Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Erdőmerülés a Tokaji-hegység „sátoros" kúpjai között

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A találó nevű Sátoros-hegyek csoportja
    A találó nevű Sátoros-hegyek csoportja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 20 15 10 5 km
Hosszú körtúrával nézünk körül a Sátoros-hegyek és a Fekete-hegy vulkáni eredetű csoportjaiban, felfedezve számtalan erdei hangulatot a Tokaji-hegység eme zegzugos vidékén. A túra elején egy nagyszerű kilátópontot és a világháborúval idegen földre került városokra emlékező „Magyar kálváriát” látogatunk meg a Szár-hegyen, majd beleveszünk az erdős csúcsok között szlalomozó utak szövevényébe. Eldugott völgyeket, erdei kunyhót és vadászlakot keresünk fel, valamint megismerjük Rákóczi öreg tölgyfáját a tájegység keleti peremén.
moderate
Distance 24.1 km
7:45 h
1,051 m
1,051 m
395 m
118 m

Zemplén vármegye egykor fontos és híres központjából indulunk a Sátoros-hegyek közé. A világháború és a trianoni határkijelölés után sokkos állapotba merült város felett kétszer is megépítették a Magyar kálvária stációit. Az emlékeket fölkavaró nacionalista időszakban, az 1930-as években állították fel először a kálváriát, majd a kommunista rendszerben „fasisztának” bélyegzett és lerombolt mementót a rendszerváltás után építették újra. Egykori vasúti csomópontként Kárpátalja és a Bodrog vízgyűjtője felé fontos logisztikai kapcsolatai voltak Sátoraljaújhelynek, aminek főpályaudvarát és számos utcáját, gyártelepét csatolták Csehszlovákiához. Emellett a közigazgatási egységként felügyelt Zemplén vármegye döntő hányadát is elveszítette a város. A Szár-hegyre bandukolva a határon túlra került városok kőbe vésett neveit sorolhatjuk a Bodrog síkja felett párába vesző felvidéki és kárpátaljai hegyekre tekintve.

A Szár-hegy tetején azonban egy új perspektíva nyílik: a Szent Koronával ékesített, Szent István király tiszteletére elkeresztelt kápolna mögött belátunk a valószerűtlenül meredek vulkáni kúpok közé, a Sátoros-hegyek koronájára. Cholnoky Jenő földrajztudós egy ősi vulkán beszakadt kráterét látta a gyűrűként központi mélyedésük köré csoportosuló csúcsokban, de a modern kutatások a mélyben megrekedt, és a felszínt felboltozó magmatömböt feltételezik a képződményben. Ez a vidék mind megjelenésében, mind kialakulásában jelentősen eltér a Tokaji-hegység központi részétől. Egyedül itt látható felszínen a tenger alatti vulkanizmus terméke (a dácit), amely a felszín alatt megrekedve és megszilárdulva alapot képezett a hegységnek. A későbbi kitörések anyaga nem fedte be a bádeni korú, szubvulkáni testeket; az erózió pedig lepusztította róluk a felboltozott rétegeket, így a tektonikával kiemelkedő, jellegzetesen meredek kúpcsoport zárja a Tokaji-hegység hullámos vidékét keleten. A Sátoros-hegyek pedig őrbástyaként emelkednek a Bodrog árterében északra elnyújtózó Alföld felett.

Az eltérő tájegységek találkozása számos lehetőséggel kecsegtetett a hegyek lábánál megtelepedő ember számára. Itt ér véget Tokaj-hegyalja szőlőtermő vidéke, ami fontos kereskedelmi állomást jelentett az északi, bort nélkülöző európai népek irányába. A bor kereskedelmét népes zsidó értelmiség intézte, míg a Hegyközből, a hegység belső vidékéről erre szállították ki az értékes faanyagot. A XX. század derekától a város központjáig keskenynyomtávú vasúti pálya vezetett a hegyek közül, ami fontos szerepet játszott az áru- és személyszállításban, mígnem a buszok és teherautók kiszorították. A népek és kultúrák, a tájegységek összemosódó hangulata azonban megmaradt, bár inkább csak lenyomataiban, például a város épületein, vagy a hegyvidék arculatában.

Author’s recommendation

  • A Fekete-hegyről remek kilátást élvezhetünk a hegység központi részére, ha a túra fordulópontjáról, a Cserép-tótól északi irányba teszünk kitérőt a P és P▲ jelzésen. Ebben az esetben viszont már érdemes továbbmenni a P jelzésen, és Mikóházára leereszkedni, vagy busszal visszatérni Sátoraljaújhelyre. Így 20 km alatt marad a túra hossza, és a hegység egyik nagyszerű hegyét, remek kilátópontját is meglátogatjuk.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: January 04, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Cserép-tó nyerge, 395 m
Lowest point
Sátoraljaújhely, 118 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Dirt road 2.08%Nature trail 62.61%Path 32.15%Road 3.13%
Dirt road
0.5 km
Nature trail
15.1 km
Path
7.7 km
Road
0.8 km
Show elevation profile

Safety information

  • Az útvonal hosszára való tekintettel érdemes elegendő frissítővel felkészülni, 1-2 liter víz, egy étkezésre való ennivaló, gyorsan emészthető energiautánpótlás (energiaszelet vagy aszalt gyümölcs, csokoládé) ajánlott a túrához.
  • Érdemes megnézni a csatlakozást Vágáshutáról Sátoraljaújhelyig arra az esetre, ha út közben hosszúnak ítélnénk gyalogszerrel megtenni a visszautat.

Start

Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegálló (119 m)
Coordinates:
DD
48.393423, 21.656045
DMS
48°23'36.3"N 21°39'21.8"E
UTM
34U 548564 5360237
w3w 
///combining.inviting.edits
Show on Map

Destination

Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Sátoraljaújhely központjában a K jelzést követjük a Hősök terén észak felé.
  • A Kossuth Lajos téren át egyenesen folytatjuk utunkat a K◼ jelzésen.
  • Balra, a K▲ jelzésen kanyarodunk fel a Szár-hegyre és ereszkedünk a hegy mögötti nyeregbe.
  • A Tánchely alól a P+ jelzésen (egyenesen) kapcsolódunk be a P jelzésbe.
  • P jelzést a Vörös-nyeregig követjük.
  • A Vörös-nyeregtől a K jelzésen folytatjuk utunkat a Cserép-tóig, Vágáshuta határáig.
  • A Cserép-tó csomópontjából balra, a P jelzésen ereszkedünk a Pusztadélőig.
  • Balra, a K jelzésen kanyarodunk vissza Sátoraljaújhely felé, ezt a Nagy-Nyugodóig követjük.
  • A Nagy-Nyugodótól a K+ jelzésen ereszkedünk vissza a városba.
  • Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos úton balra térünk a K jelzésre, amely visszavezet a kezdőpontra.

A túra részletes leírása:

A Sátoros-hegyek csarnokában

Sátoraljaújhely központjából, a római katolikus plébániatemplom elől indulunk északi irányba a sétálóutcán, a K jelzésen. A hangulatos, éttermekkel és kávézók teraszaival pihenésre, közösségi életre csábító központot (ahol már a K◼ jelzést követjük egyenesen) a túra végén vehetjük igénybe. Kezdésként az első keresztutcán balra el is hagyjuk a kisváros centrumát a Zsólyomka-völgy irányába. Innentől a K▲ jelzést követjük a Tánchely széléig, és közbeiktatunk egy meredek kaptatót is, ami a város feletti Szár-hegyre, a Szent István-kápolnához vezet föl.

A Zsólyomka-völgy patak menti házai egyre foghíjasabban keretezik a meredeken kaptató utcát, pincék és hétvégi házak váltják fel a lakóépületeket. A város meredekebb lejtőin szőlőt műveltek: a vulkanikus talaj és a déli, napsütötte hegyoldalak klímája fontos szerepet játszott abban, hogy kiváló nedűk szülessenek e vidéken. A hagyomány szerint Sátoraljaújhelyen készítettek először aszúbort, mégpedig Lóóorántffy Zsuzsanna Oremus-dűlőjének borából, a 17. században - igaz, az utóbbi időben az aszúbort említő, régebbi iratokat is találtak Tokajból. Érdemes jobbra rövid kitérőt tenni a romantikus Zsólyomkai-pincesorhoz.

A völgy közepén, egy balra tartó meredek elágazástól erős kaptatásba kezdünk első hegycsúcsunk meghódításának érdekében. A kőfejtő után székelykapu áll, amelyen átlépve a két világháború között felállított, és a kommunista rendszerben lerombolt Magyar kálváriát láthatjuk, immár újjáépített formájában. A stációkon a világháború után elcsatolt városok címerei, illetve a trianoni tragédiával kapcsolatos idézetek emlékeztetnek a történelem eseményeire. A hegytető felé haladva egyre szélesebb sávban látjuk a napjainkban nagyrészt Szlovákiához tartozó tájat: a város keleti szélén fut az államhatár, túloldalt pedig a Zempléni-dombság és az Alföld legészakabbi peremvidéke terül el.

A hegytető közelében a szomszédos Magas-hegyről átívelő kötélpálya tartószerkezete, a csúszópályán átlibbenő merész turisták érkezőhelye, illetve a visszajutást biztosító felvonó állomása fogad. Az elegyengetett tetejű  csúcs keleti végén terméskő emlékművön áll a 100. magyar országzászló, szemben vele pedig a Szent István-kápolna, mindkettőt a II. világháborút megelőző időben építették a hazafiasság jegyében. Az országzászló emelvényéről láthatjuk a környező Sátoros-hegyeket és a Bodrogközt is, jó időben még a hegység déli végén magányosan strázsáló, tokaji Nagy-Kopasz is kivehető.

