Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Élményvadászat a Tokaji-hegység központjában, avagy látványtúra a hutai hegyekben

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sólyom-bérc a magasból
    / A Sólyom-bérc a magasból
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felújításra váró erdészház Istvánkúton
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középhuta faluképe magán hordozza az alapító telepesek kárpáti gyökereit
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét tipikus, nyírfaligetekkel tagolt, nyeregben ülő kaszálórét
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bérc jégkorszaki fagyoktól visszabontott sziklás gerince
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára a Sólyom-bércről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Autentikus gerendaház az István-kúti-rét nyírfaligetében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Soltész-hegy vadregényes oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kút
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füzér várának falai a Nagy Péter-mennykőről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét takaros pihenője asztalokkal, padokkal, esőbeállóval fogad
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Égerfaligetek között kanyarog a fiatal Tolcsva patak és a hutákat összekötő út
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kúti nyírjes
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy Péter-mennykő a hegység tömege fölött
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egymást támogató nyári vargányák a gerinc bükkösében
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bércre vezető út a fagy aprózta sziklatömbök között kanyarog
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Újhuta feletti fenyvesek, erdei fenyőkkel szegélyezett út a Kotliszka-réten
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci várban és a Magoskában tetőző gerincek a Sólyom-bérccel szemben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Mlaka-réten
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített jegenyefenyves Újhuta felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napkelte a Nagy Péter-mennykőn
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rétre vezető sziklás dózerút Középhuta irányából
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középhuta a favágók és egykori üvegolvasztók hegyvidéki faluja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Soltész-hegy sziklaformái
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km István-kúti nyírjes Nagy-Péter-mennykő Sólyom-bérc István-kúti nyírjes
A hegység látnivalókban talán legtöményebb része a Háromhutától északra eső gerincszakasz. A két legszebb és legnépszerűbb kilátópont, a Sólyom-bérc és a Nagy-Péter-mennykő egymástól pár kilométerre található csupán, ráadásul pont kiegészítik egymást a hegység két eltérő szeletére nyíló félköríves panorámával. Közöttük helyezkedik el a Mlaka-rét és az István-kúti nyírjes; mindkettő rendkívül hangulatos és védett fajokban gazdag természeti értéke a hegységnek.
Open
moderate
Distance 19.7 km
6:10 h
789 m
789 m

A Tokaji-hegység központi részén, a tájvédelmi körzet szívében járunk, fokozottan védett hegyi kaszálóréteken, idős bükkösökben, hegyteteji andezittornyok között. Mindkét kilátópontunk a hegyvidék jellegzetes sziklaképződménye, a jégkorszakban kifagyott sziklás felszínek iskolapéldája. A 20-30 méter magas andezittornyok sziklamászó helyek is - igaz, a Nagy-Péter-mennykőn természetvédelmi okokból az ezredfordulón betiltották e tevékenységet.

A hegytetőn felnyíló sziklasáv eredete a hegységet felépítő vulkánok szerkezetében nyugszik. Az andezit tűzhányókat rétegvulkánnak is nevezik, mivel a kitörések során egymást követő hamu- és lávarétegek egymásra rakódásával épültek fel. A puhább, tufás részek között kemény és ellenálló andezitláva sávok fekszenek, védőburokként megóvva a hegytetőket a lepusztulástól. Ugyanakkor a rideg kőzet repedéseibe beszivárgó víz a fagyhatással karöltve gyengíti a sziklák állékonyságát, így a hidegebb időszakokban aprózódik a kőzet. A legutóbbi kétmillió év jégkorszakokkal tarkított időszakában is fokozott fagyaprózódás jellemezte e bérceket, melynek nyomában rengeteg kőzettörmelék, ledőlt torony és visszabontott sziklataréj jellemzi a Tokaji-hegységet. Magaslati pozíciójuk miatt ezek a legszebb kilátópontok is; emellett a sziklarepedések hűvösebb, nedvesebb klímája különleges növény- és állatvilágnak ad otthont. Hazai viszonylatban rendkívül ritka áfonyások jellemzik a Nagy-Péter-mennykő szirtjét - nem hiába védett a hegy környezete.

Túránk másik különlegességei a hegyi kaszálórétek, ligetek, amelyek szintén fokozott védettséget élveznek természeti értékeik miatt. A völgyfőben fekvő István-kúti nyírjesben például ritka áfonyásokat is találunk, akár a Nagy-Péter-mennykő közelében. Itt a hűvös és nedves klímát a hegyek közé zárt, lokális mélypont és a bő vizű forrás biztosítja. Az erdős környezetet az István-kútnál hajdanán lakott erdész kaszálói tarkítják, amelyeket egészen az 1970-es évekig aktívan műveltek. A rendkívül fajgazdag füves területeket azonban cserjék lepték el, felszínüket fokozatosan visszahódította az erdő. A természetes folyamatba szakemberek avatkoztak be az ezredforduló után, hogy megőrizzék a ligetet. Mára már újra rendszeresen kaszálják a Mlaka-rétet és az István-kúti nyírjest, hogy az idilli hegyi rétek életközössége fennmaradjon.

Közvetlenül az István-kúti nyírjes mellett, a több ágból táplálkozó forrás környékén évszázados bükkerdő maradt fenn. A tekintélyt parancsoló, oszlopcsarnokszerű bükkös aljzatán a nyáron is nedves, hűs klíma miatt a nagygombák rendkívüli tömege, fajgazdagsága jellemző. Ebben a szűk, pár négyzetkilométeres zónában képviselik magukat a legértékesebb hegyvidéki társulások a délies sziklagyepektől a hegyi kaszálóréteken keresztül az áfonyás, gombamezős, agg bükkösig.

Author’s recommendation

  • Ha a Sólyom-bérc déli panorámája után látni szeretnénk észak felé is a kilátást, a Nagy-Péter-mennykőn kívül érdemes ellátogatni a Kerek-kőre: az Újhuta felé vezető ereszkedést megszakítva, a K és K▲ jelzésen juthatunk ki a Szpalanyica-völgyhöz közeli sziklára. A kilátópont egyedi, vadregényes hangulatú helyszín.
  • Újhután érdemes betérni a központban található Barát-vendéglőbe egy frissítőre; a konyhájuk is kiváló. Itt megvárhatjuk a következő buszt is, ha nem akarunk legyalogolni Középhutára az aszfalton.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: November 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy Péter-mennykő, 709 m
Lowest point
Középhuta, 253 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Sólyom-bérc kilátópontjánál csábít a szikla széle a minél tágasabb panorámáért, de óvatosan közelítsük a peremeket, mert a görgeteges sziklafelszín csúszásveszélyes. Alattunk sziklamászók lehetnek, semmit ne dobáljunk le a szikla tetejéről!

Start

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló (263 m)
Coordinates:
DD
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
w3w 
///skulk.consistently.reform

Destination

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Középhutáról a S jelzést követjük a Mlaka-rétre.
  • A rét déli végéből rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Sólyom-bérchez.
  • A Mlaka-rétről a K jelzést követjük (balra) az István-kúti vadászházig.
  • A vadászház mögött jobbra, kitérőt teszünk az István-kúthoz a K● jelzésen, amely a kulcsosháznál köt vissza a Kéktúrába.
  • A kulcsosháztól a K jelzést követjük egy rét elágazásáig.
  • Jobbra fordulva a K▲ jelzés vezet ki a Nagy-Péter-mennykőre, majd ezen is térünk vissza.
  • A K jelzésen térünk vissza a Mlaka-rétre, és ezt követjük tovább a Szpalanyica-völgy elágazásáig.
  • Jobbra fordulunk a K◼ jelzésre, a Szpalanyica-völgybe.
  • Z↺ jelzésen a Kotliszka-rét nyergén keresztül, az egykori Waldbott-vadaskertet érintve érkezünk le Újhutára.
  • Az aszfaltos úton jobbra, a Z kerékpáros jelzésen jutunk vissza Középhutára.

A túra részletes leírása:

A hutafalvak felett

A hegység szívéből, a hutafalvak központjából, Középhutáról indulunk nyugatnak a S jelzésen. A jellegzetes egyutcás, völgybe ékelődött település meglepő hasonlóságot mutat a felvidéki, kárpáti falvakkal. Az azonosság érthető, hiszen a Kárpátok lakói, felvidéki szlávok alapították a községet a korábbi otthonukhoz hasonlító környezetben. A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc fejedelem telepítette be őket a hegység központjába az addig kiaknázatlan erdőségek felhasználására, az üveggyártás megindításához. Az erdők kimerülésével az eredetileg óhutai központból Újhutára, majd Középhutára költöztették az olvasztót, így a völgyben több elszórt település alakult ki, amit ma Háromhutának nevezünk.

A szorosan a völgy aljára tömörült házakat elhagyva, az alvég feszületével szemben kis híd ível át a Tolcsva patak felett. Égerfák árnyékában keresztezzük a patakot, és a túloldali mellékvölgyben elkezdjük lassú kapaszkodásunkat a hutai hegyekbe. Alig pár száz méter után a mellékvölgyből is lefordulunk a Nagy-Királyos oldalában kaptató dózerútra. A völgytalp öreg fái és erdőirtás fiatalosa között emelkedünk a fokozatosan ösvénybe váltó úton. Egy erdőgazdasági nyomot keresztezve, kanyarját levágva érkezünk meg a Kis-Pockála tisztására. A mindinkább zsugorodó füves terület szélén csatlakozunk az imént érintett erdészeti út felső ágához, amely a Soltész-hegy meredek és egyre kövesebb nyugati lejtőjén oldalaz a Mlaka-rétig.

A hegység egyik kitüntetett vízválasztóját alkotó, amolyan főgerincnek megfelelő vonulaton a Mlaka-rét lokális mélypontja fontos átjáró a Tolcsva patak és a Kemence-patak völgye között. A nyeregben ülő, nyírfaligetes tisztás pedig helyi jellegzetesség, mely gyakori a Tokaji-hegység magasabb régiójában. A nyírfa jelenléte az Északkeleti-Kárpátok hatása, míg a vulkáni eredetű hegyek kevés lapos területét kihasználó kaszálórét sokáig a helyi gazdálkodás egyik alappillére volt.

A rét elején rögtön kiágazik egy ösvény balra a bükkösbe, ahol a K▲ jelzés vezet fel a Sólyom-bérc sziklás oldalába. A hegytetőt alkotó andezittaréjt a jégkorszakok fagyhatása visszabontotta, így a lejtőt rengeteg leomlott torony, mohás andezitgörgeteg tarkítja. Szürke bükktörzsek között lavírozva, egy még álló torony alatt érkezünk a túloldali tisztásra. A látvány mellbevágó: a zárt erdő után hirtelen kinyílik a táj, és a Tolcsva patak völgye fölött egészen a Bodrog árteréig lelátunk. A Tolcsva és Óhuta közötti hegycsoportot a büszke sziklaormon trónoló regéci vár zárja nyugaton. Alattunk a tornyokra szakadozott sziklacsoport szédítő mélységbe vész. Jó időben akrobatikus sziklamászókat is láthatunk egyensúlyozni a néhol áthajló, szürke andezitfalakon.

A K▲ jelzésen ereszkedünk vissza a Mlaka-rétre, és a túloldali pihenőhöz átérve csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalának K jelzéséhez a hegység vízválasztóját alkotó „főgerincen”. Innen egy hosszabb kitérőt teszünk nyugat felé az István-kút érintésével a Nagy-Péter-mennykőre, ezután pedig ugyanide érkezünk majd vissza, és keleti irányban folytatjuk utunkat.

Kitérő István-kútra és a Nagy-Péter-mennykő kilátópontjára a Tokaji-hegység „főgerincén”

A kitérő oda-vissza kb. hét kilométerünkbe kerül, de megéri a látvány és a hangulat miatt, ráadásul az út nagy részét a bércek közt kényelmesen tekergő erdőgazdasági nyomon tesszük meg. A K jelzés északnyugati (bal) ágát választjuk a Mlaka-rétnél, amely az István-kúthoz vezető széles dózerutat követi tekintélyes bükkfák árnyékában. Szűk kilométer után egy nyeregbe érkezünk, aminek túloldalán Istvánkút széles katlanjába ereszkedünk egy mesébe illő, zöldellő nyírfaligetben. A hegyi idillt a ligetes tisztás közepén álló gerendaházikó teszi teljessé; mellette kis tóba gyűlik a közeli forrás vize. Az árnyas pagony a túloldalon rejtőző kőház egykori tulajdonosait szolgálta, hiszen az itteni erdész kaszálta állatainak a szénát. Az 1970-es években felhagytak a kaszálással - emiatt az erdő vissza is vette volna az őt megillető helyét, de a tisztásokon élő védett növények és állatok megtartásának érdekében a cserjéket kiirtották, és évente lekaszálják a területet.

A gerendaház mögött tér ki a K● jelzésű ösvény az öreg bükkfák árnyékában meghúzódó István-kúthoz. Alig száz méter múlva érjük el a beton forrásfoglalást, melyből friss hasadékvíz tör elő bő hozammal. A csurgó környezetét óvó véderdő tekintélyes bükkfamatuzsálemekből áll. Némelyikük ugyan már kidőlt, de egészséges, őserdei hangulatot áraszt miattuk az István-kút. A forrásból születő patak bevágásán át, a K● jelzés másik ágán érünk a bükkös túloldalán álló egykori erdészházhoz, amely jelenleg kulcsosházként működik. Itt visszacsatlakozunk a K jelzésre, amelyen nyugat felé kikapaszkodunk a völgyfőből.

A nyírjes, gyertyános erdő felső végén a K jelzés lomhán kanyarog az erdőgazdasági úton, völgyek és gerincek hullámai között. Nagy ívben, eleinte tölgyesben, majd telepített fenyvesekben kerüljük a Bagoly-bérc-tető sziklás oldalát, míg végül elérjük a Pin-kút feletti tisztást, ahol a K▲ jelzés jobbra tér a Nagy-Péter-mennykőhöz.

A réten átvágva kapaszkodunk fel a sziklás gerincélre. Belépünk a tekintélyes bükkerdőbe, mely egyre kövesebb, sziklásabb lesz, ahogy a csúcshoz közelítünk. Szinte a legmagasabb ponton hirtelen elszakad a gerinc, és alattunk pár ugrással a mélybe zuhan a féloldalas hegytető.

Túránk fordulópontja szintben és látványban is csúcspont. 700 méter feletti magasságával a környék egyik legmagasabb természetes kilátópontja a Nagy-Péter-mennykő. Északra mélyen alattunk a Kemence-patak szerteágazó völgyrendszere szabdalja részleteire a tájat, és meghatározó a szemközti Csattantyú-hegy egykori vulkáni központja, valamint a mögötte húzódó Nagy-Milic széles vonulata.

Az eddig megtett útvonalon, a K▲ és a K jelzésen térünk vissza a Mlaka-rétre, ahonnan a K jelzést kelet felé tovább követve folytatjuk túránkat az erdőgazdasági úton. Egy kilométer után elérkezünk a Tolcsva patak forrásvidékére, a Szpalanyica-völgyhöz, ahonnan a K◼ jelzésre váltva, Újhuta irányába követjük a dózerutat.

A Waldbott-uradalom vadaskertjében

A Szpalanyica-völgy széles teknőjében, sűrűsödő bükkösben vágunk egyre mélyebbre a Tolcsva patakkal a völgy lomha kanyartól íves mélyedésében. Legyünk figyelmesek: ahol az út két kb. kilométer után keresztezi a még gyermek patakot, egy árokban meredek út kaptat fel a szemközti lejtőn. Ezt választva, a Z↺ jelzésen kanyarodunk fel és küzdjük le a nyeregbe vezető száz méter szintet.

A Kotliszka-rétnél érkezünk a nyeregbe, amely előtt közvetlenül két monumentális mamutfenyő áll az erdőben. A tisztás szélén és az azt keresztező ösvény mentén vadgesztenyesor húzódik, előrébb vörösfenyők szegélyezik az utat. A rét után lankásan ereszkedünk az öreg, vegyesen luc-, duglász- és jegenyefenyvesben. A különleges erdőtársulást a tolcsvai központú, de német származású Waldbottok telepítették a 20. század elején. Itt volt a vadaskertjük, Újhuta alsó végén pedig a vadászkastélyuk. Az északi tájakra jellemző hangulat kísér a Hársas-tető alatt is, melynek csúcsán faszerkezetű kilátó állt a 20. század közepéig.

A vadaskert fenyveseit elhagyva immár tölgyesben kerüljük a köves gerincet, melynek túloldalán lekanyarodunk Újhuta irányába. Az erdészeti utak találkozásánál hangulatos tisztást, a Sop-rétet érintjük, és mellette beváltunk a bükkösbe. Innentől fokozódó meredekséggel ereszkedünk, és a völgy aljához közeledve újabb, ezúttal sírkövekkel tűzdelt tisztás tűnik fel a házak felett - itt van a település halottjainak nyughelye. Újhuta temetője egészen a Tolcsva patakig ereszkedik, hazánkban egyedülálló meredekséggel. A sírkert kapuján túl, a Tolcsván átlépve visszaérkezünk Újhuta központjába, a haranglábhoz és a buszfordulóhoz. A vízfolyást követve, az aszfalton térünk vissza Középhutára a Z kerékpáros jelzéseket kötve, ezzel körtúránk bezárul.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás (Vámosújfalu) felől érkezhetünk a menetrendszerinti busszal Középhuta központjába, a Háromhuta (Középhuta), templom nevű megállóba.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • A falu központjában, a bolt előtt érdemes parkolni.

Coordinates

DD
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
w3w 
///skulk.consistently.reform
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
19.7 km
Duration
6:10 h
Ascent
789 m
Descent
789 m
Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp