Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Emléktúra a Csákány-kő körül

Hiking Trail · Magas-Mátra · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Mátra vulkáni kúpoktól hullámos gerince a Jagusról
    / A Mátra vulkáni kúpoktól hullámos gerince a Jagusról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyetlen renovált barakk az egykori munkatáborból
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A recski munkatábor emlékhelye
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A munkatábor melletti tölgyes, amerre a sikeres szökés útja vezetett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-Bükk ligetjét átszelő út
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A munkatábor mesterséges tavait elfoglalta a természet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes koporsó alakú tömbje az emlékhely melletti irtásról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Palócföldre a Csákány-kő mellől
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2000 1500 1000 5 4 3 2 1 mi Recski Kényszermunkatábor … Emlékpark)

Szomorú múltú vidéken, a Recski Kényszermunkatábor Emlékhelynél kezdjük túránkat, hogy a történtek felidézése után a hegység belsejébe térve a természet erejével kilábaljunk a mélypontról. A Mátra sűrű erdeiben, lankás tisztásain, hullámzó gerincén és meredek völgyeiben feloldozást nyer lelkünk a Recski Nemzeti Emlékpark megviselő történeteitől. Számos kilátóponton messze kalandozik a tekintetünk a Csákány-kő sebe felett az Északi-Mátra erdős vidékére. Minden magyar embernek illik, ha nem kötelező ide ellátogatni, hogy szembesüljön a magyar történelem és az emberi természet sötét oldalával, és hogy a rabok kitartásából, az emberi értékek megőrzéséből erőt nyerve tisztán lásson „jó és rossz” között.
open
easy
8.7 km
2:40 h
348 m
348 m

A recski kényszermunkatáborról minden fiatal hallhatott, aki elvégezte a nyolc osztályt - azonban az ötvenes években ez nem így volt. Titokban működött a Csákány-kő árnyékában a szovjet gulágok mintájára épült tábor, ahol a hatalom torz megtestesítői, a munkásosztály öklének nevezett államvédelmi hivatal emberei őrizték az akkori rendszer belső ellenségeit a társadalom minden rétegéből. A hatvani vasutastól a meteorológiai intézet vezetőjéig, auschwitzi túlélő, orvos, művész, a köznép embere, még kegyvesztett egykori ÁVH-s is raboskodott Recsken. A szomorú és dicstelen évek alatt az emberi lélek legsötétebb oldala uralkodott a Mátra északkeleti lejtőin. Még a falubeli embereket sem kímélték, rendszeresek voltak az erőszakos cselekedetek. Félelem és rettegés honolt a kényszermunkatábor körül. A rendszer féltve őrizte sötét titkát a Mátra vonulata mögött, ahol bírói ítélet nélkül állították félre a párt számára nem kívánatos embereket.

Ezt a homályt törte meg az egyetlen sikeres szökés egyedüli nyugatra kijutott túlélője, Michlay Gyula. 1951. május 20-án vasárnap álruhában sikerült a munkatábor kerítésén keresztül nyolc rabnak elmenekülni, akiket egy kivétellel elfogtak a következő hónapban. A sikeresen megszökött rab még a világháború után csempészte az embereket a kommunista blokkból nyugatra - így képes volt kapcsolatai révén Ausztriába szökni, ahol a Szabad Európa Rádió műsorában beszámolt a munkatábor létezéséről, és felsorolta 600 rab nevét. A média ereje és a Sztálin halála után megválasztott Nagy Imre jóvoltából az 1950-től működő tábort három kegyetlen év után felszámolták. A létesítményeket eldózerolták, a raboknak pedig börtönbüntetés terhe alatt megtiltották, hogy beszéljenek a táborban történtekről.

A feledés tompa homályát a 80-as években kezdték feltörni, majd a 90-es években a fogvatartottak elbeszéléseiből rekonstruálták a helyszínt és a történteket. A ma is látható emlékművet és a helyreállított őrházat és barakot azóta is megtekintheti bárki a Recski Nemztei Emlékparkban. Mélyen megrázó és elgondolkodtató, hogy a hatalom bebetonozásához milyen módszerek vezettek és vezethetnek bármikor, ha méltatlan emberek döntenek életek felett. A Csákány-kő tanulsága mindenkor, ahogy azt az emlékpark táblájára is írták: "Soha többé politikai diktatúrát törvényesítő államot!"

Author’s recommendation

  • Bár maga a turistaút szabadon áthalad az emlékparkon, érdemes rászánni az időt, és betérni a kiállítótérbe, átolvasni a kiállítás ismeretterjesztő tábláit és elgondolkodni a munkatáborban történtekről. Szánjunk legalább egy órát, de inkább kettőt a kiállítás bejárására, hogy tudjuk, hol járunk.
  • Ha túl soknak ítéljük a távot és a szintet, de szeretnénk egyet sétálni a Csákány-kő körül, akkor a szint nagy részét kihagyhatjuk, illetve bő másfél kilométerrel lerövidíthetjük a túrát. Ehhez a Várbükki erdészház felett, miután a P jelzésen az murvás erdészeti útra jutunk, ne térjünk le a magasfeszültségű távvezeték alatt a murvaútról a P jeleken, hanem haladjunk tovább a dózerúton! Egy bő kilométer után, amikor az erdészeti út teljesen visszakanyarodik a hegyoldalban, a kanyarnál váltsunk a K+ jelzésre, és azt követve ereszkedjünk vissza a leírásban javasolt eredeti túraútvonalon. Ezzel a levágással kihagyjuk a túra Mátra-bérc szakaszát (K jelzés) illetve az oda felvezető kaptatót (P jelzés) és a Nagy-Zúgó-hegyről lejövő meredek ösvényt (K● jelzés).
  • A túra előtt, de akár az ott megszerzett tapasztalatok után, a látottak által inspirálva a világhálón is sok információt tudunk szerezni az egykori kényszermunkatáborról. Számos könyv született az itt történtekről; a leghíresebb Faludy György Pokolbéli víg napjaim című kötete, de Sztáray Zoltán Csákánykő című műve és számos alkotás található a témában az itt raboskodók emlékeiből. Az egyetlen sikeres szökés történetét Szökés címen játékfilmben Gyarmathy Lívia rendezésében nézhetjük meg, de dokumentumfilm is készült a túlélők beszámolójával, amit a világhálón is megtalálunk Jules szökése címmel. Egy hosszú dokumentumfilm is készült a táborban szolgáló ÁVH-sok és a rabok interjúival 1988-ban "Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története" címmel, ami szintén fellelhető a világhálón.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: July 09, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Zúgó-hegy, 637 m
Lowest point
315 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A jelenleg is működő bánya közvetlen közelébe életveszélyes lehet menni, úgyhogy ne hagyjuk el a turistaösvényt! A bánya védőterületére egyébként táblák figyelmeztetnek, nem könnyű véletlenül betévedni a Csákány-kőhöz.
  • Akárhogyan közelítjük meg a Recski Nemzeti Emlékparkot, legyünk figyelemmel a tényre, hogy az emlékhelyhez vezető aszfaltút egy működő bánya üzemi útja. A gyalog felvezető turistaösvény is keresztezi a műutat, amin alkalmanként veszélyes tehergépjármű-forgalom közlekedik.

Start

Recski Nemzeti Emlékpark (337 m)
Coordinates:
DD
47.904861, 20.093828
DMS
47°54'17.5"N 20°05'37.8"E
UTM
34T 432279 5306123
w3w 
///formally.eruptive.portables

Destination

Recski Nemzeti Emlékpark

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Az emlékparktól a P+ jelzésen jutunk el a Várbükki erdészházhoz.
  • Az erdészháztól a P jelzésen haladunk tovább a Domoszlói-kapu felé.
  • A Domoszlói-kapunál csatlakozunk a gerincúthoz a K jelzésen.
  • A Nagy- és Kis-Zúgó-hegy között letérünk a gerincről a K● jelzésen a Szegediek-kútjához.
  • A forrás alatti dózerúton rátérünk a K+ jelzésre, melyen leereszkedve visszatérünk a Nemzeti Emlékparkhoz.
  • ???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???

A túráról részletesen:

A Recski munkatábornál

A Nemzeti Emlékpark parkolójától indulunk az egykori Recski Munkatábor bejáratától a P+ jelzésen. Nyári szezonban nyitva van a bejárattal szemközti épületben, az erdészházból lett tiszti barakkban működő kiállítás a munkatábor történetéről a rabok elbeszélései alapján. Ez némi kitérőt jelent, a jelzés ugyanis a bejárattól balra, a rabok által kiásott kis tavak mellett vezet. Mára már a tavak buja vízi világnak adnak otthont terebélyes nyárfák árnyékában. A leginkább kijárt útvonal a rekonstruált büntetőbarakkhoz visz a tavak alatt - ezt is érdemes útba ejteni, hiszen csak pár perces kitérő.

A P+ jelzés a barakk felett, sűrű erdőben hagyja el az egykori tábor területét. Ha végigjártuk a kiállítást és mélyebben betekintettünk a büntetőtábor életébe, akkor szinte felszabadulásnak érezzük a nehéz emlékű hely hátrahagyását. Az egyetlen sikeres szökéssel is pont erre menekült az a nyolc rab, akik közül végül egynek sikerült nyugatra szöknie. Sűrű erdőt követünk a Csákány-kő alatt, ami egy nagyobb irtásban ér véget. A tisztulatról jól látszik a Kékes tömbje, mely koporsó alakú tömegével uralja a tájat. A jelzés némi ereszkedéssel rávezet a várbükki dózerútra, ami a Várbükki erdészházhoz kanyarodik.

A Várbükk erdeiben

A dózerút második elágazásánál keresztezi utunkat a Parádfürdőről érkező P jelzés, amit innentől mi is követünk a Mátra gerince felé. Az út visszakanyarodik az impozáns erdészházhoz. A mögötte fekvő hangulatos réten keresztülvágva, a házzal ellentétes oldalon bekanyarodunk a ligetes erdőbe. Rövid kapaszkodás után a Domoszlói-kapuhoz vezető útra érünk, amit egy szakaszon követ a jelzés is. A Vár-kútnál, ahol a magasfeszültségű vezeték keresztezi az erdészeti utat, leágazik a P jelzés a nyeregbe kapaszkodó ösvényre.

Az oroszlánvár rendkívül meredek északi oldalának tövében, a sötét bükkös és a távvezeték irtása között cikázva kapaszkodunk fel a Domoszlói-kapuba. A természetes áttörést a Nagy-Szár-hegy feltételezett kalderájában felharapózó patak marta a meredek gerincbe, amit a helybéliek is használtak a Mátra két oldala közötti átjárásra. A lejjebb követett utat ismét keresztezzük itt a nyeregben, és egy egyszerű pihenőhely kényelmével fújhatunk egyet a fárasztó kapaszkodás után.

A Mátra gerincén

A megérdemelt pihenő után a szelíden hullámzó gerincet követjük a K jelzésen, ami az Országos Kéktúra nyomvonalát jelöli. Egy rövid szakaszon mi is ízelítőt kapunk az országot átszelő vándorlás hangulatából. A sombokrokkal pettyezett, ritkás erdőben korlátozott kilátásunk nyílik a Kékesre és a Magas-Mátra hegyeire. Ez a szakasz a Mátra egyik legelhagyatottabb részét keresztezi, ahol a turistaút a lakott településektől messze kanyarog. A legközelebbi falvak is mélyen alattunk, több kilométernyi sűrű erdő után sorakoznak a Parádi-Tarna völgyében, illetve a túloldalon az Alföld peremén.

A gerinc hosszú emelkedőjével, bő 100 méternyi szint leküzdésével felérünk a Jagus elnyújtott csúcsára, ahol némi kilátásunk adódik a Csákány-kőre. Az éles gerinc nemcsak vízválasztó, de a vegetációt is kettéosztja. A déli oldalak napsütötte lankáit tölgyek lakják, míg a meredek északi oldali, hidegebbet kedvelő bükkösöket erősen megtizedelte az erdőgazdálkodás. A csoportokban álló fák törzsei között és a feltörekvő új generáció felett látunk be a Mátra északi völgyeibe. Alattunk a Csákány-kő andezitbányája sárgállik, amit a rabok csak Zergének hívtak egykori formája miatt. Mára a hegy belseje épület- és útalapok köveként terült szét az országban. Napjainkban sokkal mélyebb szinteket bontanak annál, hogy a kráteren kívül bármit is látnánk.

A hullámzó gerincél egyik lankáján a körbekerített kis tisztásra erdészházat építettek, aminek padját, fedett tornácát sajnos lezárták a turisták elől. A ház felett tetőző Nagy-Zúgó-hegy 637 méteres csúcsa túránk legmagasabb pontja. A túloldali nyeregben a K● jelzés leágazásához érünk.

Ereszkedés vissza az emlékpark felé

Sűrű bükkösben, meredek ösvényen hagyjuk el a gerincet a K● jelzésen, ami egy kis völgybe simulva érkezik a Szegediek kútjának nevezett forráshoz. Az öreg bükkök árnyékában, meredek bevágásban megbúvó vízfakadást a szegedi turisták foglalták még a 20. század közepén, ami azóta sűrű, buja növényzet ölelésében csordogál. A forrás alatti tisztás erdei pihenőjénél kifújhatjuk magunkat, hiszen innentől már elhagyjuk a meredek gerincszakaszt, és lankásabb vidéken ereszkedünk tovább.

A forrás alatt beérünk a dózerútra, ahol a K+ jelzést követve haladunk tovább. A kanyarnál a jelzés leágazik az irtás szélén vezető ösvényre. A Csákány-kő tömbjét keletről megkerülve a Győrke-patak bevágásában ereszkedünk vissza a hegy lábához. Az utolsó, rövid szakaszon átvágunk a hegyoldalban, ahol sűrű erdő és irtás határán, a bánya aszfaltútjának elágazásánál visszaérkezünk az emlékpark bejáratához.

 ???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???

Note


all notes on protected areas

Public transport

Figyelem! A túra kiindulópontja tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!

  • A legközelebbi buszmegálló: Recsk, OTP.

Getting there

  • A buszmegállóból a délnyugati irányba induló K+ jelzés vezet a túra kiindulópontjára (3,9 km).
  • A bánya bejárata előtt 200 méterre jobbra leágazó dózerúton jutunk az emlékparkhoz, túránk kiindulópontjához.

Parking

  • A Recski Nemzeti Emlékpark előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
  • Recsk központjából a vasútállomás mellett, a Várbükki úton jutunk ki. A bányába vezető aszfaltúton kell négy kilométert megtenni. 200 méterre a bánya bejárata előtt az erdőben találjuk az emlékpark parkolóját, és közvetlenül az út mellett annak bejáratát. Ügyeljünk a bánya kamionforgalmára!

Coordinates

DD
47.904861, 20.093828
DMS
47°54'17.5"N 20°05'37.8"E
UTM
34T 432279 5306123
w3w 
///formally.eruptive.portables
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
8.7 km
Duration
2:40h
Ascent
348 m
Descent
348 m
Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.