Emléktúra a Csákány-kő körül
A recski kényszermunkatáborról minden fiatal hallhatott, aki elvégezte a nyolc osztályt - azonban az ötvenes években ez nem így volt. Titokban működött a Csákány-kő árnyékában a szovjet gulágok mintájára épült tábor, ahol a hatalom torz megtestesítői, a munkásosztály öklének nevezett államvédelmi hivatal emberei őrizték az akkori rendszer belső ellenségeit a társadalom minden rétegéből. A hatvani vasutastól a meteorológiai intézet vezetőjéig, auschwitzi túlélő, orvos, művész, a köznép embere, még kegyvesztett egykori ÁVH-s is raboskodott Recsken. A szomorú és dicstelen évek alatt az emberi lélek legsötétebb oldala uralkodott a Mátra északkeleti lejtőin. Még a falubeli embereket sem kímélték, rendszeresek voltak az erőszakos cselekedetek. Félelem és rettegés honolt a kényszermunkatábor körül. A rendszer féltve őrizte sötét titkát a Mátra vonulata mögött, ahol bírói ítélet nélkül állították félre a párt számára nem kívánatos embereket.
Ezt a homályt törte meg az egyetlen sikeres szökés egyedüli nyugatra kijutott túlélője, Michlay Gyula. 1951. május 20-án vasárnap álruhában sikerült a munkatábor kerítésén keresztül nyolc rabnak elmenekülni, akiket egy kivétellel elfogtak a következő hónapban. A sikeresen megszökött rab még a világháború után csempészte az embereket a kommunista blokkból nyugatra - így képes volt kapcsolatai révén Ausztriába szökni, ahol a Szabad Európa Rádió műsorában beszámolt a munkatábor létezéséről, és felsorolta 600 rab nevét. A média ereje és a Sztálin halála után megválasztott Nagy Imre jóvoltából az 1950-től működő tábort három kegyetlen év után felszámolták. A létesítményeket eldózerolták, a raboknak pedig börtönbüntetés terhe alatt megtiltották, hogy beszéljenek a táborban történtekről.
A feledés tompa homályát a 80-as években kezdték feltörni, majd a 90-es években a fogvatartottak elbeszéléseiből rekonstruálták a helyszínt és a történteket. A ma is látható emlékművet és a helyreállított őrházat és barakot azóta is megtekintheti bárki a Recski Nemztei Emlékparkban. Mélyen megrázó és elgondolkodtató, hogy a hatalom bebetonozásához milyen módszerek vezettek és vezethetnek bármikor, ha méltatlan emberek döntenek életek felett. A Csákány-kő tanulsága mindenkor, ahogy azt az emlékpark táblájára is írták: "Soha többé politikai diktatúrát törvényesítő államot!"
Author’s recommendation
- Bár maga a turistaút szabadon áthalad az emlékparkon, érdemes rászánni az időt, és betérni a kiállítótérbe, átolvasni a kiállítás ismeretterjesztő tábláit és elgondolkodni a munkatáborban történtekről. Szánjunk legalább egy órát, de inkább kettőt a kiállítás bejárására, hogy tudjuk, hol járunk.
- Ha túl soknak ítéljük a távot és a szintet, de szeretnénk egyet sétálni a Csákány-kő körül, akkor a szint nagy részét kihagyhatjuk, illetve bő másfél kilométerrel lerövidíthetjük a túrát. Ehhez a Várbükki erdészház felett, miután a P jelzésen az murvás erdészeti útra jutunk, ne térjünk le a magasfeszültségű távvezeték alatt a murvaútról a P jeleken, hanem haladjunk tovább a dózerúton! Egy bő kilométer után, amikor az erdészeti út teljesen visszakanyarodik a hegyoldalban, a kanyarnál váltsunk a K+ jelzésre, és azt követve ereszkedjünk vissza a leírásban javasolt eredeti túraútvonalon. Ezzel a levágással kihagyjuk a túra Mátra-bérc szakaszát (K jelzés) illetve az oda felvezető kaptatót (P jelzés) és a Nagy-Zúgó-hegyről lejövő meredek ösvényt (K● jelzés).
- A túra előtt, de akár az ott megszerzett tapasztalatok után, a látottak által inspirálva a világhálón is sok információt tudunk szerezni az egykori kényszermunkatáborról. Számos könyv született az itt történtekről; a leghíresebb Faludy György Pokolbéli víg napjaim című kötete, de Sztáray Zoltán Csákánykő című műve és számos alkotás található a témában az itt raboskodók emlékeiből. Az egyetlen sikeres szökés történetét Szökés címen játékfilmben Gyarmathy Lívia rendezésében nézhetjük meg, de dokumentumfilm is készült a túlélők beszámolójával, amit a világhálón is megtalálunk Jules szökése címmel. Egy hosszú dokumentumfilm is készült a táborban szolgáló ÁVH-sok és a rabok interjúival 1988-ban "Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története" címmel, ami szintén fellelhető a világhálón.
Safety information
- A jelenleg is működő bánya közvetlen közelébe életveszélyes lehet menni, úgyhogy ne hagyjuk el a turistaösvényt! A bánya védőterületére egyébként táblák figyelmeztetnek, nem könnyű véletlenül betévedni a Csákány-kőhöz.
- Akárhogyan közelítjük meg a Recski Nemzeti Emlékparkot, legyünk figyelemmel a tényre, hogy az emlékhelyhez vezető aszfaltút egy működő bánya üzemi útja. A gyalog felvezető turistaösvény is keresztezi a műutat, amin alkalmanként veszélyes tehergépjármű-forgalom közlekedik.
Start
Destination
Turn-by-turn directions
Itiner:
- Az emlékparktól a P+ jelzésen jutunk el a Várbükki erdészházhoz.
- Az erdészháztól a P jelzésen haladunk tovább a Domoszlói-kapu felé.
- A Domoszlói-kapunál csatlakozunk a gerincúthoz a K jelzésen.
- A Nagy- és Kis-Zúgó-hegy között letérünk a gerincről a K● jelzésen a Szegediek-kútjához.
- A forrás alatti dózerúton rátérünk a K+ jelzésre, melyen leereszkedve visszatérünk a Nemzeti Emlékparkhoz.
- ???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???
A túráról részletesen:
A Recski munkatábornál
A Nemzeti Emlékpark parkolójától indulunk az egykori Recski Munkatábor bejáratától a P+ jelzésen. Nyári szezonban nyitva van a bejárattal szemközti épületben, az erdészházból lett tiszti barakkban működő kiállítás a munkatábor történetéről a rabok elbeszélései alapján. Ez némi kitérőt jelent, a jelzés ugyanis a bejárattól balra, a rabok által kiásott kis tavak mellett vezet. Mára már a tavak buja vízi világnak adnak otthont terebélyes nyárfák árnyékában. A leginkább kijárt útvonal a rekonstruált büntetőbarakkhoz visz a tavak alatt - ezt is érdemes útba ejteni, hiszen csak pár perces kitérő.
A P+ jelzés a barakk felett, sűrű erdőben hagyja el az egykori tábor területét. Ha végigjártuk a kiállítást és mélyebben betekintettünk a büntetőtábor életébe, akkor szinte felszabadulásnak érezzük a nehéz emlékű hely hátrahagyását. Az egyetlen sikeres szökéssel is pont erre menekült az a nyolc rab, akik közül végül egynek sikerült nyugatra szöknie. Sűrű erdőt követünk a Csákány-kő alatt, ami egy nagyobb irtásban ér véget. A tisztulatról jól látszik a Kékes tömbje, mely koporsó alakú tömegével uralja a tájat. A jelzés némi ereszkedéssel rávezet a várbükki dózerútra, ami a Várbükki erdészházhoz kanyarodik.
A Várbükk erdeiben
A dózerút második elágazásánál keresztezi utunkat a Parádfürdőről érkező P jelzés, amit innentől mi is követünk a Mátra gerince felé. Az út visszakanyarodik az impozáns erdészházhoz. A mögötte fekvő hangulatos réten keresztülvágva, a házzal ellentétes oldalon bekanyarodunk a ligetes erdőbe. Rövid kapaszkodás után a Domoszlói-kapuhoz vezető útra érünk, amit egy szakaszon követ a jelzés is. A Vár-kútnál, ahol a magasfeszültségű vezeték keresztezi az erdészeti utat, leágazik a P jelzés a nyeregbe kapaszkodó ösvényre.
Az oroszlánvár rendkívül meredek északi oldalának tövében, a sötét bükkös és a távvezeték irtása között cikázva kapaszkodunk fel a Domoszlói-kapuba. A természetes áttörést a Nagy-Szár-hegy feltételezett kalderájában felharapózó patak marta a meredek gerincbe, amit a helybéliek is használtak a Mátra két oldala közötti átjárásra. A lejjebb követett utat ismét keresztezzük itt a nyeregben, és egy egyszerű pihenőhely kényelmével fújhatunk egyet a fárasztó kapaszkodás után.
A Mátra gerincén
A megérdemelt pihenő után a szelíden hullámzó gerincet követjük a K jelzésen, ami az Országos Kéktúra nyomvonalát jelöli. Egy rövid szakaszon mi is ízelítőt kapunk az országot átszelő vándorlás hangulatából. A sombokrokkal pettyezett, ritkás erdőben korlátozott kilátásunk nyílik a Kékesre és a Magas-Mátra hegyeire. Ez a szakasz a Mátra egyik legelhagyatottabb részét keresztezi, ahol a turistaút a lakott településektől messze kanyarog. A legközelebbi falvak is mélyen alattunk, több kilométernyi sűrű erdő után sorakoznak a Parádi-Tarna völgyében, illetve a túloldalon az Alföld peremén.
A gerinc hosszú emelkedőjével, bő 100 méternyi szint leküzdésével felérünk a Jagus elnyújtott csúcsára, ahol némi kilátásunk adódik a Csákány-kőre. Az éles gerinc nemcsak vízválasztó, de a vegetációt is kettéosztja. A déli oldalak napsütötte lankáit tölgyek lakják, míg a meredek északi oldali, hidegebbet kedvelő bükkösöket erősen megtizedelte az erdőgazdálkodás. A csoportokban álló fák törzsei között és a feltörekvő új generáció felett látunk be a Mátra északi völgyeibe. Alattunk a Csákány-kő andezitbányája sárgállik, amit a rabok csak Zergének hívtak egykori formája miatt. Mára a hegy belseje épület- és útalapok köveként terült szét az országban. Napjainkban sokkal mélyebb szinteket bontanak annál, hogy a kráteren kívül bármit is látnánk.
A hullámzó gerincél egyik lankáján a körbekerített kis tisztásra erdészházat építettek, aminek padját, fedett tornácát sajnos lezárták a turisták elől. A ház felett tetőző Nagy-Zúgó-hegy 637 méteres csúcsa túránk legmagasabb pontja. A túloldali nyeregben a K● jelzés leágazásához érünk.
Ereszkedés vissza az emlékpark felé
Sűrű bükkösben, meredek ösvényen hagyjuk el a gerincet a K● jelzésen, ami egy kis völgybe simulva érkezik a Szegediek kútjának nevezett forráshoz. Az öreg bükkök árnyékában, meredek bevágásban megbúvó vízfakadást a szegedi turisták foglalták még a 20. század közepén, ami azóta sűrű, buja növényzet ölelésében csordogál. A forrás alatti tisztás erdei pihenőjénél kifújhatjuk magunkat, hiszen innentől már elhagyjuk a meredek gerincszakaszt, és lankásabb vidéken ereszkedünk tovább.
A forrás alatt beérünk a dózerútra, ahol a K+ jelzést követve haladunk tovább. A kanyarnál a jelzés leágazik az irtás szélén vezető ösvényre. A Csákány-kő tömbjét keletről megkerülve a Győrke-patak bevágásában ereszkedünk vissza a hegy lábához. Az utolsó, rövid szakaszon átvágunk a hegyoldalban, ahol sűrű erdő és irtás határán, a bánya aszfaltútjának elágazásánál visszaérkezünk az emlékpark bejáratához.
???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???
Note
Public transport
Figyelem! A túra kiindulópontja tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!
- A legközelebbi buszmegálló: Recsk, OTP.
Getting there
- A buszmegállóból a délnyugati irányba induló K+ jelzés vezet a túra kiindulópontjára (3,9 km).
- A bánya bejárata előtt 200 méterre jobbra leágazó dózerúton jutunk az emlékparkhoz, túránk kiindulópontjához.
Parking
- A Recski Nemzeti Emlékpark előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
- Recsk központjából a vasútállomás mellett, a Várbükki úton jutunk ki. A bányába vezető aszfaltúton kell négy kilométert megtenni. 200 méterre a bánya bejárata előtt az erdőben találjuk az emlékpark parkolóját, és közvetlenül az út mellett annak bejáratát. Ügyeljünk a bánya kamionforgalmára!
Coordinates
Author’s map recommendations
Equipment
- Évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró App.
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Photos from others