A Szent Koronával ékesített kápolna mögött meredek ösvényen ereszkedik alá a K▲ jelzés a Sátoros-hegyek ölelésében fekvő katlanba. Lankásabb terepre érve csatlakozunk egy dózerúthoz, amelyen jobbra, a P+ jelzés vezet át a Zsólyomka-völgyből érkező aszfaltútra. Ezen egyenes irányt tartva, a P jelzéshez csatlakozunk. Az aszfaltos út kanyarjában lefordulunk egy murvás dózerútra, ami a Vörös-nyeregbe kapaszkodva elhagyja a katlant, így búcsút veszünk a várostól és az azt keretező hétvégi telkek, szőlős- és gyümölcsöskertek szövevényétől. A Vörös-nyeregben belépünk a Tokaji-hegység hatalmas erdőségébe.

A napfényes tölgyes a Sátoros-hegyek nyugati peremén bükkösbe vált, és tanösvény táblái mesélnek a környező erdők értékeiről. Hosszasan oldalazunk az erdőgazdasági úton, közel egy kilométer után érjük el a Körtefa-nyerget, ahol a Borz-hegy oldalában már ereszkedésbe kezdünk. A középkorban a boszorkányok veszejtőhelye volt itt, hiszen a várostól legtávolabb eső sátoros hegyen égették el a vallási buzgalom áldozatait.

A Fekete-hegy csoportja, a Fehér-patak erdős forrásvidéke

Hosszú ereszkedéssel érjük el a Károlyfalva és Rudabányácska közti országutat, amit csak egy rövid szakaszon követünk, jobb felé kanyarodva. A patakparti tisztáson álló, turistaháznak álmodott épülettől ismét befordulunk az erdőbe, a hegyvidék központját megcélozva egy nyugatra tartó erdészeti úton. Innentől hosszú emelkedő veszi kezdetét, amint a Rudabányácska feletti hegyhátra kaptatunk. Egy erdőszéli rétről lelátunk a falura és megcsodálhatjuk a Sátoros-hegyek kevésbé ismert, nyugati oldalát. A terep egy balkanyart követően ismét meredek kaptatót kínál, ahogy a Som-hegyre kapaszkodunk. Innen zegzugos utakon kanyargunk, szinte irányt vesztve a Nagy-Hallgató oldaláig. Nagy ívben kerüljük a Rudabányácskára igyekvő Fehér-patak forrásvidékét a sűrű, oszloptörzsű bükkerdőben, majd hosszú oldalazást követően beérünk a Cserép-tó nyergébe.

A Cserép-tó tisztásán pihenő fogad, ahol érdemes kicsit megpihenni, de az egykori erdészháznak sajnos már nyomát sem látni. A nyereg fordulópont túránk során, innen visszafelé kanyarodunk Hercegkút irányába, majd a Pusztadélőtől Sátoraljaújhely felé. Ha hosszúnak ítéljük hátralévő, bő 10 kilométeres gyaloglást, a K jelzés mentén tarthatunk Vágáshutára is, amit 2 kilométer ereszkedéssel hamar el is érhetünk. Észak felé is lekanyarodhatunk Mikóháza irányába, ebben az esetben gyönyörű, erdős vidéken érintjük a Fekete-hegy kilátóját, a Hegyközre és a Milic tömbjére magaslati perspektívát kínáló panorámapontot.

A Cserép-tótól már nagyrészt lefelé tartunk a P jelzés mentén, az előttünk álló szakaszon sűrű tölgyeseken sétálunk keresztül. A hágókon áthaladó erdészeti utak szövevényében többnyire a völgyfőkbe vágott ösvényeket, régi utakat használjuk. Így az első elágazásnál egy kis völgyecskébe ereszkedünk de rögtön az első 100 méteren egy alig észrevehető csapás szeli át a hegyoldalt. A következő nyeregben is hasonlóan eldugott ösvényt kell keresnünk, ami aztán eltéveszthetetlenül tart a kimélyülő völgyecskébe. Vad környezetben, bedőlt fákat kerülgetve érünk a több árok találkozásában kiszélesedő Gyökér-völgybe, alján pedig kényelmes lomhasággal folytatjuk menetelésünket az erdészeti úton.

A völgy alsó részén egy vadászházat érintünk, amely padjával és asztalával étkezőhelyet, fedett tároló helyiségével menedéket kínál a szélsőséges időjárás elől. A ház után egy mélyút rövid kapaszkodóján kilábalunk a völgytalpról, és bokros erdőn átvágva a Pusztadélőhöz érkezük. Innen ismét a K jelzést kell követnünk, balra, keleti irányban, a tölgyerdőben.

Vissza a Sátoros-hegyek és Sátoraljaújhely felé

Az elágazástól alig pár száz méterre jobbra áll a Rákóczi-fa, egy matuzsálemi kocsánytalan tölgy. Bár az átélt évszázadok már hatalmas odvakat faragtak törzsébe és pár ága átadta magát az elmúlásnak a gombák és rovarok szaporodó- és tanyahelyeként, a középső ágcsoportja életerősen tör a magasba. A fatörzs kiegyensúlyozásának érdekében a korhadt üregeket és a matuzsálem talpát betonnal erősítették meg. Még ha a fejedelem nem is láthatta, a kurucok korát feltehetően megélte a több száz éves faóriás.

A Sátoraljaújhelyre tartó útvonal rendkívül tekervényes, kusza úthálózatot követ, amelyen többször hanyag könnyelműséggel veszítünk szintet annak érdekében, hogy erdészeti utakaton maradjunk. A tölgyek nagyanyja után már fiatalabb erdőt látunk, egy vízmosásból kilábalva telepített fenyvesben oldalazunk. Régi, elhagyott tanyaépületet kerülünk Hercegkút határában, a Csonka-kútnál, majd meredek vízmosáson mászunk át a folytatáshoz. Az átkeléshez érdemes a fatörzseket kapaszkodónak, a gyökereket lépésnek használni.

Egy gázvezeték nyiladékát követjük a lejtőn oldalazva, az ösvény az erdőben, párhuzamosan követi az aljnövényzettől sűrű irtást. A Rudabányácskát Károlyfalvával összekötő erdei országutat egy rövid szakaszon tapossuk, majd a hétvégi házaknál felkanyarodunk a Sátoros-hegyek csoportjára, utunk befejező szakaszára.

A tölgyesben széles dózerúton kapaszkodunk a Tatárka-hegyre, mögötte a nyeregben megenyhül a fárasztó kaptató, és csillapodik a komótosan tovább emelkedő erdészeti út lejtőszöge is. Dél felé, a hegyoldalban régi táró nyílik a vulkáni hegy gyomrába: pont alattunk futnak az ércet kutató járatok, ahol rezet és aranyat nyertek ki a mélyből. Az emelkedő mindinkább megenyhül, mire felérkezünk utolsó magaslati pontunkra, a Nagy-Nyugodó nyergébe, ami az egyik természetes kapu a Sátoros-hegyek koszorújának centrumába.

A túloldalt immár a K+ jelzésen ereszkedve elágazáshoz érkezünk: itt érdemes a K▲ jelzésen kitérőt tenni, hogy megnézzük a Tánchelyt és a tisztás szélének cseppnyi gejziritszikláját, amelyet az utóvulkáni működés során feltört kovás oldatok cementáltak keménnyé, mielőtt az erózió kibontotta környezetéből. Az elágazástól szőlőskertekre, hétvégi házakra látunk rá - itt állt egykor a Látófa, az a monumentális tölgy, amelyről a szőlőcsősz kémlelte a Zsólyomka- és a Május-kút-völgy tőkéit. Mára már csak a név maradt meg, és az alant folyton megújuló szőlősorok, Tokaj-hegyalja legészakabbi hegyvidéki területén.

Hamarosan rátérünk az ifjúsági táborból érkező aszfaltos útra, amin kényelmesen lecsorgunk a városba. A kerteket és hétvégi házakat felváltják az egyre szorosabban összebújó házak, és a főutcára kiérve, bal felé fordulva, a K◼ jelzésen visszeérkezünk a kezdőpontra - ezzel bezárul körutunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Busszal érkezve a Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegállót kell keresnünk.
  • Sátoraljaújhely vasútállomásáról is indíthatjuk a túrát.

Getting there

  • A túra a Hősök tere buszmegállóból indul, és ott is ér véget.
  • A vasútállomásról a K jelzés vezet a túra kezdő- és végpontjára.

Parking

  • Sátoraljaújhely központja körül több parkolót is találunk, de esetenként a Hősök tere mellett is lehet szabad helyeket találni.
  • A vasútállomás mellett találunk parkolót.

Coordinates

DD
48.393423, 21.656045
DMS
48°23'36.3"N 21°39'21.8"E
UTM
34U 548564 5360237
w3w 
///combining.inviting.edits
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Zempléni-hegység, északi rész turistatérkép (Cartogrphia)
  • Bármely turistatérkép a hegység északi részéről

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő réteges öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
24.1 km
Duration
7:45 h
Ascent
1,051 m
Descent
1,051 m
Highest point
395 m
Lowest point
118 m
Public-transport-friendly Circular route Refreshment stops available Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Summit route Healthy climate Insider tip

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp