegy
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített jegenyefenyves Újhuta felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kerek-kő alatt
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Kerek-kő
Körtúránkkal a Tokaji-hegység mélyének sűrű erdőségeit fedezzük fel a Tolcsva patak forrásvidékén, a „hutai hegyekben", ahol pár évszázada még érintetlen erdőségek hullámoztak. Bár az intenzív erdőgazdálkodás rajta hagyta nyomait a tájon, a hutatelepülések hangulata mégis meghitt erdei harmóniát áraszt. Túránk csúcspontján, a Kerek-kő eldugott kilátópontján végigtekinthetünk a hegyvidék tágas centrumán, ahol valóban csak a favágók és a vadászok járnak még napjainkban is.
Open
easy
Distance 12.3 km
3:50 h
453 m
453 m
534 m
304 m

A Tolcsva és a Kemence-patak felső folyása között elterülő, kiterjedt erdővidék egészen a 18. századig szinte érintetlen maradt. A hegyaljai és a hegyközi falvak messzire, a nagyobb patakvölgyekbe, folyók mellé települtek. A hegység belső, zegzugos terepére ritkán látogatott el ember - akkor is inkább vadászni, mint a tájat átalakítani.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem kívánta először hasznosítani ezt a világvégi erdőséget, hogy a Habsburgok elleni háborút finanszírozza. Ennek érdekében szlovákokat telepített a regéci uradalom eldugott völgyeibe, hogy az értékes faanyagot kitermeljék. A mai Újhuta, ahogy azt neve is mutatja, már egy újabb állomása volt a betelepülésnek, ugyanis eredetileg a Regéci vár alatt, a mai Óhuta területén építették fel az üvegolvasztót, amely csak az ottani erdők kimerülésével költözött feljebb a Tolcsva patak völgyében. Az üveghuta több állomással, folyamatosan működött bő 200 éven keresztül, ennek eredményeképpen pedig a patak felső folyása mentén kialakult a Háromhutaként ismert, foghíjas település.

Ugyanezen az útvonalon hatolt be a 20. században a nagyságrendekkel nagyobb pusztítást végző kisvasút. A világháború után a kárpáti erdőségeit elveszítő országban a megmaradt területek erőforrásait aknázták ki. A börzsönyi és bükki gazdasági vasutak mintájára itt, a Tokaji-hegységben is keskenynyomtávú síneken hordták el az addig nehezen megközelíthető erdők faanyagát. A Háromhuta feletti hegyekben ez az intenzív letermelés máig tettenérhető az erdőfoltok monotonitásában.

Hasonló volt a helyzet a hegyeken túl, a Kemence patak völgyében, ahol napjainkig megmaradt a keskenynyomtávú vasúti pálya - igaz, a turizmus szolgálatában. Erre még a 21. század elején is tarvágások folytak; szinte nincs olyan hegy, vukáni kúp, amely ne lenne valamelyik oldalról megnyesve. Pedig a Kemence-patak felső völgyhálózata és a felette húzódó gerinc a Zempléni Tájvédelmi Körzet központja. Rejtett völgyeibe bizonyítottan először tért vissza (vagy talán el sem tűnt) a hazánkból kipusztult farkas és hiúz. A Háromhutai-hegycsoportban csendben járva szinte biztosan látunk vadakat; szarvas, muflon és vaddisznócsapatok mellett kis szerencsével portyázó rókát vagy a lombok felett köröző hollókat, sasokat is megpillanthatunk.

Utunk végén útba ejtjük az egykori Waldbott-uradalom vadaskertjét is, ahol mára már kerítés nélkül élik életüket a rőtvadak, ám a telepített fenyvesek, mamut-, duglász- és jegenyefenyők mutatják a hely hajdani, kitüntetett szerepét. A Waldbott-vadászkastély nyitva áll a turisták előtt Újhután. A 19. századi gerendavázas, német stílusú épületben meg is szállhatunk - ahogy azt a terület urai tették a maguk idejében, midőn kedvük támadt járni egyet kedvelt erdőikben.

Author’s recommendation

  • Újhután a Barátok panzió vagy a kastélyszálló éttermében vacsorával is zárhatjuk a túra napját.
  • Háromhuta remek szálláshelyeket kínál az árnyas Tolcsva patak völgyében, így közvetlenül a kiindulópontunk mellett is vendégházak sora közül választhatunk, amennyiben behatóbban kívánjuk felfedezni a vidéket. A nyári idényben, ünnepek alatt foglaljunk előre, mert Háromhuta népszerű turistacélpont.
  • A túrát egy rövid kitérővel kiegészítve a Mlaka-rét és a Sólyom-bérc felé, remek rálátást kaphatunk az egész Tolcsva patak völgyére, Regéctől a Bodrog árteréig. Ehhez csak tovább kell mennünk nyugatnak a K jelzésen, amely a Kerek-kő után két kilométerrel éri el a gyönyörű, nyírfaligetes Mlaka-rétet. A rét túloldalán a K▲ jelzésen kapaszkodhatunk fel a Sólyom-bérc andezittornyaihoz, a remek kilátópontra, ahonnan a Kerek-kő északi panorámája után dél felé is belátjuk a huták vidékét, a regéci uradalom központját.
  • A túra remekül kombinálható a Középhutáról a Sólyom-bércre, István-kútra, vagy a Nagy-Péter-mennykőre vezető túrával. Amennyiben Újhután éjszakázunk, érdemes egy Komlóskát útba ejtő körtúrával kiegészíteni felfedezőutunkat a következő napon.
  • Útban a hutafalvakba, a hegyek közé kanyarodva áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál, ahol a Szent Koronát is őrizték a hódoltság idején. A 14. századi épület többszögű alapjával, keleti hatású hagymakupolájával különleges kultúrtörténeti emlék.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: January 17, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
534 m
Lowest point
Újhuta, 304 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Kerek-kő környékén találkozhatunk keresztes viperával, amelynek marása veszélyes. Főként a tavaszi, nyári meleg reggeleken kedveli a napfényes sziklakiszögelléseket, hiszen hüllőként a nap sugarával éleszti fel szervezetét. Mielőtt leülünk bárhova, győződjünk meg róla, hogy nem ülünk vagy tenyerelünk-e viperába. A köveket ne forgassuk, ne nyúljunk a repedésekbe, mert kellemetlen élményben lehet részünk. Ugyanakkor a viperák kerülik az embert, lépteinket távolról érzékelve jó eséllyel elhúzódnak.

Start

Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló (305 m)
Coordinates:
DD
48.382282, 21.450916
DMS
48°22'56.2"N 21°27'03.3"E
UTM
34U 533387 5358888
w3w 
///torches.destined.bobsled

Destination

Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Újhuta központjából a Gerendás-rétre a Z jelzésen jutunk el.
  • A Gerendás-rétről balra, a K jelzésen haladunk a Cselliszka-rétig.
  • A Cselliszka-réten át jobbra letérünk a Kerek-kőhöz a K▲ jelzésen.
  • A Kerek-kőről szintén a K▲ jelzésen, annak jobb ágán térünk vissza a Kéktúrára.
  • Jobbra követjük a K jelzést a Szpalanyica-völgy fejezetében lévő elágazásig.
  • A Szpalanyica-völgyben a K◼ jelzés mentén kanyarodunk Újhuta felé.
  • Egy kitérővel felkeressük a Waldbott-vadaskertet a Z↺ jelzésen, amelyen végül Újhutára érkezünk vissza.

A túra részletes leírása:

Észak és dél határán, a Tolcsva és a Kemence-patak völgye között

Újhuta központjából a Z jelzésen indulunk északkelet felé, a buszforduló és a harangláb mellől, a Tolcsva patakot követve. Utunk elején a szűk völgybe simuló egyutcás település házai kísérnek minket. Az egykori üveghuta köré szerveződött falu, Újhuta központját öreg lakóházak adják, míg a völgyben felfelé már inkább a 20. században kiépült üdülőövezet nyaralói dominálnak. A hangulatot a sűrű erdő borította patakvölgy határozza meg: itt még a legnagyobb kánikulában is hűs levegőt áraszt a rengeteg és a dús vegetációval szegélyezett, hegyi vízfolyás.

Egy bő kilométer után a házak ritkulásával a völgy is kettéválik; mi a jobb felé tartó oldalvölgyet követjük a Z jelzésen, amely mentén a vízellátásért felelős források és védőterületük foglalják a völgytalpat. Kikerüljük a kerítéssel körbevett vízbázist a patak medrébe térő ösvényen, míg egyébként a vízmű dózerútján hatolunk egyre feljebb. A felső kútcsoport után, a völgyfő lankás térségében kiér az út a Gerendás-rét tágas csomópontjához.

A Tolcsva patak és a Kemence-patak völgye közötti legalacsonyabb átjáró ez, ezért e legkönnyebben megközelíthető nyeregben vezet át a hegység déli és északi területeit összekapcsoló dózerút. Kitüntetett helyzeténél fogva az erdei munkások és a hutafalvak huták lakosai sűrűn használták e helyszínt közlekedésre, a letermelt faanyag szállítására, ahogy azt neve is mutatja. Az erdei tisztás szélén a padlásán alvóhelyeket rejtő védkunyhó és tűzrakó hely áll az erdészeti és turistautak csomópontjában. Itt találkozunk az Országos Kéktúra útvonalát mutató K jelzéssel, amely Makkoshotykáról útban Regécre leköveti a fokozatosan emelkedő gerincet.

A nyeregből csillag alakban szerteágazó utak közül az enyhén emelkedő, nyugatnak tartó dózerutat választjuk, amelyen a K jelzés is halad. A következő két kilométeren, erdőgazdasági területen, még álló bükkösökön és tölgyeseken át, illetve tarvágás után sarjadó fiatalosban haladunk a lomhán kacskaringózó keréknyomon. Az erdőgazdasági utak enyhe kanyargásukkal ügyesen cselezik ki a domborzatot. A Maklány-tető hosszú gerincét, illetve az Új-Határ-völgy bevágását követve tekergünk. A Határ-bérc alatt a térségre jellemző, nyeregben ülő kaszálórétet érintünk. A Cselliszka-rétnél a turistaút is elágazik, hogy egyik ága felfedezze a hegység egyik rejtőzködő és rendkívül hangulatos kilátópontját, a Kerek-kőt.

A Kerek-kő kilátópontján, a központi terület vadonjában

A meredek, keskeny völgyekben, merész, vulkáni kúpokban gazdag tájon pont az ilyen laposabb nyergekben alakították ki kaszálóikat a helyiek, hogy az állatok takarmányának, a dús, vadvirágos szénának termőterületet nyerjenek. Az egyébként sűrűn erdősült, csapadékos vidék híján volt a füves foltoknak, így az irtások után létrejött, mesterségesen fenntartott kaszálókból a lakosság és a természet is profitált.

A néhány hagyásfától ligetes Cselliszka-rét közepén, alig kivehető ösvényen vágunk át a K▲ jelzés mentén, amely a túloldali irtáson átvágva, szintben simul bele a Hangyás-bérc öreg bükkösébe. Az észak felé vadul letörő, köves oldal egy keskeny gerincben csúcsosodik ki, ahová a K▲ jelzés is tart. A terep egyre kövesebbé, sziklásabbá válik, és a mohos aljú, göcsörtös tölgyek között tekintélyt parancsolóan állja el utunkat egy gomba alakú sziklaszirt. Az ösvény balról kerüli az áthajló, csonka tornyot, amelynek túloldali, sziklás gerincélén kitárul a táj, a Tokaji-hegység centruma.

Bár a távolban feltűnik a Milic-csoport is, a látványt a Kemence-patak sűrű völgyhálózata határozza meg. Alattunk meredeken szakad alá az északi oldal erdővel sűrűn benőtt meredélye, amely az Ördög- és Kemence-patak találkozásába vész. Másfél kilométerre, a fákkal borított völgyelágazásban található Rostalló, ahol a kemence-völgyi kisvasút végállomása áll. Eddig hozták helyre azt az erdőgazdasági vonalat, amely egykor a belső területek faanyagát szállította ki a Kemence-patak völgyén keresztül. Az első világháború utáni intenzív fakitermelés az erdőségei nagy részét elvesztő ország faéhségének enyhítése során lekopaszította a környező vulkáni kúpokat. A völgy alsó végénél található Kishután keresztül Pálházára érkezett a kidöntött erdők anyaga, ahonnan tovább szállítva Sátoraljaújhelyen át hagyta el a hegységet. A kemence-völgyi Kishuta és felső szomszédja, Nagyhuta rövid ideig működő üvegolvasztója a 18. századig emésztette a rengeteget. A betelepített szlovák lakosság az üveghuták felhagyása után is a fakitermelésből élt, amely kézenfekvő ezen az erdőben gazdag tájon.

A Kerek-kőről egy rövid ideig ugyanazon a gerincszakaszon tartunk visszafelé, ám a szikla alatti nyeregből a K▲ jelzés nyugati ága egyenesen halad tovább a Hangyás-bércen. Ezen folytatjuk utunkat mi is, a lankásabbá váló nyereg felé elkanyarodva. Az ellaposodó hegyoldal öreg tölgyesében visszaérkezünk a dózerúthoz, a rajta tovább vezető K jelzéshez, amelyet jobbra (nyugat felé) egy alig kilométeres szakaszon még követünk. A Nagy-Hangyás tekintélyes tömbjének túloldalán, a Tolcsva patak völgyének legfelső részéhez, a Szpalanyica-völgyhöz érünk. A szó jelentése a helyi szláv lakosság nyelvén „égetett völgy", amely az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír égetésére utal. Lekanyarodunk az egyre csak ereszkedő erdőgazdasági útra, amelyen a K◼ jelzést követjük.

