Erdőrezervátum, sziklák, panorámák

Itiner

• A csúcskőtől a S (és a vele együtt induló K) jelzésen indulunk a Szent Erzsébet-kereszt és a Sas-kő érintésével.
• A Disznó-kőhöz a K▲ jelzésen teszünk rövid kitérőt.
• Visszatérünk a S jelzésre, melyet a Hurok-útig követünk.
• A Hurok-úttól a S+ jelzésen megyünk tovább. 
• A Sombokor oldalában a S jelzésre váltunk, ami a visszavisz a kezdőpontra.
• A balra kiágazó S▲ jelzésen a Sárkányos-kilátópontra teszünk rövid kitérőt.

A túráról részletesen

Gerinctúra a Kékesről

A túránkat érdemes a TV-torony 42 m magasan kialakított körpresszójában kezdeni. Az innen nyíló lenyűgöző panoráma minden évszakban tartogat meglepetéseket. Körülöttünk a Mátra hegyei, dél felé az Alföld, keleten a Bükk, nyugaton a Karancs látszik. Észak felé Szlovákiába pillanthatunk át, ahol tiszta időben a Magas-Tátra is feltűnik. 

A toronytól a S jelzésen (ami hosszasan fonódik az Országos Kéktúra K és a Mátra-bérc ʍ jelzésével) az Angyalok rétjén át egy idős montán bükkösbe érünk, ahol hamarosan a meteorológiai állomás, majd az egykori Rákosi-villa kerítésével párhuzamosan haladunk kelet felé. A házat a szanatóriumot is alapító Csonka család építette az 1930-as években, majd a második világháború után a gyógyszállóval együtt államosították, pártüdülő lett. Állítólag Rákosi fenntartotta magának a villát, így tapadt rá a neve. Az előtte futó kőgörgeteges úton gyorsan ereszkedünk, és hamarosan a Sötét-lápa-nyeregnél keresztezzük az egykori sífutó utat.

A Szent Erzsébet-kereszt innen kb. 200 m-re van, melynek tövéből a Kékes északi oldalára és a Galya-tető tömbjére nyílik kilátás. Keskeny gerincen megyünk tovább, egy szakaszon kibillent andezitsziklákon egyensúlyozva, melyek az utolsó jégkorszak idején preparálódtak ki, lábuknál törmelékmezőket felhalmozva.

Az ösvényről pár perc múlva a Sas-kő szép panorámáját csodálhatjuk meg. A 898 m magas oromról észak felé a Magas-Mátra, a Parádi-medence, a Karancs-Medves, a Heves-Borsodi-dombság, a Bükk és a Keleti-Mátra hegyeit láthatjuk; tiszta időben akár a Tátra is a szemünk elé kerülhet. A déli kilátópontra leereszkedve a Mátraalja, a Vár-völgy, Markaz, Domoszló, a Mátrai Erőmű, az Alföld és a Kékes-lapos alkotnak előttünk panorámát.

A Sas-kő csúcsán az I. világháborúban meghalt turisták emlékműve áll, amelyet a Magyar Turista Szövetség emeltetett 1930-ban. A bérc száraz szilikát sziklagyepein és sziklai cserjéseiben olyan ritka növények bújnak meg, mint a sziklák repedéseiben is megélő fürtös kőtörőfű vagy az emlékmű mellett is tenyésző dunai berkenye. A meredek falú szikla korábban vándorsólymoknak is otthont adott.

A Sas-kőtől a Hurok-útig

A Sas-kő után a gerinc oldalában, bükkösben vezető keskeny ösvényen érkezünk meg a Kis-Sas-kő északi részén meredő Disznó-kő szikláihoz, melyekhez a K▲ jelzés vezet ki rövidke útvonalon. Innen Galyatetőre és a Keleti-Mátra további vonulatára nyílik kilátás.

A hegy délkeleti oldalában hirtelen északkelet felé fordul a S jelzés, elhagyjuk a K jeleket. A keskeny ösvényen fokozatosan érünk be az újabb bükkösbe, amelyben közel szintben haladunk a Hurok út nevű aszfaltos, erdészeti feltáróútig. A túloldalán áll a kopott Rózsaszállás kulcsosház, a Károlyi család egykori vadásztanyája, Az út tövében fakadó Rózsaszállási-forrástól a S+ jelzést követjük az aszfalton, ami az első kanyar után balra tér, és szép szálbükkösben emelkedik egészen a Gabi-halála nevű útkereszteződésig, mely a legenda szerint egy lovas szekérrel balesetet szenvedő, itt elhunyt favágóról emlékezik meg.

Át az erdőrezervátumon

Rövid emelkedő után minimális szintkülönbséggel érkezünk meg a Kékes-Észak Erdőrezervátum szélét jelző „Fokozottan védett természetvédelmi terület” tábláig. A rezervátumban tilos letérni a turistautakról, és semmit nem szabad leszedni, hazavinni, mert minden élő és élettelen védettséget élvez. Ez az erdőfolt a tudomány számára is kiemelten fontos, mert egy ősi állapotban lévő öreg bükkös, ahol a változatos faállomány-szerkezet ökológiai hatásait és a természetes erdődinamikai folyamatokat teljes ciklusban tudják vizsgálni a kutatók.

Az erdő szerencsés helyzetét többek között annak köszönheti, hogy az 1870-es évektől egészen 1945-ig a Parádi-medencét is birtokló Károlyi család vadaskertje volt, majd az 1976-ban megkezdődött védetté nyilvánítástól kezdve semmiféle erdészeti tevékenység nem folyt a területén. Mivel fakitermelés ma sem végezhető, a túrát ezen a szakaszon az útra dőlt méretes fák kerülgetése színesíti a hatalmas bükkök és andezit sziklatömbök között.

Visszatérés a Kékesre

Az erdőrezervátumot elhagyva a Sombokor oldalában, ahol a S jelzésre váltunk, kis pihenő áll. Innen egy meredekebb szakasz vár ránk, ami kiálló kövek és gyökerek között teszi próbára az egyensúlyérzékünket. Az első kis tisztásnál megenyhül az emelkedő, és szép kilátást kapunk a Nyugati-Mátra csúcsaira, Gyöngyösre és az Alföldre, valamint a déli sípályára. Kicsit feljebb a S▲ jelzés balra hívogat. Érdemes megtenni a rövid kitérőt a Sárkányos-kilátóhelyre, ami rejtélyes hangzású nevét az itt található nagy, lapos sziklának köszönheti. Régen erről startoltak az innen felszálló sárkányrepülősök. A kilátóhelyről a Mátra keleti és északi részeire, a Bükkre és a Heves-Borsodi-dombságra látunk rá; tiszta időben a Tátra csúcsai is kivehetők. Visszatérünk a S jelzésre, és az utolsó 60 m szintet az Angyalok-rétjéig már sokkal lankásabban, kényelmes sétával tesszük meg.