Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Egy páratlan útvonal: túra a Szelce-völgyben

Hiking Trail · Aggteleki Nemzeti Park · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    / Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / On the plateau of Jósvafő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy vége
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak után nem találkozunk vízzel
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szelcepusztai turistaszálló
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The typical landscape of Gömör-Torna Karst region (the plateau of Jósvafő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jósvafő, the old village
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éles kanyar a Szelce-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dolines on the plateau of Jósvafő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A barn by the creek.
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Free range grazing
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-szurdokban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoramic view of the plateau
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nemzeti park címerállatának kőből rakott mása
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy fölső szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The creek in the backyard.
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nincs patak a völgy alján
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak szurdoka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a jósvafői Szőlőhegyről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közelítve Szelcepusztát
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelce-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiérve a Szelce-völgyből
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelcepuszta
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola Szőlőhegy (Jósvafő) Jósvafői-fennsík (Gergés-lápa) Jósvafői ófalu
Jósvafő mellékén a magyar tájhoz szokott szemnek váratlan, egészen meglepő látványvilág nyílik meg az Aggteleki-karszton. A töbörgöröngyös felszínű Jósvafői-fennsíkon meglátogatjuk a szabadon nyargaló hucul ménest, végigmegyünk az ország talán legszebb völgyén, majd árnyas erdőkben lehűlve térünk vissza kiindulópontunkra.
Open
easy
Distance 15.9 km
5:00 h
377 m
377 m
407 m
205 m

A Gömör-Tornai-karsztvidék vízfolyások által különálló tömbökre szabdalt fennsíkjaira jellemző nyílt terepeket keresünk föl. Mindenbe belekóstolunk kicsit, ami e tájunk felszínfejlődése és kultúrtörténete során létrejött. Áthatolunk egy szurdokon, majd hosszan haladunk az évszázadokig jellemző legeltetés és kaszálás által nyitott kopár terepeken - érintünk fennsíkot és száraz völgyet is. Meglátogatunk egy súlyos történelmi örökséget hordozó egykori vadászkastélyt, amelynek környéke ma erdészeti központ, majd felkapaszkodunk a karszt zárt, nagyragadozók által is lakott erdőibe.

A jósvafői mindennapok meghatározó eleme a karsztvíz, mely barlangokat lyuggat a környező hegyek testébe, olykor dübörögve tör elő a Jósva-forrásból, ott csörgedezik a falu utcái között, és a Tengerszem smaragdzöld tavacskáját táplálja. Átkelve a Tohonya-szurdok mohos görgetegein, a településtől karnyújtásnyira azonban kifejezetten száraz, kopár tájra érkezünk, amit nyáron vigasztalan forróság uralhat el. A kissé vadnyugati hangulatú Jósvafői-fennsík szabadon vágtázó lovaktól mozgalmas, töbröktől hullámzó medencéjét erdős hegyek keretezik. A Szelce-völgy alján sem borul fölénk a lombkorona: éles kanyarjaival és szűk, füves pásztájával különleges atmoszférájú túraútvonal. Az országban páratlan megjelenésű, vadregényes tájon meg is szállhatunk, ha Szelcepusztán töltjük az éjszakát. A túra végén pedig a karszt alig háborgatott erdőiben vezet vissza az útvonal a kiindulópontra, útközben feltárva előttünk a Jósva-völgy és a szomszédos hegyek panorámáját.

Author’s recommendation

  • Érdemes egy estét Szelcepusztán tölteni a turistaszállóban (Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola). A felújított, hangulatos épület nagyszerű helyen áll. Tölthetjük az éjszakát a kastélyszállóban is, ha magasabb komfortfokozatra vágyunk.
  • Vízvételi lehetőség csak Szelcepusztán lesz, a forró nyári napokon extrém melegre készüljünk a végig napsütötte Szelce-völgyben!
  • Jósvafőre érdemes még legalább egy félórát szánni: keressük fel a smaragdzöld Tengerszemet, és a mellette található Jósva-forrást!
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: April 30, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
407 m
Lowest point
205 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Jósvafő, közért buszmegálló (207 m)
Coordinates:
DD
48.482624, 20.552258
DMS
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM
34U 466913 5370041
w3w 
///blackout.ceilings.benefit

Destination

Jósvafő, közért buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Jósvafőn a S jelzésen kell előre indulnunk a buszmegállóból.
  • A falu szélén jobbra térünk a K jelzésekre.
  • A K jelzésről már a fennsík tisztásán váltunk át a P jelzésre bal felé.
  • Végigmegyünk a Szelce-völgyön egészen Szelcepusztáig.
  • Szelcepusztán jobbra kanyarodunk a K jelű turistaútra.
  • A Kéktúrát követjük azután is, hogy a S jelzés elkanyarodik balra.
  • Később, amikor a Szőlőhegyen a S jelzés megérkezik jobbról, mi balra fordulunk rajta.
  • A S jelzésen sétálunk vissza Jósvafőre.

A túráról részletesen

Apró szurdok Jósvafő mellett

Jósvafőn elhagyjuk a főutcát, és a pajták alatt csörgedező, széles patakot követve sétálunk ki a házak közül. Az erdő kezdetben nem záródik össze, hiszen a Kossuth-barlang forrásszája előtt kis rétet foglal el egy vízmű. A kövek közül buzog elő a forrásvíz, mellette épített, kapuval lezárt bejárat vezet a ma is élénken kutatott barlang mélye felé. Nevét Kossuth egyik környékbeli látogatásának köszönheti, a támfalak közül nagy esőzések után zengve tör elő a víz. A K jelzésű turistaút itt belép a Tohonya-patak földúttal feltárt, kiszélesített szurdokába. Kiépítettsége szerencsére nem tette teljesen tönkre a völgyet, a mohos kőgörgetegeken átbukdácsoló patak bájos képet fest, ahogy apró, de kanyargós szurdokában utat tör magának.

Kisvártatva egy újabb tisztásra érkezünk, jobbra, előre átvágunk rajta, és egy meredek ösvényszakaszon felkapaszkodunk a Jósvafői-fennsík óriási kaszálórétjére. Percek alatt óriásit változik a táj, amikor a hűs erdőből napsütötte, majdnem fátlan mezőre érkezünk. Mellbevágó a látvány: a hatalmas, széles plató medencehelyzetben van, meredeken leszakadó, erdős oldalú hegyek keretezik minden oldalról, ezért egy tágas katlanban érezhetjük magunkat, ahol ember nyomát alig-alig észlelhetjük. A felszínt változatos méretű, helyenként összeolvadt töbrök teszik göröngyössé. Régebben erdő fedte a tájat, letermelése után a kaszálás és legeltetés megakadályozta a fásszárú növényzet térhódítását, manapság pedig a túrázók látóterét a szél borzolta fű tölti be.

A Jósvafői-fennsíkon

Megkerüljük a hucul ménes gergés-lápai karámját, a lovak nagy területet járhatnak be. A zömök testű lófajtát a „Kárpátok pónijának" is nevezték régebben, mivel erős izomzata és kis méretei lehetővé tették használatát a nehezen megközelíthető erdők letermelése során. Magyarországról csaknem kipusztult, a '80-as évek óta a nemzeti park tenyészti és gondozza őket. A hátasokon túl a Nagy-oldal festői karsztbokorerdőjén, sziklás lejtőjén akadhat még meg a szemünk. E hegy hordozza az Aggteleki-karszt legmagasabb pontját, a Fertős-tetőt (604 m). Felkeresése sajnos természetvédelmi okokból nem lehetséges, az innen észak-északkeletre fekvő hegyvidékre egyetlen turistaút sem lép be. Háborítatlan erdőikben évtizedek óta stabil farkas- és hiúzpopuláció van jelen.

A Szelce-völgyben

A K jelzés délkelet felé terel, majd egy elágazásnál jobbra kanyarodik, nekünk viszont a bal felé tartó P jeleket kell követnünk. A fennsíkra és az előttünk álló útszakaszra is jellemző, hogy nyáron kérlelhetetlen forróság ül a tájra, ráadásul mélységi helyzetéből következik, hogy frissítő szellőre sem nagyon számíthatunk. Töbrök közt kanyarogva lépünk be a csak kezdeti szakaszán becserjésedett, facsoportokkal induló Szelce-völgybe. A hosszú, nyílt völgyaljon nem találunk patakot, mert az már réges-rég eltűnt a felszínről: a korábban a fedő kőzetrétegekbe bevágódott vízfolyások a mészkőréteget elérve víznyelőkön keresztül elszivárogtak a mélybe (ezek maradványai a mai töbrök). Az erózió tulajdonképpen „leradírozta" a felső rétegeket, a kialakult völgy viszont megmaradt, átöröklődött a mészkőre. A Gömör-Tornai-karsztra általánosan jellemző völgyképződés egyik példáját láthatjuk itt. Emellett a Szelce-völgy szerkezeti vonalon fekszik, így a régi patakok a meglévő mélyedéseken át találtak maguknak utat. A vörösagyagos talajon vezető keréknyomot villanyvezeték kíséri, de ez mit sem ront a látványon! Meseszép, füves aljú pásztában sétálunk, egyik oldalról meredek, a másikról lankás lejtők erdői zárnak közre. Az éles kanyarok miatt nem látunk ki a völgyből, mely hangulatát tekintve páratlan az országban. Ráadásul a turistatömegek is elkerülik, jó eséllyel magunk leszünk e kissé kietlen, mégis barátságos természeti környezetben. Balra, a fokozottan védett, turisták elől teljesen elzárt Nagy-oldal karros-bozótos letörésén, a magasban régi vadászösvény tekereg, legvadabb sziklás letörése, az Oltár-kő egykor fenséges panorámájáról volt ismert. A mögötte elterülő erdős fennsík csúcspontján, a Fertős-tetőn régi turistakalauzok leírása szerint kilátó állt, melyről az egész karsztvidék, hátterében pedig a Magas-Tátra is látható volt.

Egy derékszögű jobbkanyar után kissé kiszélesedik a terep, és bal felől is alacsonyabbá válik a hegyoldal. Vadföldek mellett közeledünk Szelcepusztához, érdemes néha hátratekinteni, a Nagy-oldal falként emelkedik végigjárt utunk hátterében.

Szelcepuszta

Szelcepusztát aszfaltút keresi fel, a karámok közt hucul lovak legelésznek, szomszédjukban félénk dámszarvasok lesik lépteinket. A mai erdészeti telepen áll egy kiváló erdei iskola, ami mindennel felszerelt turistaszálló is egyben. Balra, a fák közt, a betonút végén pedig a kastélyhotelt találjuk: Horthy Miklós kedvelt vadászterepe volt ez, az épület (leégett) elődjét ő használta, a kormányzó medvéket is telepíttetett a rengetegbe. A Ménes-völgyben fakadó Medve-kerti-forrás a mai napig ennek emlékét őrzi, a fölötte található Sárog-kertben építették ki (a derenki és szögligeti lakosság segítségével) a kerítést, melybe két pár (állítólag lengyelországi) mackót telepítettek. Egyes visszaemlékezések szerint korábban fogságban tartott, emberhez szokott egyedekről volt szó, ezért szabadon engedni nem lehetett őket, etetésükről a helyi vadászok, erdészek gondoskodtak (terménnyel, kukoricával, gyümölccsel és olykor lóhússal). A '40-es évekre utódaik húsznál is többen voltak, közülük sokat szabadon engedtek, némelyiküket a közeli falvakban ritkán viszontlátták (pl. a kaptárak közelében, gyümölcsösökben), de egy kivételével nem maradt fenn feljegyzés lövéssel végződő konfliktusról (arra is a felborogatott kaptáraik miatt megvadult méhek miatt volt szükség). Aztán 1944-ben, ahogy a front közeledett, a kertben tartott állatokat szabadon engedték. (Horthy egyébként egy alkalommal, Szin közelében ejtett el egy medvét.)

Szenvedélyében a kormányzó azonban nem akart a közeli Derenk lakosaival osztozni, akik olykor orvvadászatokkal egészítették ki napi betevőjüket, ezért a falu népét ellentmondást nem tűrve elköltöztette, a házaikat leromboltatta. Persze nem ő volt az első, aki Szelcepusztát felfedezte magának, hiszen már az Árpád-korban vasműves központ volt, az akkori „vasverőkre" emlékeztetnek egyes környékbeli elnevezések: Verő-oldal, Verő-tető, Patkós-oldal, Patkós-völgy. Napjainkban békés, idilli szálláshely, érdemes egy estét eltöltenünk itt, a karszt szívében.

Vissza Jósvafőre

Szelcepusztáról a Kéktúra K jelzésein indulunk visszafelé. Akárcsak utunk elején, ismét erdőbe lépünk. Nyergek közt haladunk, itt-ott töbrök mélyülnek az erdei út mellett. Kisebb tisztásokat is érintünk, keresztezünk egy fenyvesfoltot, végül kiérkezünk a Szőlőhegy nyílt terepére. A S jelzés itt bal felé indul, kövessük ezt! Pár lépés után kinyílik a táj, érdemes kicsit feljebb kapaszkodni a domboldalon. Bár Jósvafőn nincs nagy hagyománya a bortermelésnek, ezen a napnak kitett lejtőn mégis foglalkoztak, és napjainkig is folgalkoznak egy kevesen szőlővel. A sok tőke helyett a temérdek magaslat feltűnő: rálátunk a Jósva-völgyre és annak lucfenyvessel is borított túloldalára, feltűnik a Szalonnai-karszt gerince is. A szembenső hegyoldalt kelet felé széles kaszálók foglalják el, kissé felvidéki jellegű a látvány. A hegy tövében a nemzeti park címerállata, egy hatalmas, kőből rakott szalamandra tekeredik. Széles szekérutunk a domboldalon ereszkedik, a visszacserjésedő lejtő egy lentebbi pontjáról belátunk Jósvafő völgykatlanába. Megkerülünk  egy apró völgyfőt, majd erdőben érkezünk le az aszfaltútra. Ezen gyalogolunk be a faluba, ahol a S jelzés visszavezet a buszmegállóig.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Jósvafő, autóbusz-váróterem megállóból indítjuk a túrát, és oda is térünk vissza.
  • A túra végén elhaladunk a Jósvafő, Petőfi utca 8. buszmegálló mellett - ha nem akarunk visszatérni a faluközpontba, innen is hazaindulhatunk.

Getting there

  • A buszmegállóból indul a turistajelzés.

Parking

  • Jósvafőn a központban, a bolt előtt, vagy a Rákóczi Ferenc utca és a Táncsics utca elágazásánál lehet parkolni.

Coordinates

DD
48.482624, 20.552258
DMS
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM
34U 466913 5370041
w3w 
///blackout.ceilings.benefit
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Aggteleki-karszt vagy Gömör-Tornai-karszt térképek

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
15.9 km
Duration
5:00 h
Ascent
377 m
Descent
377 m
Highest point
407 m
Lowest point
205 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp