Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Erdőmerülés a Tokaji-hegység „sátoros" kúpjai között

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A találó nevű Sátoros-hegyek csoportja
    / A találó nevű Sátoros-hegyek csoportja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászlak az útvonal mentén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékhely a Szár-hegy tetején
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a tölgyesben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsólyomkai-pincesor
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árkokat kerülgető dózerutak szövevénye
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kovás oldatok átjárta gejziritkúp
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szár-hegyre felkúszó üdülők
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent István-kápolna a Szár-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Nyugodó nyergében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sátoros-hegyek a Szár-hegyről nézve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sétány a Szár-hegyre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magyar Kálvária egyik stációja a Szár-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Magas-hegyre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A határra szorult Sátoraljaújhely
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sátoros-hegyek piramisai végig meghatározzák a látványt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sátoraljaújhely centrumában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magyar kálvária kapuja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek lejtőn harántoló ösvény
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A város nevét ihlető Sátoros-hegyek
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-heggyel összeköttetést jelentő felvonó szár-hegyi állomása
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sátoraljaújhely hegyi részén
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a kőfejtőben (Szár-hegy)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szár-hegy sziklakiszögellése
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 20 15 10 5 km
Hosszú körtúrával nézünk körül a Sátoros-hegyek és a Fekete-hegy vulkáni eredetű csoportjaiban, felfedezve számtalan erdei hangulatot a Tokaji-hegység eme zegzugos vidékén. A túra elején egy nagyszerű kilátópontot és a világháborúval idegen földre került városokra emlékező „Magyar kálváriát” látogatunk meg a Szár-hegyen, majd beleveszünk az erdős csúcsok között szlalomozó utak szövevényébe. Eldugott völgyeket, erdei kunyhót és vadászlakot keresünk fel, valamint megismerjük Rákóczi öreg tölgyfáját a tájegység keleti peremén.
moderate
Distance 24.1 km
7:45 h
1,051 m
1,051 m
395 m
118 m

Zemplén vármegye egykor fontos és híres központjából indulunk a Sátoros-hegyek közé. A világháború és a trianoni határkijelölés után sokkos állapotba merült város felett kétszer is megépítették a Magyar kálvária stációit. Az emlékeket fölkavaró nacionalista időszakban, az 1930-as években állították fel először a kálváriát, majd a kommunista rendszerben „fasisztának” bélyegzett és lerombolt mementót a rendszerváltás után építették újra. Egykori vasúti csomópontként Kárpátalja és a Bodrog vízgyűjtője felé fontos logisztikai kapcsolatai voltak Sátoraljaújhelynek, aminek főpályaudvarát és számos utcáját, gyártelepét csatolták Csehszlovákiához. Emellett a közigazgatási egységként felügyelt Zemplén vármegye döntő hányadát is elveszítette a város. A Szár-hegyre bandukolva a határon túlra került városok kőbe vésett neveit sorolhatjuk a Bodrog síkja felett párába vesző felvidéki és kárpátaljai hegyekre tekintve.

A Szár-hegy tetején azonban egy új perspektíva nyílik: a Szent Koronával ékesített, Szent István király tiszteletére elkeresztelt kápolna mögött belátunk a valószerűtlenül meredek vulkáni kúpok közé, a Sátoros-hegyek koronájára. Cholnoky Jenő földrajztudós egy ősi vulkán beszakadt kráterét látta a gyűrűként központi mélyedésük köré csoportosuló csúcsokban, de a modern kutatások a mélyben megrekedt, és a felszínt felboltozó magmatömböt feltételezik a képződményben. Ez a vidék mind megjelenésében, mind kialakulásában jelentősen eltér a Tokaji-hegység központi részétől. Egyedül itt látható felszínen a tenger alatti vulkanizmus terméke (a dácit), amely a felszín alatt megrekedve és megszilárdulva alapot képezett a hegységnek. A későbbi kitörések anyaga nem fedte be a bádeni korú, szubvulkáni testeket; az erózió pedig lepusztította róluk a felboltozott rétegeket, így a tektonikával kiemelkedő, jellegzetesen meredek kúpcsoport zárja a Tokaji-hegység hullámos vidékét keleten. A Sátoros-hegyek pedig őrbástyaként emelkednek a Bodrog árterében északra elnyújtózó Alföld felett.

Az eltérő tájegységek találkozása számos lehetőséggel kecsegtetett a hegyek lábánál megtelepedő ember számára. Itt ér véget Tokaj-hegyalja szőlőtermő vidéke, ami fontos kereskedelmi állomást jelentett az északi, bort nélkülöző európai népek irányába. A bor kereskedelmét népes zsidó értelmiség intézte, míg a Hegyközből, a hegység belső vidékéről erre szállították ki az értékes faanyagot. A XX. század derekától a város központjáig keskenynyomtávú vasúti pálya vezetett a hegyek közül, ami fontos szerepet játszott az áru- és személyszállításban, mígnem a buszok és teherautók kiszorították. A népek és kultúrák, a tájegységek összemosódó hangulata azonban megmaradt, bár inkább csak lenyomataiban, például a város épületein, vagy a hegyvidék arculatában.

Author’s recommendation

  • A Fekete-hegyről remek kilátást élvezhetünk a hegység központi részére, ha a túra fordulópontjáról, a Cserép-tótól északi irányba teszünk kitérőt a P és P▲ jelzésen. Ebben az esetben viszont már érdemes továbbmenni a P jelzésen, és Mikóházára leereszkedni, vagy busszal visszatérni Sátoraljaújhelyre. Így 20 km alatt marad a túra hossza, és a hegység egyik nagyszerű hegyét, remek kilátópontját is meglátogatjuk.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: January 04, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Cserép-tó nyerge, 395 m
Lowest point
Sátoraljaújhely, 118 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az útvonal hosszára való tekintettel érdemes elegendő frissítővel felkészülni, 1-2 liter víz, egy étkezésre való ennivaló, gyorsan emészthető energiautánpótlás (energiaszelet vagy aszalt gyümölcs, csokoládé) ajánlott a túrához.
  • Érdemes megnézni a csatlakozást Vágáshutáról Sátoraljaújhelyig arra az esetre, ha út közben hosszúnak ítélnénk gyalogszerrel megtenni a visszautat.

Start

Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegálló (119 m)
Coordinates:
DD
48.393423, 21.656045
DMS
48°23'36.3"N 21°39'21.8"E
UTM
34U 548564 5360237
w3w 
///combining.inviting.edits

Destination

Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Sátoraljaújhely központjában a K jelzést követjük a Hősök terén észak felé.
  • A Kossuth Lajos téren át egyenesen folytatjuk utunkat a K◼ jelzésen.
  • Balra, a K▲ jelzésen kanyarodunk fel a Szár-hegyre és ereszkedünk a hegy mögötti nyeregbe.
  • A Tánchely alól a P+ jelzésen (egyenesen) kapcsolódunk be a P jelzésbe.
  • P jelzést a Vörös-nyeregig követjük.
  • A Vörös-nyeregtől a K jelzésen folytatjuk utunkat a Cserép-tóig, Vágáshuta határáig.
  • A Cserép-tó csomópontjából balra, a P jelzésen ereszkedünk a Pusztadélőig.
  • Balra, a K jelzésen kanyarodunk vissza Sátoraljaújhely felé, ezt a Nagy-Nyugodóig követjük.
  • A Nagy-Nyugodótól a K+ jelzésen ereszkedünk vissza a városba.
  • Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos úton balra térünk a K jelzésre, amely visszavezet a kezdőpontra.

A túra részletes leírása:

A Sátoros-hegyek csarnokában

Sátoraljaújhely központjából, a római katolikus plébániatemplom elől indulunk északi irányba a sétálóutcán, a K jelzésen. A hangulatos, éttermekkel és kávézók teraszaival pihenésre, közösségi életre csábító központot (ahol már a K◼ jelzést követjük egyenesen) a túra végén vehetjük igénybe. Kezdésként az első keresztutcán balra el is hagyjuk a kisváros centrumát a Zsólyomka-völgy irányába. Innentől a K▲ jelzést követjük a Tánchely széléig, és közbeiktatunk egy meredek kaptatót is, ami a város feletti Szár-hegyre, a Szent István-kápolnához vezet föl.

A Zsólyomka-völgy patak menti házai egyre foghíjasabban keretezik a meredeken kaptató utcát, pincék és hétvégi házak váltják fel a lakóépületeket. A város meredekebb lejtőin szőlőt műveltek: a vulkanikus talaj és a déli, napsütötte hegyoldalak klímája fontos szerepet játszott abban, hogy kiváló nedűk szülessenek e vidéken. A hagyomány szerint Sátoraljaújhelyen készítettek először aszúbort, mégpedig Lóóorántffy Zsuzsanna Oremus-dűlőjének borából, a 17. században - igaz, az utóbbi időben az aszúbort említő, régebbi iratokat is találtak Tokajból. Érdemes jobbra rövid kitérőt tenni a romantikus Zsólyomkai-pincesorhoz.

A völgy közepén, egy balra tartó meredek elágazástól erős kaptatásba kezdünk első hegycsúcsunk meghódításának érdekében. A kőfejtő után székelykapu áll, amelyen átlépve a két világháború között felállított, és a kommunista rendszerben lerombolt Magyar kálváriát láthatjuk, immár újjáépített formájában. A stációkon a világháború után elcsatolt városok címerei, illetve a trianoni tragédiával kapcsolatos idézetek emlékeztetnek a történelem eseményeire. A hegytető felé haladva egyre szélesebb sávban látjuk a napjainkban nagyrészt Szlovákiához tartozó tájat: a város keleti szélén fut az államhatár, túloldalt pedig a Zempléni-dombság és az Alföld legészakabbi peremvidéke terül el.

A hegytető közelében a szomszédos Magas-hegyről átívelő kötélpálya tartószerkezete, a csúszópályán átlibbenő merész turisták érkezőhelye, illetve a visszajutást biztosító felvonó állomása fogad. Az elegyengetett tetejű  csúcs keleti végén terméskő emlékművön áll a 100. magyar országzászló, szemben vele pedig a Szent István-kápolna, mindkettőt a II. világháborút megelőző időben építették a hazafiasság jegyében. Az országzászló emelvényéről láthatjuk a környező Sátoros-hegyeket és a Bodrogközt is, jó időben még a hegység déli végén magányosan strázsáló, tokaji Nagy-Kopasz is kivehető.

A Szent Koronával ékesített kápolna mögött meredek ösvényen ereszkedik alá a K▲ jelzés a Sátoros-hegyek ölelésében fekvő katlanba. Lankásabb terepre érve csatlakozunk egy dózerúthoz, amelyen jobbra, a P+ jelzés vezet át a Zsólyomka-völgyből érkező aszfaltútra. Ezen egyenes irányt tartva, a P jelzéshez csatlakozunk. Az aszfaltos út kanyarjában lefordulunk egy murvás dózerútra, ami a Vörös-nyeregbe kapaszkodva elhagyja a katlant, így búcsút veszünk a várostól és az azt keretező hétvégi telkek, szőlős- és gyümölcsöskertek szövevényétől. A Vörös-nyeregben belépünk a Tokaji-hegység hatalmas erdőségébe.

A napfényes tölgyes a Sátoros-hegyek nyugati peremén bükkösbe vált, és tanösvény táblái mesélnek a környező erdők értékeiről. Hosszasan oldalazunk az erdőgazdasági úton, közel egy kilométer után érjük el a Körtefa-nyerget, ahol a Borz-hegy oldalában már ereszkedésbe kezdünk. A középkorban a boszorkányok veszejtőhelye volt itt, hiszen a várostól legtávolabb eső sátoros hegyen égették el a vallási buzgalom áldozatait.

A Fekete-hegy csoportja, a Fehér-patak erdős forrásvidéke

Hosszú ereszkedéssel érjük el a Károlyfalva és Rudabányácska közti országutat, amit csak egy rövid szakaszon követünk, jobb felé kanyarodva. A patakparti tisztáson álló, turistaháznak álmodott épülettől ismét befordulunk az erdőbe, a hegyvidék központját megcélozva egy nyugatra tartó erdészeti úton. Innentől hosszú emelkedő veszi kezdetét, amint a Rudabányácska feletti hegyhátra kaptatunk. Egy erdőszéli rétről lelátunk a falura és megcsodálhatjuk a Sátoros-hegyek kevésbé ismert, nyugati oldalát. A terep egy balkanyart követően ismét meredek kaptatót kínál, ahogy a Som-hegyre kapaszkodunk. Innen zegzugos utakon kanyargunk, szinte irányt vesztve a Nagy-Hallgató oldaláig. Nagy ívben kerüljük a Rudabányácskára igyekvő Fehér-patak forrásvidékét a sűrű, oszloptörzsű bükkerdőben, majd hosszú oldalazást követően beérünk a Cserép-tó nyergébe.

A Cserép-tó tisztásán pihenő fogad, ahol érdemes kicsit megpihenni, de az egykori erdészháznak sajnos már nyomát sem látni. A nyereg fordulópont túránk során, innen visszafelé kanyarodunk Hercegkút irányába, majd a Pusztadélőtől Sátoraljaújhely felé. Ha hosszúnak ítéljük hátralévő, bő 10 kilométeres gyaloglást, a K jelzés mentén tarthatunk Vágáshutára is, amit 2 kilométer ereszkedéssel hamar el is érhetünk. Észak felé is lekanyarodhatunk Mikóháza irányába, ebben az esetben gyönyörű, erdős vidéken érintjük a Fekete-hegy kilátóját, a Hegyközre és a Milic tömbjére magaslati perspektívát kínáló panorámapontot.

A Cserép-tótól már nagyrészt lefelé tartunk a P jelzés mentén, az előttünk álló szakaszon sűrű tölgyeseken sétálunk keresztül. A hágókon áthaladó erdészeti utak szövevényében többnyire a völgyfőkbe vágott ösvényeket, régi utakat használjuk. Így az első elágazásnál egy kis völgyecskébe ereszkedünk de rögtön az első 100 méteren egy alig észrevehető csapás szeli át a hegyoldalt. A következő nyeregben is hasonlóan eldugott ösvényt kell keresnünk, ami aztán eltéveszthetetlenül tart a kimélyülő völgyecskébe. Vad környezetben, bedőlt fákat kerülgetve érünk a több árok találkozásában kiszélesedő Gyökér-völgybe, alján pedig kényelmes lomhasággal folytatjuk menetelésünket az erdészeti úton.

A völgy alsó részén egy vadászházat érintünk, amely padjával és asztalával étkezőhelyet, fedett tároló helyiségével menedéket kínál a szélsőséges időjárás elől. A ház után egy mélyút rövid kapaszkodóján kilábalunk a völgytalpról, és bokros erdőn átvágva a Pusztadélőhöz érkezük. Innen ismét a K jelzést kell követnünk, balra, keleti irányban, a tölgyerdőben.

Vissza a Sátoros-hegyek és Sátoraljaújhely felé

Az elágazástól alig pár száz méterre jobbra áll a Rákóczi-fa, egy matuzsálemi kocsánytalan tölgy. Bár az átélt évszázadok már hatalmas odvakat faragtak törzsébe és pár ága átadta magát az elmúlásnak a gombák és rovarok szaporodó- és tanyahelyeként, a középső ágcsoportja életerősen tör a magasba. A fatörzs kiegyensúlyozásának érdekében a korhadt üregeket és a matuzsálem talpát betonnal erősítették meg. Még ha a fejedelem nem is láthatta, a kurucok korát feltehetően megélte a több száz éves faóriás.

A Sátoraljaújhelyre tartó útvonal rendkívül tekervényes, kusza úthálózatot követ, amelyen többször hanyag könnyelműséggel veszítünk szintet annak érdekében, hogy erdészeti utakaton maradjunk. A tölgyek nagyanyja után már fiatalabb erdőt látunk, egy vízmosásból kilábalva telepített fenyvesben oldalazunk. Régi, elhagyott tanyaépületet kerülünk Hercegkút határában, a Csonka-kútnál, majd meredek vízmosáson mászunk át a folytatáshoz. Az átkeléshez érdemes a fatörzseket kapaszkodónak, a gyökereket lépésnek használni.

Egy gázvezeték nyiladékát követjük a lejtőn oldalazva, az ösvény az erdőben, párhuzamosan követi az aljnövényzettől sűrű irtást. A Rudabányácskát Károlyfalvával összekötő erdei országutat egy rövid szakaszon tapossuk, majd a hétvégi házaknál felkanyarodunk a Sátoros-hegyek csoportjára, utunk befejező szakaszára.

A tölgyesben széles dózerúton kapaszkodunk a Tatárka-hegyre, mögötte a nyeregben megenyhül a fárasztó kaptató, és csillapodik a komótosan tovább emelkedő erdészeti út lejtőszöge is. Dél felé, a hegyoldalban régi táró nyílik a vulkáni hegy gyomrába: pont alattunk futnak az ércet kutató járatok, ahol rezet és aranyat nyertek ki a mélyből. Az emelkedő mindinkább megenyhül, mire felérkezünk utolsó magaslati pontunkra, a Nagy-Nyugodó nyergébe, ami az egyik természetes kapu a Sátoros-hegyek koszorújának centrumába.

A túloldalt immár a K+ jelzésen ereszkedve elágazáshoz érkezünk: itt érdemes a K▲ jelzésen kitérőt tenni, hogy megnézzük a Tánchelyt és a tisztás szélének cseppnyi gejziritszikláját, amelyet az utóvulkáni működés során feltört kovás oldatok cementáltak keménnyé, mielőtt az erózió kibontotta környezetéből. Az elágazástól szőlőskertekre, hétvégi házakra látunk rá - itt állt egykor a Látófa, az a monumentális tölgy, amelyről a szőlőcsősz kémlelte a Zsólyomka- és a Május-kút-völgy tőkéit. Mára már csak a név maradt meg, és az alant folyton megújuló szőlősorok, Tokaj-hegyalja legészakabbi hegyvidéki területén.

Hamarosan rátérünk az ifjúsági táborból érkező aszfaltos útra, amin kényelmesen lecsorgunk a városba. A kerteket és hétvégi házakat felváltják az egyre szorosabban összebújó házak, és a főutcára kiérve, bal felé fordulva, a K◼ jelzésen visszeérkezünk a kezdőpontra - ezzel bezárul körutunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Busszal érkezve a Sátoraljaújhely, Hősök tere buszmegállót kell keresnünk.
  • Sátoraljaújhely vasútállomásáról is indíthatjuk a túrát.

Getting there

  • A túra a Hősök tere buszmegállóból indul, és ott is ér véget.
  • A vasútállomásról a K jelzés vezet a túra kezdő- és végpontjára.

Parking

  • Sátoraljaújhely központja körül több parkolót is találunk, de esetenként a Hősök tere mellett is lehet szabad helyeket találni.
  • A vasútállomás mellett találunk parkolót.

Coordinates

DD
48.393423, 21.656045
DMS
48°23'36.3"N 21°39'21.8"E
UTM
34U 548564 5360237
w3w 
///combining.inviting.edits
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Zempléni-hegység, északi rész turistatérkép (Cartogrphia)
  • Bármely turistatérkép a hegység északi részéről

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő réteges öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
24.1 km
Duration
7:45 h
Ascent
1,051 m
Descent
1,051 m
Highest point
395 m
Lowest point
118 m
Public-transport-friendly Circular route Refreshment stops available Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Summit route Healthy climate Insider tip

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp