Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Egy nap a zempléni vadonban

Hiking Trail · Központi-Zemplén · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • The foresters' lodge in the birchwoods of István-kút
    / The foresters' lodge in the birchwoods of István-kút
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Nagy Péter-mennykő (lookout point)
    / Nagy Péter-mennykő (lookout point)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Birchwoods of István-kút
    / Birchwoods of István-kút
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    / Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    / A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Birchwoods of István-kút
    / Birchwoods of István-kút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Legelők Regéc szélén
    / Legelők Regéc szélén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Sólyom-bérc tetején
    / A Sólyom-bérc tetején
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A sziklataréj lankás, felszabdalódott oldalán keresztül vezet föl a turistaút
    / A sziklataréj lankás, felszabdalódott oldalán keresztül vezet föl a turistaút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hatalmas erdők, kevés erdőirtás
    / Hatalmas erdők, kevés erdőirtás
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kulcsosház árnyas helyen található
    / A kulcsosház árnyas helyen található
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mlaka-rét (pihenőhely a fák alatt)
    / A Mlaka-rét (pihenőhely a fák alatt)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Patakkeresztezés a Kemence-völgyben
    / Patakkeresztezés a Kemence-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • The view over the Milic Group from Nagy Péter-mennykő
    / The view over the Milic Group from Nagy Péter-mennykő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • The meadow at the foot of Nagy Péter-mennykő
    / The meadow at the foot of Nagy Péter-mennykő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pond in the birchwoods of István-kút
    / Pond in the birchwoods of István-kút
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
Map / Egy nap a zempléni vadonban
300 450 600 750 900 m km 2 4 6 8 10 12 14

Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén. Távban, szintkülönbségeiben és változatosságában is egyedülálló túraútvonal, melyen mindenből kapunk egy kicsit, ami északkeleti hegyvidékünket jellemzi.

open
moderate
14.5 km
5:00 h
391 m
542 m

A Kárpátok vulkáni hegyláncához tartozó Zemplén egyik legvadregényesebb hegyvidékünk. Kiterjedtségéhez és zártságához szokatlan elhagyatottság is társul. A zárt erdőrengeteg, a komorságukban is impozáns sziklaformációk, a változatos panorámák és a tagolt domborzat teszik különleges túratereppé a Zemplént.

A túra azoknak ajánlott, akik egy napban szeretnék megismerni a hegyvidék hangulatát. Keresztezzük ugyanis a hegység belső zugait, Regécről egy szinte teljesen elhagyatott ösvényen kapaszkodunk fel a Nagy Péter-mennykő sziklaormához, ahonnan parádés kilátás tárul elénk a hegyvidék elzárt, erdős, lakatlan vidékére. Áthaladunk a katlanszerű mélyedést kitöltő, jégkorszakból ránk maradt istvánkúti nyírjesen, szétnézünk a hegység legnagyobb krioplanációs sziklafalának, a Sólyom-bércnek a tetejéről. Miután beteltünk a háborítatlan, végtelen erdőrengeteg és a regéci vár látványával, leereszkedünk a térség hosszan kanyargó, elszigetelt völgyébe, a Kemence-völgybe. A mélyen bevágódott patakvölgy alján kisvasút zakatol - végül ezzel hagyjuk el a zempléni erdőket, hogy hazaindulhassunk.

Aki csak tömegközlekedéssel juthat el a Zemplénbe, annak jó hír, hogy Budapestről ezt a túrát (jelentős utazási idők mellett) egy nap alatt is megtehetjük kora reggeli indulással és késő esti érkezéssel.

Author’s recommendation

  • Menet közben, körülbelül félúton az István-kúti vadászházban meg is aludhatunk. A kulcsot a gondnoktól telefonon, előzetes egyeztetést követően postán kapjuk meg.
  • Ha marad rá időnk (ez elég gyors tempót igényel), Regécen nem érdemes kihagyni a várat, illetve a Mlaka-rét után továbbmenni a 30 percnyire lévő, pazar kilátást nyújtó Kerek-kőhöz (a Kéktúra mentén található).
  • Vizet féltúton az István-kútból meríthetünk, ezzel feltölthetjük készleteinket.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: 2019-03-11

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Altitude
709 m
256 m
Highest point
Nagy Péter-mennykő (709 m)
Lowest point
Rostalló (256 m)
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Ha a túra végén lekésnénk az utolsó kisvasutat, a kb. 2 km-re lévő Kőkapunál találunk egy nagy éttermet és szállodát. Hétvégén igen népszerű célpont a környékbeliek körében, itt jó eséllyel alkalmunk nyílik fuvart szerezni magunknak a jókora távolságra lévő Pálházára.

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

Start

Regéc, buszmegálló (407 m)
Coordinates:
Geographic
48.391942, 21.343823
UTM
34U 525452 5359921

Destination

Rostalló, kisvasút-végállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Regécet a Z jelzésen hagyjuk el.
  • Egy meredek, fenyveses emelkedő után, amikor a Z jelzés élesen balra fordul, mi tartsunk egyenesen fölfelé, tovább a jelzetlen dózerúton, így délkeletről kerüljük a Tokár-tetőt.
  • A K jelzésbe csatlakozunk, ezen folytatjuk utunkat jobbra.
  • Balra kiágazik a K▲, ezen tudjuk meglátogatni a Nagy Péter-mennykőt.
  • A K jelzésen sétálunk a Mlaka-rétig, ahol a K▲ jelzésen látogatunk föl a Sólyom-kőre.
  • A Mlaka-rétről a S jelzés vezet el Rostallóra, a kisvasút végállomásához.

A túráról részletesen

Regécen a mérsékelten ízléstelen látogatóközpont elől kezdjük a túrát. A látogatóközpontban büfé működik, ami egyben kisebb vegyesbolt is. Érdemes feltankolnunk mindennel, amit esetleg előre nem csomagoltunk el magunknak, hiszen hosszú, nehéz menet vár ránk. A falu központjában lévő elágazásnál jobbra fordulunk, feltalpalunk a rövid szerpentinen, és a faluszéli legelők közt gyalogolunk egy darabig. Jobbra elágazik a vár alatti, erdei parkolóhoz vezető földút, ahonnan szép, teljes panoráma nyílik a várhegyre.

Az aszfaltcsík hamarosan balra kanyarodik, mi pedig pár méter után jobb felé elhagyjuk azt, hogy az ösvényen levágjuk kanyarját. Keresztezzük az autóutat, és a legelő szélénél nyitható villanypásztor-kerítésen átjutva átszeljük a patakmedret, hogy kiérjünk egy újabb legelőre. A fák mentén vezet a rosszul, ritkásan jelzett (és még ritkábban járt) turistaút, amelyről hátrafordulva újra meseszép képpel szembesülünk, közepén a regéci várral.

A fák közé lépve hosszasan követünk egy kanyargó dózerutat: többnyire bükkösök mentén haladunk, hol fiatalosok, hol kőmezős aljú, idős erdők kísérnek. Átgázolunk egy patakmosáson, kisvártatva pedig balra, ösvényre lépünk. Meseszép bükkösben emelkedünk a következő egy kilométeren (közben mellőzzük a zöldes árnyalatú, páfrányokkal benőtt, faragott címerrel díszített Rákóczi-követ), hogy végül újra az erdészeti földutat tapossuk. Érezhetően ritkán háborgatott, természeteshez közeli erdőfoltokat keresztezünk. Amikor az út élesen balra fordul, mi egyenesen menetelünk tovább; ezzel elérkezünk a túraösvény legszebb, legmaradandóbb szakaszához. A csapás a sötét, sűrű fenyves alján csörgedező patak medrében halad meredeken fölfelé, utunkat jobbról-balról mohos, vadregényes sziklák kísérik. A Kárpátok magasabb, vadabb hegyeinek útszakaszait idézi ez a néhány száz, egyébként igen fárasztó méter. A fenyves szélén kilépünk a sűrűből, és egy dózerúton találjuk magunkat.

A Z jelzés itt balra tartana, de jobban járunk, ha mi egyenesen, a jelzetlen úton indulunk tovább, ezzel megspórolva magunknak egy viszonylag ingerszegény félórát. Jobbunkon kerítés védi a fiatalost, majd hamarosan megnyílik a táj, mindkét oldalról óriási, szomorú tarvágások szegődnek mellénk. Ellátunk egészen az Alföld síkjáig, feltűnnek Sárospatak környékének magaslatai. A bal felőli lejtőn szép sziklák bújnak ki a földből, már semmilyen növényzet nem takarja el őket a szemünk elől.

Az út eléri a kerítés sarkát, és ezzel becsatlakozik az Országos Kék jelzésbe. Innentől a két kilátóhelyre vezető kaptatókat (Nagy Péter-mennykő és Sólyom-bérc) leszámítva szintben, illetve ereszkedve folytatjuk utunkat. Jó 1 km múlva máris a Nagy Péter-mennykő felé vezető kitérőút elágazásánál állunk, néhány éve már tájékoztató táblák segítenek megtalálni a korábban nehezebben nyomozható ösvényt. Először átvágunk egy magas füvű, vizenyős talajú tisztáson, itt-ott megjelenik a hűvöset kedvelő nyír is. A tisztás túlszélén belépünk egy öreg, köves aljú bükkösbe. Átvágunk a szép állományon, és a végén, egy villámsújtotta fa mellett kibukkanunk a Nagy Péter-mennykő bámulatos kilátást nyújtó tetejére.

A jégkorszakokban a fagy által mart és kialakított sziklatorony tetejéről ellátunk a füzéri várat körbeölelő Milic-csoportig, a Zemplén magyarországi szakaszának legmagasabb pontjáig. Mögötte, jobbra (tiszta időben) feltűnik a távolban a Vihorlát mátrai magasságú tömege. Egészen jobbra fordulva láthatjuk a Kemence-patak völgyét, melyben a kisvasút síne is fut. A hosszú, kanyargós völgyet helyenként éles gerincű, meredek lejtőjű hegyek kísérik, a jellegzetes sátor forma Sátoraljaújhely magaslataiban figyelhető meg legtipikusabban - igaz, ennek a csoportnak csak a csúcsai bukkannak ki a takarás mögül. Jól megfigyelhető a Zemplén tagoltsága: nincsenek kiterjedt fennsíkjai, mélyen bevágódott völgyek szabdalják a tájat. Óriási erdővidék tárul fel előttünk. A településektől elszigetelt, belső zugokban azonban sajnos hatalmas, egymást érő tarvágások nyomaival szembesülünk gyakorlatilag bármelyik irányban. A hegyoldalakról lefutó vizeket összegyűjtő Kemence-patak völgyébe fektetett sínek is az ipari mértékű fakitermelés régi hagyományairól árulkodnak.

Visszatérve a K jelzésre, a következő kb. 45 percben még ezen folytatjuk utunkat. Átszelünk egy fenyvest, közben (amennyiben nincs kiszáradva) egy távoli patak zúgását halljuk a völgy mélyéről. Az erdészeti út hamarosan balra fordul, a túraútvonal azonban egyenesen lefelé tart, ezzel belép a hűs mikroklímájú, katlanszerű istván-kúti mélyedést kitöltő nyírjesbe. A nyírjes fokozottan védett jégkorszaki maradványfolt. Merőben szokatlan hangulatú terület ez: a hazánkban ritka erdőtársulásban teljesen mások a fényviszonyok, az illatok, mint a jól megszokott bükkösökben és tölgyesekben. Az ereszkedés végén érkezünk meg az Országos Kéktúra pecsételőhelyéhez, az István-kúti vadászházhoz. Az épület kulcsosházként üzemel, igen hangulatos esték eltöltésére adva lehetőséget. Előle K● jelzés indul a pár percnyire található, bővízű, megbízhatóan működő forráshoz, az István-kúthoz. Ha pár métert továbbmegyünk az úton, egy békalencsés tóhoz érkezünk, túlpartján leromlott állapotú, mesébe illő megjelenésű faház áll. Ez a nyírjes liget a házikóval és az apró tóval hangulatát tekintve egy darabka Lappföld. Érdemes itt, mindentől messze letáborozni egy kicsit, hazánkban máshol nem tévedhetünk ilyen tájra.

Kilépünk a nyírjesből, és újra bükkösön vágunk át: az erdészeti út kiér a Mlaka-rétre (pihenőhely kőből rakott sütögetőhellyel és esőbeállóval). A Mlaka-rét is egy tipikus, kissé vizenyős zempléni tisztás, de ami igazán izgalmassá teszi, az a S jelzésből kiágazó, délnyugatnak tartó rövid turistaút, mely a Sólyom-bércre vezet. A Sólyom-bérc csak úgy, mint a Nagy Péter-mennykő, egy krioplanációs sziklaegyüttes, és mind közül a leghosszabb a hegységben (magassága pedig megközelíti a 30 métert). A felfelé vezető úton rikító zöld mohákkal bevont kőbástyák közt kapaszkodunk, és mellbevágó látvány fogad minket a sziklataréj tetején. Bár a panoráma nem széles, a szürke andezittornyok mögött végeláthatatlan erdők fedik Háromhuta völgyének hegyoldalait. Jobbra egymással párhuzamosan lefutó gerincek, balra a Magoskáig tartó hosszú gerincvonulat zárja közre a kép közepén emelkedő regéci várhegyet. Vadregényes kilátóhelyen állunk a zempléni vadon egy félreeső zugában, nehéz elbúcsúzni a panorámától.

De muszáj, mert végállomásunk még jó egyórányi gyaloglás. A Mlaka-rét pihenőhelyéhez visszatérve elhagyjuk a K jelzést, és az utolsó 4-5 km-t már a S jeleket követve tesszük meg. Végig bükkös kísér az Ördög-patak eleinte szurdokszerű, mély völgyében, melyet igen magas és meredek lejtők szorítanak maguk közé. Kényelmes úton ereszkedünk a völgyoldalban, amikor pedig a patak mellé szegődünk, a turistaösvény levágja a szerpentint. Még keresztezzük néhányszor a nyáron is csörgedező vízfolyást, átlépünk egy sorompón, és végül a szépen felújított kulcsosház mellett érkezünk meg a pálházi kisvasút alig kiépített végállomására.

Public transport

  • A Regéc, autóbusz-forduló megállóba kevés busz közlekedik, Novajidrány felől utazhatunk.
  • Rostallóról az egyetlen hazajutási lehetőségünk a Pálházi Állami Erdei Vasút (túránk hosszát tekintve alighanem utolsó) járata. Ez Pálházán csatlakozik a Sátoraljaújhelyre tartó Volánbuszhoz, onnan pedig szintén csatlakozó vonattal mehetünk tovább Miskolc és Budapest felé.

Sajnos a vasút késései és a nem éppen zökkenőmentesen összehangolt tömegközlekedési szolgáltatások miatt mind az odaút, mind (és leginkább) a hazaút során előfordulhat, hogy valamely ponton, önhibánkon kívül lekéssük a csatlakozást. Ezért jól fontoljuk meg, elindulunk-e egy napra távolról a Zemplénbe.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is turistaút-jelzés által érintett tömegközlekedési megállóhely.

Parking

  • Regécen legegyszerűbb a falu szélén parkolnunk, de a főutca mentén is találunk 1-2 parkolóhelyet.
  • Autóval ezt a túrát nem érdemes megkezdeni, hiszen körré nehézkesen alakítható. Ha mégis autóval érkeznénk, érdemes Miskolcon hagyni a járgányt, oda tömegközlekedéssel is könnyedén visszajuthatunk a végén.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Cartographia Zemplén turistakalauzából szerezhetjük meg a legtöbb információt a hegységről.

Author’s map recommendations

  • A Zemplénről nincs sok térkép, a Cartographiáé a legjobb méretarányú az elérhető kiadványok közül. Ők két részre osztották a hegységet, ehhez a túrához a 22. számú, északi szegmenst ábrázoló térképre van szükségünk.

Similar tours nearby

 These suggestions were created automatically.

Community

 Comment
 Current condition
Publish
  Back to edit
Set point on map
(Click on Map)
or
Tip:
The point is movable directly on the map
Delete X
Edit
Cancel X
Edit
Change geometry on map
Videos
*Mandatory field
Publish
Please enter a title.
Please enter a description.
Status
open
Difficulty
moderate
Distance
14.5 km
Duration
5:00 h
Ascent
391 m
Descent
542 m
Tour route Stage tour Scenic Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Mountain railway ascent/descent Insider tip Summit tour Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.