A Waldbott-uradalom vadaskertjében

A Szpalanyica-völgy széles teknőjében, az elágazás után röviddel egy nagyobb kanyart ír le a dózerút, a legnagyobb ívben pedig két erdészeti út ágazik ki. Az alsó, szintben haladó pont a számunkra fontos irányba oldalaz - bár jelzés nélkül, de amennyiben ezt a csekély kellemetlenséget bevállaljuk, kényelmesen átsétálhatunk a Nagy-Kőrös alatt a Vadaskertbe. A jelzett ösvényen haladó változat a távval és a szinttel is nagyvonalúan bánik, ugyanis azt a bő száz métert, amelyet a következő közel két kilométeren elvesztünk a völgyben, a Kotliszka-rét felé kaptatással kell kompenzálnunk.

Sűrűsödő bükkösben vágunk egyre mélyebbre a Szpalanyica-völgy lomha kanyartól íves bevágásában, a K◼ jelzést követve. Legyünk figyelmesek, mert ahogy a dózerút keresztezi a még gyermek Tolcsva patakot, egy árok mentén meredek út indul a szemközti lejtőn, amit mi is követünk a Z↺ jelzéssel (ezen haladunk Újhutáig). Igaz, hogy a nyomvonal megdolgoztat az első pár száz méteren, utána viszont gyönyörű fenyvesek közt, könnyedén haladunk az egykori vadaskertben.

A Kotliszka-rétnél érkezünk meg a nyeregbe, amely előtt közvetlenül két mamutfenyő áll az erdőben; tekintélyes törzsüket, tujához hasonlító örökzöld leveleiket könnyű felismerni. Maga a rét is különleges: a tisztás szélén és az azt keresztező ösvény mentén vadgesztenyesor húzódik, míg a túloldalt vörösfenyők szegélyezik az utat. Innen lankásan ereszkedünk az öreg, vegyesen lucot, duglászt és jegenyét is tartalmazó fenyvesben. A hazánkra nem jellemző erdőtársulást a tolcsvai illetőségű, de német származású Waldbottok telepítették a 20. század elején. Itt volt ugyanis a vadaskertjük, Újhuta alsó végén pedig a vadászkastélyuk.

A Kis-Kőrös-tető alatt az északi tájakra jellemző hangulat kísér. Egészen a 20. század közepéig faszerkezetű kilátó állt az 500 méter magas hegytetőn, ahogy testvérén, a 600 métert közelítő Nagy-Kőrös-tetőn is, ám belőlük napjainkra korhadék maradt csupán. A vadaskert fenyvesei alatt, már őshonos tölgyesben kerüljük a köves gerincet, aminek túloldalán lekanyarodunk Újhuta irányába. Az erdészeti utak találkozásánál hangulatos erdei tisztást érintünk, a Sop-rétet, és mellette beváltunk a bükkösbe. Innentől fokozódó meredekséggel ereszkedünk a lejtőn, és a völgy aljához közeledve újabb tisztás tűnik fel a házak felett. Ez a település halottainak nyughelye, ugyanis itt található a temető, amely egészen a Tolcsva patakig nyújtózik, hazánkban egyedülálló meredekséggel. A sírkert kapuján túl, a Tolcsván átlépve érkezünk vissza Újhuta központjába, a haranglábhoz és a buszfordulóhoz, ezzel pedig körtúránk bezárul.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról (Vámosújfaluból) érkezhetünk a menetrendszerinti busszal Újhuta központjába a Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló megállóhelyhez.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Újhuta központjában az étterem előtt érdemes parkolni.

Coordinates

DD
48.382282, 21.450916
DMS
48°22'56.2"N 21°27'03.3"E
UTM
34U 533387 5358888
w3w 
///torches.destined.bobsled
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(3)
Zsófi Nagy
May 21, 2022 · Community
When did you do this route? May 21, 2022
Zsófia Antal
May 06, 2022 · Community
Klaudia Balázs-Katona
May 25, 2021 · Community
2021. május 24.
Photo: Klaudia Balázs-Katona, Közösség

Photos from others


Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
12.3 km
Duration
3:50 h
Ascent
453 m
Descent
453 m
Highest point
534 m
Lowest point
304 m
Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp